Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-27 / 48. szám
Gyakorlati tanácsok a gyógyfürdő-politika fejlesztéséről Nélkülözhetetlen az orvos-társadalom bevonása és a legszéiesebbkörűpropaganda kifejtése A ,gyógyfürdők kérdésével foglalkozott a költségvetési vita során Sárkány Ferenc vegyészeti gyáros, aki a gazdasági szakemberek mélyrelátásá- val világította meg ezt a -kérdést, érdekesen kettéválasztva az általános idegenforgalmat a gyógy- fürdöproblémától. Nagy készültségre vajló fejtegetései általános helyeslésre találtak, indítványaihoz pedig hozzájárult a polgármester. Sárkány Ferenc törvényhatósági bizottsági tag, akit ebből az alkalomból a Fővárosi Hírlap munkatársa felkeresett, a mindnyájunkat érdeklő kérdéshez a következő érdekes megjegyzéseket fűzte: eszközök megtalálásával és felhasználásával a gyógyfürdőéletet fellendítik, nyissuk meg a fürdők kapuit a belföldi betegek előtt. Létesítsünk hetenként propagandanapokat, amikor rendkívül kedvezményes díjazás ellenében küldheti el magángyakorlatot folytató orvos betegét a Széchenyi-, Rudas- és Szent Imre-fürdökbe és biztosítsuk a magánorvosokat, megnyugtatásuk céljából arról, hogy a főváros fürdői nem reflektálnak megbízás nélkül a magánorvos betegének gyógykezelésére, hanem -a. fürdők szakorvosai csakis tanácsadószervek, akik az elrendelt fürdőkkel hozzásegítik a gyakorlati orvost a gyógyítás eredményének fokozásához. — Tökéletesítsük a fürdők környékén a közlekedést, igyekezzünk a fürdövendégek kényelmét biztosítani, ízlésüket kielégíteni, velük fővárosunkat megkedveitetni, a fürdövendégeket megtartani, látogatásukat az elkövetkezendő évekre is biztosítani és őket valóságos propaganda-eszközül felhasználni. Megfelelően iskolázott személyzet, a legudvariasabb hang és kiszolgálás, tökéletes ellátás, fürdőink kiváló gyógyhatása mellett biztosítani fogják Budapest-fürdőváros kialakulását. És ne csak a külföldieknek adjuk meg az utazási kedvezményeket, hanem biztosítsuk azt a belföldiek számára, is.- Végül pedig ne sokaljunk semmiféle propagandát. Gyógyfürdőink kiváló gyógyító hatását, ideális fekvését, az ivókúrák felülmúlhatatlanságát kürtöljük világgá. Propaganda-füzeteink és prospektusaink az orvosi gazdasági szakértők útmutatásai alapján készüljenek és kiállításban, tartalom- ban múlják felül a velünk versenyző fürdők kiadványait. és barátkozzunk meg azzal a gondolattal, hogy olcsó árak, a legfigyelmesebb kiszolgálás, a vendégek megbecsülése nélkül nem fejlődhetik ki intenzív fürdőélet. — Abból a tényből indulok ki, hogy a Széchenyi-fürdő bevétele, valamint a Gellért-fürdő gyógyfürdőjének forgalma csökken. A szeretet, amely Budapest felvirágzásáért mindnyájunkban él, arra késztet, hogy keressük a módokat és lehetőségeket arra, hogy gyógyfürdőink forgalmát emeljük, élénkségét biztosítsuk és ezáltal a székesfővároson keresztül az egész ország gazdasági és egészség- ügyi életének szolgálatot tegyünk. ' A kitermelt ideák megvalósítása azonban nehezen halad előre, bármennyire meg is van a jóakarat az illetékes fővárosi és társadalmi tényezőkben, a mai pénztelenség közepette minden tekintetben eredményre vezető fürdöpolitikát csinálni nagyon nehéz. Mindamellett az legyen a jelszó, hogy népszerűsítsük és ismertessük meg Budapest fürdőit, forrásait mind belföldi, mind külföldi vonatkozásokban. Ma már nem vitás, hogy Budapestből világhírű fürdővárost lehet csinálni, de döntő súllyal esnek számításba a módozatok, hogy a propagandát mikor és hol alkalmazzuk, — Hogy az igazi fürdőélet megindulhasson, legelscsorban is füraövendégekre, gyógyulást kereső betegekre vom szükség. A betegség minéfnü- ségének, a diagnózisnak megállapításához pedig orvosok kellenek. Nem én vagyok az első és az egyetlen, aki kénytelen megállapítani, hogy Budapest fürdő,-szakorvosokban nagyon • szegény. De kevés azoknak a száma is, akik a székesfőváros fürdopolitikája mellé leszögezték magukat és azt szívvel-lélekkel támogatják. A magángyakorlatot folytató orvosnak a mai küzdelmes létfenntartás közepette nem lehet tisztán önzetlen célokat szolgáló feladata, hogy prakszisát és a hozzá bizalommal forduló betegeket a főváros gyógyfürdőinek egész egyszerűen rendelkezésére bocsássa, mert ez részére súlyos anyagi áldozattal járna. Gondoskodni kell tehát olyan eszközökről, amelyek biztosítják az orvosi társadalmat arról, hogy a fürdők thermal-kezelései az ö esetleges fizikális kezeléseikkel karöltve fognak haladni. Közelebb kell tehát hozni a gyógyfürdőt a magánprakszist folytató orvoshoz. — Nem lehet megnyugtató részünkre az a statisztika, amely szerint ennek az évnek januárjában a Gellért-fürdőben a gőz- és kádfürdőket 9000 ember, a Széchenyi-fürdőben pedig 10.000 ember használta, mert ez azt mutatja, hogy a fürdőket 70—80 százalék erejéig nem gyógykezelés, hanem tisztálkodás szempontjából látogatják. — El kell választanunk az idegen- forgalmi politikát a gyógyfürdő-politikától, mert nekünk fürdőpolitika szempontjából nem kvantitatív, hanem kvalitatív idegen- forgalomra van szükségünk. Az idegenforgalom végezze el a maga feladatát, viszont a fürdöpolitika igyekezzék gyógyulást ke>- resö vendégeket verbuválni, akik 3—4—6 hetet töltenek fővárosunkban. A legújabb statisztika szerint, amely az 1935 január 1-töl augusztus 31-ig szóló adatokat tartalmazza, az idegenforgalom 10.000 emberrel többet hozott Budapestre az idén, mint 1934-ben, viszont a kvalitatív oldal azt mutatja, hogy amíg 1934-ben 2136 vendégünk volt 15—30 napig terjedő időre, addig 1935-ben 2752, vagyis 600 látogatóval volt több. Ez az emelkedés fürdő- politikai szempontból nem fogadható el kedvező eredménynek. —- Addig is tehát, amíg egészségügyi és gazdasági szakértőink a leghelyesebb propagandaGROSZ FR ÜGYES OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VALL. Telefon: 8G-0-64. Budapest, TX., Bakáts-n. 1. Kdsskfe&de pirns TETŐFEDŐM ESTER Budapest, I., Karolina-űt 16. Telefon: 69-5-59. Taktikázás a Spodiumgyár kitelepítése körül A Hungária Műtrágyagyár sokat szereplő telekügye e héten végre a föváims közgyűlése elé kerül. Ez a lépés azonban még mindig nemi jelenti azt, hogy ez a régen vajúdó ügy eljutott volna az utolsó stációhoz. A sok tárgyalás eredménye ugyanis az, hogy a főváros egyetlen fillér anyagi áldozatot sem akar hozni a Spodiumgyár kitelepítéséért és hogy az anyagi terhektől mentesüljön, inkább belenyugszik abba, hogy ez a bűzös gyártelep még 15 évig fennálljon, noha a vállalat tulajdonosai már ajánlatot tettek arra, hogy hat hónapon belül beszüntetik a Spodiumgyár működését. Az ügy hosszadalmas előzményei már az unalomig ismeretesek. Hosszú évekre nyúlnak vissza a Spodiumgyár megszüntetését célzó tárgyalások, amelyek során a legkülönbözőbb anyagi alkudozások, telekoserék, ingatlanátengedések, sőt a főváros részéről a telekengedély megvonásának gondolatai is kombinációba kerültek. Egész a legutóbbi időkig a főváros hajlandó lett volna mérsékelt anyagi áldozatokra. Nemrégen már 200.C00 pengő körüli összeget fel is ajánlottak költöztetési megtérítés címén a Hungária Műtrágyagyárnak, ha a Spodiumgyár üzemét leállítja és gépeit a létesítendő új gyárba helyezi át. ügy látszott már, hogy ilyen alapon létrejön a megállapodás, hisz a városrendezési bizottság a múlt héten tartott ülésen is ezt a megoldást javasolta. A pénzügyi ügyosztály azonban nem egyezett bele ebbe a megállapodástervezetbe és ragaszkodott az anyagi megterhelés nélküli megoldáshoz. A Hungária Műtrágyagyár november 16-án nyújtotta be á fővároshoz utolsó ajánlatát, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a Spodiumgyár üzemét két éven belül leállítja. 18 hónap alatt felépítette volna az Illatos-úton új gyártelepét és ide szállította volna át a leállított Spodiumgyár gépberendezését. A kérdés anyagi oldalát — a,z átköltöztetési hozzájárulást — úgy oldották volna meg az ajánlat szerint, hogy a főváros 20 évig nem kér bért a Hungária Műtrágyagyár által elfoglalt 15.000 négyszögölnyi terület után. Ez a bérösszeg évente 18.750 pengőt tenne ki. A pénzügyi ügyosztály a bérelengeűéshez sem járul hozzá. Inkább lemond a Spodiumgyár gyors megszüntetéséről és megelégszik azzal, ha a gyártelep csak 15 év múlva szűnik meg. Ezzel szemben a Hungária Műtrágyagyárnak 50 évre bérbeadják az általa igényelt 15.000 négyszögölnyi területet évi 1.25 pengős négyszögölenkénti bérletdíj mellett és a bérletet a vállalat az első évtől kezdve tartozik fizetni. Ezzel a megállapodással a főváros érdekei szenvednek csak kárt, mert hiszen eredetileg nem az volt a cél, hogy a Műtrágyagyárat juttassák új területhez, hanem az, hogy a Spodiumgyár mielőbb tűnjön el az élel- miszernagyvásártelep szomsjzéclságából. „DOLGOZZUNK“ IPAR3, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁS! SZÖVETKEZET BudapestVili.. Gyulay Pál-u. 7. lel: 35-5-63.52-8 52 ÜVEGCENTRUM TAKÁCS IMRE TÁBLAÜVEG-SZAKŰZIET BUDAPEST, II., ZSIGMOND.UTCA 24. SZ. SÜRGÖNyCIM: ÜVEGCENTRUM. TELEFON: 606-0». Most épp az ellenkezője történik. Nemcsak a Spodiumgyár marad meg mai helyén 15 évig, hanem még egy nagy bűzös gyártelep létesül. Ez utóbbi ugyan nagy hasznára lesz az egész gazdasági életnek, nemcsak a 4 milliós építési költség révén, hanem azáltal is, hogy nagytömegű munkást fog foglalkozhatni. A fövái ü&nak meg kellett volna hozni azt a csekély anyagi áldozatot, hogy bér- elengedés révén azonnal szabaduljon meg a Spo- diumgyártól, de úgylátszik, a fővárosnak nagyobb szüksége van erre az évi 18. <'59 pengőre, mint a Spodiumgyár eltávolítására. De hát akkor miért tárgyaltak éveken át a bűzös gyár kitelepítéséről ? Feleslegesen nem szabad új kávéházakat alapítani A polgármester elvi jelentőségű döntése Üjabban ismét sok kávéházala.pítási terv van a levegőben. Egyre-másra átalakítják,, modernizálják a régi helyiségeket és létesítik az új kávéházakat. A régi kávéháztulajdonosok persze nem jó szemmel nézik a szaporodó konkurrenciát és ismét követelik a numerus clausus bevezetését, amint azt egyes kerületekben a közelmúltban már meg is valósították. Jellemző tünet, hogy mostanában inkább kis kávéháziakat létesítenek, egyrészt mert a közönség ezeket családias jellege miatt szívesebben látogatja, de másrészt azért is, mert a kis 'helyiségben a rezsi is kevesebb. De épp ezekkel a kis kávéházakkal van baja im hatóságnak. Egy érvényben lévő régi szabályrendelet szerint ugyanis kávéház csak olyan helyiségben létesülhet, amelynek alapterülete 150 négyzetméter és ahol legalább két billiárdasztal is elfér. Az új kávéháza lapítási vállalkozásoknál sokszor áthágják ezeket a szabályokat. Most azonban a polgármester, konkrét esetből kifolyóan, utasította az illetékes városi hatóságokat, hogy az eredeti szabályokhoz szigorúan ragaszkodjanak, egyben megtagadta az engedély kiadását egy olyan kávéházalapítástól, amelyet kisebb alapterületű helyiségben akartak létesíteni. A szóbanforgó eset |egy belvárosi új kávéház- nyitással van kapcsolatban. A kávéháznyitási engedélyt már elsőtökön a kerületi elöljáró is megtagadta és az érdekelt fél fellebbezése folytán az ügy ia, polgármester elé 1 került. A polgármester az elutasító véghatározatot rendelkező részében helybenhagyta indokaiban azonban megváltoztatta. Az érdekes indokolás szerint egy új kávéház létesítéséhez szükséges iparengedély kiadása iránti kérelem elbírálásánál vizsgálat tárgyává kell tenni azt a körülményt: fennforog-e szüksége annak, hogy a kérelmezett helyen új kávéház létesüljön ? A konkrét esetben a véleményezésre hivatott szervek, a Kereskedelmi és Iparkamara az engedélyt javasolta, ellenben a Kávésok Ipartéstülete a kérelem elutasítását kérte azzal az indokolással, hogy a tervezett új kávéház környékén a meglévő kávéházak a közszükségletet bőségesen kielégítik és újabb kávéház nyitása szükségtelen. A polgármester a kávésipar- testület álláspontját, tette magáévá és így a kérelmet elutasította. Érdekes véghatározatában közli azt is, hogy a szóbanforgó helyen a kávéházipar gyakorlása egyébként is jogszabályba ütközne, mert a megjelölt helyiség alapterülete csak 100 négyzet- méter, holott a .szabályrendelet erre a célra minimálisan 150 négyzetmétert ír elő. A polgármester rendeletében felhívta a kerületi elöljárókat, hogy a jövőben a kávéházi iparra kért iparengedélyekre vonatkozó kérvények elbírálásánál szigorúan ragaszkodjanak a szabályrendelet intézkedéseihez és kisebb alapterületű kávéházak nyitására javaslatot I se tegyenek.
