Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-27 / 9. szám

Budapest, 1935 február 27. 5 'OVAHCH7IIZ/ZMF* Fabinyi Tihamér miniszter elnöklésé- vel csütörtökön döntő megbeszélést tartanak a Margithíd kiszélesítéséről Júniusban megkezdik és 1937>ben befejezik a munkálatokat A Margit-híd átépítési munkáinak előkészü­lete befejeződött. Fabinyi Tihamér dr., a pénzügy­minisztérium vezetésével megbízott kereskedelmi miniszter, csütörtök délelőttre döntő jelentőségű értekezletet hívott egybe, amelyen a kereskedelmi minisztérium, az állami hidak igazgatósága és a székesfőváros képviselői vesznek részt. A minisz­ter elhatározott szándéka, hogy a hídmunkáito­kat legkésőbb júniusban megkezdeti, de az elő­munkálatok már korábban megindulnak, mert a hídfők egyrészét az építkezés időtartamára le kell zárni és ennek megfelelően a forgalmat onnét másfelé kell terelni. A csütörtöki értekezleten a székesfővárost Szendy Károly polgármester sze­mélyesen fogja képviselni, de ott lesznek Bódy László dr. tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője, Medgyessy Iván műszaki főtanácsos és a többi szakelőadók, így az útépítési és a városren­dezési ügyosztályok kiküldöttei is. A híd átépítési munkáinak ismertetését Álgyai-Hubert Pál dr., a kereskedelmi minisztérium dunahídépítési szak­osztályának vezetője, hétfőn délelőtt az arra illeté­keseknek, köztük a székesfőváros vezetőségének megküldte. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyílott illetékes helyen érdeklődni a ma már vég­leges átépítési program részleteiről és a követ­kező felvilágosításokat kapta: — A Margit-híd kiszélesítése nemcsak közle­kedési, hanem biztonsági okokból is halasztha­tatlan, a vasszerkezetének állapota nem kielégítő, a felelősséget a híd biztonságáért tehát tovább vállalni már nem lehet. __ A Margit-hidat 1870 körül a Five-Lille Co mpanie nevű francia cég tervezte és építette. A híd szerkezete hegesztett vasból készült, ame­lyet vasszerkezeteknál ma már nem használnak. Ezt az anyagot Franciaországban gyártották és onnan szállították hozzánk. A vasanyagot minőségi vizsgálat nélkül építették a liídba. Utólag 1920-ban a vasszerkezetböl több próbada­rabot kivágtak és megvizsgálták. Ezeknél a vizs­gálatoknál kiderült, hogy a vasanyag már új ko­ráiban sem volt elsőrangú és annak minősége még inkább romlott az építés óta eltelt hetven év alatt. A helyzetet súlyosbítja az, hogy ma sokkal nagyobb a terhelés, mint régeb­ben volt. Azelőtt nem volt a hídon villamosvasút, most pe­dig a nehéz villamoskocsik igen sűrűn közleked­nek. Korábban faburkolata volt a hídnak, 1921 óta kőkockákkal borították, alatta pedig vastag homokréteg van. Tekintetbevéve a közúti forgalom sűrűsödését, az autóforgalmat és az egyéb kö.ül- ményeket, nyilvánvaló, hogy a híd biztonsága nem kielégítő. A Margit-híd rekonstruciója tehát ha­laszthatatlan még akkor is, ha kiszélesítésről nem kellene beszélni. A mai állapotok további fenntartásáért a kereskedelmi minisztérium hídépítési szak­osztálya a felelősséget magáról a leghatá­rozottabban elhárítja. Az állapotoknak a megszüntetésére elsősorban vissza kell helyezni a fakockaburkolatot és teljesen átszerelni, megerősíteni a híd tartószerkezetét és át kell alakítani a főtartók támasztékait. Végül ki kell cseréim aszfalttal burkolt vasbetonra a fa- padlós gyalogjárókat. A hídszerkezet megerősítése és kiszélesí­tése összesen ötmillióba kerül. A kiszélesítést a híd déli oldalán hajtják végre, a pilléreket is kiszélesítik és a kiszélesítés vonalába eső új pályatest alatt teljesen új főtartó­kat helyeznek el. A régi és új pillértesteket erős vasbetonszerkezettel kötik össze. A szobrászati dí­szeket az összes alapépítményekről még a munkák megkezdése előtt eltávolítják és majd csak a meg­hosszabbított pillérekre fogják visszahelyezni. A Beszkárt-vágányokat az úttest közepére helyezik. A közönség a Margit-szigetre egy járdaszigetről aluljárón keresztül fog bejutni. Ugyancsak a híd alatt vezetik át a gyalogosforgalmat a pesti hídfőnél is. A Fővárosi Hírlap már hetekkel ezelőtt fel­hívta a figyelmet a szigetmonostori gazdáknak a fra a minden látszat szerint mesterségesen szí­tott, feli ünö hangulatváltozásra, amely a vízmü­vek számára szükséges földek kisajátítása körül bekövetkezett. A első időkben a gazdák azzal tér­tek ki a főváros ajánlata elől, hogy amúgy is szükreszabott határukat megcsonkítani nern en­gedik és legfeljebb csak arra kaphatók, hogy földjüket földért elcserélik. A főváros méltányolta az ottlakók szempontjait, óriá3i áldozattal megvá­sárolta a koronauradalmat, hogy ebből a földből a kisajátítást szenvedő gardáknak kártalanítást nyújtson. Közben megjött a szigetmonostoriak ét­vágya. Ma már a csereföld nem kell nekik, hanem arról álmodoznak, hogy szántóföldjeiket a kör­nyékbeli villatelkekhez hasonló áron, 8—10 pen­gőért négyszögölenkint a főváros nyakába sózhat­ják. A szigetmonostoriak szinte ellenséges elzár- kózottsággal ragaszkodnak ehhez az elképzelésük­höz, amint ez a múlt szerdán tartott kisajátítási tárgyaláson is megnyilatkozott. Az érdekelt gazdák képviselője a tárgyaláson kijelentette, hogy négy pengőnél olcsóbban földjeik négyszögölét nem adják. Egyelőre tehát teljesen bizonytalanok a to­vábbi tárgyalások kilátásai, mivel a főváros aján­lata és a gazdák követelése között szinte áthidal­hatatlan a távolság. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a kisajátítás kilátásai iránt, mire a következő felvilágosítást kapta: — Szó sem lehet arról, hogy a főváros a mo­nostori gazdák túlzott követelését teljesíthesse. Számunkra a helyzet teljesen tiszta. A kereske­delmi miniszter a vízjogi engedély és az ideiglenes kisajátítási jog megadásakor, a múlt év végén Pest vármegye törvényhatósági bizottságát dele­Ez az aluljáró a Személynök-utca s a Pozsonyi-út között épül. Az építkezés, amennyiben haladékta­lanul hozzálátnak a munkához, 1937 végére telje­sen elkészül. — Az első munkaévben a vasszerkezetek gyártását és a pillérek kiszélesítését végzik el. A második évben felszerelik az első mederág összes nyílásainak új vasszerkezetét, elkészülnek a másik mederág pillérmunkái és az első mederágban a végleges pályaburkolat. A harmadik munkaévre marad a másik mederág nyílásainak vasszerkezet- szerelése és a végleges pályaburkolat elkészítése. Végül a harmadik év alatt elkészülnek a régi vas­szerkezetek átalakításával, megerősítésével és az egyéb hátralevő munkákkal is. — Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter kívánsága, hogy az építkezést minél hamarabb megkezdjék. A munkák végrehajtásának ötmilliós költ­ségét a főváros kölcsönképpen előlegezi, amelynek felét az állam évi törlesztés formájában visszafizeti. Az építkezés tartama alatt a híd forgalma úgyszólván akadálytalanul lesz lebonyolítható, mert a meglévő úttestet mindaddig szabadon- hagyják, amíg a kiszélesítendő új rész teljesen el­készül. A gyalogos forgalmat némileg korlátoz­zák, mert az építkezés alatt mind a két irányban az északi gyalogjárón lesz a közlekedés. gálta a tárgyalások lefolytatására. Ha ezek a tár­gyalások nem vezetnek eredményre, a fővárosnak a per lefolytatásának bevá­rása nélkül joga van a kisajátításra ki­jelölt földek birtokbavétele. A korábban bemutatott kisajátítási tervekben fel­tüntette a főváros mindazokat a földeket, amelyek­ről a mostani vitában szó esik. A birtokbavétel törvényes előfeltétele az, hogy a főváros a földek tiszta jövedelmének húszszorosát bírói letétbe he­lyezi. Amennyiben tehát a Szigetmonostoron folyó kisajátítási tárgyalások eredményre nem vezet­nek, akkor a főváros az illetékes járásbírósághoz fordul, letétije helyezi a pénzt és a földeket birto­kába veszi. A főváros ehhez az eszközhöz azonban csak végső esetben nyúl és bízik a békés megegyezésben. Csak egy bizonyos, hogy a mai helyzetet tovább fenn­tartani annál kevésbé lehet, mert a főváros a kútfúrást haladéktalanul meg akarja kezdeni és így a földekre feltétlenül szüksége van. Megkérdeztük, hogy'’ a főváros mai 46 filléres négyszögölenkinti ajánlata és a gaz­dák négy pengős követelése mellett lehetséges-e a közeledés. — Igen. A főváros vezetőségét ebben az esetben is a legmesszebbmenő méltányosság ve­zeti, bár a 46 filléres egységárat nem mi, hanem szakértők állapították meg. A főváros azonban hajlandó ennél tovább menni, de hangsúlyozzuk, szó sem lehet 4 pengö3 árakról, hiszen ebben az esetben 6400 pengőt kellene fizetni a földek hold­jáért, •ilyen áron szántóföld ma Magyarországon nincs, a legdrágább televény is olcsóbb. Elképzelhetet­len, hogy a fővárossal házhelyként fizettessék meg a monostori földeket, azért, mert a müliós lakos­ság vízellátására ez a terület bizonyult legalkal­masabbnak. Ezúttal ugyan mindössze 43 hold kisajátításá­ról van szó, de összesen még 200 hold földre lesz szüksége a vízmüveknek. 6400 pengős földárak mellett tehát 1,280.000 pengőbe kerülne a kisajátítás, amire a főváros képtelen. Ilyen drága vizet nem bírnak el az adófizetők. Elképzelhetetlen az is, hogy akadjon valamilyen fórum, amely a monostori garídák magatartásának elismerésével hozzájá­ruljon az ország' fővárosának kiszomjaztatásánoz. — Február 3@‘áai, snare. délután fél 3 érakor 9 6 Ugetőverseny LEDNICZKY VEJE I HODOS ANDOR LAKATOSIPARI ÉS REDÜNYGYAR1 Ó-ÜZEME BUDAPEST, EX., TOMPA-UTCA 32. TEL.: 39- 9-36. ‘ 1 .... '■ " €éé&Amdi TUNGSR DUPLÄSPIRÄLLÄMPA Nem fogadhatjael főváros a monostori gazdák túlzott követelését 200 holdért i,289*000 pengői akarnak kicsikarni — Bérói döntést kér a főváros, mert a vitás területre sürgős szüksége van

Next

/
Thumbnails
Contents