Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-10-09 / 41. szám

8 KSSESEESäEH Budapest, 1935 október 9. Előfizetési ára: egész évre . . .............................34 pengő fé l évre ............................ . . , . 13 pengő A főpolgármester és a polgármester a belügy­minisztériumban. Sipöcz Jenő főpolgármester pénte­ken, a koradélelötti órákban a belügyminisz­tériumba ment, ahol Preszly Elemér államtitkár fogadta, akivel beható megbeszélést folytatott a főváros küszöbön lévő déli kerületi képviselő­választásáról. A délelőtt folyamán ugyancsak a belügyminisztériumban tárgyalt Szendy Károly pol­gármester is, aki Kozma Miklós belügyminiszter­nek jelentést tett a főváros időszerű kérdéseiről. Liber, Lamotte alpolgármesterek, Csorna árva­széki elnök és Szemethy tiszti fő'iigyész ünnepélyes beiktatása. Egy héttel Szendy Károly polgármester ünnepélyes installációja után, múlt szerdán iktatta be hagyományos külsőségek között a törvényható­sági bizottság közgyűlése méltóságába az újonnan megválasztott négy fötisztviselöt: Liber Endre és Lamotte Károly alpolgármestereket, Csorna Kálmán árvaszéki elnököt és Szemethy Károly tiszti fő­ügyészt. Az alpolgármesterekhez és a fötisztviselők- höz ez eskü elhangzása után Sipöcz] Jenő főpolgár­mester intézett ünnepi beszédet, amelyben hangoz­tatta, hogy nem elég a nagy közigazgatási és jogi tudás, a modern közigazgatásban melegen érző szí­vet, igazi szociális érzést és őszinte felebaráti sze- retetet kell belevinni. A felavatott főtisztviselők érző lelkű és melegszívű férfiak, akiknek az állás nemcsak dísz, nemcsak munka, hanem szent hiva­tás is. Azzal fejezte be, hogy csak szabad államban, szabad országban és szabad közületben terem meg a munkának ez a legnemesebb és legeszményibb fel- fogása. A fötisztviselók nevében Liber Endre alpol­gármester szólott, hangoztatva, hogy valamennyien készséges segítőtársai lesznek a polgárságnak és vezérelvük az a nemzeti gondolat, amely előkészíti a magyar feltámadást. A polgármesternek pedig mindannyian hűséges munkatársai lesznek a székes­főváros eleiének felvirágoztatásáért folytatott nagy munkájában, hogy megsokszorozzák az ő nemes igyekezetét. Szendy Károly dr. polgármester, a TESZ társ­elnökének üdvözlése. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége Szendy dr.-t, a TESz országos társelnökét polgármesterré történt beiktatása alkalmával nagyobb küldöttséggel fogja üdvözölni. Az üdvözlő beszédet az országos elnök­ség nevében Karay-Krakker Kálmán dr., Pest vár­megye főispánja, a TESz országos társelnöke tartja. Az üdvözlő küldöttség október 9-én, szerdám délután negyed 5 órakor gyülekezik a polgár- mesteri hivatalban. Nyolc napig tart a pénzügyi bizottság költség­vetési vitája. A pénzügyi bizottság a múlt hét csü­törtökjén 'kezdi meg a jövő évi költségvetés terve­zetének letárgyalását. Az első ülésen csak a polgár- mester expozéját hallgatták meg, magát a tárgya­lást későbbre halasztották. A polgármester ia pénz­ügyi bizottság költségvetési vitájának menetrend­jét már összeállította és eszerint a bizottság budget- vitája nyolc napig tart. Tegnap, kedden kezdődött meg az általános vita, amely a mai ülésen is foly­tatódott. Holnap, csütörtökön kerül sor az elnöki ügyosztály, az út- és csatornázás, a városrendezés, a közjogi ostzály, továbbá a közlekedési és közgaz­dasági ügyosztály költségvetéseinek megvitatására, majd pénteken, október 11-én a VI. (Pénzügy), VII. (Tanügy), VIII. (Közélelmezés) és IX. (Szociál­politika) fejezetekre, míg az utána következő három ügyosztály: X. (Közegészségügy), XI. (Városgazda­ság) és XIV.' (Közművelődés) fejezeteire a követ­kező kedden kerül a sor. Ugyanekkor végeznek a Segítőala.p és a, községi háztartás keretében kezelt különböző intézmények költségvetéseivel. Jövö szer­dán, október 16-án az önálló vagyonkezelésű üze­mek kerülnek sorra, majd október 17-én, jövö csü­törtökön a részvénytársaságok. Ugyanennek az ülés­napnak a feladnia az egyeztetés és a mérleg meg­állapítása. Az ülések naponta délután 5 órától este 9-ig tartanak. A pénzügyi bizottsági tanácskozás befejezése után a pénzügyi osztály feldolgozza a vita anyagát, átvezeti az esetleg szükséges módosításo­kat és az ezek figyelembevételével elkészített vég­leges tervezet kerül előreláthatóan október 30-án a közgyűlés elé, amely tizenegy ülésnapon át tárgyal, úgyhogy november 15-ére, a törvénnyel megszabott időre pontosan a belügyminisztérium asztalán lesz a fővárosi költségvetés. A központi választmány újjáalakítása. A fővá­ros központi választmányát a törvény rendelkezése értelmében az év végéig újjá kell alakítani. Ez az újjáalakítás természetesen semmiféle összefüggés­ben nincs a déli kerületben esedékes] közeli időközi választással, hanem az új fővárosi törvény rendel­kezéseinek természetes folyománya. Az új központi választmánynak összesen 21t tagja lesz és a polgár­mester máris megtette a szükséges lépéseket az újjáalakítás előkészítésére. A közelmúlt napokban ebben az ügyben magához kérette a törvényható­sági pártok vezetőit, akikkel beható megbeszélése­ket folytatott az újjáalakítás kérdéséről és a párt­arányok megoszlásáról. Az új központi választmány­ban a három nagy pártcsoport minden valószínűség szerint egyenlő arányban foglal helyet. Az eddigi megbeszélésekből következtetve az új központi vá­lasztmány összetétele előreláthatólag a következő lesz: NÉP nyolc hely, Keresztény Községi Párt ugyancsak nyolc hely. A fennmaradó nyolc tagság pedig az ellenzéki pártok között oszlik meg, még pedig úgy, hogy ta. Szocialista párt 4, az Egyesült Polgári Ellenzék 3, a Keresztény Ellenzék egy tag­gal lesz képviselve. Ünnepélyesen megnyitották a Szabad Egyetem negyedik évfolyamát. Csütörtökön este volt a Szé­kesfővárosi Szabad Egyetem 1935—36-iki, negyedik évfolyamának ünnepélyes megnyitása a Tudomány- egyetem bölcsészeti karának nagy előadótermé­ben. A Székesfővárosi Szabadd Egyetem hároméves fennállása alatt rendkívül értékes és magassszín- vonalú népművelési munkát végzett, amely azon­ban a főváros áldozatkészsége mellett csak a Tu­dományegyetem megértő támogatásával volt elér­hető. A csütörtök esti megnyitó előadáson meg­jelent és beszédet tartott Kornis Gyula dr., a Páz­mány Péter Tudományegyetem rektora, A kul­tuszminisztert Tasnády-Nagy András képviselte. Ott voltak továbbá: ifj. 1 V/lassits Gyula báró, h. ál­lamtitkár, fülei Szántó Elemér és Nevelös Gyula miniszteri tanácsosok, Moóhr Gyula dr. jogikari dékán, Pintér Jenő és Szakái Zsigmond királyi fő­igazgatók, ősz Béla királyi tanfelügyelő, Barcsay Ákos székesfővárosi testnevelési felügyelő, No- vágh Gyula az iskolánkívüli népművelési bizottság Igazgatója, Gerevits Tibor professzor, Eyssen Ti­bor miniszteri tanácsos, Horváth Henrik, számos egyetemi tanár, Ilovszky János törvényhatósági bizottsági tag és még sokan mások. A zsúfolt padsorokban a társadalom minden rétege , kép­viselve volt. Hber Endre alpolgármester I megnyitó beszédében méltatta a Szabad Egyetem népnevelő szerepét, megemlékezett a Pázmány Péter Egyetem 300 éves jubileumáról és köszönetét mondott az egyetem részéről élvezett támogatásért. Utána Kornis Gyula rektor a Szabad Egyetem jelentő­ségét hangsúlyozta. Nemcsak a társadalomnak, hanem magának az egyetemnek is fontos érdeke, hogy ilyen irányú előadások útján minél szorosabb és mélyebb kapcsolat jöjjön létre a társadalom és az egyetem között. Végül Gerevits Tibor professzor a hallgatóság élénk érdeklődése jmellett Egyetem, múzeum, népművelés címmel tartott vetített képek­kel illusztrált előadást, amelyben ismertette a mo­dern múzeum bekapcsolódáséit a népművelés mun­kájába. Golfszálloda helyett várótermet épít a BESZKART a Fogaskerekű Széchenyi-hegyi vég­állomásán. A BESZKÄRT vezetősége már több al­kalommal foglalkozott különféle elgondolásokkal, amelyek alkalmasak lennének a fogaskerekű vasút forgalmának fellendítésére. így felmerült az az ötlet is, hogy a fogaskerekű Széchenyi-hegyi vég­állomásánál, amely a külföldiektől is szívesen láto­gatott golfpálya közelében van, modern sport- szállót kellene építeni, olyan megoldással, amely az év minden szukában nagyszámmal vonzaná a sportot és kirándulást vagy üdülést kedvelő közön­séget. Ügy látszik, hogy ez a terv most végleg el­aludt, mert a BESZKÄRT igazgatósága úgy dön­tött, hogy a Széchenyi-hegyi végállomást bővíti ki, kisebb arányú toldalék hozzáépítésével, amelyben egy tágas, télen fűthető várócsarnok és büffé- helyiség les fi. Ezt az építkezést nyomban el is kez­dik, mert jazt akarják, hogy mire a téli sportok a budai hegyekben megkezdődnek, a Széchenyi- hegyi fogaskerekű végállomás új helyiségeit már megnyithassák a nagyközönség számára. A Közmunkatanács nem engedélyezte a hirdetés­sel kombinált világító házszámtáblákat. Néhány hét­tel ezelőtt megírta a Fővárosi Hírlap, hogy Komlós István vállalkozó-mérnök ajánlatot nyújtott be, amelyben hosszabb időre koncessziót kért arra, hogy a főváros utcáin és terein hirdetésekkel kom­binált utca jelző tábláikat helyezzen el. A vállalkozó ezeket a jelzőtáblákat teljesen ingyen lett volna hajlandó a főváros rendelkezésére bocsátani, sőt feltüntetett volna rajtuk bizonyos közérdekű tudni­valókat is, így például (hol van a legközelebbi rend­őrőrszoba, gyógyszertár, tüzejelzö- vagy mentő­állomás stb. A hirdetések jövedelméből pedig a Fővárosi HirdetőváUalatnak bizonyos részesedést is ajánlott fel a vállalkozó. A városházán vegyes ér­zelmekkel fogadták az esztétikai szempontból nem minden tekintetben kifogástalan ötletet, de a gya­korlati szempontok mérlegelése után még sem zár­kóztak el a szerződés kiadása elöl. A megállapo­dásról értesítették a Közmunkatanácsot, amely most felülbírálta a kérdést és úgy döntött, hogy a hirdetéses utcajelzö táblák felszerelését város­szépészeti okokból nem engedi meg. A vállalkozó, úgy értesülünk, megfellebbezi a Közmunkatanács döntését a belügyminiszterhez. írj utca nyílik a Szövetség-utca és Hársfa-utca között. Az Apponyi Albert Poliklinika Egyesületnek a Hársfa-utca és Szövetség-utca között nagyobb '''ingatlanai voltak, amelyeket eredetileg az intézmény fejlesztésére akartak felhasználni. A körülmények változása folytán a Poliklinika Egyesület erről a tervéről lemondott és elhatározta az ingatlanok ér­tékesítését, hogy az így szerzett pénzen támassza, alá a meglévő intézetet. A felosztási tervek szerint a parcellázott ingatlanon tíz ház épül, a közepén pedig egy új, tizenöt méter széles utcát nyitnak, a Hársfa-utca és \a Szövetség-utca között. A főváros a parcellázást engedélyezte, most asjontaan a Poli­klinika Egyesülőt azzal a kéréssel fordult a fővá­roshoz, hogy kártalanítsa azért a területért, amely utca lesz. A Poliklinika Egyesület hivatkozik arra, hogy igaz ugyan, hogy ö kérte az utcanyitás enge­délyezését, viszont méltányossági szempontokra hi­vatkozik, miután altruista, intézményről van sző. A főváros magánépítési es városrendezési bizott­sága a legközelebbi ülésén tárgyalja a Poliklinika kérelmét. Október 15-én új pályázatot hirdetnek a Fővárosi Cirkuszra. A városligeti Fővárosi Cirkusz jelenlegi bérlője: Jakob Busch német cirkuszválialkozó, tudvalévőén egy évre kapta, meg tavaly a hajdani Beketow Cirkuszt, de ugyanakkor ötéves opciót biztosítottak számára a bérlet meghosszabbításához. Busch a szerződésnek pontosan megfelelt olyany- nyira, hogy végeredményben 7000 pengővel többet, kereken húszezer pengőt fizetett a fővárosnak bér fejében. Egyébként is minden téren kielégítette az új vállalkozó a hozzáfűzött várakozást, mindazáltal nem oldódott meg hosszabb időre a városligeti cir­kusz évek óta vajúdó problémája, mert a német bérlő, értesülésünk szerint, nem kívánja meghosz- szabbítani szerződését, elkedvetlenedett és kivonul Magyarországról. Elkedvetlenedésének oka, a jői- sikerült szezon, dacára főleg az, hogy a magyaror­szági számláján felgyülemlett pénzét, az érvényben lévő devizazárlat miatt nem viheti ki. Ma már kö­rülbelül befejezett tény Busch távozása, aki erről a szándékáról értesítette a főváros illetékes ügyosztá­lyát is, ahol megtették az előkészületeket az új szer­ződés kiírására. A. Fővárosi Cirkusz bérletére októ­ber 15-én hirdet pályázatot a főváros. A cirkusz bérlete iránt a magyar artistavilágban méiris élénk az érdeklődés és az illetékes városgazdasági ügy­osztályban többen jelentették, hogy résztvesznek a pályázaton. Az egyik legkomolyabb pályázó, értesü­lésünk szerint az eddigi bérlő, Busch budapesti meg­bízottja lesz. A járda síkosságáért sem a főváros, sem a fő­mérnök nem tartozik felelősséggel. A Fehérvári-ú'c külső részén, üres) telek előtt elhúzódó járdarészen Hajdú Imre albertfalvai cipészmester november vé­gén, az esti órákban szerencsétlenül járt: elvágó­dott és! súlyos sérülésekkel kórházba vitték. Általá­ban minden testi szerencsétlenséget nyomon követ egy kártérítési per: Hajdú Imre is kártérítést kö­vetelt. Beperelte! 10.000 pengő kártérítési töke és járulékai iránt Budapest székesfőváros közönségét, de egyúttal alperesként perbeidézte Kanta Jenő vá­rosi főmérnököt is. A tiszti ügyészség a főváros képviseletében a felperes keresetének elutasítását kérte. Védekezésül előadta, hogy a kérdéses járda végig az egész útszakaszon kifogástalanul jóállapotban van. A szerencsétlenségnek egészen más- oka van. Amikor a baj megtörtént, fagyos, hideg idői volt és Hajdú Imre a járdának fagytól síkos részén elcsúszott. Balogh Árpád dr. törvény- széki bíró helyszíni szemlét tartott. Kiderült, hogy a tiszti ügyészség védekezése megfelel a valóságnak. A törvényszék ezekután Hajdú Imrét keresetével elutasította. Az ítélet megokolása leszögezi, hogy a főmérnököt a gyalogjáró felügyelete körül és annak karbantartási kötelezettsége tárgyában semmiféle mulasztás nem terhelte, tehát Kanta Jenő főmérnö­köt kártérítési kötelezettség nem terheli. De nem volt marasztható a főváros sem, mert a járda síkos voltáért a főváros felelősségre] nem vonható. A fa­gyos gyalogjáró felszórása és a síkosság megszün­tetése, eltüntetése nem a főváros kötelessége. A törvényszék egyébként a pervesztes cipészmestert a felmerült 500 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. Kihajolni veszélyes. Tavaly) ősszel Horváth Já­nosáé kaposvári asszony édesanyja társaságában villamoson Pestszenterzsébet felé igyekezett. Amikor a Jókai-utcába fordult be a villamos, a1 pótkocsin Horváth Jánosné édesanyja jajveszékelni kezdett, mert a leánya véres fejje( összeesett. A súlyosan sérült asszony amikor magáhoztért, elmondta, hogy váratlanul erős hányingere támadt, ezért kihajolt a villamos ablakán és ekkor történt a szerencsétlen­ség. Megállapították, hogy a pályajavító munkások az esti sötétség beállta előtt odakészítették a fa­oszlopokat, amelyek tetején a vörösfényü figyelmez­tető lámpák állnak. Az asszony annyira kihajolt a vülamos ablakán, hogy egy ilyen lámpatartó fa­oszlopba ütötte a fejét. Horváth Jánosné felgyógyu­lása, után 8000 pengős kártérítési pert) indított a BESZKÁRT ellen. Mészáros Béla dr. törvényszéki bíró előtt a BESZKÁRT aq asszony keresetének el­utasítását szorgalmazta, mert a szerencsétlenséget a felperes saját hibája okozta. A tanuk kihallgatása után a törvényszék helytadott a BESZKÁRT véde­kezésének. Az ítélet megokolása hangsúlyozza, hogy menetközben a villamoskocsiból való erős kihajolás olyan gondatlanság a felperes részéröl, amelyből származó minden hátrány oá. következmény csak öt magát terhelheti. Megnyílik a i fürdősképző tanfolyam. A Gyógy­helyi Bizottság elhatározta, hogy négyhónapos fürdősképző tanfolyamot nyit, amelyen a jelentke­zőket 'fürdő- és víz gyógy tanra, gyógymasszázsra, testápolásra, első segélynyújtásra, közegészség­tanra, angol és német nyelvre fogják oktatni. A tanfolyam vezetője Benczúr Gyula dr. egyetemi tanár, az előadók: Föltzel Jenő dr., bükéi Pap Lajos dr., Weber János dr., Laubál István dr., Dacsó Mihály dr. és Kunst János dr. A tanfolyam november 14-én kezdődik. Egy jó tanács mindennél;többet ér! Ne mulassza el senki az alkalmat, hogy szerencséjét kipróbálja. Majdnem minden embernek van már osztálysorsjegye, mert ezáltal reménye van váratlanul vagyont szerezni. Akinek nincs sorsjegye, az nem is nyerhet. Most ismét itt az alkalom. Október 19-én kezdődik az új sorsjáték, rendeljen m é g m a bármelyik főárusitónál, fizetni van ideje legkésőbb a húzás előtt

Next

/
Thumbnails
Contents