Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-30 / 44. szám
Budapest, 1935 október 30. 3 Szendy Károly polgármester új beruházási programot készít „Pár hónap múlva már Javaslatot tehetünk egy újabb hitelművelet eszközlésére." — Arra kell törekednünk, hogy rendkívül sok beruházással a külföldiek igényeinek mindenben megfelelő modern fürdővárost teremtsünk A főváros közgyűlésén pénteken másodszor szólott Szendy Károly polgármester a főváros 1935. évi költségvetéséről. A polgármester „nehéz idők szülte vázlatköltségvetés”-nek nevezte ezt a hatalmas munkát, a pártok vezetői pedig a polgármester felszólalását követő vitában ennek a költségvetésnek legfőbb értékét az őszinteségében jelölték meg. Mind a kettő tökéletesén igaz és éppen mert így van, nyugodtan hajthatja álomra- fáradt fejét a budapesti polgár. Mert ez a költségvetés hitet, reménységet, magabízást sugároz és ennek a költségvetésnek, de a polgármester egész tevékenységének igenis, az a célja, hogy a budapesti polgár mindennap munkában fáradjon ki és estére úgy érezze, hogy megérdemelte a pihenőt, amely nyugodt álomban nyilatkozik meg. A polgármester expozéja nem festett hamis reményeket, nem áltatja a város lakosságát be- teljesülhetetlen álmokkal, igen halkan, igen csöndesen állapítja meg, hogy Budapest helyzete a világvárosoké között kedvezőnek mondható. Emögött a szerény mondat mögött azonban az a megnyugtató tudat húzódik meg, hogy Budapest polgárságának nem kell tartania az adóbevételek emelésétől, sőt attól sem, hogy az a takarékossági folyamat, amely évek óta megbénítja a polgárság tevékenységét, továbbra is emelkedni fog. A polgármester nem a meddő takarékosság híve, hanem az észszerű költekezésé, amit legjobban bizonyít, hogy nem elégszik meg a költségvetésben előirányzott ki- lencvenmillió közmunkával, hanem még hitelműveletek útján is akarja és fogja emelni ezt az összeget. És mindenekelőtt megnyugtató, hogy a város életenergiájának kifejlesztését új utakon keresi a polgármester és itt legelsösor- ban az üzemek tevékenységének fokozására, költségeinek racionalizálására gondol, hogy az üzemi szolgáltatások árának általános drágítása nélkül a főváros háztartása komolyabb, nagyobb bevételekhez jusson. A magángazdaság támogatása, a magán- gazdaság adózóképesebbé tétele a nagy elv, amely Szendy Károly elképzeléseiben él. Ezeken a hasábokon esztendők óta kívánjuk azt, ami, úgy látszik, most általános elvvé válik, hogy az adózó elemek erősítésével maga a főváros közülete is gyarapszik erőben és bátran törhet nagy céljai felé. A költségvetési expozé elhangzása után Szendy Károly polgármester az alább következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt. Ez a nyilatkozat, amint itt következik magyarázata, ki- szélesítése, konkretizálása azoknak a kijelentéseknek, amelyeket a polgármester a magán- gazdaság megerősítéséről, a főváros elkövetkezendő hitelműveleteiről és közmunkaprogramjáról mondott: — A főváros szerintem — mondotta a polgármester, — hatalmas ellenálló képességéről tett tanúságot, mert bár a gazdasági krízis hullámai már 1931-ben elérkeztek Magyarországra, három esztendőn keresztül óvatos és következetes takarékossággal sikerült deficitmentesen összeállítani a költségvetést és csupán 1934-ben következett be az az eset, hogy hiánynyal kellett zárni a budgetet. — A szinte állandóan változó viszonyok, a lecsökkent jövedelmekhez való alkalmazkodás emberfeletti feladatok elé állította a közületeket és voltaképpen ez az oka annak, hogy csaknem minden állam és minden város deficittel küszködik és legkevesebb képes közülük arra, hogy gazdálkodásukat úgy szervezzék át, hogy kiadásaikat a megcsappant jövedelmekből tudják fedezni. Székesfővárosunknak nem volt lehetősége arra, hogy a bevételeket emelni próbálja, viszont kiadásait az elmúlt öt esztendőn már annyira restringálta, hogy 1930-al szemben ötven millió pengő differencia mutatkozik. Az elnehezült idők során csak az állami adóbevételek emelkedtek, a főváros adóbevételei azonban nagy mértékben csökkentek. Lényegesen megváltozott az adómegosozlás kulcsa, mégpedig a főváros hátrányára, minek következtében szükségszerűen állott elő ez a költségvetési hiány. — A közmunkákat illetően az a felfogásom, bogy a beruházásokat csak hitelműveleti alapon, kölcsöntőkék igénybevételével lehet végrehajtani. Minden beruházás óriási jelentőségű, mert a város gazdasági vérkeringésének ad eró't, elősegíti az ipar, kereskedelem és általános polgárság ellenállóképességének megnövekedését, vagyis végeredményben magát a várost erősíti. A székesfőváros anyagi helyzete a vagyon szempontjából teljesen kifogástalannak mondható, ennélfogva további kölcsön felvételének komoly akadálya nincs. — Már foglalkozott is az újabb beruházási programm összeállításával és elképzelésem szerint pár hónap múlva javaslatot is tehetek a városfejlődés érdekeit szolgáló gyümölcsöző beruházások érdekében egy újabb hitelművelet eszközlésére. Alapelvem a beruházásoknál az, hogy mivel azoknak hasznát több nemzedék látja, a terheket meg kell osztani annál inkább, mert a gazdasági depresszió idején, a nemzeti jövedelem apadásakor nem lehet a lakosságot a beruházásokkal is megterhelni. Ezeknek a beruházásoknak a város, mint közület, fejlődési érdekein túl a magángazdaság támogatásának szempontjából is beláthatatlan jelentőségük van. A székesfőváros háztartásának helyreállítását akkor szolgáljuk legjobban, ha a magángazdaságokat a lehetőséghez képest megerősítjük, ez pedig legelsősorban a közmunkák és a közszállítások révén történik. — A jövő esztendei költségvetés minden megszűkítése dacára is közel 100 miihó pengő értékű közmunkával és közszállítással siet a magángazdaságok megsegítésére és a munkanélküliség enyhítésére. Ezzel szemben még nem merültek ki terveim, mert mindent igyekszem megtenni a magánépítkezés fellendítésére. A városi tulajdonban lévő közműves telkek egy részének értékesítése is ezt a célt szolgálja, mert az ingatlanok eladásakor a vevőket arra fogjuk kötelezni, hogy azokon záros határidő alatt építkezzenek. Ezen a réven az egyik legfontosabb iparág, amelynek közel negyven rokonszakmája van, jelentős foglalkoztatáshoz fog jutni. A telekpolitika gyakorlati érvényesítésére különben is nagy súlyt helyezek, mert meggyőződésem, hogy a városfejlődést egyrészt a helyes telekpolitikával, másrészt a jó közlekedési politikával lehet erőteljesen irányítani és egyedül ez a mód alkalmas arra, hogy megakadályozzuk a városépülésnek a spekuláló magánérdekek szerűit való igazodását. Rendkívüli jelentősége van ennek a kérdésnek a fürdőváros szempontjából is. A régi vágy, amely Budapestet páratlan természeti kincsei révén a világ egyik legnagyobb jelentőségű fürdőhelyévé akarja tenni, még sokáig csak óhaj marad, annak ellenére, hogy idegenforgalmi terén éppen a legutóbbi esztendők biztató eredményeket produkáltak. Azt a tényt, hogy a magyar fővárost egyre nagyobb számban és mind hosszabb tartózkodásra keresik fel a külföldiek, gazdasági szempontból óriási jelentőségűnek kell mondani, de korántsem szabad megállni, hanem hatalmas munkával arra kell törekednünk, hogy a külföldiek igényeinek mindenben megfelelő modern fürdővárost teremtsünk. Ehhez rendkívül sok beruházásra van szükség, amelyeket egy-két esztendő alatt elvégezni nem lehet. — A jövőt illetően optimizmussal tekintek az elkövetkezendő idők felé. Meggyőződésem, hogy a nemzet és a főváros életereje talán sokkal ellenállóképesebb, mint volt ezelőtt húsz évvel. A gazdasági élet nagyot fejlődött, kultúra költözött a régen olyannyira elhanyagolt vidékre, modern és piacképes lett a mezőgazdasági termelés és a termelésnek minden más ága alkalmazkodott a viszonyokhoz. Ezek a jelenségek joggal adnak alapot a bizakodásra és a jövő fejlődésébe vetett hitnek. — A függő pénzügyi kérdéseket illetően megegyezést kell keresni a kormánnyal, intézményesen rendezni szeretnénk az adómegosztás kérdéseit, egyúttal tisztázni kívánjuk az állam és a főváros között fennálló pénzügyi természetű függő kérdéseket is. Ebben az irányban már meg is tettem a kezdeményező lépéseket és egészen bizonyosnak látszik, hogy a kormány a székesfőváros méltányos kéréseit honorálni fogja. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezömester Budapest, IV., Petőfi Saudor-u. 16. Tel. 897—85 BUDAPEST, V, CSÁKY-ÜTCA 49 Telefon: 91—7—42 di§mí§mm szobafestő és mázoló mester I Miháika és Társai reszelő- és szerszámáru iparvállalat k. £. t. | Budapest, V., Zápolya-uica 34. Telelőn: 92-4-98. Központi Intések Egészségügyi berendezések DOfiRAY és SZÉKELY okleveles mérnök V., Katona József-utca 41. szám. Újpesti rakpart sarok.) Telefon : 21-0-19. Gyártja Magyar Radiátorgyár rt. Mintaraktár: V.. Káimán-utca 18
