Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-11 / 37. szám

Budapest, 1935 szeptember 11. ^MvdhmJlímmp Sürgősen életbe kell léptetni a% áruházi rendeletét Mint ismeretes, ez év tavaszán a Fővárosi Hírlap egy hosszú, nehéz és küzdelmes harcát siker koronázta: Fabinyi Tihamér, az akkori kereske­delmi miniszter rendelet-tervezetet publikált, amelynek az volt a célja, hogy megrendszabályozza a nagy áruházakat. A legjobb adófizető alanyo­kért, a kiskereskedőikért harcoltunk három éven át és mutattunk rá arra a gyilkos, mindent legázoló konkurreneiára, amellyel a nagy­áruházak dolgoznak, hogy kiirtsák a virágzó magyar kiskereskedelmet. Fabinyi Tihamér rendelet-tervezete elsősorban megtiltotta újabb nagyáruházak létesítését, a meg-- lévökre vonatkozóan lehetetlenné tette a további terjeszkedést, kimondván, hogy csak ai miniszter diszkrecionális jogával, egész kivételes esetekben lehet szó bővítésről. A legfontosabb rendelkezés pedig az volt, hogy az áruházakban korlátozza az élelmiszerkereskedelmet és a nagyáruházak nem foglalkozhatnak a vendéglátó ipar rovására ételek kiszolgálá­sával. Ez nagyon fontos szempont volt, mert tudvalévőén az áruházi bújjék ráfizetéses dömping-áruival csal­ják be nagy tömegekben a vevőket, akik aztán, ha már ott vannak, vásárolnak is, mégpedig igen gyakran drágábban, mint a kiskereskedőnél. Fabinyi Tihamér nem bocsáthatta ki ezt a ren­deletet, mert időközben átvette- a pénzügyminiszté­rium vezetését. Helyébe jött Bornemisza Géza, aki miniszterségének első napjaiban fogadta a Fővárosi Hírlap mun­katársát és hosszabb interjú keretében ki­jelentette, hogy teljesen magáévá teszi ki­váló elődjének ezt a tervét és maga is azon van, hogy az mihamarább megvalósuljon. Sajnos, erre sem. került sor, mert időközben meg­indultak azok az előmunkálatok, amelyek a keres­kedelmi minisztériumból kiváló új iparügyi mi­nisztérium megszervezéséhez voltak szükségesek. Mondani sem kell talán, hogy ez a hatalmas munka, azonkívül az aktuális kérdések annyira le­foglalták u minisztert, hogy nem jutott hozzá az áruház-rendelet tető alá hozásához. Még kevésbé foglalkozott ezzel a kérdéssel az alatt az interval­lum alatt, amikor mind a két minisztériumot Ő ve­zette. Most azután jött Winchkler István, az új ke­reskedelmi miniszter, aki a magyar kereskedelem problémáinak olyan kiváló és európai hírű szak- tekintélye, hogy egész bizonyosan a legrövidebb időn belül kezébe veszi ennek a hosszú idő óta hú­zódó nagy problémának sürgős rendezését. Illetékes helyen egyébként kijelentették a Fővárosi Hírlap munka­társa előtt, hogy most egyeztetik össze azokat a különböző gazdasági érdekeket, amelyek az áru­házi rendelet kibocsátásánál szükségszerűen ellen­tétbe kerülnek egymással. Tény az, hogy a rendeletre a legsürgősebben szükség van, mert az áruházak, ismerve a rendelet intencióit, alaposan kihasználták ezt az átmeneti időt és egyre-másra bővítették ki üzemeiket, több helyen a tűzbiztonság rovására, tűz­falak'’ áttörésével. A bővítések még most is állandóan folyamatban vannak és mondani sem kell talán, hogy a keres­kedők a legnagyobb elkeseredéssel nézik ezt b. ter­jeszkedést. Mindenképpen az ő rovásukra megy ez, mert hiszen köztudomású, hogy az áruházak gyak­ran bukott kiskereskedőtől veszik meg dömping­áron az egész raktárt és ebből rendezik aztán meg azokat az úgynevezett alkalmi kiárusításokat, ame­lyeken a tönkrement kereskedő egész életen át ke­servesen gyűjtött kis vagyonkáját herdálják el a nagy ragadozók. Meg keli adóztatni a margarint, hogy emeljük a vajfogyasztást A Fővárosi Hírlapban már több ízben meg­emlékeztünk a vaj és a margarin háborújáról és ugyancsak több ízben rámutattunk arra a magyar mezőgazdaság szempontjából káros konkuren­ciára, amellyel a növényolajgyárak kontreminálják a nagyszerű magyar vajat. Amilyen örvendetesen javult évről-évre a márkázott, kitűnő magyar vaj exportja, ugyanolyan tempóban csökken szinte állandóan a belföldi vaj- fogyasztás. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a külön­böző vaj- és zsírpótlékok, amelyek tápértéke és minősége természetesen közelébe sem jöhet a vaj­nak, olcsóbb a vajnál, ennélfogva a közönséget megtéveszti és bár a vásárló publikum saját magát károsítja meg akkor, amikor olcsóbb pénzért hitvá­nyabb portékát vásárol, de mégis megteszi, ezzel pedig tönkreteszi a ma­gyar mezőgazdaságnak ezt a fontos iparágát. A kereskedelmi miniszter, nagyon helyesen, oly­módon akart ezen az anomálián segíteni, hogy kilónkint negyven filléres adóval terhelte volna meg a margarint. A növényolajgyárosok azonban azt állították, hogy ezzel ártanának azoknak a gazdáknak, akik napra- forgótermeléssel foglalkoznak. Egyelőre tisztázat­lan a helyzet, kétségtelen azonban, hogy sürgős segítségre van szükség. Végre is a tej termelése és értékesítése az agrár Magyarország egyik leg­fontosabb kereseti lehetősége és azt a néhány, nagyrészt külföldi tőkeérdekelt­séghez tartozó olajgyár kedvéért nem sza­bad veszedelembe sodorni. A margaringyárak természetesen azzal is érveltek, kénytelenek lennének munkásaikat elbocsátani. Tudni kell azonban, hogy ez nem komoly érv, mert a margarin előállítása gyárilag, gépekkel történik és munkáskezeket alig foglalkoztat. Amennyiben tehát valóban élnének az olajgyárak hatalmukkal és kizárnák néhány munkásukat, ez szociális szempontból annál kevésbbé jönne számí­tásba, mert a fellendülő vajszakmában azonmód elhelyezést nyerhetnének. Az illetékes köröket ter­mészetesen nem tévesztik meg ezek a kilátásba helyezett fenyegetőzések és a növenyolajgyarak minden gáncsvetése ellenére is rendet teremtenek ezen a fronton. mrsamrmi Elkészült a BESZKÁRT jövő évi költségvetése 54 rüllió pengős bevételre számijának — 83£ ezer pengő a HÉV deficiífe A BESZKÁRT igazgatósága Usetiy Béla elnök­lésével hétfőn tárgyalta a vállalat és iaz igazgatása alá tartozó közlekedési üzemek 1936. évi költség- vetésterveaetét, amelyet az igazgatóság elfogadott. A költségvetés különösen a személyszállítási bevéte­lek terén csökkenésre számít. A BESZKÁRT egye­sített költségvetése — a HÉV kivételével — 54,327.035 pengő bevételt irányoz eiő, ami az idei költségvetés végösszegénél 349.435 pengővel több. A személyszállítási bevétel 44.9 millió pengő, vagyis 500.000 pengővel kevesebb, mint az idei előirányzat. A fogaskerekűnél 245.000, a siklónál 40.700, a trol- leybusznál 52.000, az autóbuszüzemnél 6,851.000 pengőben irányozták elő a bevételt. A költségvetés­ben sok kiadási tételt csökkentettek, a mérleg azonban sem nyereséget, sem veszteséget nem tüntet fel. A HÉV 7.8 millió pengős bevétel mellett 832.000 pengő deficitet irányon elő. Az igazgatóság ezt a költségvetést felülbírálás céljából bemutatja a városháza illetékes fórumai­nak, elsősorban Szendy Károly polgármesternek. MBH «jWgjig épííö ties es* Telefon: 54-6-60 — Budapest, II., Gyorskocsi-u 10* mmimm Szabadkézből kiadott megbízást nem lehet megtellebbezni űz iparügyi minisztérium elvi állásfoglalása nagy megnyugvást keltett a városházán Még a nyári szünet előtt történt, hogy a pol­gármester a Soroksári-úti központi csatorna­szivattyútelep új szennyvíznyomócsöve építésének vállalatbaadása céljából tartott zártkörű verseny- tárgyalást ercdménytelemiek nyilvánította és a szóbanforgó munkálat elvégzésével a László és Blum vállalkozócéget bízta meg. A nagyjelentő­ségű építkezés vállalati összege 375.315 P és ért­hető módon más cégek is felsorakoztak a közmunka elnyerésére. A polgármesternek lezt a szabadkéz­ből történt munkakiadását a Fábián, Somogyi és György építővállal­kozó cég megfellebbezte és ilymódon az összes ajánlatok, valamint a mel­lékletek az iparügyi minisztérium véleményezése alá kerültek. Hétfőn érkezett le a városházára a belügy­minisztérium Preszly Elemér államtitkár részéről aláírt 35.805. számú leirata, amely közli, hogy az iparügyi minisztérium véleményének meghallgatása után u polgármesteri határozatot a kormányható­ság helybenhagyja. Teljesen jelentéktelen formai kikötések után elvi jelentőségű álláspontnak ad kifejezést a miniszteri leirat, amikor kimondja, hogy a szabadkézből történt odaítélés ellen tulaj­donképpen fellebbezni nem is lehet, mert a hatóság annak adja a munkát, akinek jó­nak látja. Ilyen esetekben —■ folytatja a leirat — csak panasz­szál lehet élni, ha az odaítélő hatóság ténykedése a közérdeket sértette. A jelen esetben erről nem lehet sző, mert a munkát zártkörű versenytárgyalá­son résztvett cégek közül a legolcsóbb kapta. Utal a leirat arra is, hogy a munkálatok odaítélésénél a közszállításokban való foglalkoztatottságot is figyelembe kell venni: a Fábián, Somogyi és György céget a fentiek tekintetében azonban nem érte sé­relem, mert nagyértékü munkái vannak most is folyamatban (Horthy Miklós-híd, Margit-híd)>. Ez a miniszteri leirat nagyjelentőségű elvi ál­láspontot ültet át a gyakorlatba, amikor kimondja, hogy a szabadkézből történt odaítélés ellen fel­lebbezni nem lehet. A városházán nagy megnyugvással fogadták a kor­mányhatósági döntést, amelytől joggal remélik, hogy gátat vet az újabban mindsűrűbben jelent­kező fellebbezési eljárásoknak, mert azok végeredményben a közmunkák tényleges megindításának okoznak káros késedelmeket. Versenytárgyalási megbízások. A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörü verseny- tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: X., Simor-u. 25/27. elemi és polgári iskola, mázoló munka, Fenk Sándor, IX., üllŐi-út 103. 1875.40 P. — X., Városszéli telep, külső és belső’ kerítés. Vas és Kovács, II., Fő-u. 48. 7050 P, Jalcs Dezső, VIII., Stafíenberger-u. 18. 2216 P. — VIII., Kun-u. 4., fiókkórház, kőműves m. Egry Bálint, VIII., Nap-u. 18. 2878 P. — Ugyanott bur­koló munka. Piazza Antal, VI., Andrássy-út 88. 3296.05 P. — Tisza Kálmán-téri óvoda épület, gőzfűtőberendezés. Janisch János és Fia, VII., Jősika-u. 12. 3088.35 P. — IX., Gubacsi-u. sertésvágóhíd, idomvasablak kicserélés. Gau- gusch Sándor, X., Zsivora-u 5. 4740 P. — Erzsébet szere­tetotthon, meszelési munka. Breuer Lajos, VII., Szent Domonkos-u. 19. 5366 P. — Mahunka Imre-féle gyermek- otthon, emeletráépítés, kőműves munka. Hegyi Sándor, Gyorskocsi-u. 10. 15.218.05 P. — XI., Sopron-Bánát-u. elemi iskola, gumipadló. Magyar Ruggyantaárugyár rt. X., Kerepesi-út 17. 10.437 P. — VI., Gömb-u. el. isk. és Üteg­utcai polg. isk., kőműves munka. Bodor Antal, VI., Hun­utca 4. 2629 P. — Új Szent János-kórház, kazánfalazás. Heinicke H. R. kazánfalazó, V., Akadémia-u. 6. 3600 P. — Szent Margit-kórház nemibeteg rendelő, elektromos sze­relő munka. Szmatana József, III., Farkastorki lejtő 14. 2622.04 P. — Ugyanott víz-, gáz- és csatorna munka. Ecser és Vaska, II., Batthyány-u. 19. 4033.88 P. — Szent László-téri róm. kath. pléh. templom, kerámia szobrász díszítő munka. Zsolnay Vilmos. Pécs. 14.959 P. — VII., Rózsák tere, gör. kath. pléb. templom, kőfaragó munka. Seenger Béla, II., Kisrókus-u. 81. 2800 P. jBBaBHiasiBBasiEaBaaHBaBassBssaazeia&ssstssaäiäasEEBäääfeaiä ÉPÜLETFA, PARKETTA, BIJTflB JgSgma« smi,fasemiásé, megelőzd, védekezési és javítási tanácsadás LÉVAI ELEMÉR faipari szakértő Budapest, VI., Szív-utca V. Telefon: 282-57

Next

/
Thumbnails
Contents