Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-23 / 43. szám

2 Budapest, 1935 október 23. felelően kielégíteni ennélfogva a lehetetlenség­gel határos. — A kisemberek védelmét szolgálják azok az intézkedéseink is, amelyeket a rokkantak, hadviseltek, özvegyek és árvák érdekében tettünk. Két hete ismételtem meg azt a korábbi rendelkezésemet, hogy ezeket a kategóriákat azonos feltételek fennforgása esetében előnyben kell részesíteni, még pedig nemcsak azoknál a munkáknál és alkalmazásoknál, amelyeket maga a főváros ad ki, hanem a magánvállalatok ál­tal végzett közmunkáknál is. — Ez a rendelkezés természetesen nem sérti a többi munkavállaló lehetőségeit, mert gondosan ügyelünk arra, hogy ugyanakkor, mikori a rokkantak és hadviseltek jogos érde­keit megóvjuk, ne kerüljenek a többiek se hát­rányos helyzetbe. November 2-án jár le a tanügyi pályázat A Fővárosi Hírlap írta meg elsőnek, hogy a polgármester mintegy kétszáz állásra hirdet pályá­zatot a tantestületben megüresedett állások betöl­tésére és hogy ez a nagyszámú kinevezés igen sok egyéb előmeneteli lehetőséget is jelent az érdekel­teknek. Amint a múlt héten előre jeleztük, a pályá­zat kiírása szombaton megtörtént, s eszerint a fő­városnál a következő állásokat töltik be: A kisdedóvóknál 9 óvónői állást; az elemi isko­láknál 57 tanítónői, 7 tanítói és két énektanítással egybekötött tanítói, illetve (tanítónői helyet; a pol­gári fiúiskoláknál 2 magyar, 2 történelem-földrajz, 7 magyar-történelem, 3 magyar-német, 3 földrajz- természetrajz-vegytan, 4 mennyiségtan-természet­tan, 1 rajz, 3 ének, 3 testnevelés, 1 szlöjd-szakos tanári állást, —• a polgári leányiskoláknál 7 magyar-történelem, 3 történelem-földrajz, 3 ma­gyar-német, 1 német, 3 mennyiségtan-termé­szettan, 1 természettan-földrajz, 1 természetrajz­vegytan, 1 rajz, 3 rajz-kézimunka, 3 ének, 2 test- nevelési, 3 gyógytornatanítással egybekötött test­nevelési-szakos tanári állás; a fiú iparos tanonc- iskoláknál 1 ruházati- és rokonipari,, továbbá 1 szak­rajz tanári állást; a kereskedő tanonciskoláknál 1 földrajz-vegytan-áruismereti szakos tanári állást; a reáliskoláknál 1 magyar-német, 1 latin-német és 1 német-francia szakos tanári állást; a leány líce­umoknál 1 magyar-német, ,1 angol-német, 1 latin, 1 latin-magyar, 1 történelem-földrajz, 1 mennyiség­tan-természettan és 1 kézimunka szakos tanári állást; a felsőkereskedelmi iskoláknál (fiú-iskolák) 1 német-francia, 1 angol-francia, 1 német, 1 tör­ténelem-földrajz, 1 történelem, 1 földrajz-vegytan- áruismeret, 1 könyvitelkereskedelmi levelezés-gyors­írás szakos tanári állást; női felsőkereskedelmi isko­láknál 1 magyar-német, 1 mennyiségtan-természet- tan-kereskedelrni- és politikai számtan, 1 könyv­viteli-kereskedelmi levelezési, 1 gyors-gép- és szép­írás szakos tanári állást; az ipán rajziskoláknál 1 könyvkötő műhelyvezetői állást; a felsőbb zene­iskoláknál 1 zongora tanári állást; a zenetanfolya­moknál 1 zongora szakos és 1 hegedű szakos tanári állást. Betöltésre kerül még 16 elemi iskolai igazgatói, 10 polgári iskolai igazgatói, egy leány-középiskolai igazgatói, 1 felsőkereskedelmi iskolai igazgatói, 1 iparrajz iskola igazgatói, 1 középiskolai létszám­feletti igazgatói állás is. Az összes pályázatok határideje november 2-án délben 12 órakor jár le, ezidöig kell az érdekeltek­nek kérvényeiket a központi városházán benyuj- taniok. SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag Cementgyár: Mészgyárak: Téglagyárak: Cserépgyár: ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Lábatlanban ... évi telj, kép. 12.000 v. Lábatlanban ................ ,tt M 5 qqo Do rogon................. „ f>. ” 3(000 ’’ Bu da-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb Buda-Ujlak ,, ,, „ 8,000.000 drb. Beér Sándor zománctáblái a legszebbek Budapest, V., Gr. Tisza István-utca 5. Telefon: 82-4-29. A legfőbb sokszorosító gép D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-UT 9 TELEFONI 1&-S-M» Amfiteátrum a Gellérthegyen, árkádos gyógysétahely a Várbazárban Érdekes városszépítési tervek Városházi körökben érdekes ötlet merült fel annak ,a megoldására, hogyan lehetne a budapesti szabadtéri játékok számára megfelelő, egyben ere­deti és látványosságszámba is menő helyet találni. Először a Gellérthegy északi oldalán lévő félkör- alakú horpadásra gondoltak, de ezt ,a tervet az il­letékes ügyosztályok a kertészeti szakértők meg­hallgatása után végleg elejtették, úgy, hogy máris folyamatban van a Gellérthegy északi oldalának parkírozása. A szabadtéri színpad számára kisze­melt helyen sziklás kert lesz és az egész északi hegyoldalnak az örökzöld növényzet, elsősorban a fenyő fogja megadni a jellegét. Felmerült egy má­sik terv is, hogy a Gellérthegy nyugati oldalán elterülő régi kőbánya amfiteatrumszerű területét képez­zék ki nagyszabású szabadtéri színpaddá és félköralakú nézőtérré. A polgármester ezt a megoldást figyelemre mél­tatja és az ületékes tényezők foglalkoznak a kér­déssel. A Gellérthegy gyönyörű villaövezetébe ma már amúgysem illő, tátongó kőbánya helyett min­denesetre stílusosabb volna a szabadszínpad. A szabadtéri előadások problémája egyébként foglalkoztatja a Budapest Fürdőváros Egyesületet is, amelynek minap tartott választmányi ülésén Kaffka Péter műépítész, a Közmunka Tanács fő­mérnöke ismertette a Gellérthegyen elképzelt sza­badtéri színpad terveit. A Kaffka-féle terv meg­valósítása 200.000 pengőbe kerülne és szervesen illeszkedne a Gellérthegy parkírozást programjába. Egy másik, igen érdekes tervet is vetettek fel a közelmúltban. A terv szerint a várkert alatt, a Duna-parttal párhuzamosan húzódó Várbazárt, a karslbadi és marienbadi sétá­nyokhoz hasonlóan oszlopsoros csarnokká kellene átalakítani. A Várbazárt, Ybl Miklós művészi alkotását, eredetileg valóban bazársornak szánták. A tervező építőművész elképzelése szerint ízléses, színes üz­letsornak kellett volna itt kialakulnia, ez azonban soha nem következett be. A Várbazárban néhány szobrászművész kapott műtermet, de a műtermek céljára amúgy sem alkalmas helyiségek elhanya­golt állapota városszépészeti szempontból erős kri­tika alá esik. A Várbazárnak ez az átalakítása nagyobb ál­dozat nélkül megvalósítható lenne, emellett ötletes es a Fürdőváros kialakítása szempontjából minden­képpen kívánatos megoldás. A Rudas-fürdő vagy az északi fürdőcsoport gyógyforrásai felöl érkező a kúrával együtt járó sétákat végző betegek számára ideális központtá válna az oszlop- csarnokká átépített Várbazár, amelyet úgy lehetne megoldani, hogy legkevésbé sem rontaná a müemlékszámba menő Ybl-féle al­kotás építészeti konstrukcióját. A tervvel a közel­jövőben foglalkoznak az illetékes körök és így re­mélhető, hogy ilyenformán esetleg már a jövő év­ben megnyílik a közönség számára a budai „Kur­promenade, amely a Várkert-kioszk szomszédságá­ban szinte predesztinálva van erre a célra. Filmekéi gyártat a az üzemi propaganda szolgálatára Ismeretterjesztő mozgóképek a tanulóifjúságnak és a közönségnek — A főváros intézményeinek megörökítése az utókor számára A főváros pénzügyi bizottságának költség- vetési vitája során több felszólaló bírálta az üze­mek népszerűségét célzó propaganda akciókat. Elsősorban a villany- és gázpropagandát, ahol bizonyos változtatásokat és kiegészítéseket tar­tottak szükségesnek, amelyeket a polgármester kilátásba is helyezett. Az Elektromos Müvek pro­pagandája ellen az volt az egyik fökifogás, hogy a Honvéd-utcai kiállítási helyiségben csak mo­delleket, berendezéseket mutatnak be, de ha valaki kedvet kapna azok megvásárlására, ehhez már nem nyújtják azt a közreműködést, azokat a könnyítéseket, amelyek a propagandát eredmé­nyessé tehetnék. A gázpropaganda már mozgé­konyabb és hatásosabb, de a bírálatok szerint még itt is sok gyakorlati javításra volna szük­ség. Felmerült az az óhaj is, hogy a fogyasztás fokozása érdekében helyes volna, ha az Elektro­mos Müvek is kölcsön adnák a berendezési tár­gyakat a fogyasztóknak, amint azt a Gázmüvek teszi. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött, hogy van-e lehetőség a villany­propaganda ilyen irányú tökéletesítésére, mire az alábbi választ kaptuk: — Bármennyire helyesnek is tartjuk ezt a propozíciót, az pénzügyi okokból egyelőre, saj­nos, megvalósíthatatlan, mert'az elektromos fütő, főző és vízmelegítő berendezések most még olyan drágák, hogy az üzem nem tudná megtalálni a számítását, ha a jelentkező fogyasztóknak a készülékeket bérbeadná. A részletfizetést azon­ban már az Elektromos Müvek is bevezette. — A fővárosi közüzemek népszerűsítését célzó tevékenységnek azonban van egy ennél sok­kal érdekesebb és figyelemre méltóbb, minden bizonnyal hatásosabb újítása. A közeljövőben meg­kezdik az üzemek filmpropagandáját} s ezt mind az iskolás gyerekekre, mind a felnőttekre ki­terjesztik. A főváros vezetősége abból a gondo­latból indul ki, hogy a filmnek az oktatás terén történő térhódítása kedvező alkalomnak kínál­kozik arra, hogy oktató filmek formájában, szó­rakoztató szemléltetéssel már a tanuló ifjúsággal megismertessék és megszerettessék a főváros nagy intézményeit, neves alkotásait. A didaktikai szempontok mellett ennek a bemutatásnak nagy ..propaganda értéke is van, mert az ifjúság lelkű- letét a főváros nagy intézményeinek szemlélete a szülőváros iránti szeretettel és a megbecsülés érzésével tölti el. — A három nagy üzem, még a múlt év folya­mán felhatalmazást kapott arra, hogy a maga berendezéseiről, működéséről, üzeméről, terme­léséről, az üzemi termékek értékesítéséről olyan ismertető leírást állítson össze, amely film- szcenáriumnak alkalmas. Az üzemek a szcená- riumokat megtelelő szakemberek közreműködésé­vel is készíttették. Az így Összeállított anyagot azután a tanügyi ügyosztály mellett működő film­oktatási bizottság vizsgálta felül és adta át a Pedagógiai Filmgyár utódának, a Magyar Film­irodának, amelynek a polgármester az üzemek útján a megbízást kiadta az oktató-, propaganda­filmek elkészítésére. — Elsőnek a Gázmüvefc filmje készült él, melynek most volt a házi bemutatója. A film 1800 méter hosszú és az előállítása 14.000 pengőbe került. A gázmüvek propagandafilmje nemcsak az üzem berendezését, a gyártás módjait ismer­teti, hanem a néző elé tárja a szén útját a bányá­tól, a szállító uszálytól egészen a lakásban fel­állított modern gáztűzhelyig. A film a házi be­mutatón igen nagy sikert aratott.-— Most készülnek az Elektromos Művek filmjének felvételei. Ez a film még nagyobb, 2300 méter hosszú lesz, előállítási költsége pedig 18.000 pengő. A közeljövőben kezdik el a Víz­művek film felvételeit is. ■—• A fővárosnak az a terve, hogy az üzemi oktató és propaganda filmeket nemcsak az iskolákban mutatja be, hanem mozgószínházak­ban a nagyközönség elé is vetítteti. A most készülő filmek sikerétől függ, hogy más fővárosi intézményekről is készítenek-e majd ismertető- és propagandafilmeket, A filmeknek van egy harmadik célja is, amely a már sokszor tervezett filmmúzeum ügyét is segíti elő. A filmek révén a főváros nagy intézményeiről az utókor számára is hűséges, minden leírásnál beszédesebb és többetmondóbb örökséget hagyna. További terv, hogy film készül a főváros minden intéz­ményéről, nemcsak az üzemekről és így a levél­tár holt betűit élő képekkel egészítik ki. Termé­szetesen mindez csak fokozatosan történhet, mert a filmek előállítása, amint az első két film adatai­ból is kitűnik, meglehetősen nagy költségek­kel jár. A UNIÓ amerikai jjpsm rendszerű §1S! folyton égő kályhák UNIOésOETL tűzhelyek Oetl Antal vasöntöde és m gépgyár r.-t. kályha és tűzlielyosztálya VI., Andrássy-útÖ Telefon: 16-1-08, 27-5-87 ...............................................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents