Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-11 / 50. szám
Budapest, 1935 december 11. Huszonöt ev “Budapest szolgálatában Január elsejével nevezetes küszöböt lép át a FŐVÁROSI HÍRLAP. Az elkövetkező esztendőben alakításának huszonötödik évét tölti be. Ha elnézünk az immár múlttá lett negyedszázad előző évei felett, úgy érezzük, hogy jogot szereztünk a pirosbetűs dátumhoz, az ünnepléshez. Munkává!, tisztességgel és a közérdekért vívott önzetlen harcunkkal szereztük meg ezt a jogot, a jubileumi ajándékot pedig barátaink, előfizetőink, olvasóink megértése és megbecsülése jelenti számunkra a huszonötödik születésnapon. Minden magyarok büszkesége, a mi nagy, szép, millió szívtől dobogó Budapestünk szolgálatában töltöttük el ezt a negyedszázadot. Szent szolgálatnak tartottuk mindenkor, amelyért öröm életerőt, energiát, szívet és leiket áldozni. Büszkeség ráeszmélni, hogy a kövekhez, amelyekből a világváros feltornyosult, egyet-kettőt mi is odaraktunk, hogy a gondolatokhoz, amelyek a széthulló köveket összeragasztották, mi is hozzájárultunk. És jóleső érzés megállapítani, hogy egy percre sem hagytuk el az őrhelyet, ahonnan a millió magyar szív nyugodt álmára vigyáztunk. Hogy ezt a feladatot betölthessük, súlyra, tekintélyre, a főváros vezető köreinek és a nagyközönségnek elismerő figyelmére volt szükségünk. Elégtétellel mondhatjuk el, hogy ezt a fegyverzetet már az első szüíetésenapján megszerezte a FŐVÁROSI HÍRLAP, az az első sajtó- orgánum. amelv a közönség figyelmét ráirányította a fővárosra, reflektor-fénybe állítva a Városházát, a nagy kohót, ahol mindnyájunk érdeke, sorsa, boldogulása forr ki az alkotás és adminisztárció tüzében. Lélekben és formában új utakat keresett és I talált a FŐVÁROSI HÍRLAP ennek a feladatnak betöltéséhez, amikor egyrészt a várospolitika irányításában kellő súllyal kért szót, másrészről pedig úttörő munkát kezdett a fővárosi hírszolgálat terén mindig kitűnő értés ül tségével, élénk hangjával, friss színeivel és azzal a robogó ütemmel, ami mind újdonság és meglepetés volt ezen az eddig kiaknázatlan területen. Ez szerezte meg a felfigyelő érdeklődést a FŐVÁROSI HÍRLAP számára alapítása kezdetén, s tette a legelterjedtebb várospolitikai orgánummá mind a mai napig. A huszonöt év leperdült, de a FŐVÁROSI HÍRLAP nem fáradt el, mert mindig új lángra lobtoantották energiáit a jelentkező feladatok és megacélozták erejét a küzdelmek, amelyeket a megnehezült idők hoztak azokra, akik a világváros gigantikus gépezetét igazgatják és azokra, akik a i nagy víz két partján élnek. Csak el nem fáradni és nem csüggedni; ez szí- I tóttá bennünk mindig a lelket, s ez a jelszó vezérel ! minket a negyedszázadra virradó jövőben is, amely < felé Gömbös Gyula mutatja a magyarok útját. Az ő nolitikáiának követésében latiak iáváro1 v bo ■•<s;orr»vását is- hitvallá sónknak váj ' ’ *k a Nemzeti Egysébe5', amelynek íetétem • •vese a főváros életében Zsitvay Tibor. Bízó lélekkel indulunk tovább az ő útjukon, amely fővárost, országot a jobb jövő felé vezet. Megyünk előre az új ütem zenéjében régi jelszavunkkal: munka, tisztesség, közérdek. Január elsejével új előfizetést nyitunk a FŐVÁROSI HÍRLAPRA, amely a jövő évben tölti be alapításának huszonötödik évét. Lapunk életének nevezetes eseményét nagyszabású jubileumi szám kiadásával tesszük emlékezetessé, ameiyre már most felhívjuk előfizetőink és olvasóink figyelmét. ELŐFIZETÉSI AR: egész évre.....................................................24 pengő, félévre ..........................................................12 pengő. Január 1-én megkezdik a választói névjegyzék [ összeállítását. Szendy Károly polgármester rendel- ] kezése alapján a polgármesteri IV. ügyosztály január 1-én a Fővárosi Statisztikai ,Hivatallal karöltve, megkezdi az új törvényhatósági választói névjegyzék összeállítására, irányuló munkálatokat. Minthogy statisztikai felvétel előzi meg a névjegyzék tulajdonképpeni összeállítását, a feladat bevégzése három-négy hónapot fog igényelni. üj szerkesztők a Városok Lapja élén. A Magyar Városok Országos Szövetsége legutóbbi közgyűlésén a Városok Lapját, amelynek eddig Várhidy Lajos volt a főszerkesztője és kiadótulajdonosa, a maga tulajdonába vette át. A lap főszerkesztői tisztét a Szövetség elnöksége ügyvezető alelönkére, Lukács Ödön ny. miniszteri osztályfőnökre ruházta, a lap felelős szerkesztője és kiadója; pedig az elnökség megbízásából Baján Gyula, a Fővárosi Közlöny szerkesztője, a kiváló újságíró lett. A Városok Lapja legújabb számát gazdag és érdekes tartalmával már .az új szerkesztőség írta és állította össze, amely, mint programjában mondja, munkatársaival, a köz- igazgatás és közüzemi szakírók legkitűnőbb tagjaival azon fáradozik, hogy ,a Városok Lapját minden városi közigazgatási, vagy üzemi tisztviselő számára nélkülözhetetlenné tegye. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a Központi Városházán, I. emelet 82. szám alatt van. Petrik Béla főjegyző jubileuma. Petrik Béla tanácsi főjegyző a polgármesteri V. ügyosztály h. vezetőjét 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából meleg, bensőséges ünneplésben részesítette az ügyosztály, valamint az annak ügyköréhez tartozó intézmények tisztikara. Az ünnepeltet báró Baöarcsy István dr. tanácsnok, az ügyosztály vezetője köszöntötte elsőnek, kiemelve Petrik Bála ki vádó tisztviselői és emberi tulajdonságait, majd Szél Jenő dr., a Budapesti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója; üdvözölte az ügyosztályhoz tartozó hivatalok és üzemek tisztviselői nevében. Petrik Béla dr. az elnöki ügyosztályban, majd a VI. kerületi elöljáróságon működött pályája kezdetén, 1912-ben pedig — segédfogalmazóvá történt megválasztásakor — az akkor felállított közgazdasági- és ipari ügyosztályba nyert beosztást s azóta, tehát 23 esztendeje megszakítás nélkül ebben az ügyosztályban dolgozik és ott közhasznú munkásságot fejt ki. Halálozás. Súlyos csapás érte özv. dr. Szilágyi Hugónét, a Városi Újság kiadóját. Fia, Szilágyi Endre másodéves bölcsész, a nagymüveltségü, sok reményre jogosító fiatalember, hosszú szenvedés után vasárnap éjjel meghalt. Az elhunyt fia volt néhai Szilágyi Hugó dr.-nak, a kitűnő újságírónak, a Fővárosi Hírlap volt társszerkesztöjének és unokaöccse Fodor Oszkárnak, az Esti Kurír szerkesztőjének. Szilágyi Endrét kedden délután temették el a Kerepesi-uti temetőben nagy részvét mellett. A lesújtott család gyászában őszinte érzéssel osztozik a Fővárosi I-Iirlap szerkesztősége is. Gyógyszállóvá akarják átalakítani a Bethlen- udvart. Mint ismeretes, a Bethlen-udvar hatalmas komplexuma nagyon kényelmetlen akadálya a Tabán kiépítésének. A városfej? ödési tervek útjában áll ez a háztömb, amely, akár csak a Felié,r- sas-téri iskola, sehogysem illesztfietö be az ide tervezett városképbe, Éppen ezért felmerült a gondolat, hogy valamint a főváros a Fehérsas- té,ri iskola lebontásával óriási ádozatot hozott a Tabán érdekében, úgy az állam is hozzon hasonló áldozatot és bontássá le a Bethlen-udvart. Ez azonban az1 abba fektetett tiégymillió pengő teljes elvesztését jelentené. A Bethlen-udvar értékesítésére Bérezel Jenő dr. nyugalmazott alpolgármester, Budapest-fürdöváros kiépítésének elö’iarcosa, most Fellner Sándor műépítésszel együttesen kitűnő tervet dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy a Bethlen-udvar felső emcleJét lebontják, az' így nyert homlokzatot modern kiképzéssel látják el, áfi épületet mind a négy oldalán árkádokkal veszik körül és az így kialakult épületet, mint a tabáni fürdőváros centrumát, modern gyógyszállóvá alakítják át. Az érdekes tervet már az illetékes kormánykörök elé beterjesztették, ahol azonban döntés még nem történt, ami természetes is, mert hiszen ilyen nagy- fontosságú ügyben valóban nem lehet egyik napról a másikra dönteni. Andtréka Károlyné halála. Andréka Károly ny. fökapitányhelyettest, a törvényhatósági bizottság örökös tagját mélységes gyászba borította hitvesének elhúnyta. Andréka Károlyné temetésén rendkívül nagyszámban vettek részt a törvényhatósági élet vezető tagjai és őszinte részvétükkel osztoztak a III. kerület szegényei, akiknek az elhunyt nagyasszony nemeslelkű jótevőjük volt. Idegenek „Eldorádójo“ — az Arizona Feltűnő ítéletet hozott a minap Csathó István rendőrtanácsos, a VT. kerületi kapitányság rendőri büntetöbírája: kihágás miatt tíznapi elzárásra és 1000 P pénzbüntetésre ítélte Rozsnyai Sándort, az Arizona mulató tulajdonosát. Az ügy előzménye novemberbe nyúlik vissza, amikor Jusszuf és Omar egyiptomi hercegek itt jártak Budapesten. A két herceg az Arizonába/n szórakozott, kiegyenlített egy 900 pengős számlát, majd távozáskor újabb 900 pengős számlát prezentáltak nekik,, végül másnap, nagy meglepetésükre egy harmadik 900 pengős számla várta őket szállójukban. Végeredményben tehát 2700 pengőjükbe került az Arizonában eltöltött éjszaka. A rendőrség megállapította, hogy a kérdéses éjszakán számos szabálytalanság történt a mulatóban, ezért hozta meg Csathó rendörtanácsos a kemény ítéletet, amely reméljük, példaadó szigorúságával észre- téríti azokat, akik nincsenek tisztában azzal, hogy az ilyen balkáni eljárás elvadítja tőlünk az idegeneket. Különösképp vigyázni kell a tökéletes kiszolgálásra olyan idegenforgalmi gócponton, mint az Arizona, ahol úgyszólván minden előkelő külföldi vendégünk megfordul. Rozsnyai egyébként fellebbezett. Gázgyártás barnaszénből. A Magyar Mérnök- és Építészegyletben Schön Győző, a Gázmüvek h. vezérigazgatója nagyszámú és előkelő közönség előtt igen értékes és tanulságos előadást tartott: „A barnaszénnek felhasználása, a gázgyártáshoz, különös tekintettel a hazai viszonyokra.” Előadó saját külföldi tapasztalatai alapján részletesen ismertette a német energiagazdaság célkitűzéseit és ennek keretében a gázgyártásnak eddig elért eredményeit. Továbbiakban foglalkozott azokkal a nagyméretű kísérletekkel, amelyeket a barnaszénből való gázgyártás érdekében Németországban végeztek, majd számszerűen vizsgálta az egyes eljárások rentabilitását is. Ez utóbbinak kedvezőtlen alakulása eredményezi, hogy a barnaszénből való gázgyártás Németországban sem tud tért hódítani. Áttérve a hazai viszonyokra Schön Győző ismételten rámutat azokra, főleg gazdasági okokra, amelyek nálunk a barnaszénnek gázgyártáshoz való felhasználását akadályozzák. Az előadó megállapítja, hogy a kokszolható magyar szén -— a pécsi és mányoki szén — bizonyos korlátolt mennyiségben máris utat talált a koksz- és gázgyártásban. Nagyobb mennyiségben való felhasználása azonban a kén és hamutartalom lecsökkentését kívánja meg, amelynek rentábilis megoldása a bányamérnökök feladata. A nem kokszolható barnaszenek felhasználása ezidöszerint még gazdaságosan nincs megoldva, azt, mint Schön Győző megállapítja, az eddigi módszerektől eltérő utakon járva kell megtalálni. Befejezésül azt javasolja, hogy ,a; Magyar Mérnökegyesület elnöksége felterjesztéssel forduljon az iparügyi miniszterhez, hogy az ezzel a kérdéssel foglalkozó bizottságot, amelynek albizottságai az egyes kérdéseket máris behatóan tanulmányozták, mielőbb hívja össze. [révész és huszár autótechnika cikkek és láncok. Durex-dugaityú vezérképvise et Budapest, VL, Jókai-tér 7. Tel.: 18-9-54 HOFBAUER ES PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA VI., BÉKE-TÉR 5. VI., SZOMDY-U. 34, TELEFON: 18-8-59. Heissh fekete, jéms TETŐFEDŐM ESTER Budapest, I., Karolina-űt 16. Telefon: 69-5-59. NAGY SÁHDOH CIPÉSZMESTER úri-, női-, sport- és oríhopadcipész IV., Magyssr-sjtcícs 52. Teletem 87-5-59 December $2, 15 és 19-éea délután £éB 3 érakör Ugetőverseny Budapest, I., Karolina-űt 16. Telefon: 69-5-59. Kraussz Ferenc hron&GníÖ Budapest, VI, Babér-utca 80. Telefon: 932—26 SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag Ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telelőn: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Slészgyárak: Lábatlanban ... ,, ,, „ 5.000 „ Dorogon .............................. j, „ 8.000 „ Té glagyárak: Buda-Ujlalc, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60.000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb.
