Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-25 / 52. szám
4 Budapest, 1935 december 25. Vár@srendeié$i temek és végrehajtások A Fővárosi Hírlap számárs irts: Herrer Ferenc tír. v. miniszter, törvényhatósági bizottsági tag Budapestnek tudvalevőleg egységesenj készült városrendezési terve nincs. Ilyen még leginkább az 1870-ben az akkori Pestre, a mai belső részekre a Közmunkatanács által, tervpályázati eredmények által készült,, rendezési terv volt, Azóta csak egyes városrészekre, gyakran ezeknek csak egy-egy kis területére készültek rendezési tervek. A legújabb ilyen nagyobb területet átfogó terv Óbudának most kiépítés alatt álló terve. Budapestnek egységesen átgondolt városrendezési tervezete még csak elkészítendő. Erre a készülőben lévő építésügyi törvény is kötelezni fogja. A terv alapjául kíván szolgálni a főváros városfejlesztési programjai, amelyet a közgyűlés által kiküldött külön bizottság már három év óta készít és amely előreláthatólag egy éven belül el is fog készülni. Valószínű, hogy az új fővárosi rendezési tervet meg fogja előzni a Budapestet és a környékét, az úgynevezett Nagy- Budapestet átfogó, általános rendezési terv. A főváros új rendezési terve természetszerűleg, — amennyire ez ma még lehetséges, — ki fog terjedni már beépített területekre, kívánatossá fogja tenni itt-ott parcellázott területeknek is az átalakítását, a külső részeken pedig olyan területekre fog akadni, amelyeknek rendezése merőben a terv alapján, a magánosok kezdeményezéséből aligha sikerülhet. Ezek a körülmények szükségessé teszik, hogy a jövő városrendezés számára olyan jogi lehetőségek álljanak rendelkezésre, amelyek egyrészt a hatósági beavatkozást mindenütt, ahol ez a város- rendezési terv a magántevékenység útján nem valósulhat meg, biztosítják, másrészt módot adnak arra, hogy a főváros könnyebb pénzügyi íeltételek mellett hajthassa végre a rendezéseket. Ezeket a jogi feltételeket a már említett építésügyi törvény fogja biztosítani. Á törvény teljesen elő van készítve és remélhetőleg már rövid idő alatt tető alá is kerül. A törvény rendelkezései biztosítják a városnak a kisajátítás jogát és összes elképzelhető rendezési esetekre lehetővé teszik ingatlanoknak is részben való kisajátítását (például emeletek leszedését), amit a rnai kisajátítási törvény nem enged meg és ami a legfontosabb, megalkotja a sokféle már meglévő telekátalakítási eljárást, rnég pedig külföldi példáknál gyökeresebben és egyszerűbb, vagyis hatályosabb formában. Ennek a törvénynek rendelkezése nélkül jelentékenyebb városrendezési műveletet a fővárosban már nem is lehet végezni, legkevésbé pedig a most annyira előtérben lévő Óbudán. „DOI-GC$ZZUüe€‘® IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, Vili., Oyiilay Pái-o. 7. Tel: 35-5-03,52-8 „BOEÄL“ ACÉLCSŐ BÚTOROK kombinált szobák, hall, úri- és előszobák, ülőbútorok, zsúrkocsik állandó nagy választékban „IDEÁL“ MODEREN! CSŐ3ÖTORÖZEM Budapest, V„ Sziget-utca 5-7. —Telefon: 99—2—54 lírái Pál KÖZPONTI IRODA Budapesti, VB Andrássy-á! ( Tolefonszúm : 16-5-í PARKcil GY A R Kf/MtCMMMK MINDEN ÁRAMNEMRE mikron/ Vilmos cskskár-ív i TELEFONSZÁM: 80-1 48 BESSENYEI ZÉNÓ nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak i lázas í rieSciiií srf I, amely a városfejlesztés kérdései felé fordul Impozáns érdeklődés és nagy siker mellett folyt le az az előadás-sorozat, amelyet a NÉP fővárosi szervezetében rendeztek a városrendeaés kérdéséről és ezzel kapcsolatban a Közmunkatanács feladatairól. Zsitvay Tibor, a pártszervezet elnökének vezetésével tartották meg az ankétté szélesült előadásokat, amelyekhez az iránymutatást ö maga adta meg bevezetőjében. A várospolitika új korszakának jellemző eseményei ezek az előadások, amelyek termékenyítő tanulságuk mellett azt a eélt szolgálják, hogy a közügyek felé tereljék az érdeklődést, másrészről, hogy nyilvánosságot adjanak ösztönző gondolatoknak, vagyis egybekapcsolják a közügyek intézéseit az élettel. Ez az új demokratizmus, amely a közügyekben alkalmas módon részvételt enged hivatott embereknek, csendül ki az alábbi nyilatkozatból is, amelyet Bessenyey Zénó dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke adott a Fővárosi Hírlap munkatársának, amikor erről az érdekes kezdeményezésről megkérdezte. — Hivatalom elfoglalásának első percétől, — mondotta, — azt tapasztaltam, hogy nemcsak a szakértő hör ők, de a nagyközönség is lázas érdeklődéssel viseltetik minden olyan terv és lehetőség iránt, amely gyönyörű fővárosunk megszépítése, egészségesebbé tételére, idegenforgalmának fellendítésére és közlekedésének helyesebb lebonyolítására vonatkozik. Ebben a tekintetben számos indítvány, terv és gondolat érkezett be hozzám, amelyek között sok érdemes van, de sok olyan is, amely a Közmunka Tanács hatáskörével, a kivihetőség lehetőségével és a kitűzött nagy célokkal nincs összhangban. — Ez a helyzet tette indokolttá azt, hogy megoldásra váró, nagyobb feladatok köréből olyan előadássorozatot kezdeményezünk, amely hivatva van a főbb problémák ismertetésére, de alkalmas arra is, hogy komoly szakértői helyről és a közönség köréből is eredő felszólalások útján a helyzet tisztázódjék és további helyes gondolatok alakuljanak ki. Ez az elgondolás helyesnek is bizonyult. Az eddigi előadásokon nemcsak az előadók tettek ki magukért világos, szakszerű és rövid előadásukkal, hanem a hallgatóság köréből is számos, nagyon érdekes felszólalást hallottunk. A hallgató közönség pedig előadásról-előadásra nagyobb számban jelenik meg, amivel az a célom, hogy a. vezetésem alatt álló hivatal tevékenységét minél közelebb hozzam az élethez és tervekből ne csináljak műhelytitkot, hanem az arra illetékes közönségnek is beleszólást engedjek. Nagy örömmel vállalkozunk arra, hoigy kellő érdeklődés esetén előadásainkat a jövőben is folytassuk. — Az előadások nívóját nagyban emelte Zsitvay Tibor elnökünk mag as szárny alású, bölcs és tapintatos vezetése. F©ko2at©san megszünteti a Közmunkatanács az óbudai téglagyárakat, amelyek helyébe parkok ós villák kerülnek Évekkel ezelőtt a Fővárosi Hírlap hasábjain hívtuk fel az illetékes tényezők figyelmét arra az anomáliára, amely Óbudán a téglagyárak mértéktelen és a városrendezési szempontokat figyelembe nem vevő bányászása miatt tönkretette ennek a városrésznek fejlődését, azonkívül egész hatalmas területen életveszélyes lett az ottlakás, mert kisebb földcsuszamlások állandóan történnek. Mint ismeretes, számos bizottság vizsgálta meg ezt a kérdést, de mindeddig döntés nem történt, úgy, hogy már- már azt kellett hinnünk, hogy a téglagyárak kérdését levették a napirendről. A közmunkatanács új elnöke, Bessenyey Zénó azonban a tőle megszokott aktivitással nyomban hivatalbalépése után hozzáfogott ennek a kérdésnek megoldásához és amint az alábbiakból kiderül, máris meg vannak a likvidálás alapfeltételei. ^— A. téglagyárak — mondja Bessenyey Zénó — végleg semmi körülmények között nem maradhatnak mai helyükön. Ezek a gyárak a telepen olyan óriási változásokat idéznek elő, amelyek városias környezetbe nem illeszthetők bele. Nem szabad továbbá azt a körülményt sem figyelmen kívül hagyni, hogy olyan hatalmas területet foglalnak el, ami a vámosi úthálózat kialakításának komoly akadálya. Másfelől azonban számolnunk kell azzal is, bogy a téglagyártásra magának a fővárosnak is szüksége van a fejlődés szempontjából és általában a téglagyártó ipar a közgazdaság igen jelentős tényezője. — A helyzet tehát az, hogy sem az ipar, sem a városfejlesztés szempontjából nem lehet a téglagyárakat máról-holnapra megszüntetni, hanem rendszeres program alapján bizonyos meghatározott időn belül kell ezt végrehajtani. A legelső teendő, hogy annak a vidéknek, ahol ezek a gyárak vannak, tehát a Bécsi-úttól nyugatra eső területen, a szabályozást mielőbb végleg megállapítsuk, hogy a főforgalmi útak vonalát ugyancsak megállapítva, megépítésüket biztosítsuk is. — A téglagyárak területeinek ennélfogva a gyártás megszűnése után olyannak kell len- niök, hogy ebbe a már eleve megállapított szabályozási tervbe beilleszkedhessenek. El kell tehát már előre készíteni azokat a terveket is, amelyek szerint a téglagyári területek a gyártás megszűnése után ki fognak alakulni, hogy más célt szolgáljanak. A gyárak területei éppen a nagy és meredek leásás következtében nem lesznek teljes terjedelmükben alkalmasak lakhatásra. Ezeket a meredek lejtőket parkok létesítésére kell majd felhasználni. A kialakuló sík, vagy kislejtésű területeken viszont villák építésére alkalmas telkeket lehet parcellázni, következésképp a hasznosításnak megvan a módja. E villatelkek között utcasorok lesznek majd és természetesen ezeknek az utcáknak szerves kapcsolatba keli jutniok az egész környező vidék úthálózatával. — A végrehajtás menete tehát az, hogy a földleásás és az egyengetés oly módon történjék, hogy a gyártás megszűnésével egyidejűleg a telep területe ennek a már előre megállapított tervnek megfelelően álljon készen. Ezek a gyártelepek olyan nagy számmal, olyan nagy terjedelemmel és olyan sűrűn vannak egymás mellett, hogy jelenlegi területükön túlmenöleg a bányászáét már nem lehet megengedni. Jelenlegi határaikon belül azonban biztosítani kell számukra a gyártás megszüntetésének fokozatosságát, annál is inkább, mert ez nemcsak közgazda- sági, hanem városfejlesztési érdek is, tekintve, hogy e területeket, mint már kifejtettem, jelenlegi állapotukban városfejlesztési szempontból is rendkívül hátrányos lenne átvenni. Törv. védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammegtakarífás! Nagyobb fény! KOMOR HENRIK-iéle ÄÄÄft Budapest, VII., Wesselényi-utca 59. Telefon 41 -4 — 76. | homoródszentpáli SZENTPÁLY JÓZSEF építési vállalkozó Csidapesf, Vili., József-kcrút 68 TELEFON: 30-0-04.
