Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-20 / 12. szám
Budapest, 1935 március 20. Egy hét Budapest választási történetéből Az egész fővárosban diadal kiséri a Hemzeti Egység zászlóbontását Az elmúlt héten teljes erővel indult meg országszerte a választási küzdelem, amelynek során megkapó arányokban nyilatkozott meg a Nemzeti Egység hatalmas, imponáló szervezete. Mondani sem kell talán, hogy a választási küzdelemnek egyik legizgalmasabb színtere a főváros, ahol az elmúlt hétnek úgyszólván valamennyi napján voltak választói gyűlések, amelyeken a Nemzeti Egység jelöltjei kifejtették Gömbös Gyula reformpolitikájának főleg Budapestre vonatkozó körvonalait. A budapesti déli kerület józsefvárosi, kőbányai, zuglói és belvárosi körzeteiben az elmúlt hét kedd- jének estéjén több gyűlésen fejtették ki a Nemzeti Egység jelöltjei programmjukat. USETTY BÉLA a gyűléseken a közgazdasági téren tervezett reformok szükségét hangoztatta. NAGY ANTAL, az Ipari és Kereskedelmi Kamara alelnöke, különösen az ipari tevékenység előmozdításának és a modern birtokpolitikának szükségét hirdette. Vitéz dr. TÓTH ANDRÁS, a nyolcadik kerületi frontharcos főcsoport elnöke programbeszédét a belső és külső revízió fejtegetésének szentelte. Dr. PŐZEL ISTVÁN a polgárság összefogásának szükségét hirdette, végül Führer László, Gárdos Béla, Vizy Lajos, dr. a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének elnöke, a budai lista vezetője emelkedett ezután szólásra. Köszönetét fejezte ki az ország első választókerületének, Budának, a felajánlott mandátumért, amelyet örömmel vállal — úgymond, — ha tiszta választás útján, tiszta szívből fakadón kap meg. Reméli, hogy a polgárság túlnyomó többsége a miniszterelnök zászlaja mögé áll és maradéktalanul megvalósul az annyira szükséges nemzeti egység. A Nemzeti Egység megvan, csak akarnunk kell és ha megvan, akkor sok mindent elérünk, amiről eddig még csak nem is álmodhattunk. Budapest nem maradhat ki, nem zárhatja ki magát ebből a nagyszerű mozgalomból. A mostani választáson derül ki, hogy Budapest tud-e ma is'az első magyar március lelkületével belekapcsolódni a megindult nemzeti mozgalomba. Mert ma ez a kérdés, erre válaszolunk. A főváros és a vidék harmóniáját akarja Gömbös Gyula maradéktalanul megvalósítani. A reformpolitika — folytatta Zsitvay Tibor, — mint a miniszterelnök úr hirdeti, azt jelenti, hogy minden reformnak a magyar talajból kell kinőnie és nem idegen példák alapján, nem forradalmi úton hanem a haladó konzervativizmus eszközeivel. Szívvel-lélekkel üdvözölte ezután Gömbös Gyula politikáját, amelynek megvalósításához már igazságügyminiszter korában sikerült hozzájárulnia. Tudvalévőén Zsitvay Tibor hozta szőnyegre az uzsora és karteltörvényt, neki sikerült a hitelügyi rendelkezéseket előkészíteni, a túlzott kamatoknak gátat vetni, majd pedig a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény beiktatásával egészséges Mezey István és mások biztosították a jelölteket odaadó támogatásukról. Szerdám újabb gyűléseket tartottak ugyancsak a déli kerület szervezetei, mindenütt dr. TJsetty Bélával az élen. Az előbb említett jelöltek és szónokok egymásután fejtették ki rendkívül nagyszámú hallgatóság előtt Gömbös Gyula kormányelnök programját. A csütörtöki nap tulvalevöen jelentős etappja volt a Nemzeti Egység mozgalmának: a frontharcosok budapesti és pestkörnyéki kerületi vezetői ezen az estén értekezletet tartottak, amelyen egyhangú határozattal kimondották, hogy a frontharcosok teljes erővel támogatják a Nemzeti Egységet s egyben ők maguk is elindulnak a választási küzdelembe, amelynek során régi kiváló vezetőik lépnek fel Gömbös Gyula programjával. Kétségtelen, hogy az elmúlt hét választási mozgalmának kiemelkedő mozzanata volt a Nemzeti Egység Pártjának zászlóbontó nagy gyűlése a Budai Vigadóban. Harrer Ferenc ny. alpolgármester, aki elnökölt, megnyitó szavaiban melegen köszöntötte a gyűlésen megjelent Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert, Zsitvay Tibort és az egybegyűlteket. Szilágyi Ferenc, a budai szervezet elnöke megkapó beszédében érdekes párhuzamot vont az 1848-iki legendás idők reform-nemzedéke és a mai fiatalok közt. szellemet hozott be a magyar kereskedelembe. Zsitvay megemlékezett a tőzsdei játék elfajulása és visszaélései ellen indított küzdelméről is, örömmel állapítva meg, hogy az ö munkája volt, hogy a magyar búza nem lehet többé a tőzsdei spekuláció játékszere. Zsitvay Tibor megemlékezett az államfői hatalom gyakorlásáról szóló törvény reformról, amely az új országgyűlés egyik első feladata lesz. A sors kegyelméből a legmagasabb polcra olyan férfiút emelt az ország, akinek kormányzására nyugodtan bízhatja sorsát. A nagygyűlés közönsége itt felállott és a kormányzó nevének ei7ilítésénél percekig, tomboló lelkesedéssel éljenezte nagybányai vitéz Horthy Miklóst. Zsitvay Tibor ezután a kormány gazdasági reform-terveit ismertette, amelyek közt első programpontként szerepel a valuta biztonságának megőrzése, amelyhez nem szabad senkit sem kalanddal, sem spekulációval közel engedni. A kormány azt akarja, hogy a hitel újra a termelés eszköze legyen. Végül a városi politika kérdéseiről szólott Zsitvay Tibor. Azt akarjuk — mondotta —, hogy a Városháza falai üvegből legyenek; ami belül történik: azt mind tisztán lássuk. Azt akarjuk, hogy ott minden csak a köz érdekében történjék, és soha semmi ne legyen többé pártérdekek, paktumok, alkudozások szempontjai szerint. Legyen pártokon felül álló közigazgatás, ahol a tisztviselők boldogulása egyedüli a rátermettségtől függ és ahol az egyes polgárok ügyét egyedül az igazság dönti el. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után hatalmas taps és éljenzés közben Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter állt fel szólásra, aki nagyvonalú beszédében elsősorban a reform-program gazdasági vonatkozásait ismertette. Józan, óvatos szolid valuta-politikát akar a kormány a jövőben is megvalósítani: ez volt a pénzügyminiszter első megállapítása. Mindenáron meg akarjuk óvni a pengő vásárló erejét, a tisztviselőknek pedig — úgymond —, elsőrendűen fontos érdeke, hogy a pénz vásárlóereje stabil maradjon. Budán, ahol sok tisztviselő él, bizonyára meg tudják becsülni ennek az elgondolásnak fontosságát. Piac-szerzésre kell törekednünk — folytatta beszédét Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter —, és folytatnunk kell a megkezdett óvatos devizapolitikát. Megállapította, hogy Gömbös Gyula politikája igaz népi politika, amely ennek megfelelően a kisipar és a kiskereskedelem érdekeit szolgálja. Foglalkozott a reform-nemzedék kérdésével és megállapította, hogy a mai sorsüldözött, törekvő, szorgalmas, tanult, képzett ifjúságnak az idősebamelyen ismét számos felszólalás fog elhangzani, úgy az ifjúság, mint a főváros közönsége részéről osztatlan érdeklődés nyilvánul meg. bek mellett van a helye, az ifjúságtól nem félni kell, hanem szeretni kell őket. A pénzügyminiszter ezután felsorolta a kormány legközelebb megvalósításra kerülő terveit, főleg azokod, amelyek a főváros, kiváltképpen pedig Buda lo.kósságát érintik. Tavasszal kezdődik meg a Margithíd kiszélesítésének munkálata; a főváros húszmilliós kölcsönt vesz fel és ebből ötmillió pengőt áldoz erre a célra. Sorra kerül a Rudas-fürdő átépítése, a Juventus-forrás üzembehelyezése, s ezzel kapcsolatban hatvan újabb szoba építése a fürdőző közönség kényelmére. A legközelebbi teendők egyike a Tabán újjáépítése és különösen nagy lendületű fejlődés előtt áll a Kelenföld, tekintve, hogy a Boráros-téri híd legkésőbb 1937-re teljesen elkészül. Tomboló tapssal, lelkes éljenzéssel, percekig felállva, ünnepelte a Budai Vigadót zsúfolásig megtöltő közönség a pénzügyminisztert, aki után általános éljenzés közepeit PETIIACSEK LAJOS dr. a kerület volt képviselője emelkedett szólásra. Majd Terbócz Imre, a Nemzeti Egység budai listájának harmadik jelöltje, végül vitéz Komárnoky Gyula, a lista negyedik jelöltje szólalt fel közkívánatra. A nagygyűlés lelkes hangulatban, a Himnusz el- éneklésével ért véget. A szombati nap ugyancsak jelentős állomása volt a NÉP fővárosi mozgalmának. Ezen a napon vette át báró SZUIiMAY SÁNDOR altábornagy az északi választókerület elnökségét. A Nemzeti Egység déli kerületének képviselői pedig szombaton este sorra látogatták a kerületben levő telepeket. Vasárnap: a választási küzdelem nagy napja Miközben vasárnap az ország minden részében megindult teljes erejével a választási küzdelem, Budapest is kivette a maga részét a választási mozgalom lüktetéséből. Az északi választókerület nagygyűlése délelőtt tizenegy órakor zajlott le óriási tömeg előtt a Király Színházban. Az elnöki emelvényen Zsitvay Tibor, Bessenyey Zénó, Szur- may Sándor, Szurday Róbert, Lédermann Mór, Krompaszky Miksa, Sárkány Ferenc, Körmendy Elemér, Sömjén Zsigmond, Tóth József és a kerület körzetvezetöi foglaltak helyet. A nagy-gyűlést, uzsoki báró Szurmay Sándor nyitotta meg. Krompaszky Miksa, a választói gyűlés elnöke és a kerület egyik jelöltje, emelkedett szólásra. Ezután BESSENYEY ZÉNÓ beszélt, aki kijelentette, hogy ebben a megtisztelő jelöltségben politikai missziót lát. A suttogásokkal, a földalatti aknamunkával foglalkozva megállapította, hogy csodálkozik, ha valaki bármikor hitelt ad azoknak a pletykáknak, hogy jön a hitrc- lizmus, a fasizmus, a diktatúra. Aki ismeri Gömbös Gyula egyenes, nyílt jellemét, az ö katonás egyéniségét, az nem tételezhet fel ilyent a miniszterelnökről, nem hiheti el róla, hogy mást akar, mint amit hirdet. A reformtörekvésekről szólva hangoztatta, hogy minden komoly ember csak örülhet annak, hogy Gömbös Gyula a fiatal erőket beviszi a parlamentbe. Bessenyey Zénó nagy tetszéssel fogadott beszéde után SZURDAY RÓBERT szólott a választókhoz. Zsitvay Tibor támogatása, •— úgymond — olyan erőt jelent, amely mellett bátran fevehetjük a küzdelmet. Megállapította, hogy az ipari és kereskedelmi tömegeknek joguk van ahhoz, hogy az országgyűlésen képviseletet nyerjenek. A kereskedelmet fel kell támasztani, mert a prosperitás az egész ország sorsának javításával egyértelmű. Zsitvay Tibor beszélt ezután, megemlékezett a nemzeti mozgalmakról és megállapította, hogy a főváros nem maradhat ki a megújhodásból. Ugyancsak vasárnap délelőtt, a Winkler-moz- góban tartott nagygyűlést a Nemzeti Egység Pártja, amelyen Piazza Győző elnök, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag nyitotta meg a szónokok sorát. Szurday Róbert kormányfötanácsos programbeszédében visszapillantott eddigi munkásságára, arra, hogy eddig is többezer tisztviselőnek és sokezer munkásnak adott kenyeret és a parlamentben is ezért akar küzdeni. Hegedűs Gyula dr. a frontharcosok részéről szólalt fel, Bessenyey Zénó pedig a reformpolitika szükségét hangoztatta. A Nemzeti Egység Pártjának déli kerületi pártszervezetei vasárnap délelőtt tartották meg a Városi Színházban harmadfélezer választó részvételével nagygyűlésüket, amelyen Pavlik Ferenc királyi tanácsos, a IX. kerületi pártelnök üdvözölte Zsitvay Tibor dr. nyug. miniszter,
