Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-11-06 / 45. szám
Huszonötödik évfolyam 45. szám Előfizetési ár: ,r EGÉSZ ÉVRE ................24 PENÖö FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VB. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 4C.424 Budapest munkaprogramja ZSITVAY TIBOR a Fővárosi Hírlapban megvilágítja a Nemzeti Egység Pártja törvényhatósági munkájának szakszerű előkészítését, amely a nyilvánosság kizárásával állandóan folyik Vasárnap este két zenei szám között Szendy Károlynak, Budapest székesfőváros polgármesterének hangja csendült fel, hogy ezúttal nem is annyira Budapest polgárságához, mint inkább az egész ország közönségéhez szóljon. Meg kell vallanunk, hogy a magyar rádió becsülettel teljesítette Budapest iránt való kötelességét, igen jó szolgálatot tett a fővárosnak, mert az a kép, amelyet a polgármester nyílt őszinteséggel, de önérzetesen, szeretettel és jogos optimizmussal az ország népe elé tárt, egészen más, mint amit Budapest ellenségei oly szorgalmasan, kitartóan és oly hihetetlen elfogultsággal terjesztenek. Aki ezt a rádióbeszédet hallotta, megérthette, hogy Budapest a világvárosok között a legszilárdabb gazdasági viszonyok között él és sem az államkasszára, sem az adózó polgárság újabb megterhelésére nem szorul rá. Ennek dacára mégis: alkot, teremt, intézményekkel gazdagszik, amelyek az országnak is hasznára és dicsőségére válnak. Megérthette Szendy Károly rádióközönsége, hogy ez a főváros nagy szeretettel viseltetik a magyar vidék iránt, mert —• mint a polgármester mondotta — Budapest az egész nemzeté, mi és a magyar vidék egymásért vagyunk. Szeretetet kért a polgármester Budapest számára, amely ezt a szeretetet mindenkor százszorosán visszaadta és a jövőben is százszorosán fogja visszaadni. Bizalomnak kellett érnie a rádióbeszéd hatása alatt a polgármester jövő évi tervei, bátor elhatározásai iránt, hiszen mint maga mondta, ezeket a terveket a lakosság újabb megterhelése nélkül ,,a higgadt munka keretei között" kívánja megvalósítani. És miközben a közmunkák tömegével kívánja a polgármester a főváros gazdasági életét fellendíteni és szociális békéjét biztosítani, bevételeinek nagy részét összeömleszti a magángazdaság vérereibe, amikor a költség- vetés keretein belül kilencvenegy milliót és azon túl is igen jelentékeny összeget juttat a város polgárságának és munkásságának. A rádióhallgatók meggyőződhettek arról, hogy a polgármesternek hatalmas, de határozott programja van, amelyben szinte mindenki számára van valami, ami a mai nehéz viszonyok között valósággal ajándékszámba megy. Néhány hang-foszlányt szeretnénk csak itt megörökíteni a polgármester hatalmas programjából, amely olyan vigasztaló, biztató mindnyájunk számára. Mi-mindent épít tehát a főváros a ’jövő évben? Csak most adták át munkájának az egyik új elöljáróságot és a főváros máris hozzáfog a másik új, az angyalföldi elöljáróság felállításához. Ugyanakkor több évi programot tölt be a templomok egész sorának tatarozása, legelsősorban és főként a belvárosi templom átépítése. A közlekedés javítása érdekében ötven új autóbusz épül a huszonegymilliós kölcsönből, de a villamosvasút is nagy beruházásokra készül (a közúti sínhálózatnak az úttest közepére való áthelyezése, a Pálffy-téri végállomás áthelyezése, számos hurokvágány építése stb.) természetesen mindez újabb hitelművelet igénybevételével. Budapest hű marad az idén is ősi tradíciójához, hogy' a hasznothajtó beruházások mellett a kultúráért is bőséges áldozatot hoz, amikor a kölcsönből három milliót ad új iskolák emelésére. Igen jelentős tételek a nagyvásár^ telepen és a sertésközvágóhidon végrehajtandó átalakítások és főként az útépítés terén a balatoni országút budapesti szakaszának megépítése, a Hungária-úti és egyéb csatornák építése, a parkírozás további nagyarányú fejlesztése és itt főként a Tabán hatalmas kertészeti rendezése. Budapest és az ország egészsége érdekében kétmilliót fordít a főváros az új Szent János-kórA főváros törvényhatósági bizottságának most folyó költségvetési vitájában a legkiemelkedőbb esemény kétségtelenül a hatalmas, új pártnak, a Nemzeti Egység Pártjának bemutatkozása. Az egész törvényhatósági élet nagy érdeklődéssel várta ezt a bemutatkozást, mert hiszen számbeli fölényénél fogva nyomban a választások után nyilvánvalóvá vált, hogy döntő tényezője lesz az autonómiának. Amennyire megokolt volt ez az előzetes értékelés, ugyanannyira megokolt az a most megnyilvánuló figyelem, amellyel politikai pártállásra való -tekintet nélkül kisérik minden oldalról a Nemzeti Egység Pártja valamennyi tagjának felszólalását. Ezek a beszédek ugyanis nem egyszerű, alkalmi hozzászólások, amelyeknek csupán az aktualitás nyújt érdekességet, hanem egy hatalmas centrális elgondolás megnyilatkozásai, amelyekben a higgadt tárgyilagosság mellett elsősorban az egész kivételes szakszerűség dominál. Politika fűtötte szenvedélynek és szenvedély által felkorbácsolt egyoldalúságnak, elfogultságnak nyoma sincs ezekben a felszólalásokban, amelyek mindegyikén látszik, hogy alapos előtanulmány, a témában való komoly elmélyedés előzte meg azokat. ; Már multheti számunkban rámutattunk ezekre a jelenségekre, mégpedig Zsitvay Tibor hatalmas beszédével kapcsolatban. Zsitvay Tibor közgyűlési „szüzbeszéde” egyszersmind a Nemzeti Egység Pártjának bemutatkozása is volt és az azóta ház nőgyógyászati pavillonjának megépítésére és a Szent László-kórház beruházásaira, végül pedig 1.350.000 pengőbe kerül a Rudas-fürdő átépítése is. Kétségtelen, hogy az egész ország büszke erre a programra, Budapest közönsége pedig szívből szerette volna a polgármestert megtapsolni. Budapest népének most csak egy sürgős kérése van, amit a NÉP szónokai többen is tolmácsoltak a költségvetési vitában. Ez pedig az, lepergett viták során a NÉP szónokai méltóknak bizonyultak ehhez a nagykoncepciójű bemutatóbe- szédhez. Ezek közül is: kiemelkedett a városrendezési szakbizottság elnökének, Harrer Ferencnek, a Nemzeti Egység Pártja városrendezési szakértőjének szerdai felszólalása a költségvetés III. fejezetének tárgyalásával kapcsolatban. A napilapokban részletesen ismerteti beszéde során Harrer Ferenc tudvalévőén annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy racionális városfejlesztést csak Nagy- Budapest keretében lehet elképzelni. Ennek a városfejlesztésnek pedig két alapfeltétele van: az egyik a szoros értelemben vett városrendezés, a másik a főváros környékével való megértő és szoros együttműködés. Minthogy ez az utóbbi kérdés főként gazdasági vonatkozású, jelentős mértékben érinti a főváros adópolitikáját. Ennek ellenére azonban meg kell találni a módot arra, hogy a székesfőváros és a környék lakossága között mesterségesen szított ellentéteket végleg kiküszöböljék. Harrer Ferenc beszédét a közgyűlés valamennyi pártja olyan megkülönböztetett figyelemmel hallgatta meg, hogy a Fővárosi Hírlap munkatársa időszerűnek látta megtudakolni Zsitvay Tibor véleményét erről a beszédről, amelyhez éppen ö gratulált elsőnek. hogy a magánépítkezés november elsejével szinte teljesen megszűnt, most a fővárosnak kötelessége a munkanélküliség ellen való küzdelmet minél több közmunka gyors kiadásával megindítani. Budapesten sem szabad senkinek fedél és kenyér nélkül maradnia: ezek a polgármester szavai. A közvélemény pedig azt mondja: kapjon mindenki kenyeret és fedelet, de aki egészséges és munkabíró, az ne kapja ingyen, hanem munkáért. Zsitvay Tibor dr., a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnöke a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Pártunk, a Nemzeti Egység Pártja,, most mutatkozik be, a költségvetési vita során a főváros törvényhatósági közgyűlésének. Ezt a bemutatkozást azonban a nyilvánosság kizárásával tartott értekezletek egész sora előzte mega, párton, illetve a párt keretein belül. Ezeken az értekezleteken sorra vettük Budapest székesfőváros valamennyi problémáját és, hogy a tények ismerete tekintetében a legcsekélyebb hiány se mutatkozhassál?, a megbeszélésekre számos egészen kiváló és elsőrangú szakértőt is meghívtunk. — Ezeknek a szakszerű ankéteknek eredménye az, hogy a pártunk részéről történt felszólalások sohasem pillanatnyi, esetleg egyénieskedő ötletekből fakadnak, hanem céltudatosan jelentkezik bennük az egész pártprogram, amely nem más, mint Budapest boldogulása. — Ugyanezen az alapon vesz részt a párt a szakbizottságok munkájában is, ahol ugyancsak soha nem feledkezünk meg a nagy és távolbalátó programon kívül a ma égető feladatainak megoldásáról, ami annál inkább tenné szeles, mert hiszen a mai gazdasági viszonyok mellett ez kötelessége is a főváros legnagyobb pártjának, amellett egészen közel áll az általa ápolt magyar testvériség nagy gondolatához. Eddig szól Zsitvay Tibor nyilatkozata, amelyhez azt hisszük, felesleges kommentárt fűzni, mert a benne foglalt konkrétumok tömör tartalmassága kommentálja legméltóbban azt a hatalmas és alkotó munkát, amelyet a Nemzeti Egység Pártja kíván folytatni a főváros törvényhatósági életében.
