Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
r BtMfitjßdaf, 1M* déemébét US. 18 A főváros gazdálkodása A Fővárosi Hirlap számára irta Usetty Béla dr., a BESZKÁRT elnöke, törvényhatósági bizottsági tag Sok szó esik ma a gazdálkodásról. Természetes, mindig azzal foglalkoznak az emberek, ami a legközvetlenebbül érdekli, amit orvosolni szeretnének. Azt pedig nem lehet vitatni, hogy az egész világon beteg a közgazdasági helyzet, ami a magángazdaság helyzetével szorosan összefügg. A kettő' egyenes arányban áll egymással és azt minden kisgazda tudja, hogy a magángazdaság talpraállása nélkül lehetetlen a közgazdasági életet rendbehozni. Bizonyos, hogy a világ magángazdasági helyzetét meg kell változtatni és akkor minden ország közgazdasági helyzete rendbe fog ’jönni. Addig, amíg ez bekövetkezik, sokat kell dolgozni, sok kísérlet lesz hiábavaló, de azért mégis meg kell ennek történni, 'mert ] tétlenül nem nézhetjük és nem várhatjuk a sült f galambot. | ^ A főváros előljár ebben a keresésben és ku- 1 tatásban és igyekszik a maga részéről mindent megtenni, hogy tűrhető gazdasági helyzet alakuljon ki és ebben valóban tettekkel tényező. , Ezt igazolja az is, hogy a mai súlyos időkben ) is igen nagy összegű beruházásokat igyekszik eszközölni. Talán egyetlen közület nem léphet nyomába. Egyetlen egy főváros sem tudott ilyen gazdasági viszonyok mellett, ilyen súlyos helyzetben annyi alkotásra és beruházásra rámutatni, mint a mi fővárosunk. Egyetlen város nem teljesített annyi szociális kötelességet, mint a főváros. Elég, ha rámutatunk arra, hogy a Tabánt rendezi, a különböző üzemeknél milliókra menő beruházást eszközöl. Üj autóbuszokat rendel, új villamosmotorokat szerel fel, új élelmiszercsarnokokat emel ; vágóhelyiségeket és hűtőházat szaporít, hogy a megindult exportot elősegítse úgy élőállatban, mint különösen állati termékekben. Mindmind nagyszerű alkotások, amelyek pénzt vannak hivatva hozni és megindítani a magángazdasági életet. A közület Veszi itt kezébe az irányító munkát, ő kezdeményez és segít a végrehajtásban. Még évekkel ezelőtt erre nem is gondoltunk, mert akkor még azt az elvet vallottuk. hogy nem szabad a magángazdaságba belenyúlni. Annak önmagát kell ellátni és önmagából kell kiindulni és önmagába kell visszatéri. Az államok autarkiás felfogása azonban megtörte ezt az elvet és egyenesen arra kényszerítette az egyes közületeket, hogy ők nyúljanak bele ezekbe a kérdésekbe és ők igyekezzenek ezen kérdéseket megoldani, vagy legalább is hatékonyan elősegíteni. Ma is állam kell változatlanul azon elvnek, hogy a magángazdasági ténykedést az iparos és kereskedőnek magának kell elvégezni, de átmenetileg kénytelen e változást mindenki tudo.- másul venni. Ha a főváros ennek alapján ma erősebb és nagyobb súlyt helyez ezen magángazdasági ténykedés elősegítésére és támogatására, azt természetesnek kell tartani és annak rülni kell. mert enélkül a viszonyok még nehezebbé válnának, sőt talán elviselhetetlenek lennének. Ha a főváros most a német zsír- és húsexportnál nem állana a maga vásárpénztárávál úgy rendelkezésre, m,egakadt volna tálán az export, vagy legalább is nagyobb nehézségek lettek volna. A főváros vezetősége azonban résen állott, figyelte az eseményeket és igyekezett annak elébe menni. Sajnos, itt korlátot szabott a pénzügyi lehetősége, mert ma nincsenek a fővárosnak tartalékai, amelyeket egyszerűen igénybe vehetne, hanem legtöbbször kölcsönnek kellett és kell még mindig ezen problémákat megoldani. Ez azonban nem baj, ha hasznos beruházások történnek, mert nagy dolgokat még a gazdaság fénykorában sem tudtak közületek a folyó bevételekből megteremteni. A legjobb időkben is kölcsönből épültek a fürdők, iskolák, kölcsönből épültek csaknem az összes intézmények és kölcsönből váltattak meg nagy közüzemek és ez helyes is volt, mert nagy dolgokra a nagy pénzeket nem lehet olyan egyszerűen csak folyó bevételekből fedezni és éppen ezért, ha most, amikor kölcsön alig kapható a pénzpiacon, bizonyos mérvű deficit mutatkozik, nem szabad kétségbeesni, mert ez csaknem természetes volt. Természetesen ebből rendszert csinálni nem szabad és ezért nem lehet kifogásolni a kormányzat abbeli törekvését, hogy ezt megakadályozni igyekszik. Erre óva int és figyelmeztet, mert ha rendszerré válna, nagyon nagy károk származhatnak belőle. A főváros vezetősége ezt maga is felismerte és igyekszik ezt megszüntetni, de egyszerre nem megy. Ha egyszerre történne minden leépítés, az megállást és így katasztrófát jelentene, amit senki nem akar. A kormányzatot jóindulat vezeti ebben a kérdésben és bizonyos, hogy megtalálja majd a főváros vezetősége a megoldást, de katasztrófa eddig nem fenyeget, mert mindenki, a legfelsőbb vezetőségtől a legkisebb rendelkező közegig, megteszi a maga kötelességét. Ezért nem féltem én a főváros közgazdasági helyzetét, mert mindenki segítségére siet és kell is sietnie, mert senkinek nem érdeke, hogy bármiféle téA BESZKÁRT poblémáinak rendezése most már 'egyre fokozottabb tempóban közeleg a kialakuláshoz. A különböző racionalizáló intézkedések kapcsán a legfőbb reform a tarifák módosítása lesz, amivel a vállalat pénzügyi helyzetét akarják szilárd bázisra segíteni. A BESZKÁRT igazgatóságának hétfői rendkívüli ülésén terjesztették elő azt a nagyszabású tervezetet, amely a vasútvállalat minden irányú átreformá- lására vonatkozó javaslatokat tartalmazza. A hatalmas előterjesztés felsorolja mindazokat az intézkedéseket, melyeket a vállalat vezetősége eddig tett a pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében. A jelentés mellékletében a BESZKÁRT felsorolja azokat a beruházásokat, amelyek a legközelebbi öt évben szükségesek, úgyszintén azokat is, amelyek a későbbi években válnak esedékessé. A sürgős program 19,430.000 pengőt, a későbbi program 25,084.000 pengőt igényel a BESZKÁRT-nál, míg a HÉV sürgős szükséglete 2.9 millió, a későbi szükséglete 1.450.000 pengő. A BESZKÁRT a legközelebbi öt évben a következő beruházásokat teljesíti: A Thököly-úti vonal átépítése 300.000, az Üllöi-úti vonal átépítése 350.000, a Ferenc József-hidi vonal 200.000, a Gubacsi-úti vonal 600.000, a Váci-úti vonal 800.000, vezetéktartó oszlopok kicserélése 330.000, sínheggesztések 200.000, a Boráros-téri hídi vonal és az ezzel kapcsolatos vágányrendezés 1.3 millió, a Margit-hidi vonal kábelfektetéssel 1.1 milllió, a Kálvin-téri vágányfektetés 300.000, a racionálizá- lási vágányépítések 790.000, a Szép Ilonái kocsiszín bővítése 285.000, tápkábelek megújítása Óbudán, a Pálffy-téren, a Margit-körúton, a Nagymező-utcában és a Népszínház-utcában 800.000, a kispesti kábelhálózat megerősítése 650.000, a A smsití mmp§ a Nagyszabású karácsonyfa-ünnepség színhelye volt csütörtökön délben a Vigadó, ahol 1450 iskolás- és 3500 ovodásgyermek felruházásával egybekötött jubiláris ünnepséget tartottak, abból az alkalomból, hogy Horthy Miklósné, a kormányzó felesége tíz évvel ezelőtt indította meg segítő- akcióját. Az ünnepélyen megjelent Horthy Miklósné is, akit a hatalmas tömeg élén a teremben Gömbös Gyuláné, Bornemisza Gézáné, Hóman Bálintné, Imrédy Béláné, Kozma Miklósné, Raf- fay Sándorné, Szendy Károly polgármester és Liber Endre alpolgármester fogadtak. Amikor a kormányzóné a terembe lépett, megszólalt az orgona és a gyermeksereg elénekelte a Mennyből az angyal-t. Felkay Ferenc közoktatásügyi tanácsnok megnyitóbeszédet mondott, a Mária Teréziáién Óvodások karácsonyi játékot mutattak be. Kosa Ferencné ünnepi beszéde után az Erzsébet leányárvaház növendékei a budapesti gyerekek hódolatát fejezték Ki a kormányzóné előtt, A karácsonyi ünnepek alkalmából Szendy Károly dr. polgármester a frontharcos törvény- hatósági bizottsági tagok és az Országos Front- haiítós Szövetség elnökségének előterjesztése alapvedés, vagy félreértés legyen, hanem harmóniába kell felolvadni mindenkinek, akinek a fővárossal bármiféle vonatkozása van. A fővárosi pártoknak pedág ezekben a kérdésekben teljes mértékben egyet kell érteni és itt minden politikát száműzni kell. Egyedül csak azt szabad keresni, hogyan tudunk minél több jót tenni és minél hamarabb teremteni rendes gazdasági életet. A Nemzeti Egység Pártja ezt az álláspontot vallja és eszerint járt el eddig is, természetes, hogy ezután is ebben a szellemben akar és fog dolgozni az 1938-os esztendőben is és reméljük, hogy ez az esztendő tartós javulást fog eredményezni, ha mindnyájan egyértelműen és egy akarattal fogunk össze. Adja az Isten, hogy ezen reményeink valóra váljanak. telefonközpontok automatizálása 300.000, a várócsarnokok létesítése 100.000, tetőszerkezetek megújítása 250.000, a kocsiszínvilágítás átalakítása 60.000 pengő, 1436 kocsimőtor átalakítása 2.936.000, sínfékberendezések 1.6 millió, életmentő- felszerelések, szerkezetek felszerelése 300.000 pengő, 130 kocsimőtor átalakítása 195.000, autók javítása 150.000, a szerszámgépek pótlása 150.000, mühelyberendezések 310.000, az áramátalakító- állomások berendezésének megújítása és új eszközök beszerzése 232.000, új autóbuszok beszerzése és a felszerelések megújítása 484.000 pengő. A későbbi beruházó program a következő: A Váci-úti vonal folytatólagos átépítése 400.000, a nagykörúti vágányok középrefektetése 1,500.000, a pesterzsébeti Baross-utca—Határ-úti vonal átépítése 250.000, a vezetéktartó oszlopok folytatólagos cseréje 220.000, a tápkábelek megújítása a Nagykörúton, a Vilmos császár-úton, a Károly- körúton és az Eskü-úton 1,150.000, további 1972 darab motor átalakítása és kicserélése 9.264.000, további sínfékberendezések 2,275.000, a távkapcsolású kocsik motorjainak kiegészítése 300.000, a kocsik világítási és jelzőberendezésének szabványitása 975.000, 132 kiselejtezendő motorkocsi helyett új kocsik beszerzése 7,400.000 pengő, 77 kiselejtezendő motorkocsinak pótkocsivá való átalakítása 270.000, az áramátalakító-állomások berendezésének megújítása 450.000, a Szép Ilonái áramátalakító-állomás áthelyezése 220.000 pengő. A HÉV-nél a legközelebbi öt évben a következő beruházásokat teljesítik: Sínhegesztés és talpfasürítés 400.000, a Pálffy-téri állomás áthelyezése 200.000, a pestújhelyi vonal összeköttetése a BESZKÁRT Erzsébet királyné-úti vonalával 200.000, sínheggesztés 150.000, a cinkota—gödöllői kábel kicserélése 600.000, az áramtáplálás erősítése az egész hálózaton 150.000, a telefonhálózat átalakítása 250.000, a ráckevei vonal villamosítása 300.000, az áramátalakító-állomások kiegészítése 350.000, a jármüvek alkatrészeinek megújítása 300.000 pengő. A HÉV későbbi programjában szerepel 37 kiselejtezendő kocsi helyett 20 pótkocsi beszerzése 1 millió és az autóbuszok pótlása 450.000 pengő költséggel. ján hatszó,z rászorult ínséges frontharcost részesít fejenkint karácsonyi segélyben. A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadi- árvák Országos Nemzeti Szövetségének legnagyobb székesfővárosi szervezete, a VI. kerületi HONSz fényes díszhangversenyt rendezett abból a célból, hogy ennek jövedelméből a hadirokkantak és hadiözvegyek karácsonyi felsegélyezését szolgálja. A Zeneművészeti Főiskola termét zsúfolásig megtöltő közönség élén ott volt Auguszta főherceg- asszony fővédnök és Sipöcz Jenöné díszelnöknö is. A hangversenyt, amelyben a legelőkelőbb művészek szerepeltek, Sárkány Ferenc elnök, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag nyitotta meg magasszínvonalú beszéddel. A díszhangverseny jövedelméből rendezett karácsonyfa-ünnepséget a VI. kerületben 21-én, szombaton rendezték. Megjelent azon József kir. herceg, Auguszta kir. hercegnő, Sipöcz Jenöné, Lamotte Károly alpolgármester, a vegyesdandár-parancsnokság tiszti küldöttsége, a VI. kerület számos előkelősége s ott voltak a hadirokkantak százai1. Sárkány Ferenc elnök ünnepi megnyitója után műsoros est következett, amelynek keretében Cseh Szombathy László társelnök, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, 2036 pengőt, valamint sok szeretetcsomagot osztottak ki ezután a kerület hadigondozottjai között. A munkában Boross Miklós ügyvezető igazgató, Schödl Ferenc alelnök, Langer Jenő titkár és Her_ zung János társelnök áldozatkész szeretettel vettek részt, Ötvenmillió* beruházási program a BESZKÁRT-nál Elkészültek a nagyisibáiű tervsk az összes közlekedési vállalatok átreformálására
