Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-13 / 7. szám
Budapest, 1935 február 13. 5 Félre kell tolni az akadályokat az építkezés megindításának átjábóí Illetékes körök biztató Ígéretei bizalmat gerjeszfenek az építőipari szakmák elcsüggedt lelkű leiébe Az összes építőipari szakmák, a hozzákapcsolt ipari szakmák, valamint a ház- és telek- tulajdonosok érdekképviseletei Usetty Béla ország- gyűlési képviselő vezetésével az elmúlt napokban felkeresték Sipőcz Jenő főpolgármestert, Szendy Károly polgármestert és Rakovszky Ivánt, a Közmunkatanács elnökét, hogy támogatásukat kérjék a tavaszi építőipari tevékenység megindításához. Az építőipari szakma, amelynek szószólója Kovácsok Ferenc, a Kőművesmesterek Szövetségének elnöke volt, jó helyen kopogtatott, amikor a főváros két kitűnő vezetőjénél tisztelgett, mert úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester tökéletesen átérzik a legnagyobb ipari szakmák foglalkoztatásának szükségességét. A küldöttségnek adott válaszok meggyőzhették az az ipari szakmákat arról, hogy a főváros vezetői mindent elkövetnek a munka megindítására és 24 óra sem telt el a küldöttség távozása óta: Sipőcz Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester már megtették a szükséges előterjesztéseket Fabinyi Tihamér pénzügyi- és kereskedelmi miniszternek. A főpolgármester a miniszter figyelmébe ajánlotta, az építőiparosoknak az adómentességre vonatkozó kívánságait és azonkívül letárgyalták a főváros legközelebbi építkezési és beruházási programját is. Szendy Károly polgármester azt kérte a minisztertől, hogy még adóáldozatok árán is, de legalább a( régi keretek között adja meg a 30 éves adómentességet, a Madách-sugárúton létesítendő építkezésekre. Az építőiparosság többirányú kérést terjesztett az illetékes fővárosi tényezők elé és jogos bizakodással néz a várható eredményekre. Beadványukban rámutatott arra, hogy a belső Erzsébetváros, tehát a Károly-körút, király-utca, Dob-utca és Erzsébet-körút által határolt városrész rendezésének kérdése több mint három évtized óta húzódik. Néhány évvel ezelőtt a Közmunkák Tanácsa és a főváros vezetősége megállapodott a végleges vonalvezetésben és az egész iparosság joggal hitte, hogy nagyvonalú munkálatokhoz jut. A Budapest Belső Erzsébetváros Ingatlan- tulajdonosainak Egyesülete külön feltárta az illetékesek előtt, hogy három évtized óta építési engedélyeket a szabályozás által érintett útvonalakon ném kaptak. Abból az adómentességi kedvezményből, amely tíz év óta fennáll azzal a céllal, hogy Budapesten új lakások keletkezzenek, az erzsébetvárosi ingatlantulajdonosok ki voltak re- kesztve, holott a régi és egészségtelen házak, amelyek a területen sorakoznak, már régen megérettek a lebontásra. Pontos számításokkal illusztrálják, hogy ft szóbanforgó rozoga házak lebontása révén az Összes liázbéradóveszteség csupán 200 ezer pengő volna. Miután azonban az új adómentes házak is fizetnek bizonyos mérsékeltebb adót, egy-két nagyobb építkezésből már több házadó fog befolyni, mint amennyit a kincstár és a főváros elveszít, mert a hiányt bőven pótolnák az ingatlanátírási illetékek, a forgalmi és fázisadó, a jövedelem- és vagyonadó, továbbá a különféle hatósági engedély-díjak. Tudni kell azt is, hogy ezen a területen a helyiségek nagyrésze kiadhatatlanná vált, a bérek is lecsökkentek, tehát közvetve a kincstárt is károsodás éri: a belső Erzsébetváros mai állapota miatt. A kérés tehát az, hogy a 30 éves adómentességi kedvezményt ezen a területen is engedélyezzék. Függetlenül az Erzsébetváros újraépítésétől, az építöiparosság és a rokonszakma azt kéri, hogy az ideiglenes házadómentesség és a tatarozást adó- hedvezmények mértékének szűk keretét mentesít„DOLGOZZUNK" IPARI, TERMELŐ. ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest,Vili. Gyulay Pal a. 7. Tel: 35-5-63.52-8 52 FÜRDÖKÁDM, CSÖVEK Hasenörl, Csengery-u. 53. ■n—imr sék a korlátozások alól. Ezek az adómentességek elég szükreszabottak, de még kisebbek azok a keretek, amelyekben a kedvezmények igénybe- vehetök. Csupán egyes utcákra, utcarészekre, telkekre vagy egyes régi házakra vonatkoznak, ezenkívül olyan építési, parcellázási és építésrendöri korlátozásokat tartalmaznak, amelyek egyszerűen betarthatatlanok. Ennek a következménye, hogy a rendeletek alapján új építkezés az utolsó hat hónapban nem létesült. A tatarozási rendelet ugyancsak a legsúlyosabb műszaki követelményeket támasztja és eltekintve attól, hogy az adójóváírás mértékét is erősen leszállította, a jóváírás is csak öt éven át történik. Az építési szakmá/c az adókedvezmények lényeges és tekintélyes kibővítését kérik, az adómentességi kedvezmény előfeltételeit képező műszaki korlátozások elejtését szorgalmazzák és szükségesnek tartják, hogy Szombaton délelőtt a vízvezetéki és világítási ügyosztály és a vizmüigazgatóság tagjai több szakértő társaságában szemlét tartottak a káposztásmegyeri vízmüvek Dunaalagútjának építkezésénél. A munka gyors tempóban halad előre és most már teljes bizonyossággal számítani lehet arra, hogy az első alagút április végére már elkészül. A Dunaalagút építésének előrehaladásáról MORVAY ENDRE dr. tanácsnok, a közüzemi ügyosztály vezetője, a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — Különféle nehézségek után, karácsony után megkezdték a vállalkozók a Dunaalagút-építés rendszeres munkáját és azóta megszakítás nélkül, váltott munkacsoportokkal éjjel-nappal szakadatlanul dolgoznak, ma már messze a Duna medre alatt. Szombat reggelre 192.5 méter alagút volt készen és eddig 523 darab vasbeton-gyűrűt falaztak be. Most már naponta legalább öt métert fúrnak. Tekintettel arra, hogy az alagút egész hossza 580 méter, a jelenlegi munkateljesítmény mellett két és fél hónap alatt, vagyis április végére elkészül az első alagút. Az alagút szigeti végaknája már tavaly elkészült és ha a Duna medre alól a felszínre kerülnek, már csak a csövek beszerelése következik, ami könnyebb feladat. A Fővárosi Hírlap multheti számában hírül adta, hogy a budai új vízmű létesítéséhez szükséges harmadik, kisebb méretű alagút építésére a versenytárgyalás során 'heten pályáztak. Érdeklődtünk, hogy a beérkezett ajánlatok felett mikorra várható a döntés. — A 'Szentendrei sziget nyugati partja és a jobbparti gépházak között a Dunameder alatt alagút, az úgynevezett „Bujtató” épül. A verseny- tárgyalásra beérkezett ajánlatok átszámításán a vízmüvek szakemberei már dolgoznak és a héten sor kerül a döntésre is. Az odaítélés után a vállalkozó köteles lesz haladéktalanul munkához fogni, mert a főváros r egyik feltétele, hogy az építkezést még februárban megkezdeni és a legrövidebb idő alatt befejezni kell. A főváros azért ragaszkodik ehhez a szigorú feltételhez, mert a vízszolgáltatást már lehetőleg az idei kánikulára zavartalanná akarja tenni. Kérdezősködtünk a vízmüfejlesztési Programm további részleteiről és érdeklődtünk a kincstártól vásárolt szigetmonostori sziget fel- használása iránt is. — Mielőtt a vízmüfejlesztési programm további részeinek megvalósítására sör kerülne, — mondotta a tanácsnok — előbb el kell intézni azoknak a parti területeknek a kisajátítását, amelyek a szigetmonostori és más környékbeli gazdaemberek birtokában vannak. A kisajátítási ügyek lebonyolítására a kormány Pest vármegye törvényhatósági bizottságát delegálta. A vármegye február 20—ra tűzte ki a kisajátítási terv megállapítására a helyszíni tárgyalást. Ez a tárgyalás Szigetmonostoron lesz, amelyen a megyci közigazgatási bizottság egyeztető küldöttségének tagjain kívül jelen lesznek a főváros képviseletében Tóth Péter dr. tiszti ügyész, Kubinyi Imre a kiviteli módozatok elbírálása a Közmunkák Tanácsának hatáskörébe tartozzék. Hasonló mértéket kérnek a tatarozási és átalakítási adókedvezményeknél is és hogy a részvény- társaságok tulajdonában lévő ingatlanok is ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint az egyéb ingatlanok. A kért módosítások sorába tartozik végül, hogy a műszaki előírásokat és tévedéseket meg- 1 változtassák. A közös beadvány a belső Erzsébetváros kiépítését is szorgalmazza, ezen túlmenöleg pedig közérdekűnek tartja a LÁB kölcsönök folyósításának folytatását, az OTI, MABI, valamint egyéb jóléti intézmények és biztosító társaságok tőkéjének építkezések financirozására való fordítását. A főváros vezetői és a Közmunka Tanács elnöke teljesen átérzi az építkezések megindításának fontosságát. Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter már tanulmányozza az előterjesztéseket s számításokat folytat a kedvezményeknek a várható kilátásaival, amelyek összhangzásba( kell hogy kerüljenek az adókincstár helyzetével. A döntés mihamarabb megtörténik és nem kétséges, hogy az összes illetékes tényezők megadják a lehetőségeket arra, hogy Budapest az építőipari munka lelkesítő zajától legyen hangos. dr. tiszti alügyész, Papp Ferenc, a vízmüvek vezér- igazgatója a vízmüvek több szakemberével és természetesen az érdekelt gazdák, akiknek földjét a főváros kisajátítja. Legsürgősebb a megyeri főteleppel szemközt fekvő, mintegy 40 katasztrális hold földnek a megszerzése. Itt a főváros mintegy 200 méter széles és 1200 méter hosszú partsávot fog megvenni, azt a területet, amely a szigeti kútcso- portoktól északra a volt koronauradalom határáig terjed. A szentendrei sziget nyugati partján szükséges ingatlanok kisajátítási terve még nem kész, miután a vízmüépítési programm módosításokon megy keresztül és bizonyos i területeket, amelyekre szükség lett volna, ma már nem kell örökáron megvenni, hanem csupán szolgalmi jogot szerzünk az úgynevezett gravitációs csatorna átvezetésére. A magánkézben lévő szigeti ingatlanokból kereken 200 holdnyi terület kisajátítására lesz szükség. Egyelőre azonban az említett 40 hold kisajátítása a legsürgősebb. A kisajátítás teljesen független a budai vízmüvek építésétől és az említett „bujtató” építésének, megkezdésétől is, mert ez fővárosi területről indul ki. A közeli hetekben aktuális lesz a budai vízmű első gépházainak építésére szóló versenytárgyalás kiírása is. Ennek az építkezésével és felszerelésével ugyanak- korra készen kell lenni, amikorra a bújtató építkezését befejezik. Eddig szólott az ügyosztályvezető tanácsnok információja. Más forrásból szerzett értesülésünk szerint a kisajátítási tárgyalásokon érdekes fordulat állott be. Az első időben a gazdák azzal tértek ki a főváros ajánlata elöl, hogy amúgy is szűkre szabott határukat megcsonkítani nem engedik és földjüket készpénzért sem adják el, legfeljebb arra hajlandók, hogy földért földet adnak. Közben azonban a hangulat megváltozott és a kisgazdák ma már cseréről hallani sem akarnak és földjeiktől készpénzért, még pedig mentői nagyobb összeg árán hajlandók csak megválni. Ha a közeljövőben lezajló békés tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a főváros kénytelen lesz beadni a bírósághoz a kisajátítási keresetet, mert arról sző sem lehet, hogy a főváros kényszer- helyzetét kihasználni engedje. Beszélnek egyébként arról is, hogy a kincstár a fővárosnak eladott szígetmonostori birtokot már pótolta. Törvényes rendelkezések szerint ugyanis a koronauradalom teste csonkíthatatlan és ha kihasítanak belőle valamit, akkor azt ugyanolyan értékű ingatlannal pótolni kell. A szigetmonostori birtok helyett a kincstár állítólag Csonkamagyarország északi részén már vásárolt 4000 holdas ingatlant, ugyancsak túlnyomórészt erdőterület. Éjjel-nappal dolgoznak a Dunaalagúton, amely április végére elkészül 1 napokban döntenek a „Imitáló“ vállalaíijaadásáro! — Megindul az eljárás a sziget- monostori gazdák földjeinek kisajátítására — ü koronauradalom a fővárosnak eladott erdőségek pótlására Felsőmagprorszápn 4030 holdas birtokot vásárolt
