Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-04 / 36. szám
ííudapest, 1935 szeptember 4. m !£ Winclikier István a% új kereskedelemügyi miniszter Bornemisza Géza ezentúl egész munkásságát az ipari minisztérium vezetésének szentelheti A hivatalos lap keddi számában jelent meg az a legfelsőbb kézirat, amellyel a kormányzó Winchkler Istvánt nevezte ki kereskedelemügyi miniszterré. Winchkler István dr. kinevezése osztatlan örömet és megelégedést keltett mindenfelé, elsősorban azonban gazdasági körökben, mert hiszen az új kereskedelmi miniszter kiváló képességét, főleg pedig külkereskedelmünk megszervezése és felvirágoztatása körül szerzett hervadhatatlan érdemei közismertek. Winchkler István a külügyminisztériumban kezdte pályafutását. Diplomáciai munkássága során nagy tudása és személyének rokonszenves varázsa rengeteg hívet szerzett neki, és nem csupán idehaza, hanem, — azt lehet mondani, — világszerte. összeköttetéseinek ez a földkerekséget átfogó hálózata szinte predesztinálta őt külkereskedelmünk megszervezésére. Fölösleges lenne itt, ezen a helyen, pár szóban méltatni annak a heroikus és rendkívül eredményes munkának jelentőségét, amely az ő nevéhez fűződik. Tény az, hogy rendszertelen és csekély exportunkat elsősorban megorganizálta, az egész külföldi hálózatot, mondhatni, tudományosan kiépítette, rendkívüli munkabírásával egész rövid idő alatt évtizedek hiányát pótolta, végül pedig, de elsősorban egyre emelkedő hatalmas külkereskedelmi forgalmat teremtett meg, holott ez annál nehezebb volt, mert hiszen a devizakorlátozások világszerte megbénították az egészséges vérkeringést. Winchkler István az exporton át természetesen a legtökéletesebben megismerte az egész A Fővárosi Hírlapban számos figyelemreméltó cikkben hívtuk fel a közgazdasági körök figyelmét arra a viszonyra, amely részvénytársaságoknál a részvényesek és az igazgatóság között fennáll. Konkrét esetekből indultunk ki és riportjaink keretében mutattunk rá ennek a viszonynak vitatható voltára. Így egyik utóbbi számunkban közöltük, hogy a cégbíróság megsemmisítette az Országos Iparbank közgyűlési határozatát és kimondta azt: ha nincs osztalék a részvényesek számára, nincs elnöki járandóság sem. Mindezek után a Fővárosi Hírlap nagy örömmel vette tudomásul, hogy Szemethy Károly dr. tiszti főügyész a közigazgatási bizottsághoz terjesztett félévi jelentésében felveti a kérdést, hogy mennyiben felelős a részvénytársaság azokért a kötelezettségekért, amelyek a részvénytársaság igazgatósága által az egyes igazgatósági tagokkal létesített szerződéseken alapulnak. A főügyész jelentésének ez a problémája minden bizonnyal élénken fogja foglalkoztatni a közgazda- sági köröket is. A jelentés ugyanis rámutat arra, hogy a részvénytársaság igazgatóságát a közgyűlés választja fizetéssel, vagy anélkül és ebből a Kúria 1927-ben még azt a következtetést vonta le, hogy az igazgatóságnak nincs joga a részvénytár- saság vagyoni megterhelésével olyan javadalmazást megállapítani' saját maga, vagy az igazgatóság valamely tagja részére, amely nincs tüzetesen meghatározva az alapszabályokban, vagy amelyet nem a közgyűlés határozott el. A Kúriának ezzel az álláspontjával kapcsolatban azonban az elmúlt években sokszor felmerült az a kérdés is, hogy vájjon alkalmazható-e ea a döntés akkor is, ha a vagyoni javadalmazás ia részvénytársaság igazgatósága által létesített külön szolgálati jogviszonyon alapszik. Ebben a kérdésben a Kúria egyes tanácsai között egymással homlokegyenest szembenálló joggyakorlat alakult ki. Éppen ezért a, tiszti főügyész szükségesnek tartja, hogy ezt magyar gazdasági életet, így tehát, mint ennek legfőbb őre és irányítója, nyilván épp úgy fellendíti a belső gazdasági vérkeringést, mint ahogyan a külső forgalom hatalmas lendülete is az ő tevékenységének eredménye. * Ugyanakkor a kormányzó felmentette Bornemisza Gézát a kereskedelmi miniszteri teendők ellátása alól és ezzel százszázalékosan kezdetét veszi a Gömbös-kormány hatalmas gazdasági reformpolitikájának új korszaka. Bornemisza Géza, a kiváló mérnök, most már maradék nélkül minden idejét, nagy lelkesedését, egész, kiváló tudását és tehetségét a magyar ipar felvirágoztatásának szentelheti, mint az új ipari minisztérium vezetője. Bornemisza Gézától, az ipari minisztertől rendkívül sokat vár a magyar közvélemény. Még minisztersége előtt, amikor egész fiatalon, igen magas pozíciót, felelősségteljes vezetést bízott rá a magángazdaság, tanujeléi adta kiváló képességeinek. Mint kereskedelmi miniszter, alkotásainak sokaságával és maradandó értékével, nemkülönben aktivitása fiatalos gyorsaságával egyaránt bebizonyította, hogy Gömbös Gyula itt is helyesen választotta meg munkatársát, amikor ezt az országos problémák megoldására hivatott férfiút hívta meg kormányába. Bornemisza Géza, a kereskedelmi miniszter, kiválót produkált. De Bornemisza Gézától, az ipari minisztertől, egész ipar-gazdasági életünk megújhodását, talpraállítását, az ország életének jobbrafordultáű várja a magyar közvélemény. És az eddigiek után — okkal és joggal. az ellentétes joggyakorlatot jogegységi döntvény útján küszöböljék ki. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel az érdekes problémával kapcsolatban illetékes helyen érdeklődött és a következő felvilágosítást kapta: — Az egész probléma konkrét ügy kapcsán merült fel. A tiszti főügyész tanulmányozni kezdte az ilyen ügyekre vonatkozó kúriai ítéleteket és megállapította, hogy a Kúria 2. számú polgári tanácsa az elmúlt években hat ítéletében azt az álláspontot foglalta el, hogy az igazgatóság által az egyes igazgatósági tagokkal kötött szerződés kötelezi a részvénytársaságot is. Ugyanezen idő alatt a Kúria 4. számú polgári tanácsa nyolc ítéletében azt mondotta ki, hogy az ilyen szerződések nem kötelezik a részvénytársaságot. Végül a Kúria 7. számú polgári tanácsa egyszer a 2. számú tanács, egyszer pedig a 4. számú tanács döntését tette magáévá. — Hétköznapi nyelvre lefordítva egy példával illusztrálhatjuk a probléma fontosságát. A részvény- társaság köagyülése megválasztja az igazgatóságot, ez az igazgatóság pedig, tegyük fel, a maga kebeléből választ egy vezérigazgatót, akit megbíz az adminisztrációval és ezért bizonyos fizetést ajánl fel. Most aztán megtörténhetik, hogy az igazgatóság nincs megelégedve a vezérigazgatóval és egyik napról a másikra kiteszi. A kereskedelmi törvények értelmében a vezérigazgató nyilvánvalóan követelni fogja a felmondási illetéket, esetleg végkielégitést, vagy kártérítést is. Már most ilyenkor szokott bekövetkezni ia pör. Megtörtént ugyanis, hogy a részvényesek egyszerűen kijelentették, hogy az igazgatóságnak nem volt joga a vezérigazgatót alkalmazni, miután erre sem az alapszabályokban, sem konkrét közgyűlési határozattal felhatalmazást nem kapott. És ezeknél a pöröknél derült aztán ki, hogy a részvény tár sasa. gi törvény valóban nem precizírozza kellőképp ezt a kérdést, amely annyira vitatható, hogy, mint említettük, a Kúria tanácsai homlok- egyenest ellenkező döntéseket hoztak. — A tiszti főügyész félévi jelentésében éppen ezért terjesztette a közigazgatási bizottság elé azt a véleményét, hogy ebben a kérdésben szükségesnek látja a jogegységi döntést. Ennek a menete pedig az, hogy a főváros felirattal fordul az igazságügyminiszterhez, aki aztán tudomására hozza ezt a problémát a Kúria elnökének. Ekkor már a Kúria elnökének diszkrécionális joga, hogy összehívja-e teljes ülésre a Kúriát, vagy sem. Amennyiben összehívja, az esetben a Kúria teljes ülése megvitatja az eddig ellentétes tanácsi döntéseket és jogegységi döntvényt hoz, amely is a jövőben valamennyi tanácsát arra kötelezi, hogy ennek értelmében hozzon ítéletet. A tiszti főügyésznek ez a jelentése, amely a részvénytársaságokat ily közelről érintő nagyfontosságú tisztázatlan problémát óhajt nyugvópontra juttani, bizonyára nagy érdeklődést kelt közgazdasági körökben. <3 A kamatláb leszállítása. A Magyar Nemzeti Bank, mint ismeretes, a hivatalos bankkamatlábat fél százalékkal négy százalékra leszállította. Ezt követően a Hitelügyi Tanács szombat délután ülést tartott és ott döntés történt arra nézve, hogy a magánkamatot is minden vonalon fél százalékkal mérséklik. A rátacsökkenés kedvező kihatását az összes gazdasági körök elismerik. Haris Andor — a Ganz-gyár főtitkára. A Ganz- gyár lezajlott közgyűlése után az igazgatóság ülést tartott, amelyen napirendre került a titkárság kitűnő vezető jenek, Haris Andornak előléptetése is. Az igazgatóság minden tagja osztatlan elismeréssel nyilatkozott Haris Ander titkár érdemeiről és a részvénytársaság érdekében évek hosszú során keresztül kifejtett példás működésének elismerése fejében kmevezték igazgatósági főtitkárnak. Haris Andor szimpatikus, közkedvelt tagja a magyar köz- gazdasági életnek és jól megérdemelt előléptetését úgy társadalmi, mint gazdasági körökben örömmel fogadták. A TÉBE-bankok félévi mérlege. A TÉBE, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete kötelékébe tartozó pénzintézetek egyesített félévi mérlege az 1935. év első felében élért eredményről számol be. A három kúriába sorozott 22 budapesti pénzintézet pénztárkészlete 35.6 millió pengőt, giroszámlán fennálló követelései 19.3 milliót, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelései 73.6 milliót reprezentálnak. A betétek összege 516.7 millió, a folyószámlabetéteké 630.4 millió. A 651.5 milliós tétele az előző évvel szemben 35.9 milliós növekedést tüntet fel, ami azt mutatja, hogy az intézetek a nehéz viszonyok között is jelentős új hiteleket bocsátottak a gazdasági jélet rendelkezésére. A MATEOSZ monopolisztikus jogát kikezdte egy vidéki kis autófuvarozó. Mint ismeretes, most lesz két esztendeje, hogy a MÁV számára kiadott helyközi teheráru-fuvarozási engedély-okirat alapján megszületett a MATEOSZ, amely az egész ország területén végzi a teheráruk autóiuvarozását. A MATEOSZ egyik tagja volt Molnár Imre kecskeméti toilkereskedö és autófuvarozó. A MATEOSZ megtudta, hogy Molnár Imre saját üzemének keretein belül is végez fuvarozásokat és azt vitatta, hogy MATEOSZ-tag üzemi fuvarozó nem lehet. Miután Molnár Imre ezt a határozatot nem vette tudomásul, a MATEOSZ fegyelmi bizottsága pénzbírságot szabott ki Molnár Imrére és felhívta őt arra, hogy kocsiját haladéktalanul állítsa le. Molnár Imre erre keresetet nyújtott be a budapesti törvényszékhez és azt a kérelmet terjesztette elő: mondja ki ítélettel a bíróság, hogy néni a saját autóján, a maga üzemében, főként az ö külön toll- kereskedésében joga van teherautót tartani, mert ezzel nem vét a MATEOSZ-féle üzemterv ellen. Márffy István dr. törvényszéki bíró elfogadta Molnár Imre érvelését és ítéletében hangoztatta, hogy a fegyelmi bizottság intézkedései a fennálló rendeletek téves magyarázatcin alapulnak. A Ganz közgyűlése. A Ganz és Tsa villamossági, gép, vágón- és hajógyár rt. 1934. üzletévröl szóló mérlege 3,951.375.90 pengő veszteséggel zárult. A veszteség közel 3 millió pengővel kisebb az előző évinél és az eredmény javulása elsősorban a foglalkoztatás mérvének emelkedésére vezethető vissza. Az idei év eddig elmúlt hónapjaiban a munka- mennyiség a tavalyi szinten maradt, ami a hazai közhatóságok megbízásainak nagymérvű csökkenése mellett csakis külföldről és éles versenyben szerzett rendelések révén volt elérhető. A Ganz és Társa rt. augusztus 31-én tartotta rendes évi közgyűlését, amely az igazgatóság összes előterjesztéseit egyhangúlag elfogadta. Az Angolpark R. T. összes kvótális tartozását kifizette. Az Angolpark rt. alternativ egyezséget kötött hitelezőivel és rájuk bízta, hogy 50 százalékos kvótát akarnak-e kapni ez év októberében, vagy százszázale-kot több év alatt. Az Angolpark idei szezonja, különösen a csütörtöki müvészesték oly jól sikerültek, hogy már az elmúlt napokban nemcsak teljesen kifizette az októberban esedékes kvótális követeléseket, hanem még 70.000 pengőt is fizetett az előnyös tételekre, úgyhogy kvótális tartozása nincs már az Angolparknak. Felelős-e a részvénytársaság az igazgatóság által az egyes igazgatósági tagokkal kötött szerződésért Jogegységi döntvényt süiget a tiszti főügyész
