Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-02 / 40. szám
jLs Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 október 2. 40. szám Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE............................12 PENGŐ EGYES SZÁKI ÁS* A: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13>7*15 — Postacsekk: 40.424 Becsületes, bátor és magyar PRESZLY ELEMÉR BELÜGYI ÁLLAMTITKÁR nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a polgármesterrel történt tárgyalásairól és a (óváros tervbevett telekeladásairól Nyolc hónap alatt másodszor iktatta be a múlt héten Budapest székesfőváros közgyűlése Szendy Károlyt a polgármesteri székbe, aki ez alkalommal nyolc hónap alatt másodszor mondott programbeszédet. A két programbeszéd között elmúlt idő elegendő volt arra, hogy Budapest lakossága és a polgármester között hosz- szantartóvá erősödjék a frigy, amelyet az első polgármesterválasztáskor kötöttek. Ezalatt az idő alatt a polgármesternek talán nem volt még módjában a maguk teljességében megmutatni azokat az erőket, amelyek benne lakoznak, de azt is megállapíthatjuk, hogy kiváló egyénisége, jelleme, munkássága nem ígéret többé, hanem az egész város lakosságának meggyőződése, hogy alkotó erői a maguk teljességében kivirágozhatnak. De nemcsak a közönség bizalma erősödött meg Szendy Károlyban, hanem az államfőé, Magyarország kormányzójáé is, aki most másodszor hagyta jóvá megválasztását. Nemes és szép gesztusa volt Szendy Károly polgármesternek, amikor bemutatkozó beszédében kijelentette, hogy a kormányzó bizalmára úgy vél érdemesnek lenni, ha az ő legmagasabb személyének példaadása szerint becsületes, bátor és főleg magyar szellemben fogja a főváros ügyeit intézni. A polgár- mester munkásságának célját jobban kitűzni nem is lehetett volna, de egyben nyugodt lélekkel állíthatjuk már azt ist hogy a polgármester eddig való és jövendő munkáját jellemezni sem lehetett jobban, mint ezzel a három szóval: becsületes, bátor és magyar. Maga a programbeszéd, amelyet hallottunk, minden pártot tökéletes megelégedéssel töltött el, mert realitásokban gazdag, hívő és becsületes munkaprogram volt ez, amely nem ígért csodákat, de amelynek célkitűzései annyira reálisak és annyira komolyak és a polgármester egyénisége olyan erős, hogy programjának megvalósításához nem férhet kétség. A távolabbi nagy célok mellett megnyugvással kell tudomásul venni; hogy Budapest polgármestere legelsősorban a közelgő nehéz télre kíván fölkészülni. Erős kéz és meleg szív kell ehhez a munkához, de Szendy Károlyban mind a kettő megvan és nem lehet kétség afelől, hogy az elmúlt nyár minden katasztrófája mellett Budapest polgármestere bajok és veszedelmek nélkül fogja kiteleltetni városának millió lakosát. Megnyugvással vesszük azt a kijelentését, hogy Budapesten nem szabad éhező és lakástalan embernek lenni. Ha talán nehezebb körülmények között is, mint más esztendőkben, de ugyanazt fogja cselekedni Szendy Károly is, amit eddig cselekedett nagynevű elődje a polgármesteri székben, mert Budapest székesfőváros polgárságának tradíciójává vált, hogy szociális téren vezet egész Európában. És hogy ez a szociális gondoskodás nem az az álhumanizmus, amelyet a szocialista álhumanizmus munkanélküli segélyekből táplál, bizonyítja Szendy Károlynak az a kijelentése, hogy minden dolgozni akaró és tudó jó polgárnak munkát kell kapnia. Igenis, ez az új stílus a szociálpolitikában, amely nem könyöradományokkal, hanem munkával segít azokon, akik nyomorba jutottak. Ennek a gondolatnak kell áthatnia Budapest egész kormányzatát, mert csak így juthatunk el ahhoz az új világhoz, amely jobb, erkölcsösebb és becsületesebb lesz, mint a régi. Örülünk annak a bizakodó hangnak is, amely a polgármester beszédéből kicsendül. Hálásak vagyunk neki, hogy nem a temető csendjét, hanem az élet akarását hirdette. Önbizalmat, az élethez való ragaszkodást fognak kelteni az ő szavai Budapest polgárságában. Ahogy ő erről A mült hét egyik utolsó napján gzendy | Károly polgármester látogatást tett Preszly Elemér belügyi államtitkárnál, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. A megbeszélésről különböző hírek keltek forgalomba és főként az a vélemény kapott lábra, hogy a belügyi államtitkár Szendy polgármesternek legújabb nagyszabású terveiről, a főváros heverő telkeinek gyümölcsöző célra való eladásáról tárgyalt. A Fővárosi Hírlap munkatársát fogadta Preszly Elemér belügyi államtitkár és nyilatkozott a polgármester látogatásáról. Az államtitkár nyilatkozatából kiderül, hogy ez a minapi megbeszélés csak bevezetése volt a kormány a főváros között meginduló szélesebbkörű tárgyalásoknak, amelyek során minden aktuális kérdés, a költségvetés, a szanálás, a státusrendezés, az üzemi kérdések, elsősorban a tarifaproblémák kerülnek tárgyalás alá. Nyilatkozott egyébként a Fővárosi Hírlapnak Preszly Elemér államtitkár a fővárosi telekeladásokról is és az államtitkár nyilatkozatát a Fővárosi Hírlapnak azzal a határozott értesülésével egészíthetjük ki, hogy a polgármester megkapta a kormány előzetes hozzájárulását a telekeladások tervéhez. Ezeket a terveket, amelyeket a polgármester már illetékes kormányköröknek bemutatót^ Bódy László pénzügyi tanácsnok készítette el. A tervek szerint százharminchét olyan telke van a fővárosnak, amelyekre városrendezési szempontból szükség nincsen, amelyek parlagon hevernek és eladásuk nem ütközik akadályba. Ezek a telkek mind beépítetlenek, közöttük sok olyan is van, amely több házhelyből áll és így parcellázva adható el. Végeredményben a terv szerint 75.455 négyszögölnyi terület kerül eladásra, amelyeknek forgalmi értéke meghaladja a tizenegy millió pengőt. A Szendy Károly polgármesterrel folytatott tanácskozásokról egyébként Preszly Elemér, a belügyminisztérium politikai államtitkára a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A polgármester úr azért volt nálam, hogy személyesen elhozza a főváros költségvetését és egyben referáljon a főváros összes ügyeiről. Ezt az alkalmat felhasználtam arra, hogy őt beiktatása alkalmából melegen üdvözöljem. — A tárgyalások során megbeszéltük a polgármester úrral a fővárost érintő és a belügyminisztériumban elintézés alatt álló ügyeket. Megállapítottuk; hogy a főpolgármesterrel; a polgármesterrel és a főváros autonómiájával a legteljesebb összhangban tudjuk a kérdéseket megoldani. Ezek a kérdések pedig legelsősorban a minél reálisabb és minél kisebb deficitet feltüntető költségvetés, a szanálás, a státusrendezés és az üzemeknek függőben levő személyi és tárgyi problémái. — E tárgyalások, — mondotta Preszly államtitkár, — a közel jövőben a belügyminisztériumban folytatódni fognak. A telekeladásokra vonatkozó polgármesteri tervekről Preszly Elemér államtitkár a következőket mondta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A székesfőváros telekadási terveiről tudomásom van, közelebbről azonban a részleteket nem ismerem. Ha majd a főváros közgyűlése, a polgár- mester javaslatára, elhatározza ezeknek a telkeknek értékesítését, mi felügyeleti hatáskörünkben a közgyűlési határozatot behatóan felülvizsgáljuk es azt megfelelő módon elbíráljuk. adó polgármester vezetése alatt, tudjuk, hogy nem süppedékes talajon vetjük meg a lábunkat, hanem szilárdan állunk a magyar glóbuszon, annak is legszilárdabb pontján, Budapest székes- főváros fejlődő, kiviruló^ gazdagreményű földjén. Magyar a polgármester munkálkodása, mert minden cselekedetének rugója nemcsak Budapest, de az egész ország magyarságának lelkes és odaadó szolgálata. Becsületes, mert nem akar többet, mint amennyit erőink elbírnak, de ezt maradék nélkül akarja és meg is valósítja egyre szaporodó alkotásaiban. Végül pedig bátor a polgármester tevékenysége, mert hittel, meggyőződéssel, elszántan éis meg nem tántorodó akarattal oldja meg nehéz időkben, mostoha körülmények között a ma igazán súlyos és igazán kivételes feladatait. a városról beszél, az nem a siránkozás és nem a kétség hangja volt, hanem a határozott, a megingathatatlan bizalomé. Hiszen azt hallottuk tőle, hogy pénzügyi konszolidáltság tekintetében Budapest az európai nagyvárosok első sorában áll. Egy tönkretett, agyoncsonkított ország fővárosa a maga erejéből meg tud állni abban a hatalmas viharban, amely az egész világot végig szántotta. Tudomásul kell vennie ezt Budapest minden polgárának, mert azzal az optimizmussal kell nekiindulni a jövőnek, hogy nem kell tartanunk semmitől, mert az a város, amely a világválságban is az európai metropolisok között az első sorban tudott maradni, annak nemcsak joga van az élethez, de módja, tehetsége, akarata és önbizalma a fejlődésre. Amikor újból munkába kezdünk a becsületes, bátor és magyar programot
