Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-23 / 43. szám
Budapest, 1935 október 23. HÍREK EEEEEEz =A PÁRTBÓL BUDAPEST AZ EGÉSZSÉGÉRT A főváros grandiózus felvonulása az egészségügyi kiállításon „Az új Magyarországot egészséges embe- | rekből kell felépíteni”: ezzel a mondattal nyi- i tóttá meg Gömbös Gyula miniszterelnök az országos egészségügyi kiállítást, amely a városligeti Iparcsarnokba vonzza a látogatók ezreit. A Turul Szövetség szerzett nagy érdemeket ennek a kiállításnak megrendezésével, amely valóban szolgálatára áll annak a nagy gondolatnak, amelyet a miniszterelnök messzehangzóan kimondott. Mély tanulságokkal ajándékozza meg a szemlélőt ez az impozáns terjedelmű kiállítás, amely újszerű ötletek alapján épült fel külső hatásában, de új abban is, Ihogy leplezetlenül őszintén tárja fel az egészségügy terén tett nagy haladásunk, a kincses értékek mellett egészségügyünk hiányait is. A szakemberek számára éppen úgy érdekes és tanulságos itt Az ország mindenrendü egészségügyi intézményei járultak hozzá a gazdag anyaghoz, amelyből kiválik a Turul Szövetség tudományos kiállítása, amely feledhetetlen élmény mindenki számára. Hatalmas részt foglal el az Iparcsarnok gazdag tárházában a. székesfőváros, amelynek grandiózus felvonulása sokoldalúságaival és tartalmasságával domináló szerepet visa. Nagy elismerés illeti a főváros vezetőségét,, amiért annyi munkával és áldozatkészséggel segítségére sietett az egészséges Magyarország jelszavával síkra szálló ifjúságnak. A főváros közkórházai, egészségügyi intézményei és üzemei lelkes közreműködésével Szécsi Ernő dr. h. tisztiföorvos fáradságot .nemismerő munkával, azt lehet mondani, napok alatt hozta létre ai kiállítást, amelyben nemcsak a főváros nagyarányú egészségügyi- és higiénikus berendezéseit kívánta szemléltetően bemutani, hanem az egész kiállítást az egészségvédelem, a, megelőzés szolgálatába állította. Szendy Károly polgármester nagy megértéssel karolta fel a mozgalmat és nyomban intézkedett, hogy a főváros a kiállítást legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesítse. A kivitel és az organizáció munkáját Szécsi Ernő dr. helyettes tisztifcervosra bízta a polgármester. A kiállítás bemutatja a főváros magas színvonalon álló közkórházait, a MÁRTA betegáipoló szervezet organizációját, a székesfőváros ápolónőképző iskoláját. Igen érdekes a Rókus-kórház gazdag kiállítása és sok régi emléke ai magyar egészségügy hőskorából, a Kun-utcai kórház kollekciója a nemi betegségekről és a börbajokról, a Szent István-kórház gyermekosztályának ,,A lúgkö és a gyermek” című csoportja. Tanulságos csoportok mutatják be az egyes kórházak munkáját, érdekes eseteit. Demonstrálják a közkórházak nagyarányú fejlődését, kiküszöbölik a laikus közönség tudatából a kórház elrettentő, ijesztő fogalmát, bemutatják a legújabb gyógyeljárások fejlődését. A főváros vezetősége évröl-évre igyekszik a város levegőjét és klimatikus viszonyait kedvezően befolyásoló erdősítést tőle telhetőén elősegíteni. A gyönyörű budai erdőségek mellett fokozott figyelmet fordít a főváros vezetősége a pesti oldalon lévő véderdők, az úgynevezett határerdökre is, amelyeket évtizedekkel ezelőtt azzal a rendeltetéssel létesítettek, hogy felfogják a Nagyalföld végtelen síkjáról a nagyváros felé áradó homok és porfellegeket. Ez a véderdöövezet azonban még a mai napig sem alakult ki hiánytalanul és nagyon sok kárt okozott a műveletlen tömegek forradalmi idők alatt végbevitt pusztítása is. Az északi oldalon pedig mostanáig teljesen hiányzott a véderdő. Korábban nemis gondoltak erre, mert hiszen ez a terület annak idején a nagy ipari üzemek, gyárak letelepedési helye volt, azóta azonban megváltozott a helyzet. Nemcsak a gazdasági élet kedvezőtlen alakulása sorvasztotta le a város északi részén, a Váci-út környékén letelepült gyárakat, hanem a városrendezés is szisztematikusan igyekezett a gyárakat a fővárostól délre áttelepíteni, miután rájöttek arra, hogy a Budapest feletti állandó északkelet-délnyugati légáramlás ezeknek a gyáraknak a füstjét szakadatlanul a város felé sodorja és erősen rontja a levegőt. A legújabb városszabályozási tervezet, amely elkészítette az új építési övezetek beosztását és már tekintettel volt a Nagy-Budapest kialakulására is, a Pesterzsébetről délkeletre elterülő vidékre és Csepel szigetére tartja elhelyezendőnek a | minden, mint a nagyközönségnek, amelyet való- i sággal lenyűgöz az artisztikus elrendezésben feltalált sok-sok látnivaló. Végváry József dr. országgyűlési képviselő, a Turul Szövetség fővezére, Antal Lajos dr., az OTBA főorvosa és Dérczy Ferenc, a Turul Szövetség vezére állottak a Szövetség vezérkarával együtt annak a nemes, nagy munkának az élén, amely a magyar egészségügynek ezt a nagy bemutatóját létrehozta. Gömbös Gyula miniszterelnök, Hóman Bálint, Bornemisza Géza miniszterek, Preszly Elemér, Johann Béla és Petneházy Antal államtitkárok, Sipőcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester és a megnyitó többi előkelő vendége a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak a kiállításról, amelyről Johann államtitkár kijelentette, hogy az első ilynemű kiállítás Európában. Bemutatják áldásos munkájukat a Tüdőbeteg- gondozó Intézetek, szerepel a fővárosi Közegészségi és Bakteorológiai Intézet is, amely főleg a fertőző, járványos betegségek: a Tbc, a diftéria, vörheny stb. elleni küzdelmet tárja fel. Bemutatja a kiállítás a budapesti leve gövizs gálát ok lehangoló eredményeit is. Nagyon gazdag és tanulságos az Élelmiszer és Vegyvizsgáló Intézet anyaga, amely száz évre visszamenően mutatja be rendkívül fontos, érdekes munkáját, a szakadatlan harcot az élelmiszer - hamisítók ellen. Külön érdekes kollekcióban mutatja be működését a Fertőtlenítő Intézet is. Az árvaszék gyermekvédelmi munkájába enged belepillantást, a Segítöalap pedig a főváros sok ezer alkalmazottjának egészségügyi és szociális gondozását ismerteti. A műszaki ügyosztályok bemutatják a higiénikus útburkolatot, az ismeretlen titokzatosi földalatti Budapestet, a csatornahálózat labirintusát. A Fővárosi Kertészet gyűjteményének egyik legérdekesebb tárgya ai Dunakorzó rendezési terve. A BESZKÁRT a munkásvédelmi berendezéseket és a tehetségvizsgáló állomás ötletes készülékeit sorakoztatja fel. A városrendezési ügyosztály képekben és rajzokban mutatja be a higiénikus városépítés alapelveit. A tanügyi osztály az egészséges gyermeknevelés szempontjából állította össze a kiállítás anyagát. Igen gazdag és érdekes a szociálpolitikai ügyosztály, a közélelmezési osztály, a statisztikai hivatal, a közüzemek: az Elektromos Müvek, Gázmüvek, Vízmüvek, a gyógyfürdők és gyógyforrások kiállítása is. Még a Községi Élelmiszerüzem. sem hiányzik, amely a látogatók számára árusító paviilont nyitott. A főváros most kiállított anyaga nem semmisül meg a mostani kiállítás után, hanem a Fővárosi Múzeum újjonnan létesítendő jelenkori gyűjteményének magva lesz, valóságos miniatűr „Deutsches Museum. ’ ’ kifejezett gyárterületeket, míg a régi északi gyárterület helyén üde kertvárost képzel, s a kibővített Városliget határait levezeti a Rákos-patak mentén egészen a Dunáig. Ennek a gyönyörű tervnek a megvalósításához tette meg az első lépést csütörtökön délelőtt Szendy Károly polgár- mester. A szokásos tanácsi értekezlet után a polgármester és az alpolgármesterek és az illetékes tanácsnokok kíséretében kiszállt a szóbanforgó városrészbe és bejárta a Váci-út és Lehel-utca között elterülő azt a hatalmas, több mint 100 holdas területet, amely Kraus-Mayer-féle ingatlan néven ismeretes és a legutóbbi időkig a Tárnái majorral együtt mezőgazdasági művelés alatt állt. A főváros ezeket az ingatlanokat bérbeadás útján szokta értékesíteni, az utóbbi időben azonban rengeteg bonyodalom forrássá volt a<z a bérlet, így mindenki emlékszik még a sokat szereplő Palágyi-féle ügyre. Miután a hatalmas ingatlan a fővárosnak jövedelmet alig hajtott, bérlet útján is nehezen értékesíthető és a mai viszonyok között eladásáról, vagy parcellázásáról sem igen lehet beszélni, felmerült a gondolat, hogy a hatalmas területet erdősíteni kell. A polgármester terve minden vonalon a legmelegebb rokonszenvvel találkozott, így biztosra vehető, hogy rövidesen megkapja a szükséges szankciókat és már a tavasszal, vagy a télen megkezdik a 100 holdnál nagyobb terület fásítását, s néhány év múlva Budapest északi határán friss, üde, fiatal erdő fog kisarjadni, átodakitva a mostanáig kopár, sivár vidék egész karakterét. A NÉP fővárosi szervezetének első őszi értekezlete A Nemzeti Egység Pártja székesfővárosi szervezetének törvényhatósági csoportja pénteken este tartotta a nyári iszünet után első értekezletét Zsit- vay Tibor elnöklésével az Esterházy-utcai központban, amely értekezleten megjelent és résztvett Sipőcz Jenő dr. főpolgármester is. Teljes számban ott voltak az értekezleten a párt törvényhatósági bizottsági tagjai, akiket az elnöklő Zsitvay Tibor meleg szavakkal köszöntött az első értekezlet alkalmából. Majd üdvözölte a Fővárosi Közmunkák Tanácsának új elnökét, Besse- nyey Zénót, aki a .pártnak törvényhatósági bizottsági tagja marad. A pártértekezlet meleg ünneplésben részesítette Bessenyeyt kineveztetése alkalmából. Az elnöki előterjesztések során Zsitvay Tibor javaslatot terjesztett elő a pártban működő szak- bizottságok elnökeinek kijelölésére vonatkozóan. A párt kebelében megalakított szakbizottságok elnökei a következők lettek: elnöki bizottság vezetője vitéz Lázár Domokos., -— az út- és csatornaépítési bizottság elnöke Dorner Gyula, — városrendezési és magasépítési bizottság elnöke Harrer Ferenc, -— közjogi- és illetőségi bizottság elnöke Andréka Károly, — közlekedési- és közgazdasági bizottság elnöke Veress Gábor, — a pénzügyi bizottság elnöke Zsitvay Tibor, — a közoktatásügyi bizottság elnöke ősz Béla, — a közélelmezési bizottság elnöke Usetty Béla, — a közjótékonysági- és szociálpolitikai bizottság elnöke Gaár Vilmos, — a közegészségügyi bizottság elnöke Egerváry Tibor dr., — a városgazdasági bizottság elnöke Juhász Jenő, ■—- vízvezetéki, világítási- és közüzemi bizottság elnöke Becsey Antal, — a magasépítési bizottság elnöke vágvecsei Wellisch Andor és a közművelődési bizottság elnöke Bűben Miklós. A pártértekezlet a közélelmezési szakbizottságba Zsitvá'y Tibor elnök lemondásával megürülő helyre Tóth Gábort, a központi gyógyhelyi bizottságba pedig Egerváry Tibort jelölte. A pártértekezlet ezután áttért a fővárosi költségvetés megvitatására. Harrer Ferenc volt az előadó. A pártértekezlet elhatározta, hogy a Nép székesfővárosi szervezete a költségvetési vitában teljes súlyával résztvesz és (nemcsak az általános vitához szól hozzá, hanem az egyes fejezetek tárgyalásánál is ki fogja fejteni szempontjait. A költségvetés kérdéséhez Becsey Antal, Deményi Ala,dár és mások szólották hozzá. Harrer Ferenc még beszámolt a párt szak- bizottságának eddigi munkásságáról és a jövőt illetően kialakult álláspontról. Napirend után Kertész Elemér indítványt terjesztett elő a Hősök Emlékkövének átépítése, illetve ugyanott egy miniatűr hősi múzeum létesítése érdekében. A pártértekezlet után Bessenyey Zénó tiszteletére bensőséges hangulatú pártvacsora volt, amelyen nagy számban vettek részt a párt tagjai. Az értekezleten és az ezt követő pártvacsorán megjelentek soraiban ott voltak többek között: Zsitvay Tibor, Sipőcz Jenő, Bessenyey Zénó, Petracsek Lajos, Pözel István, Terbócz Imre, Harrer Ferenc, Glücksthal Samu,, Becsey Antal, Désy Géza, Dorner Gyula, Nagy Antal, vágvecsei Wellisch Andor, Girardi Tibor, Orova Zsigmond, Lédermann Mór, Dényi Károly, Bűben Miklós, Deményi Aladár, Egerváry Tibor, Gaár Vilmos, Gazdy Jenő, vitéz Hajnóczy Béla, Hegedűs Bertalan, Hentz Lajos, vitéz Juhász Jenő, Pályi Gyula, vitéz Pesthy Müller József Leó, Petzrik Jenő, Sárkány Ferenc, vitéz Somogyi Béla, Szántay István, Szentessy József, Tóth Gábor, Vályi Lajos, Kállay Tamás, Kertész Elemér, Burg- hardt Bélavári Rezső báró, Kauser István pártigazgató és még sokan mások. Gyűlések a déli kerületben A választás utolsó előtti hetében a déli kerület NÉP szervezetei fokozott lendülettel folytatták a választási agitációt. A Nemzeti Egység listavezetői Usetty Béla, Pözel István, vitéz Tóth András, Nagy Antal és mások részvételével a lelkes és nagyszámú gyűlések egész sorát rendezték meg, így különösen nagy sikerüek és lelkes lefolyásúak voltak az Építőmesterek Székházában, a Belvárosi Iparos Körben, a Ferencvárosi Filmszínházban, a Tisztviselő-telepen, az Abonyi-kávéházban, ni Mária Valéria-telepen és /a Kőbányán rendezett gyűlések. A választókat áthatotta az a szózat, amelyet Gömbös Gyula miniszterelnök intézett Budapest polgárságához, a Nemzeti Lovardában és a vasmunkások előtt az Állami gépgyárban tartott monstre gyűléseken. A jelölteken kívül a gyűléseken Girwdi Tibor, vágvecsei Wellisch Andor, Pavlik Ferenc, Kovacsek Ferenc, Szende Dezső dr., Gellért Jenő, Hollner Péter, Vizy Henrik és mások beszéltek még a polgársághoz. A fővárosi csoport hatalmas sikere Száz hold uf erdői öllel a főváros az Uf-lipólváros és Újpest halára közöli
