Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-11-13 / 46. szám

Huszonötödik évfolyam Budapest, Í935 november 13, 46, szám Előfizetési ár: wr EGÉSZ ÉVBE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE ......... 12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes EB&ISz-pavilSonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Termékeny kritika Megszoktuk azt, hogy Budapest székesfővá­ros törvényhatósági bizottságának közgyűlési vitája rendszerint magas nívón mozog. Nem is történt hiba ezen a téren, legföljebb akkor, ami­kor a forradalmak után a politikai izgalmak nem tudták megkímélni a fővárosnak ezt az ünnepi aktus-számba menő nagy eseményét sem. Min­denkor a felelősségérzés és a komolyság, vala­mint a tárgyismeret szokott uralkodni a főváros közgyűlési vitájában. Az idén fokozottan szép, magasnívójú, szinte tökéletes közgyűlési vitát hallgattunk végig. Az előző héten az általános vita hozta meg a maga nagyvonalúságát, ami­kor a pártok vezérei vonultak föl egymásután és amikor Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szerveze­tének elnöke mondta el hatalmas, mindenre kiterjedő, haladó szellemtől és szociális érzék­től áthatott beszédét. A második hét a részletes vita hete volt, hogy azután ezen a héten az üzemek költségveté­sének letárgyalásával befejeződjék a költségve­tés vitája. Erről a részletes vitáról el kell mon­danunk, hogy abban a legtökéletesebb hangszere­léssel szólalt meg Budapest lakosságának minden rétege és ezeknek a rétegeknek minden vágya és kívánsága. A pártok tömegesen állítottak szóno­kokat, akikről meg kell állapítani, hogy vala­mennyiüknek komoly, a partikuláris érdekeket mellőző mondanivalója volt. Legelsősorban azon­ban a NÉP szónokai voltak azok, akik csodála­tos gazdagsággal öntötték az ötleteket és adták tanúságát annak, hogy szoros együttműködésben dolgoznak és eredményesen kutatják a lakosság kívánságait. Friss és gazdag szellemet vittek bele a vitába és tanúságot tettek arról, hogy a nép­től jöttek, hogy a népet képviseljék és a nép ér­dekében cselekedjenek. Annak a népies politiká­nak kivirágzása ez, amelyet Magyarország mi­niszterelnöke és a NÉP vezére, Gömbös Gyula hirdet. Érdemes és szükséges lenne, hogy Budapest lakossága minél szélesebb rétegeiben és minél részletesebben megismerje azt a fölvonulást, amelyet a NÉP rendezett a költségvetési vitában. Szükség volna erre azért, hogy lássa ez a lakos­ság, hogy nem hiába ajándékozta meg bizalmá­val a Nemzeti Egységet, amely, ime, biztos vissz­hangja volt a lakosság ezer panaszának és kí­vánságának. Csak, aki a munkásság és polgárság soraiban él, ismeri életszükségleteit, tisztában van a hiányokkal és pótolnivalókkal, amelyek nélkül a vüágváros élete nem haladhat, csak az tud egész leikével és egész energiájával a leg­szegényebb néprétegek érdekében eredményesen dolgozni. De köszönettel és elismeréssel tartozik a polgármester és a főváros adminisztrációjának legfőbb vezetősége is azért a hatalmas anyagért, amelyet ezekben a napokban a NÉP fővárosi bizottsági tagjai a közvélemény elé tárnak. Mert hatalmas ez az anyag, a tennivalók egész légiója sorakozott föl a figyelő szem előtt. A lakosság panaszai és kívánságai azonban bár­mily tömegben jelentek meg is a közgyűlés színe előtt, nem mutattak riasztó képet. Mind­nyájan tudjuk azt, hogy egy millió lakosú vá­ros állandóan a fejlődés vajúdásában él, hogy ennek a hatalmas apparátusnak, amely ezt a világvárost kormányozza, mindig új és új ötle­tekre, új és új reparatúrákra, sőt új építmé­nyekre van szüksége. És éppen az árulja el ennek a most lezajlott költségvetési vitának komolyságát és lelkiismeretességét, hogy a pa­naszok hangja nem volt rikoltó, nem volt for­radalmi, nem volt követelő, hanem a népet és magát a fővárost szolgáló becsületes tanács­adásra hivatott. Az a sok-sok millió, amelyet a főváros költségvetése egy esztendőre megszavazott, ál- dásthozó lesz. Gondos kezek takarékoskodnak, ANTAL ISTVÁN államtitkár: Budapest példaadd nemzeti ér- i#i© Mmu- Imié m mém A sajtófőnök a Fővárosi Hírlapban mutat rá a deli ke­rületben elért NEP-gyöze8em rendkívüli Jelentőségére Közvetlenül a déli kerületben lezajlott újabb választás után, a Fővárosi Hírlap munkatársa kér­dést intézett vezető politikusokhoz hogy mivel ma­gyarázzák és milyen jelentőséget tulajdonítanak a Nemzeti Egység Pártja győzelmének, amely abban csúcsosodott ki, hogy miközben a NÉP továbbra is megtartotta a tavaszi országgyűlési választások során szerzett hadállásait, ugyanakkor az ellenzék erőlködése feltűnően szét- forgácsolódott és a petíciónak csupán az lett az eredménye, hogy a baloldal még inkább meggyöngült. A különböző politikusok nyilatkozatukban egy­öntetűen rámutattak a nemzeti egység gondolatá­nak egyre inkább kidomborodó térhódítására és valamennyien megállapították az úgynevezett libe­rális gondolat vereségét. Elméleti és gyakorlati megjegyzésekkel támasztották alá a választási ered­ményről való megállapításaikat, amelyek tulajdonképen a Gömbös Gyula által meg­hirdetett új magyar szellem különböző ol­dalról történt megvilágításai voltak. Azóta újabb petíciós kerületekben választottak, így a csurgóiban és az enyingiben, ahol a lezajlott választások szintén azt igazolták, hogy a tavaszi eredmények helyesek voltak, még akkor is, ha sza­bálytalanság történt a választási adminisztráció le­bonyolításánál. A budapesti és a debreceni titkos szavazás után a nyiltkerületekben is azonosan nyilvánult meg a népakarat, világos tehát, hogy a , nemzeti egység gondolata nem is lassankint, hanem azzal a gyors- vonati tempóval, amelyről a miniszterelnök szokott volt említést tenni, hódítja meg és szaturálja át a széthúzásra — sajnos — hajlamos magyar lelkeket. Ennek a nemzeti egységnek, ennek a nagy nem­zeti összefogásnak közismerten egyik leglelkesebb hirdetője, harcosa és regisztrálója Anted István dr. igazságügyi államtitkár, a miniszterelnökségi sajtó- osztály vezetője. A Fővárosi Hírlap munkatársa ép­pen ezért hozzá fordult azzal a kéréssel, hogy nyi­latkozatával világítsa meg, a győztes eredményen túlmenően, a választás elvi jelentőségét. Antal István dr. államtitkár a hozzá intézett kérdésre a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Budapest déli kerületének választási eredménye nekünk egyáltalán nem volt meg­lepő, az ellenzéknek annál inkább. Ismét bebizonyosodott ugyanis, bogy a n e m- z e t i egység gondolatának hívei nagy tömegekben és t á n t o r í t h a- tatíanul kitartanak Gömbös Gyula zászlaja alatt, politikai eltolódások ennek megfelelően csupán a meg nem szerve zeit és lelkileg az „ad hoc” választási kortéziára beidegzett tömegeknél mutatkoznak. Ha petíciónak valaha lehetett volna kormányellenes sikere, úgy ennek a déli kerületben kellett volna bekövetkeznie, mert a N em z e t i Egy­ség Pártjától teljesen távolálló választáseljárási hibák minden ódiumát a kormányzó pártra próbálták hárítani az ellenzéki pártok, ame­lyek egyébként ebben az egyetlen akciójukban voltak csak egységesek. A világnézlet nélkül való politikának ez az ellenzéki kakofóniája azonban ma már egyáltalán nincs hatással a nemzeti öntudatára ébredt polgárságra és ennek a megváltozott lelkiség­nek pregnáns bizonyítékai a petíciós választások, — akár titkosak, akár nyíltak. A déli kerületi győzelemnek azonban különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ezt a győzelmet Budapesten arattuk, Budapesten, az ország szívében, a fővárosban, amelynek p é 1 d a a d ó nemzeti érzése útmutatás az egész országnak. Eddig szól a nyilatkozat, amelyhez semmi hozzáfűzni való nincs. Mi, a magunk részéről, öröm­mel szegezzük le, hogy Budapest, ez az örök nagy szerelmünk, a magyar élet megpróbáltatásának mai keserű napjaiban is hű maradt nagysága, megbe­csültsége és tisztessége éltető forrásához, a nem­zethez. Mondani sem kell talán, hogy ez így volt a múltban és remélhetőleg még inkább így lesz a jövőben. Budapest, az ország szíve, példaadó nem­zeti érzésével útmutatója lesz az egész országnak. de egyben építenek is belőlük. A milliós város rengeteg természetes panaszát nehéz időkben egyszerre nem lehet megszűntetni, de olyan em­berek állanak a város élén és olyan emberek ülnek a nép bizalmából a közgyűlési teremben, akik atyai gondossággal vizsgálnak meg min­den panaszt, minden vágyat, hogy ott segítse­nek először, ahol a veszedelem a legnagyobb, ahol a hiány a legégetőbb. Bizalommal nézünk a jövő elé és Íriszünk benne, hogy a panaszok száma és nagysága évről-évre csökkenni fog és Budapest, lakossága boldog megelégedéssel ha­lad a mind gazdagabb, mind nyugodtabb életű világváron felé.

Next

/
Thumbnails
Contents