Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-13 / 46. szám
4 Budapest, 1935 november 13. ÚJRA RENDEZIK A BERLINI-TERET A budai villamoskocsik a téren épülő hatalmas járdaszigetnél visszafordulnak — A Lipótkörúton és a Margithídon középre helyezik a vágányokat A Margithíd pesti hídfőjének átépítése, az úttest alatt készített aluljárói építése a héten befejeződött és a Személynök-utcát a Pozsonyi-úttal összekötő kényelmes, tágas földalatti folyosót szombaton átadják a közhasználatnak. Néhány nappal később sor kerül a Margithíd pesti végénél levő villamosmegállók áthelyezésére is. Az új közlekedési rend ellen az elmúlt napokban a sajtóban és egyebütt élénk kritikák hangzottak el, szükségesnek tartottuk tehát, hogy illetékes helyen szerezzünk információt az új rend várható előnyei és az intézkedések okai iránt. Érdeklődésünkre a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondották: — A Margithíd pesti hídfőjénél létesített aluljáró ellen remélhetőleg senkinek sem lehet kifogása, mert ez a közönség teljes biztonságát és nyugalmas közlekedését szolgálja. Tévedés, hogy ez az aluljáró nehezen, fáradságosan lesz megközelíthető, vagy járható, hogy gyönge, vagy beteges emberek nem is használhatják, mert a legrosszabb esetben négy lépcsőfok vezet az aluljáróba, de az is lehet, hogy ezt a négy lépcsőt is kiküszöböljük és egészen kényelmes lejtőn lehet majd lejutni az alagútba, akár gyermek- kocsikkal is. — A pesti hídfőnél lévő két villamosállomás áthelyezésére nem kerül momentán sor, hanem csak később, ha a közönség az aluljáróval teremtett úi rendet már megszokta. A vülamosmegállók áthelyezése egyébként nem új gondolat. Régi terve ez a BESZKART-nak, amely terv eddig csak azért nem valósulhatott meg, mert a közlekedési rendőrség más véleményen volt. A rendőrség és a főváros véleménye azonban most már teljesen megegyezik és közlekedési, gyorsasági, biztonsági szempontokból szükséges a megállók távolabb való helyezése, amelyek helyességét minden bizonnyal egész rövid idő alatt be fogja látni maga a nagyközönség is. Beszélgetésünk további során érdeklődtünk a Margithíd átépítésével kapcsolatos egyéb közlekedési újítások iránt, mire beavatott informátorunktól a következő választ kaptuk: — A közeljövőben sorrakerül a Lipót-körúton a villamosvágányoknak az úttest közepére helyezése is, mivel a kiszélesített Margilhídnak ugyancsak a közepén lesznek a vágányok. Ez a vágányáthelyezés azonban valószínűleg hamarabb elkészül, mint a híd kiszélesítése, miután szorosan összefügg a Berlini-téren kívánatos, végleges rendezési munkákkal. A főváros, mint ismeretes, a nyár folyamán a közlekedés javítása és gyorsítása érdekében módosította a 4-es és 7-es viszonylatokat, amelyek azóta a Nyugatinál, illetve a Berlini-téren fordulnak vissza Budára, miután közönségük átszállt a 6-os villamosra. Ea a megoldás, amely egyébként is csak kísérletnek számított, nem minden tekintetben vált be és a publikum panaszai sem szűntek meg, amit főleg az magyaráz, hogy a kocsik visszafordulása meglehetősen szűk helyen történik, két ellenkező irányban. Másik baja ennek a megoldásnak az, hogy a jármüveknek túl sok helyen kell metszeniük a villamossíneket és a közlekedés irányítása szinte lehetetlen. •— A vágányok középre való áthelyezése után a Lipót-körútról, ilíetve Budáról érkező kocsik ném mennek be a Nyugati pályaudvarig, mint most, hanem a Berlini-téren fordulnak meg és egy hurokvágányon, amely a mai járdasziget helyén épülő hatalmas új járdaszigetet fogja megkerülni és úgy halad vissza a Margithíd felé. Ugyancsak a Berlini-téren fordulnak vissza a Vilmos császár- útón közlekedő relációk is, a Sólyom-utcán, illetve Klotild-utcán át. Az újpesti kocsik végállomása változatlan marad, ellenben a 6-os vágánya, a mostani hirtelen kanyar helyett, ugyancsak kimegy majd a nagy járdaszigetig és ott fog visszafordulni. Ilyen módon a tér sokkal megnyugtatóbb képet kap, a közlekedést könnyebben lehet irányítani és megszűnik a mostani meglehetősen bonyolult állapot, szabadabbá válik az autó- és autóbuszközlekedés. A térről természetesen eltűnnek az oda nem való és a szabad kilátást is akadályozó oszlopok, bódék, az utcai zöld házikó az úgynevezett „Banán-toronnyal” együtt. — A Berlini-tér átrendezése és a Lipót-körúti vágányok áthelyezése legkésőbb a jövő tavaszra elkészül. A nagykörúti villamosvágányoknak középre helyezésére egyelőre, bármennyire fontos és sürgős is lenne, aligha kerülhet a sor, mert ehhez kilencmillió pengőre volna szükség, amit a BESZKÄRT ma nem tud előteremteni. Budapest lelki Baedekere LiberEüdre alpolgármester előadása a Cotsdeii Szövetségben Liber Endre, a székesfőváros ragyogó tollú és ékes szavú alpolgármestere, „Budapest lelki Baedekere”, igen érdekes előadást tartott abban a sorozatban, amelyet a öobden Szövetség rendez kiváló magyar írók bevonásával abból a célból, hogy a mi fővárosunkat mi budapestiek is minél jobban megismerjük és ezeknek az ismereteknek azi alapján még jobban megszeressük. Liber Endre alpolgármester nagy érdekességü előadását azzal kezdte, hogy ha a budapesti ember külföldre megy, mindenütt ahova eljut, arra törekszik, hogy minél alaposabban, minél jobban megismerje annak a városnak művészi és kulturális intézményeit, természeti szépségeit. Nem így áll a dolog a saját városunkkal szemben. Itt, ahol a mi mindennapi életünket folytatjuk, a sok gond és bajlódás között kevesebb lidö jut arra, hogy a magunk városát is megismerjük, hogy annak szépségeiben is gyönyörködjünk és intézményeit értékeljük. így van ez például természetadta kincseinkkel, amelyekben olyan gazdagok vagyunk. Milyen sokan vannak Budapesten, akik nem ismerik fővárosunk termálforrásait, nem ismerik Budapest kiváló gyógyfürdőit és milyen sokan utaznak el külföldre gyógyulást keresni, ahelyett, hogy itthon használnák ki a lábunk előtt felfakadó gyógyforrások hatását. Sokszor még az orvosaink sincsenek tudatában annak, hogy milyen gyógyító kincsekkel rendelkezünk itt Budapesten. Majcí így folytatta az alpolgármester: — Magyarország a háború előtti időkben csak kevéssé volt ismeretes a nagy nemzetközi forgalomban, mégis mintegy száz évvel ezelőtt, már 1833-ban megjelent Londonban ismeretlen szerzőtől egy idegenforgalmi irat, amelyik azt akarta a magyar közvélemény előtt érthetővé tenni, hogy fordítson nagyobb gondot országának megismerésére. Már annak a száz év előtti utazási iratnak a névtelen szerzője is utalt arra, hogy Magyarország a keleti országok és Bécs között fekszik, kézenfekvő tehát az a gondolat, hogy Magyarországot be kellene illeszteni az idegenforgalom útvonalába és felette kívánatosnak tartotta, hogy a magyar útlevelek kiadásánál ne legyünk olyan tartózkodók. És amint nem volt ismeretes a nemzetközi idegenforgalomban Magyarország, éppen olyan kevéssé ismerték a mi fővárosunkat, ami nem is csodálatos, hiszen gróf Széchenyi István müveiben szinte megdöbbentő képet festett a város akkori állapotáról. Már a Világ című müvében sötét színekkel ecseteli Pestet és nyíltan kimondja, hogy semmi látnivalója nincs, hiányzik a magyar színháza, múzeuma, kaszinója, sétatere. Egyik müvének meg éppenséggel „A pesti por és sár” címet adta, amelyben éles látással mutat rá a meglévő nagy 'hibákra, a város elhanyagoltságára, s hátramaradottságára, hogy megjelölje a fejlődés útjait. Széchenyi szándéka nemes volt és ö, aki a nyugati nagyvárosokkal való összehasonlítás révén jutott el ehhez a keserű ítélethez, a buzdításnak, serkentésnek kívánt nagyobb erőt adni minden visszásság erős kiemelésével. Pedig ez a kettős város már akkor is nagy fejlődésen ment át és például Kazinczy, aki élete alkonyán, 1828-ban tett-pesti útján elragadtatva néz mindent, ami új: szépnek találja Pestet, úgyhogy naplója az akkori, még Széchenyi kritikája előtti Pest élénk dicsérete. Kazinczy rajongó szeme nagyszerű müveket, fényes utcákat látott, amelyek „Párisba is beillené- nek”v palotát, amely ,,a gyönyör lakja” és pesti utazása végén látnoki szóval így kiáltott fel: „És mi lesz itt egy század alatt!” Az ostorozó dorgálás és a dicséret egyformán jó talajra talált, a látnok jól látott. — Amennyire mi magunk nem is törődünk eléggé a mi városunk megismerésével — folytatta —, arra mégis súlyt kell helyeznünk, hogy az idegenek megismerjek fővárosunkat, természeti és kulturális értékeinket. — Közvetlenül a háború előtti évben, 1913-ban ünnepelte Budapest egyesítésének negyvenéves jubileumát. Ebben az évben Budapest élén Bárczy István polgármester állott, az a Bárczy István, akinek köszönhetjük azt, hogy fővárosunk a maga, modern haladásával és fejlődésével valóban a világvárosok sorába emelkedett. Bárczy István ezt a jubileumot többek között azzal kívánta megünnepelni, hogy megalapította „Budapest Barátainak Társaságát”, összegyűjtötte Budapest barátait és rajongóit, írókat, művészeket, tudósokat, városépítőket, esztétikusokat, várospolitikusokat és hírlapírókat, akik kultuszt akartak csinálni Budapest sze- retetéből. Ennek a szövetségnek egyik célja volt az is, hogy felolvasásokat rendezzen,, amelyeken kitűnő tudósok és írók ismertessék meg az érdeklődőkkel Budapest történetét, mert. hiszen má.r akkor is tudták, hogy Budapest lakosainak nagy része mennyire közönyös városa dolgai iránt, amely kenyeret ad, s amelynek életéhez a maga adófilléreivel sokszor bizony keservesen járul hozzá. Bárczy István mozgalmának megindítása után nemsokára bekövetkezett a világháború, amely annyi szép és nemes gondolat megvalósulását akadályozta meg. így Budapest Barátainak Társaságának célkitűzéseit is keresztülhúztaa háború, a társasáig megszűnt, s a főváros lakóinak nagyrésze ahelyett, hogy Budapest szeretetét tanulta volna meg, fegyverrel kezében elment a harcterekre, hogy megvédje hazája határait. Az utána kővetkező szomorú idők, forradalmak, összeomlás, kommunizmus, ..trianoni béke” és a gazdasági válságok egész sora következett, de a magyar élniakarás és a magyar öserö nem csügged, hanem még a trianoni lesújtottságban is összeszedte minden ereiét, hogy megmutassa az egész világ előtt ősi erényeit, életerejét és íme, annak dacára, hogy ez a főváros az összes világvárosok között talán legjobban sínyli a világgazdasági válságot, bátran és derekasan állja meg a helyét a világ nemzeteinek küzdelmében. Ebből a szempontból rendkívül fontosnak és értékesnek látja a Cobden Szövetség előadássorozatát, amely nrnden bizonnyal igen eredményes lesz és megvan győződve arról, hogy Budapest megismertetése azok számára, akik ezeket az előadásokat meghallgatják, nemcsak érdekes újságokkal fog szolgálni, de meglesz az a hasznos következménye is, hogy a budapesti ember, megismerve a maga városát, szebbnek, kedvesebbnek és kellemesebbnek fogja látni itt az életet. Az alpolgármester előadását a nagyszámú és előkelő hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta, s a végén hosszasan és melegen ünnepelte az illusztris előadót. ZÖLD JÓZSEF kazánkovács mester. Budapest, VL, Szent László-utca 4/b. Telefon: 91-2-39 TV-poyí|, Boilereket, viztartánvokat, gőz-, melegvíz- és enge- iALoZll , délymentes kazánokat, ellenáramú készülékeket stb V1DAIZ CYMJfi mozalfclangyára és építési anyagtelepe Budapest, Ili., Lajos-utca 89. és Rupp Imrc-utca 46. Telefon: 62-9-06. „IDEAL“ ACÉLCSŐ BÚTOROK kombinált szobák, hall, úri- és előszobák, ülőbútorok, zsúrkocsilt állandó nagy választékban „IDEAL“ MODERN CSÖBÚTORÜZEM Budapest, V„ Szigot-utca 5-7.—Telefon: 99—2—54 Ilyen jól se borotvált még 1 Nem csoda — Tungsram Duplaspirállámpát vettünko Egész más a fénye annak! (Segéd ur, a legfontosabbat elfelejtette! A Tungsram Dupla- spirállámpa nemcsak jobb fényt ad — de kevesebb áramot is fogyaszt. Egyszóval takarékos lámpa.)
