Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-20 / 12. szám

Mécs és Budapest Barátsága komoly hasznot ígér mindkét fővárosnak Antal István, a szónok A most folyó választási küzdelemben so­kan megnőttek és sokan levitézlettek. Olyan gigantikus fejlődéssel, szinte „kiugrással” azonban, mint amilyennek vasárnap voltunk tanúi Jászberényben, nem igen találkoztunk a magyar politikai históriában, amelyet évtize­dek óta figyelünk. Dr. Antal Istvánt ismertük, mint a miniszterelnök legkiválóbb tanácsadó­ját, mint sajtófőnököt, aki ezt az előbb szinte törpe kis segédhivatali vezetöszerepet klasz- szikus magasságba emelte, a legkomolyabb politikai fórummá tette: most azonban az igazi, vérbeli, egyben fegyelmezett, iskolázott szónok bontakozott ki előttünk. Mindenki tudta, hogy Antal István kitűnő retor, mégis meglepő volt az a csodálatos kivirágzás, amellyel vasárnap szenvtelen, csöndes jász­sági hallgatóit szinte megdöbbentette, bará­tait pedig, akik Budapestről kísérték, extá­zisba hozta. — így még sohase hallottuk beszélni — ez volt az általános vélemény barátai között. Olyan volt ez a beszéd, hogy az ember szinte szerette volna a hallgatóságot kicse­rélni és a jászberényi Lehel-szálló nagytermét parlamentté varázsolni. Az volt az érzésünk, hogy a dolgok fejlődését eddig senki ilyen tisztán nem világította meg, hogy az elkövet­kezendő reformok lényegét eddig még ilyen plasztikusan senki sem állította hallgatói, vagy olvasói elé. Ugyanakkor pedig beszéd­modora elegánsan szordinós, bár magyarosan úri volt, hangja pedig, ez a hajlékony, behí­zelgő, jóleső hang, soha nem volt rikoltó, ha­nem a gondolatok és érzések klimax-szávai ért el nagyszerű hatásokat. És még valami. Nemcsak a müveit és fe­gyelmezett politikus, a megdöbbentően éles elme nyilatkozott meg ebben a beszédben, ha­nem a szív embere, a poéta is. Hallottuk egy hasonlatát az európa-amerikai repülés három mesterséges szigetéről, amellyel szembeállí­totta a mi három természetes szigetünket: a vallást, a hazát és a családot, amelyek biztos bázisai annak, hogy nyugodtan szállhat át a magyar élet i az ó-világból az új-világba. Kell-e, lehet-e meggyőzőbben, emelkedetteb­ben megmagyarázni, hogy az útnak, amelyen most megindultunk, nincsenek veszélyei? Meg a másik remekbe készült hasonlat. A Hradzsinban, Rudolfnak, a hibbant agyú császárnak, ma is mutogatják a szobáját, amelynek falai telve vannak a legkülönfélébb órákkal. A császár egész életét áldozta rá, hogy ezek az órák egyformán járjanak. Nem sikerült neki. — Minden magyar embernek -—- fűzte to­vább Antal István — a gubája, a kabátja alatt szintén van egy ilyen tik-takoló, apró műszer; a szíve. A magyar szíve. Milyen gyö­nyörű lenne — és ennek kell a magyar jövő­nek lennie — ha a magyar szíveknek sike­rülne, ami a császár óráinak nem sikerült, ha nyolc és félmillió magyar szív egy ütemre do­bogna. Nem hisszük, hogy a választási küzdelem alatt sok ilyen nemes és szép gondolat hang­zott volna el. Bár az is lehet, hogy nehány el­kallódott. Antal István gyönyörű „kifutásá­nak” tanúi voltunk, ezek a gondolatok mélyen a szívünkbe vágtak, kötelességünknek éreztük, hogy megörökítsük: választáson nemcsak a hordóról lehet beszélni, hanem jogai vannak a költészetnek is. Ilkovits i. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki vállalata V.JÓZSEF-TÉR11. TELEFON: 811-54 Beér Sándor zománcfáblái a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza István-utca 5. Telefon: 82-4-29. Szisndy Síároty polgánmester a Nagy feltűnést keltett néhány héttel ezelőtt Fritz Lahr őrnagy, Bécs város helyettes.polgár- mesterének a magyar sajtóban egyedül a Fővárosi Hírlap révén ismeretessé vált nyilatkozata, aki az intervju keretében a két főváros szoros egymásra­utaltságáról tett hitet. Kijelentette az osztrák fő­város képviselője, hogy Budapest és Bécs szoros együttműködésre hivatott, mert erre kötelezi őket a közös múlt, az azo-nos érdekek és az a rokon- szenv, amely Ausztriát és Magyarországot, kö­vetkezésképpen Budapestet és Bécset egymáshoz fűzi. A bécsi alpolgármester annakidején hosszabb megbeszélést folytatott Szendy Károly polgár- mesterrel, aki megígérte, hogy a legrövidebb időn belül Bécsbe utazik, hogy ott a megkezdett ta­nácskozásokat folytassák. Szendy Károly polgármester látogatása a múlt héten megtörtént és Budapest első polgárát kitüntető szívélyességgel és szeretettel fogadták Ausztria fővárosában. A két polgármester: Szendy Károly és Richard Schmitz bécsi polgármester legújabb tárgyalása nagymértékben megkönnyíti Bécs és Budapest közös és különleges problémái­nak megoldását. A bécsi magyar követség csü­törtökön este vacsorát rendezett Szendy Károly tiszteletére, amelyen az osztrák főváros társa­dalmi előkelőségei vettek részt, élén Schmitz pol­gármesterrel és az összes alpolgármesterekkel. Az ott elhangzott szívélyes felköszöntök Budapest és Bécs együttműködésének kimélyítését hangoz­tatták. Egynapos tartózkodás után érkezett vissza Budapestre SZENDY KAROLY dr. polgármester, aki a bécsi tanácskozásokról a következőket mon­dotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A magyar és az osztrák népet, tehát fővárosaikat is, egymásra utalta a sors, ilymó- don a gazdasági és a kultúrális kapcsolatok olyan erősek, hogy azoknak megszilárdítása egyformán érdeke a, két nemzetnek. Kölcsönös függőségben vagyunk politikai és gazdasági vonatkozásban is, tehát minden ok megvan arra, hogy haszno­sítsuk ezeket a benső együvé tarto­zásokat. Több ízben írtunk már róla, hogy a BESZKÁRT a közlekedés mai rendje ellen elhangzott panaszát a túlhosszú relációk megrövidítésével akarja elhá­rítani és így akarja gyorsabbá, sűrűbbé tenni a vil­lamosforgalmat. Ennek a módosításnak egyik elő­feltétele, hogy a főváros fontosabb csomópontjain új végállomásokat, vagy hurokvágányokat létesíte­nek. A megoldást megkönnyíti az a körülmény, hogy a főváros vezetősége mostanában készül a legforgalmasabb terek: 1 a Berlini-, a Kálvin-, a Boráros- és a Gellért-tér átrendezésére. Műszakilag a legnehezebb feladat a Berlini-tér ren­dezésére hárul, ahová tudvalévőén öt nagyforgalmú útvonal torkolik. A BESZKÁRT a Berlini-térnek még a mainál is nagyobb szerepet szán és a leg- exponáitabb közlekedési csomóponttá akarja fejlesz­teni. A tervekv szerint ugyanis a budai relációknak is itt lenne a végállomása és a Vilmos császár-űt felöl érkező villamosjáratok sem haladnak tovább Újpest felé, hanem részben visszafordulnak, vagy elkanyarodnak a Margithíd irányában. Ezek a nagy­arányú közlekedési változások hasonló méretű tech­nikai berendezéseket követeinek és a tér teljes át­formálását teszik szükségessé. A Fővárosi Hírlap munkatársának bavatott he­lyen szerzett értesülése szerint a problémát zseniális ötlettel kívánják megoldani. A tervek már elkészül­tek és rövidesen az illetékes fórumok elé kerülnek. A nagystílű mérnöki elgondolás lényege a követ­kező: A Berlini-tér forgalmát két síkban bonyolítják le: az úttesten és a föld alatt. Mindenekelőtt az úgy­nevezett „banán-szigetet” nagy terjedelemben ki­bővítik; e körül lesz a nagykörúti villamos hurok­vágánya. A járdasziget alatt hatalmas földalatti csarnok épül, ahonnan az utasok s a járókelők földalatti folyosó­kon közelíthetik meg a tér különböző pontjait. bécsi íátogaiús jelentőségéről — Azért mentem Bécsbe, hogy megbeszélé­seket folytassunk e kölcsönös függőségből adódó kérdésekről, különösen azért, hogy a két nép és a két város évszázados hű barátságát ápoljuk és megőrizzük. Meggyőződésem és ugyanezt a felfogást vallja az osztrák főváros vezetősége is, hogy a meleg barátság kölcsönös érzése mindkét város lakossága számára haszonnal fog járni. — Bécsben szívélyes fogadtatásra találtam és örömmel közölhetem, hogy Schmitz polgár- mester rövidesen Budapestre érkezik látogatá­sunk viszonzására. A tárgyalások egyik legfőbb pontja, az idegenforgalom növelése, mert az a célunk, hogy minél több osztrák jöjjön ide, ők vi­szont a magyarokat várják nagy sze­retettel. örömmel állapítottam meg, hogy Budapest di­vatban van és a bécsiek szívesen tesznek hétvégi kirándulásokat hozzánk, ahonnan visszaviszik jó hírünket és elismerésüket. Érdeklődtem a gazdasági viszonyok felől és úgy látom, hogy a helyzet ott is teljesen a mienkével azonos. A gazdasági helyzet lassú javulása tartósan ha­lad, a városi bevételek folyamatos, de szerény emelkedése minden téren mutatkozik. A tárgya­lásokkal nagyon meg vagyok elégedve és hiszem, hogy már a közeljövőben mindkét főváros ko­moly hasznát látja a szorosabb együttműkö­désnek. Szendy Károly polgármester bécsi tartózko­dása során megnézte a bécskörnyéki hegyvidéket összekötő új transzverzális utat, amely ott a leg­hatalmasabb közmunka: az útépítés 11 millió schillingbe kerül. Kiránduláson vett részt a Kahlen- bergen és tüzetesen megszemlélte a bécsi áruminta­vásárt, valamint a magyar népművészeti kiállítást I is, amelynek Bécsben tartós és nagy sikere van. Ugyancsak a Berlini-tér alatt kolosszális méretű föld­alatti villamospályaudvart létesítenek, ahonnan a különböző irányú vonalak kindulnának. Műszakilag mindez könnyen megoldható. A villa­moskocsik az úttest közepén, egymásmellé helye­zett vágányokon, 100 méter hosszú lejtős bevágáson át jutnak a földalatti csarnokba. Ez a megoldás teljes biztonsággal megoldaná a villamos-, autó­busz, lófogatú-, és gyalogos-közlekedést. A földalatti villamospályaudvaron bonyolíthatnák le a minden irányba induló villamoskocsikra az átszállást, sőt közvetlen földalatti folyosó vezetne a nyu­gati pályaudvarhoz is. A nagyarányú építkezés költségei megoszlanának a főváros és a villamostársaság között. A közeli hetekben eldől a Kálvin-tér rendezé­sének kérdése is. A terveket a, BESZKÁRT és az útépítési ügyosztály együttesen már elkészítették. A térrendezés és a vágányátalakítás költ­ségei meghaladják a negyedmillió pengőt. A költségekből százezer pengőt a főváros, 150.000 pengőt a BESZKÁRT visel. A Kálvin-tér képe elő­nyösen fog megváltozni. A teret több virágos szi­get fogja tarkítani, a W. C. a föld alá kerül. A mos­tani ócska villamos váróbódé helyébe díszes üveg­csarnok épül forgalomirányító toronnyal. A református egyház telkén épült áruhá­zát lebontják és helyébe felépítik az egyház hatalmas arányú kul- túrházát, a Kalvineumot. A Boráros-tér terveit a Közmunkatanács készí­tette el. Az új híd feljárója ennek a térnek a képét is teljesen megváltoztatja. A teret a Ferene-körúttól kiindulva fel­töltik, A villamosvágányokat és a végállomást teljesen átrendezik. A Mester-utcában villamos fejállo­más lesz. Nagyszabású földalatti viflamospályaudvar segítségével akarják a Berlini-tér közleke­dési problémáit megoldani 4 költségeket a főváros és a BESZKÁRT kő/ősén viselik — 250.000 pengőbe kerül a Kálvin=tér rendezése — A református egyház telkén épült áruházát lebontsák — Térrendezés a Boráros-léri híd körül

Next

/
Thumbnails
Contents