Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-06 / 10. szám

Budapest, 1835 március G. Európa legmodernebb közélelmezési intézményévé fejlesztik a sertésvágóhidat Nemzetközi viszonylatban rohamosan nő a vágóhíd forgal­ma — A napi sertésfelhajtás 7000-ről 18.000-re szaporodott A zsírexport Németország és Ausztria után átterjedt Angliára is - Nem szűnik meg a tétényi sertéshízlaló Egy távozó és két új miniszter A hétfői napon megalakult Gömbös Gyula második kormánya, amelynek törekvései elé bizalomteljes várakozással néz az egész ország. Ez a bizalomteljes várakozás pedig legfőként két célpontot lát maga előtt: az egyik a kor­mány programjában foglalt reformok megalko­tása, a másik pedig a politikai élet elcsendesü­lése, a társadalom megnyugvása, amelyek az annyira szükséges alkotó tevékenység alapjai. Ebben az alkotó munkában a főváros, de az egész ország lakosságának mély sajnálatára nem vesz részt az a Keresztes-Fischer Ferenc, aki a belügyminiszteri székben ötödfél esztendőn át a béke, a nyugalom és igazságosság korszakát tudta megteremteni. Az ő nevéhez fűződik az a nagy munka, amellyel Magyarországot a for­rongó világ közepén az irigyelt rend és nyuga­lom országává tudta tenni. Pártpolitikai kü­lönbség nélkül még ellenfelei is mindig elismer­ték rendkívüli érdemeit, alkotó törekvéseit és az igazságosság jegyében megszületett nyugodt intézkedéseit. Budapest székesfőváros őszinte és lelkes barátját tisztelte benne. Mint mindenhol, a fővárossal szemben is erélyeskezű, de őszinte szeretettől áthatott felügyeleti hatóság volt. Ne­mes törekvésekkel vigyázott a főváros gazda­sági érdekeire, amelynek érdekében számos el­határozó lépést tett. Végre azután sikerült meg­teremteni azt a nyugalmi állapotot, amelyben a főváros mai vezetősége dolgozhatik és amely bizonyára meghozza a várt eredményeket is. Egyik legszebb érdeme az is, hogy sikerrel igye­kezett eltávolítani azt a mérgező anyagot, ame­lyet a főváros és vidék viszonyába tudatos ke­zek kevertek bele. A főváros és a vidék békéje ma szilárdabb, mint bármikor volt és elhallga­tott a rágalmak özöne is, amelyekkel a fővárost tendenciózusan elárasztották. Budapest mélysé­gesen sajnálja, hogy elvesztette azt a belügy­minisztert, akinek ilyen sokat köszönhet. A belügyminiszteri székben a legnagyobb örömmel látja a magyar közvélemény és Buda­pest népe vitéz leveldi Kozma Miklóst, akinek férfias erélyét, nemes jellembeli tulajdonságait, számtalanszor bebizonyított remek szervező­tehetségét mindenki ismeri. Kétségtelen, hogy az új kormánynak egyik legszínesebb egyénisége és legnagyobb erőssége lesz .Európai kultúrája, a modern élet megvalósításáról való reformgon­dolatai mindnyájunk előtt ismertek és azt a re­ményt nyújtják, hogy azokat érvényesíteni^ fogja Budapest nagyszerű világvárosi fejlődésének érdekében is. Nagy reményeket fűz Budapest székesfő­város Bornemissza Gézának, az új kereskedelmi miniszternek működéséhez is. A belügyminiszte­ren kívül a kormány kevés tagjának van olyan széles együttműködési területe a fővárossal, mint éppen a kereskedelmi miniszternek. Bor­nemissza Géza fiatal tetterejének, friss tehetsé­gének, alkotó szellemének bőséges alkalma lesz megnyilatkozni ott is, ahol a magyar főváros érdekeit szolgálhatja. Egyébként a főváros érde­kében sem homo novus Bornemissza Géza. Poli­tikai élete is a fővárosi törvényhatósági bizott­ságban kezdődött, amikor 1932-ben a fronthar­cosok listáján bekerült a közgyűlésbe. A tör­vényhatósági bizottságban nem a szavak embe­rének bizonyult, hanem szinte ismeretlenül és láttatlanul dolgozott. így egyik legfontosabb, a főváros érdekében kifejtett tevékenysége az volt, hogy ő tervezte az úgynevezett Taibot- szerződést, amely a főváros és a Dunántúli r.-t. áramüzemét szabályozza. Annakidején, amikor Borvendég Ferenc lett a főpolgármester, a fő­város egyesítendő világítási üzemei élére kombi­nálták, majd újból akkor találkoztunk nevével, amikor Borvendég Ferenc halála után a főpol­gármesteri szék került betöltésre és a kormány őt szerette volna megnyerni erre a méltóságra. Bornemissza Géza akkor nem vállalkozott, most azonban, mint kereskedelmi miniszter, bősége­sen érvényesítheti tehetségét, tudását és a fővá­ros iránt való rokonérzését. Sk legfőbb sokszorosító gép j a 0. iESTETMil j BUDAPEST, VJ., ANDRÁ3SY-UT ö j TELEFON) 19-2-80 Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hír­lap múltheti számában nyilatkozott a húszmil­liós beruházási kölcsönből megvalósulásra kerülő rendkívüli munkaalkalmakról és bejelentette, hogy a tavasszal meginduló nagyszabású építkezések között sorrendben a legelsők között szerepelnek azok, amelyek az élelmiszerexport zavartalan le­bonyolítását és lehető fokozását célozzák. A munkaprogram egyik legkiemelkedőbb része a sertésközvágóhíd szükségessé vált átépítése lesz. A főváros már néhány évvel ezelőtt bizonyos mo­dernizálásokat végrehajtott és az üzem kapacitá­sát is fokozták, mindez azonban nem /elég, újabb bővítésre szorul a vágóhíd, amely a körülmények örvendetes alakulása folytán a kontinens egyik legfontosabb élelmezési állomásává nőtte ki ma­gát. A fővárosi sertésközvágóhíd vasúti rakodói­ról naponta indulnak a zsírral, szalonnával, fel­dolgozott sertésekkel megrakott vagonok Ausztria, Németország, Csehország, sőt újabban Anglia felé, egyik épületében pedig a Poels et Comp belga konzervgyár gépei zakatolnak, amely gyártelepről a szállítmányokat legújabban Kanadába irányít- ják. Nemcsak a fővárosnak, hanem az egész ma­gyar gazdasági életnek fontos állomása ez a vágó­híd, amelynek átalakítási terveivel már véglege­sen elkészült Rosta János dr. vezetése alatt a köz- élelmezési ügyosztály. A tervek szerint, amelyek­nek elkészítésénél a középítési ügyosztály mérnö­kei is közreműködtek, a sertésközvágóhidat a kon­tinens egyik legtökéletesebb élelmezési intézmé­nyévé fejlesztik. Az átépítésről és a vele összefüggő kérdések­ről beavatott helyen a Fővárosi Hírlap munkatár­sát az alábbiakban tájékoztatták. — Elsősorban a sertésközvágóhíd hütöházát kell megnagyobbítani. A régi hütőház rakterülete 17C0 négyzetméter, az átépítés után pedig ennek a duplájára, 3.400 méterre növekszik a befogadó- képessége. A hütőház bővítése a legfontosabb, mert a jelentékeny készletek feldolgozására a régi berendezés már elégtelen. E milanatban 280 vá­gón zsírt és szalonnát tárolnak a hütöházban, amelynek maximális befogadóképessége mindössze 200 vágón. Már pedig számolni kell a jelenlegi export fokozódá­sával is, mert a Németországba, Ausztriába s Csehországba irányuló exporton kívül igen kedvező irányban haladnak a tárgyalások az angliai piaccal is. A budapesti sertésközvágóhídról egyelőre kel próbaszállítmányt küldetek Londonba, mindegyik alkalommal másfél-másfél vágón márkázott, első­rendű árut. Értesüléseink szerint ezt a három vágón magyar zsírt órák alatt szétkapkodták és osztatlan sikert vívott ki a magyar sertészsír ki­tűnő, eredeti íze. Valószínű, hogy a magyar zsír speciális zamata lesz az a varázs, amely az amerikai zsírnak erős konkurrenciá.t fog támasztani. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a vágó­híd forgalma még ma is fokozódik. Az eddigi napi 7—8000 darabról 17—18.000 darabra emelkedett a felhajtás, a1 váratlan fellendülés tehát óriási. Ilyen körülmé­nyek között a vágóhidat, de elsősorban a hütö- házakat bővítenünk kell, mert már az adott hely­zetben is alig tudjuk a forgalmat lebonyolítani. Bővítjük és modernizáljuk a zsírolvasztó berendezése­ket is. Nálunk eddig szabadtüzön történt az olvasztás. A nemzetközi pia,c egy része azonban teljesen íztelen zsírt kíván, amit csak gözberendezásekkel lehet elöálítani. A szabadtüzön olvasztott zsírnak ugyanis egy árnyalatnyi pörkölt íze van, s a ma­gyar zsírnak éppen ez a sajátos, kellemes íze szerzett sok heyen népszerűséget, így például leg­utóbb Angliában is. A németek ezzel szemben a gőzön olvasztott ízetlen zsírt kedvelik. A most létesülő olvasztóberendezések a higiénia és a technika minden szempontjának kielégítésével készülnek. — A vágóhíd megnövekedett forgalmára való tekintettel, de humanitásból is tökéletesítésre vár az álla­tok leölésének módszere is. A próbaképen már eddig is alkalmazott elektro­mos kábítást a jövőben általánosítjuk. Most új be­rendezéseket rendelünk, amelyek az eddiginél is Beér Sándor zománctáblái a legssebibek Budapest, V., Gr. Tisaa István-utca 5. Telefon: 82-4-29. tökéletesebbek. Az új berendezések segítségével a leszúrás pillanatától számított négy perc alatt forrázva, lekopasztva, tisz­tára mosva kerül az állat a feldolgozó műhelybe. Mindent percek alatt végeznek el, úgyszólván emberi beavatkozás nélkül a tökéletes gépek. — Több új kazán felszerelésével bővítjük az üzem kazánházát is. hogy a sertésközvágóhíd ne csak a jelenlegi for­galom lebonyolítására, hanem annak további emel­kedésére is berendezkedjék. A beszélgetés során szóbahoztuk azokat a híreket, amelyek termelői és ipari körökben a főváros kezelésében levő Nagytétényi Sertés- hizlalda közeli likvidálásáról terjedtek el. — Ez a probléma már nem mai keletű. A Va- sárpénztár válságának megindulása óta foglalkoz­tatja az illetékeseket, nem volna-e helyesebb a veszteséges intézmény feloszlatása vagy értéke­sítése. Elhatározás azonban még semmiféle irány­ban sem alakult ki, annáJ kevésbé lehet határo­zott formában beszélni a hizlaló likvidálásáról. Tagadhatatlanul vannak súlyos érvek a megszüntetés mel­lett, de ellene is. A fenntartás mellett döntö jelentőségű érv az, hogy a hizlaló fenntartása nagymértékben elő­segíti a főváros élelmezésének biztonságát. Nem a normális állapotra gondolunk. A vezetők­nek azonban számolni kell minden eshetőséggel. A telep 20.000 hízó sertése minden zavar esetén is elegendő a milliós lakosság 4—6 heti élelmezé­sére. Ez a biztonságérzet is megér egy kis áldo­zatot. Egyébként az is megtörténhetik, hogy a hizlalás újra rentábilissá válik. Emlékezzünk csak a budapesti állatvásárok fénykorára, a kőbányai sertés-szállások virulására! Ismételjük, a tétényi hizlaló megszüntetésére nincs semmiféle konkrét elhatározás és a város vezetősége nem is foglal­kozik a kérdéssel. Érdeklődtünk, hogy a zsírszállításokban beállott néhánynapos stagnálás és bizonytalan­ság érintette-e a fővárost, illetve az export elősegítését finánszíroző Községi Takarékot? — Az átmeneti nehézségek már megszűntek, — hangzott a válasz -— a fővárost pedig semmi­képen sem érintették. Legfeljebb annyiban, hogy a Vásárpénztár a hozzá hitelért forduló exportőröknek újabb kölcsönöket folyósí­tott, keííő fedezet mellett. A felszámolás alatt levő Vásárpé?iztár részére ilyen célokra mintegy 150.000 pengőt folyósított a Községi Takarékpénztár. A szállítás fokozott mér­tékben folyik s ezidö szerint körülbelül 200 vágón zsírt tárolnak a hütőházakban, amelyek rövidesen szintén útnak indulnak. »■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■*

Next

/
Thumbnails
Contents