Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-23 / 43. szám
6 jfjommtiiÍíjzmp Budapest, 1935 október 23. Előfizetési ára: egész évre ...................................................24 pengő fé l évre.........................................................12 pengő r r B ESSEÜYEY ZENO látogatása a főváros vezetőinél és szemléje a városrendezési munkálatoknál Bessenyey Zénó dr., a Közmunkatanács új elnöke hivatalbalépése után bemutatkozó látogatáson volt a főváros vezetőinél. Először Sipöcz Jenő főpolgármesternél jelent meg hivatalos látogatáson, azután Szendy Károly .polgármestert kereste fel és mindkét helyen hangoztatta, hogy Budapest szerete- tétöl áthatva vállaltai új megbízását és annak a reményének .adott kifejezést, hogy a fővárossal har- mónikus együttműködésben alkalom nyílik számos nagyjelentőségű és a főváros jövő kialakulása szempontjából fontos alkotás megvalósítására. A Közmunkatanács referensei kíséretében Bessenyey Zénó, szemlét tartott a főváros területének azokon a helyein, ahol városrendezési munkák folynak. így megtekintette a Jezsuita-lépcsőnél megkezdett parkozási munkálatokat, azután a Bécsikapu építkezéséhez ment, amely annyira előrehaladt, hogy a közeljövőben elhelyezhetik ennek az új, történelmi emlékezetű és idegenforgalmi szempontból is számottevő látványosságnak a zárókövét. Sétát tett a Pozsonyi-út mellett lévő hatalmas Rakovszky- parkban, amelynek munkálatai közelednek a befejezéshez. Elragadtatással nyilatkozott a park szépségeiről és a pompás kilátásról, amely innen a Margitszigeten túl, a budai hegyekre nyílik. Az új elnököt hivatalbalépése alkalmából a hivatalos körökön kívül a társadalom meleg rokon- szenve is kíséri. A Lipótvárosi Polgári Kaszinó, amelynek Bessenyey Zénó az elnöke, tiszteletére nagyszabású ünnepi vacsorát rendezett. A vacsorán megjelentek a főváros részéről Király Kálmán, Wossala Sándor, Kovéicsházy Vilmos tanácsnokok, ott volt Görgey István országgyűlési képviselő, Keb- lovszky Lajos miniszteri tanácsos, Usetty Béla, Kauser István és még nagyon sokan a főváros politikai és társadalmi előkelőségei közül. Elsőnek Párkányi Jenő ügyvezető elnök köszöntötte a vendégeket, majd Fényes László igazgató üdvözölte Besse- nyeyt. Bessenyey Zénó az üdvözlésekre hosszabb beszédben válaszolt, örömmel áll a Közmunkatanács élére — mondotta — mert abban bízik, hogy így tág tere nyílik arra, hogy hazánk legnagyobb kincsének, a fővárosnak érdekében még eredményesebben dolgozhassék. A főváros útrendészete, elsősorban gyors forgalmi hálózata, továbbá házrendészete, kertészete s általában a főváros fejlesztése érdekében nagyon sok a teendő. Természetesen csodákat senki sem várjon tőle, de ígéri, hogy tiszta szemmel és lelkes szívvel áll munkába és gyorsítani fogja a problémák megoldását. Hiszi, hogy a főváros keretén belül az általa képviselt északi kerületben a Lipótvárosnak is majd hasznos szolgálatot tehet. A vacsorán még vitéz Antal Lajos, Weisz Artur és Körner Jenő szólaltak fel. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa október 24-én üdvözli új elnökét. A kinevezés alkalmából csütörtökön délelőtt 10 órakor székhazában ünnepi teljes ülést tart. Sipöcz főpolgármester levele a breslaui főpolgármesterhez. Néhány nappal ezelőtt a német dalosok társaságában Budapesten tartózkodott Hans Frid- rich dr. breslaui főpolgármester is, aki ezt a látogatást felhasználta arra is, hogy meglátogassa és megismerje a főváros vezetőit. A breslaui főpolgármester a székesfőváros főpolgármesterénél és polgármesterénél hivatalos látogatásokat végzett, sőt emléket is nyújtott át: Breslau város emlékérmét és egy művészi rézkarcot. A nagy német főváros első polgárának látogatását és figyelmét Sipöcz Jenő dr. főpolgármester igen meleghangú levélben köszönte meg, amely így hangzik: „Igen tisztelt Főpolgármester Űr! Nagy örömömre szolgál az a tudat, hogy kellemesen és jól érezte magát a magyar fővárosban. A látogatás nagyon megtisztelő volt számomra, mert személyében a nagy német nép kiváló fiát ismertük meg, aki nemzetünknek és ' fővárosunknak megértő, szerető barátja. Mélyen meghatott az a megemlékezés, amellyel személyemet kitüntette. A városa nevében küldött emlékérmet és gyönyörű rézkarcot, legszebb emlékeim között fogom megőrizni, mint annak ia zálogát, hogy városaink között maradandó lesz mindenkor a baráti viszony és a kultúrális kapcsolat. Amikor a kedves megemlékezést hálásan megköszönöm a bölcs vezetése alatt álló nagymultú városnak, a magyar főváros meleg üdvözletét küldöm. Fogadja igen tisztelt Főpolgármester "ür őszinte tiszteletem nyilvánítását Sipöcz főpolgármester”. Fokozódó betegforgalom nek fel a székesfőváros közkórházai A kórházi ápoltaknak csak nyolc százaléka fizető beteg A közkórházak idei költségvetésében 1.981.825 ápolási napot vettek számításba. Az elmúlt hónapok statisztikai adatai szerint azonban ebben az évben a kórházak sokkal több ápolási napot fognak elérni annál, mint amennyivel a múlt év végén az új költségvetés kalkulált, illetékes helyen ennek az a magyarázata, hogy a kórházak gyökeres tatarozása már-már egészen befejeződött és most már nem kell egész osztályokat a forgalom elöl huzamosabb időre elzárniúgyhogy a nyáron már teljes létszámmal tudtak működni a kórházak. Ennek a következménye az ápolási napok számának az előirányzattal szemben való jelentős emelkedése. — Ez az emelkedés — mondotta informátorunk, :— az elmúlt háromnegyed esztendő tanúsága szerint az év végéig 140.980 ápolási napot fog kitenni. Egy-egy ápolási napot 5.80 pengő kiadással szállítva ez a többlet a kórházak kiadásait 817.684 pengővel növelné. A szigorúan végrehajtott takarékossági intézkedések azonban a kórházaknál jelentős megtakarítást eredményeztek, úgyhogy nem lesz szükség az egész 817.684 pengő pótlására, hanem ennél jóval kisebb összeg hozzáadásával tudják biztosítani a kórházak jelentékenyen megnövekedett forgalmának zavartalan lebonyolítását.-— Mindössze 28^.735 pengőt kell pótolni póthitel útján. Ebből 179.000 pengő kell az élelmezésre, 105.736 pengő pedig gyógyszerre. A lényegesen nagyobbszámú beteg ápolásán kívül az élelmezési költségek emelkedésére is tekintettel kell lenni, miután az utóbbi hónapokban jelentkező élelmiszerdrágulás a kórházak háztartásában is jelentősen érezteti hatását.-— A költségvetés tárgyalása során erős kritika hangzott el a kórházi ápolási díjak túlszigorúnak vélt behajtása miatt. Kifogásolták, hogy az ápolási díjak behajtása érdekében a főváros valóságos nyomozó szolgálatot végeztet és ha kiderül, hogy akár valamelyik hozzátartozónak van valamelyes ingatlana, a kórházi követelést hajthatatlanul bekebelezteti. A Fővárosi Hírlap munkatársa e tekintetben is kérdést intézett, mire illetékes helyen a következő magyarázattal szolgáltak: — Tény az, hogy a főváros a legutóbbi években a kórházi ápolási díjat a befizetést elmulasztó betegeknél, ha ingatlan vagyon van, bekebelezéssel biztosítja. Előre kell azonban bocsájtani, hogy a főváros ezt a biztosítási eljárást a leg- gyobb kímélettel és méltányossággal hajtja végre. Még egyetlen esetben sem fordult elő eddig, hogy ennek a telekkönyvi bekebelezésnek konzekvenciái lettek volna. A főváros nem akar senkit sem tönkretenni azért, mert beteg volt, ellenben biztosítania kell a követelést arra az esetre, ha az ingatlan örökösök kezébe jut, akiknek természetesen kötelességük, hogy elsősorban az örökséget terhelő tartozást kielégítsék. A főváros kénytelen volt ennek az eljárásnak a bevezetésére, mert ugyanakkor, amikor a vidéki kórházak már korábban sokkal szigorúbban kezelték a kérdést, szinte az egész országban híre járt, hogy, aki beteg, annak csak Budapestre kell utazni, mert ott semmibe sem kerül a kórház. így aztán nagyon sokan nem fizettek ápolási díjat olyanok sem, akik azt megtehették volna és a díjtartozás döbbenetes módon egyre szaporodott, már-már válsággal fenyegette a kórházak fennmaradását. A helyzet még ma is az, hogy a kórházban ápoltaknak mindössze 8%-a a fizetőbeteg, így érthető, hogy milyen óriási terhet ró a közületre az intézmények fenntartása. A főváros azonban ennek ellenére igyekszik a kérdést a legemberségesebben kezelni és éppen legutóbb határozta _ el, hogy nem veszi igénybe annak a kormányrendeletnek az engedményeit sem, amely lehetővé teszi, hogy a közös termekben ápolt fizető- betegeknek is az ápolási díjon felül külön felszámítsák a speciális vizsgálatok és a különleges gyógyszerek árát. A polgármester munkaprogramot ad a rádióban. Szendy Károly polgármester november 3-án, vasárnap előadást tart a mikrofon előtt, amelyben beszámol a főváros munkaprogramjáról. A polgár- mester rádióelőadását általános érdeklődéssel várják. Liber alpolgármester avatta fel a Mentők alapítójának emléktábláját. A Budapesti Önkéntes Mentöegyesület székházának falán szombaton délben leplezték le az egyesület megalapítójának és első igazgatófőorvosának, dr. Kresz Gézának emléktábláját. Az emlékbeszédet Liber Endre alpolgármester, a Mentöegyesület társelnöke tartotta a gyengélkedő József Ferenc királyi herceg helyett. Kegyeletesen emlékezett meg dr. Kresz Gézáról,, aki a székesfőváros V. kerületének hatósági orvosa és a törvényhatósági bizottság tagja volt. Mint ilyen, a. főváros közgyűlésén, a sajtóban és mindenütt, ahol csak lehetett, lelkesen agitált már a nyolcvanas évek elején a Mentöegyesület megalapítása érdekében. Kresz Géza, Angliából hozta magával a nagyszerű emberbaráti gondolatot és annak megvalósítását úgyszólván élethivatásává tette. 1887 március 21-én az V. kerületi elöljáróság tanácstermében ismertette elBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB LÁSZLÓ RT. Magyarország legrégibb 1^17/^.T Tn’T'l és legnagyobb faiskolája Budapesti iroda IV.,VeresPálné-u.8.félem. Tel.88-3-31 Slirgősen rendeljen, rövidesen szállít. Kérjen Árjegyzékeit. gondolását. Néhány hónappal később, 1887 május 5-én már meg is tartották az alakuló közgyűlést. Kresz Géza dr. az első perctől kezdve nemcsak igazgatója és irányítója volt az Egyesületnek, hanem fáradhatatlan propagálója is, aki megszervezte az emberbaráti intézmény anyagi eszközeit. Amikor a Mentők a közelmúltban az egymilliomodik balesetnél adtak elsősegélyt, az Egyesület vezetősége ezt a fordulót nem ünnepelhette volna meg méltóbban, mint úgy, hogy elhatározta kiváló alapítója és első főorvosa, Kresz Géza dr. emlékének méltó megörökítését. Diplomás városbíró. A községi bíráskodás apró- cseprő teendőit ellátó és a kerületi elöljáróságok mellett évszázadok óta működő városbírák pátriár- chális kora, — amikor a főváros tisztes polgárai közül jelölték ki őket és nem számított, hogy borbélymester, vagy nyugalomba vonult kereskedő-e a jelölt, — a közeli napokban életbelépő új szabály- rendelettel végetér. A rendelet megjelenése az új fővárosi törvény folyománya, amely kimondotta, hogy a városi bírói tisztet jogi képesítéshez kell kötni és ugyanakkor a városbírák hatáskörét is kiterjesztette bizonyos mértékben. Jövőben városbíróvá csak azt lehet megválasztani, aki királyi ítélő bírói, illetve ügyvédi oklevéllel rendelkezik. Az új városbíró szolgálati vonatkozásban ugyan a kerületi elöljárónak lesznek alárendelve, de fegyelmi tekintetben már kikerülnek a fővárosi hatóságok hatásköre alól. Az új rendelkezés ugyanis úgy szól, hogy a városbírók felett a fegyelmi bíráskodást elsőtökön a budapesti kir. törvényszék fegyelmi tanácsa, második és végső fokon pedig a budapesti kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa gyakorolja. Ilyen esetekben a közvádló szerepét az illető fegyelmi bíróság előtt szintén a vád képviseletére hivatott királyi ügyészség látja el. Jövőben a városbírők rendes fizetést is kapnak, ennek a tiszteletdíjnak mértéke azonban igen szerény, mert mindössze évi 1800 pengő. Budapest története a honfoglalás eló'tt, különös tekintettel a római korra. A főváros vezetősége pályázatot írt ki a Ferenc József koronázási jubileumi alapítvány ezévi tudományos irodalmi díjára. A pályázóknak Budapest honfoglalás előtti történetét kell feldolgozniok, különös tekintettel a római időkre. A pályaművek benyújtásának határideje október 15-ike. A pályadíj kétezer pengő. Ugyancsak az ősszel ítélik oda *a< Ferenc József-alapítvány szobrászati díját, amelyre szintén október 15-ig lehet pályázni. A legsikerültebb szobor alkotója kétezer nyolcszáz pengőt kap. Én és a kisöcsém. A Városi Színház szombaton felújította Szilágyi László és Eisemann Mihály népszerű operettjét, amelynek címe: Én és a kisöcsém. A kettős címszerepben ezúttal is a kedves és temperamentumos Bársony Rózsi aratott nagy sikert.
