Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
Budapest, 1935 március 6. 9 További rendszabályok következnek az áruházak ©lien A kiskereskedők hlolckfa as áruházak és a fióküzletek külön megadóztatását követeli Ma már teljes egészében ismeretes a keres- kedötársadalom előtt a kormánynak az áruházi tevékenység korlátozásáról szóló rendelete, amelyet múltheti számában terített a közvélemény elé a Fővárosi Hírlap. A kormány bölcs belátása és megértése száz percentig igazolja az áruházak ellen felsorakozott front igazságos célkitűzéseit és befejezett ténynek lehet tekinteni azt is, hogy az áruházak káros működése elé további gátat emelnek. Magától értetődik, hogy az áruházak és különösen a magiakat pöffeszkedő módon áruháznak nevező vállalkozások a legnagyobb megdöbbenéssel fogadták a korlátozó rendelkezéseket. Elhatározott szándéka az áruházaknak, hogy a kereskedelmi minisztert a rendelet megváltoztatására fogják felkérni, azonban aligha van kilátásuk a komoly sikerre, mert ' Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter ebben a tekintetben teljes mércékben osztja elődjének, Fabinyi Tihamérnak azt az álláspontját, hogy a kiskereskedői réteget meg kell védelmezni az áruházak túlkapásaival és szertelen mohóságaival szemben. A legjobban fáj az áruházaknak az élelmiszerárusítás korlátozása és a vendéglői osztályok beszüntetése, mert ezekben az ágazatokban fejtették ki a legnagyobb versenyt és majdhogynem kisajátították az egész élelmiszerkereskedelmet. Az áruházak kapálódzása azonban teljesen hiábavaló, mert a kormány nem térítteti el magát az eddig követett útról, sőt továbbmenöen gondoskodik a kereskedelem biztonságának további kiépítéséről. A budapesti kereskedelmi és iparkamarai választások küszöbén a Kiskereskedők Blokkja to. vábbra is hevesen követeli az áruházi verseny szigorú korlátozását, valamint az áruházak és a fióküzlethálózatok külön megadóztatását. A blokknak tulajdonkápen ez a programja és nem kétséges, hogy a kamarai vezetők fokozottabb lendülettel fogják szorgalmazni e jogos és exiszten- ciális kérdések megvalósítását. A kereskedők tovább mennek az áruházak megfékezése tekintetében és felhívják a hatóságok figyelmét különböző olyan visszásságokra, amelyek ma bizonyos áruházakban a biztonságot veszélyeztetik. Tűrhetetlennek tartják, hogy a Baross-téren működő' divatház, amely egy szálloda földszinti helyiségeit foglalta le, csápjait a szomszédos házra is kivetette és a tűzfal áttörésével üzletének színterét oda is áthelyezte. Most már tehát nemcsak a vásárló közönség, hanem a hatóságok érthetetlen elnézése folytán a szálloda és a vele szomszédos ház lakói is esetleges veszedelemnek vannak kitéve. De nem jobb a helyzet a Kálvin-téren sem, ahol viszont a Fenyves-áruház túlzsúfolt helyiségei és a közönség biztonságát veszélyeztető torlódás sürgeti a prevencionális intézkedéseket, úgy higiénikus, mint egyéb biztonsági okokból. Rámutat a .kereskedők blokkja arra is, hogy egyes áruházak olcsó árusításának a titka a sorozatos inzolvenciákban leli magyarázatát. Legutóbb a Rákóczi-úti Tempó Áruház 25%-os egyezséget kötött hitelezőivel és az ilymódon a negyedére megcsappant beszerzési költségek révén dobja piacra az egész áruraktárát. Az ilyen és az ehhez hasonló üzleti trükkök miatt vesztik ei a szolid kereskedők a tájékozatlan vevőközönségec és ezért minden erkölcsi alapjuk megvan a kiskereskedőknek ahhoz, hogy az áruházak további háttérbeszorítását követeljék. Jelentős fejlődés arányai bontakozz nak ki a Hitelbank mérlegében Közel 3 millió pengő a tiszta nyereség Komoly várakozás előzte meg ebben az évben is a Magya,r Általános Hitelbank mérlegét, mert annak eredménye rendszerint hü fotográfiája az ország gazdasági helyzetének. Az elmúlt napokban közzétett mérleg nagy megnyugvást és őszinte megelégedést kelthet gazdasági körökben, mert azt bizonyítja, hogy a magyar gazdasági élet továbbra is az egészséges fejlődés útján van. A Hitelbank továbbra is fenntartja óvatos és körültekintő üzletpolitikáját és ezért az osztalékfizetés helyett a tartalékalapok erőteljes növelésére fordítja üzleti nyereségét. A Hitelbank mérlegéből a régi tradíciók szelleme áramik és az alkotó munka erőteljes, átfogó üzleti koncepcióban nyilatkozik meg. Ennek köszönhető, hogy az intézet üzleti forM ÄTH É RInTW©B1 RT fpw -----------1 FÉMÁRUKÉSZlTő Gáz, víz- és gözarmaturák BUDAPEST. VII , AKÁCFA-U. 61. TELEFON: 40-6-44 HQFJBAUER ES PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA ¥0„, BÉKE-TÉR S. VI., SZON0Y>U. 34. TELEFON: 18-8-59. j KOVÁCS A. ÖDÖN Budapest, VIII., Beserédy-uíca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csaíornafelszerelési vállalata MÄROSSIF. LAJOS szab. márványutánzatu fal- és padlóburkolólap műkő- és cementárugyár, burkoló-vállalat Budapest, X., Kerepesi-út 73. Telefon: 33-S-84 galma az elmúlt évben is lényegesen emelkedett és a betétállomány jelentős mértékben növekedett, ami lehetővé tette, hogy az elért tiszta nyereség, felülmúlja az előző év üzleti nyereségét. A külföldi kötelezettségek apasztása a tartozások visz- szafizetésével magyarázható, a betétek emelkedése pedig annak a kivételes bizalomnak a jele, amely- lyel a közönség az intézet és annak kipróbált tehetségű vezetője, Scitovszky Tibor vezérigazgató iránt viseltetik. A nyilvánosságra hozott mérleg főbb adatai a következők: A Magyar Általános Hitelbank zárszámadása a tartalékolások és a kétmillió pengőt meghaladó leírások keresztülvitele után a tavalyi 2.547.850 P-vel szemben 8.891.648 P tiszta nyereséget tüntet fel, amelyből az igazgatóság javaslata szerint 700 pengő a tartalékalapok és 1 millió' pengő a nyugdíjalapok javadalmazására fordítta- tik és a fennmaradó 1.191.648 pengő az 1935. üzletévre vitetik elő. Osztalékot az idén sem fizet, mert az igazgatóság alapos megfontolás után arra a meggyőződésre jutott, hogy dacára az utolsó években, különösen pedig 1934-ben - elért kedvező üzleteredménynek, még nincsenek adva azok az előfeltételek, amelyek az osztalékfizetés újbóli megkezdését indokolttá tennék, úgyhogy ezúttal is az intézet belső erősbítésének szempontjai voltak irányadók. A tavalyi mérlegadatokkal összehasonlítva, a takarék- és folyószámlabetétek állománya 168 millióról 181.5 millió pengőre emelkedett. Az egyéb hitelezők tétele 16.2, millió pengővel, az adósok állománya 3.3 millió pengővel csökkent, amivel szemben a váltótárca 1.3 millió és a pénztári készletek és girókövetelé- sek 800 ezer pengő emelkedést mutatnak. Az üzleti költségeknél közel félmillió pengő megtakarítás volt elérhető. Az intézet érdekkörébe tartozó iparvállalatok forgalma emelkedést mutat és általában üzleteredményük is javult. E vállalatok •— az államközi kereskedelmi forgalomban fennálló számos korlátozás ellenére — gyártmányaik számára új kiviteli lehetőségeket biztosítottak és még a legjelentékenyebb nemzetközi viszonylatokban is versenyképeselmek bizonyultak. Az Angol-Magyar Bank Rt. részvényeseinek február 28-án Fleissig Sándor alelnök elnöklésével tartott 44. évi rendes közgyűlése jóváhagyta az 1934. üzletév mérlegét, mely a már közölt jelentékeny leírások és tartalékolások után 1,292.425.64 pengő tiszta nyereséggel zárult. E nyereségre nézve a közgyűlés helyeslőén magáévá tette az igazgatóság ama javaslatát, mely szerint — tekintettel a világgazdasági helyzet még mindig bizonytalan voltára — a fenti nyereség teljes összege az előző évhez hasonlóan az intézet saját erejének növelése céljaira fordíttassék. Ennek megfelelően a közgyűlés elhatározta, hogy a fenti összegből a rendes tartalékalap gyarapítására 100.000 pengő, különféle tartalékolásokra 600.000 pengő és a nyug- és kegydíjalapok dotálására 350.000 pengő fordíttassék, a fennmaradó 242.425.64 pengő pedig az 1935. üzletév számlájára vitessék át. Az igazgatóság mandátuma lejárván, a közgyűlés az igazgatóság tagjaivá három év tartamára a következő urakat választotta meg: Fleissig Sándor (alelnök-vezérigazgató), gróf Andrássy Géza, Bark Péter, Van der Beugel Th. M., Dean William, Drucker Géza, báró Haupt-Buchen- rode István, Kálmán Henrik (vezérigazgató h.), gróf ifj. Károlyi Gyula (új), gróf Károlyi Lajos, Koós Jenő, Láng Lajos dr., Ottlik Iván, Palache Albert és Ward Dudley. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár február 26-án tartotta meg Metzler Jenő dr. vezérigazgató elnöklete alatt 63. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgatóság összes javaslatait változatlanul elfogadta és elhatározta, hogy a kimutatott 786.982.58 pengő nyereségből az osztalékszelvényeknek e hó 27-töl történő beváltására az előző évhez hasonlóan darabonként egy pengő, vagyis összesen 200.000 pengő fordíttassék, a külön tartalékba 100.000 pengő helyeztessék, továbbá 60.000 pengő a takarékpénztár nyugdíjpénztárába utaltassák át és 30.000 pengő a hivatalnokok külön jutalmazására fordíttassék; a fennmaradó 381.889.49 pengő mint nyereségmaradvány az 1935. év számlájára vezettessék át. A megejtett választások folyamán az igazgatóságba Bessenyey Ferenc és Schrecker Károly dr. egyhangúlag ismét megválasztatott. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. március 2-án tartotta Székely Ferenc m. kir. udvari tanácsos elnöklésével 41. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság javaslatait és elhatározta, hogy a kimutatott 308.870.45 pengő összegű tiszta nyereségből 100.000 pengőt a tartalékalapra, 50.000 pengőt a nyugdíjpénztár javára, 5000 pengőt a tisztviselői jóléti alapok javára fordít, míg" a fennmaradó 153.870.45 pengőt az 1935. iizletév számlájára viszi át. A takarékpénztár igazgatósága által előterjesztett jelentés részletes visszapillantást tartalmaz az elmúlt év gazdasági fejlődésére. Megállapítja, hogy az évek óta tartó válság után az elmúlt esztendőben először mutatkoztak némi jelei a kezdődő javulásnak és kimutatja, hogy ez a javulás a magyar pénzintézetek helyzetére is hatással volt. A többi pénzintézethez hasonlóan, a Belvárosi Takarékpénztár forgalma is lényegesen emelkedett, ami az előterjesztett mérleg- és eredményszámla adataiból is kitűnik. A jelentés beszámol a takarékpénztár egyes üzletágainak örvendetes fejlődéséről és a betéti és váltóleszámitolási üzleten kívül különösen kiemeli a devizaüzlet szép fejlődését, aminek révén számottevő nyereséget sikerült elérnie. A takarékpénztár 4 budapesti és 5 vidéki fiókja, valamint az érdekkörébe tartozó vidéki pénzintézetek üzletmenetele is kielégítő volt. A közgyűlés Pap József dr. m. kir. udvari tanácsost, a felsőház tagját a felügyelöbizottság új tagjává választotta meg. A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár részvénytársaság március 2-án megtartott rendes évi közgyűlése az 1934. évre részvényenként 30 pengő, hányadrészvényenként 6 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények március 4-től kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-utca 17.) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál. LANTOS MIHÁLY építőmester, Iiäz6!ä£& vállalata 17., Báthorf-utca 5. T.: 20-2-85v.93 6-52 PÄWLSM AiiSIiN SS&I IPARI GÁZTÜZELÉSŰ 8EREM0EZÉSEH !l Vili., József-utca 66. í* Telefon: 30-8-63. iysis Budapest, VI., Jókal-utca 2. (Jó:a:-£ér sasok.) Tel. : Í8-C-26
