Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-12-25 / 52. szám

4 Budapest, 1935 december 25. Vár@srendeié$i temek és végrehajtások A Fővárosi Hírlap számárs irts: Herrer Ferenc tír. v. miniszter, törvényhatósági bizottsági tag Budapestnek tudvalevőleg egységesenj ké­szült városrendezési terve nincs. Ilyen még leg­inkább az 1870-ben az akkori Pestre, a mai belső részekre a Közmunkatanács által, tervpályázati eredmények által készült,, rendezési terv volt, Azóta csak egyes városrészekre, gyakran ezek­nek csak egy-egy kis területére készültek ren­dezési tervek. A legújabb ilyen nagyobb terüle­tet átfogó terv Óbudának most kiépítés alatt álló terve. Budapestnek egységesen átgondolt városren­dezési tervezete még csak elkészítendő. Erre a készülőben lévő építésügyi törvény is kötelezni fogja. A terv alapjául kíván szolgálni a főváros városfejlesztési programjai, amelyet a közgyűlés által kiküldött külön bizottság már három év óta készít és amely előreláthatólag egy éven belül el is fog készülni. Valószínű, hogy az új fővárosi rendezési tervet meg fogja előzni a Bu­dapestet és a környékét, az úgynevezett Nagy- Budapestet átfogó, általános rendezési terv. A főváros új rendezési terve természetsze­rűleg, — amennyire ez ma még lehetséges, — ki fog terjedni már beépített területekre, kívá­natossá fogja tenni itt-ott parcellázott terüle­teknek is az átalakítását, a külső részeken pedig olyan területekre fog akadni, amelyeknek ren­dezése merőben a terv alapján, a magánosok kezdeményezéséből aligha sikerülhet. Ezek a kö­rülmények szükségessé teszik, hogy a jövő vá­rosrendezés számára olyan jogi lehetőségek áll­janak rendelkezésre, amelyek egyrészt a ható­sági beavatkozást mindenütt, ahol ez a város- rendezési terv a magántevékenység útján nem valósulhat meg, biztosítják, másrészt módot ad­nak arra, hogy a főváros könnyebb pénzügyi íeltételek mellett hajthassa végre a rendezé­seket. Ezeket a jogi feltételeket a már említett építésügyi törvény fogja biztosítani. Á törvény teljesen elő van készítve és remélhetőleg már rövid idő alatt tető alá is kerül. A törvény rendelkezései biztosítják a városnak a kisajátí­tás jogát és összes elképzelhető rendezési ese­tekre lehetővé teszik ingatlanoknak is részben való kisajátítását (például emeletek leszedé­sét), amit a rnai kisajátítási törvény nem enged meg és ami a legfontosabb, megalkotja a sok­féle már meglévő telekátalakítási eljárást, rnég pedig külföldi példáknál gyökeresebben és egy­szerűbb, vagyis hatályosabb formában. Ennek a törvénynek rendelkezése nélkül je­lentékenyebb városrendezési műveletet a fővá­rosban már nem is lehet végezni, legkevésbé pe­dig a most annyira előtérben lévő Óbudán. „DOI-GC$ZZUüe€‘® IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest, Vili., Oyiilay Pái-o. 7. Tel: 35-5-03,52-8 „BOEÄL“ ACÉLCSŐ BÚTOROK kombinált szobák, hall, úri- és előszobák, ülő­bútorok, zsúrkocsik állandó nagy választékban „IDEÁL“ MODEREN! CSŐ3ÖTORÖZEM Budapest, V„ Sziget-utca 5-7. —Telefon: 99—2—54 lírái Pál KÖZPONTI IRODA Budapesti, VB Andrássy-á! ( Tolefonszúm : 16-5-í PARKcil GY A R Kf/MtCMMMK MINDEN ÁRAMNEMRE mikron/ Vilmos cskskár-ív i TELEFONSZÁM: 80-1 48 BESSENYEI ZÉNÓ nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak i lázas í rieSciiií srf I, amely a vá­rosfejlesztés kérdései felé fordul Impozáns érdeklődés és nagy siker mellett folyt le az az előadás-sorozat, amelyet a NÉP fővárosi szervezetében rendeztek a városrendeaés kérdésé­ről és ezzel kapcsolatban a Közmunkatanács felada­tairól. Zsitvay Tibor, a pártszervezet elnökének ve­zetésével tartották meg az ankétté szélesült előadá­sokat, amelyekhez az iránymutatást ö maga adta meg bevezetőjében. A várospolitika új korszakának jellemző esemé­nyei ezek az előadások, amelyek termékenyítő tanul­ságuk mellett azt a eélt szolgálják, hogy a közügyek felé tereljék az érdeklődést, másrészről, hogy nyil­vánosságot adjanak ösztönző gondolatoknak, vagyis egybekapcsolják a közügyek intézéseit az élettel. Ez az új demokratizmus, amely a közügyekben alkalmas módon részvételt enged hivatott embe­reknek, csendül ki az alábbi nyilatkozatból is, amelyet Bessenyey Zénó dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke adott a Fővárosi Hírlap munkatársának, amikor erről az érdekes kezdeményezésről megkérdezte. — Hivatalom elfoglalásának első percétől, — mondotta, — azt tapasztaltam, hogy nem­csak a szakértő hör ők, de a nagyközönség is lázas érdeklődéssel viseltetik minden olyan terv és lehetőség iránt, amely gyönyörű fővárosunk megszépítése, egészségesebbé tételére, idegen­forgalmának fellendítésére és közlekedésének helyesebb lebonyolítására vonatkozik. Ebben a tekintetben számos indítvány, terv és gondolat érkezett be hozzám, amelyek között sok érde­mes van, de sok olyan is, amely a Közmunka Tanács hatáskörével, a kivihetőség lehetőségé­vel és a kitűzött nagy célokkal nincs összhang­ban. — Ez a helyzet tette indokolttá azt, hogy megoldásra váró, nagyobb feladatok köréből olyan előadássorozatot kezde­ményezünk, amely hivatva van a főbb problémák ismertetésére, de alkalmas arra is, hogy komoly szakértői helyről és a közönség köréből is eredő felszóla­lások útján a helyzet tisztázódjék és további helyes gondolatok alakuljanak ki. Ez az elgon­dolás helyesnek is bizonyult. Az eddigi előadá­sokon nemcsak az előadók tettek ki magukért világos, szakszerű és rövid előadásukkal, ha­nem a hallgatóság köréből is számos, nagyon érdekes felszólalást hallottunk. A hallgató kö­zönség pedig előadásról-előadásra nagyobb számban jelenik meg, amivel az a célom, hogy a. vezetésem alatt álló hivatal tevékeny­ségét minél közelebb hozzam az élethez és tervekből ne csináljak műhelytitkot, hanem az arra illetékes közönségnek is bele­szólást engedjek. Nagy örömmel vállalkozunk arra, hoigy kellő érdeklődés esetén előadásain­kat a jövőben is folytassuk. — Az előadások nívóját nagyban emelte Zsitvay Tibor elnökünk mag as szárny alású, bölcs és tapintatos vezetése. F©ko2at©san megszünteti a Közmunkatanács az óbudai téglagyárakat, amelyek helyébe parkok ós villák kerülnek Évekkel ezelőtt a Fővárosi Hírlap hasábjain hívtuk fel az illetékes tényezők figyelmét arra az anomáliára, amely Óbudán a téglagyárak mértékte­len és a városrendezési szempontokat figyelembe nem vevő bányászása miatt tönkretette ennek a vá­rosrésznek fejlődését, azonkívül egész hatalmas te­rületen életveszélyes lett az ottlakás, mert kisebb földcsuszamlások állandóan történnek. Mint ismere­tes, számos bizottság vizsgálta meg ezt a kérdést, de mindeddig döntés nem történt, úgy, hogy már- már azt kellett hinnünk, hogy a téglagyárak kérdé­sét levették a napirendről. A közmunkatanács új elnöke, Bessenyey Zénó azonban a tőle megszokott aktivitással nyomban hivatalbalépése után hozzáfo­gott ennek a kérdésnek megoldásához és amint az alábbiakból kiderül, máris meg vannak a likvi­dálás alapfeltételei. ^— A. téglagyárak — mondja Bessenyey Zénó — végleg semmi körülmények között nem maradhatnak mai helyükön. Ezek a gyárak a telepen olyan óriási változásokat idéznek elő, amelyek városias környezetbe nem illeszthetők bele. Nem szabad továbbá azt a körülményt sem figyelmen kívül hagyni, hogy olyan hatalmas területet foglalnak el, ami a vámosi úthálózat ki­alakításának komoly akadálya. Másfelől azon­ban számolnunk kell azzal is, bogy a téglagyár­tásra magának a fővárosnak is szüksége van a fejlődés szempontjából és általában a tégla­gyártó ipar a közgazdaság igen jelentős ténye­zője. — A helyzet tehát az, hogy sem az ipar, sem a városfejlesztés szempontjából nem lehet a téglagyá­rakat máról-holnapra megszüntetni, hanem rendszeres program alapján bi­zonyos meghatározott időn belül kell ezt végrehajtani. A legelső teendő, hogy annak a vidéknek, ahol ezek a gyárak vannak, tehát a Bécsi-úttól nyu­gatra eső területen, a szabályozást mielőbb vég­leg megállapítsuk, hogy a főforgalmi útak vona­lát ugyancsak megállapítva, megépítésüket biz­tosítsuk is. — A téglagyárak területeinek ennélfogva a gyártás megszűnése után olyannak kell len- niök, hogy ebbe a már eleve megállapított szabá­lyozási tervbe beilleszkedhessenek. El kell tehát már előre készíteni azokat a terveket is, ame­lyek szerint a téglagyári területek a gyártás megszűnése után ki fognak alakulni, hogy más célt szolgáljanak. A gyárak területei éppen a nagy és meredek leásás következtében nem lesz­nek teljes terjedelmükben alkalmasak lakha­tásra. Ezeket a meredek lejtőket parkok léte­sítésére kell majd felhasználni. A ki­alakuló sík, vagy kislejtésű területe­ken viszont villák építésére alkalmas telkeket lehet parcellázni, következésképp a hasznosításnak megvan a módja. E villatelkek között utcasorok lesznek majd és természetesen ezeknek az utcáknak szerves kapcsolatba keli jutniok az egész kör­nyező vidék úthálózatával. — A végrehajtás menete tehát az, hogy a földleásás és az egyengetés oly módon történ­jék, hogy a gyártás megszűnésével egyidejűleg a telep területe ennek a már előre megállapított tervnek megfelelően álljon készen. Ezek a gyár­telepek olyan nagy számmal, olyan nagy terje­delemmel és olyan sűrűn vannak egymás mel­lett, hogy jelenlegi területükön túlmenöleg a bá­nyászáét már nem lehet megengedni. Jelenlegi határaikon belül azonban biztosítani kell szá­mukra a gyártás megszüntetésének fokozatossá­gát, annál is inkább, mert ez nemcsak közgazda- sági, hanem városfejlesztési érdek is, tekintve, hogy e területeket, mint már kifejtettem, jelen­legi állapotukban városfejlesztési szempontból is rendkívül hátrányos lenne átvenni. Törv. védett K. H. lámpatestekkel Nagy árammegtakarífás! Nagyobb fény! KOMOR HENRIK-iéle ÄÄÄft Budapest, VII., Wesselényi-utca 59. Telefon 41 -4 — 76. | homoródszentpáli SZENTPÁLY JÓZSEF építési vállalkozó Csidapesf, Vili., József-kcrút 68 TELEFON: 30-0-04.

Next

/
Thumbnails
Contents