Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-09-11 / 37. szám
2 Budapest, 1935 szeptember 11. TŐKEERŐS magánérdekeltségek kapcsolódtak be az Andrássy-út meghosszabbításába Eudapest-Fiirdőváros és a Világváros-Budapest párhuzamos fejlődése A főváros külső területeinek fokozott benépe- sedésével kapcsolatban a legutóbbi időben előtérbe került az Andrássy-út meghosszabbításának kérdése. ,Ez a terv már évekkel ezelőtt megszületett, megvalósításának azonban most kettős aktualitást adott az a körülmény, hogy egyrészt az Allamvasú- tak igazgatósága a 'legkomolyabb formában foglalkozik a ceglédi vasútvonal kitelepítésével, másrészt az, hogy a Városliget területe mögötti .részen erőteljes építkezési tevékenység indult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ;az utóbbi hónapokban teljes csendben ugyan, de egyremásra vásárolta meg a tervezett útvonalba eső telkeket, mégpedig nemcsak a főváros területén, hanem Rákospalota határában is. Ma már az ia helyzet, hogy részben e vásárlások, részben pedig a sorra- kerülő kisajátítások folytán a 45 méter szélességűre tervezett út, biztosítva van. A Közmunkák Tanácsának tevékenységével egyidejűén a főváros is komoly munkát végzett, .főként abban az irányban, hogy az útvonal mentén fekvő , magánosok kezében lévő telekkomplexumok parcellázását véleményezte, szem előtt tartva azt a valószínűséget, hogy az Andrássy-út meghosszabbítására már a közeljövőben sor kerül. Azokat < a telektulajdonosokat, akik a birtokukban lévő ingatlan parcellázási jogát megkapták a Közmunkatanácstól, a székesfőváros arra kötelezte, hogy a parcellázásra kerülő telekrészeket legkésőbb 1936 decemberéig közművekkel tartoznak felszerelni, illetve gondoskodniuk kell ezen határidőn belül arranézve, hogy a negyvenöt méter szélességben megállapított iútból kilenc métert saját költségükön készíttessenek el. Figyelmeztette a főváros a telektulajdonosokat arra is, hogy amennyiben az előírt munkálatokat a . megadott határidőn belül be nem fejeznék, úgy saját közegeivel maga végezteti el azokat, a költségekkel pedig az iingatlantulajdonosokat terheli. E költségek biztosítására egyébként bekebelezési jogával is < élt a főváros és a terhek törlése csak akkor következik be, ha 1936. év végén hiteltérdemlö módon / igazolják a telkek gazdái az előírt munkálatok elvégzését. Az Andrássy-út meghosszabbítási tervével kapcsolatban egyébként rendkívül érdekes újabb elképzelések is felmerültek. Arról van ugyanis szó, hogy nem elégszenek meg az új útvonalnak csupán a főváros határáig terjedő meghosszabbításával, hanem azt Bákospalotán át tovább avezetik, egyrészt Vác felé, másrészt Gödöllő irányában. Ha ez a terv valóra/válik, úgy Vác mintegy tíz kilométerrel kerül közelebb a fővároshoz, a Budapest-gödöllői út hossza pedig közel tizenkét kilométerrel rövidül meg. Nemcsak hatósági tervek vannak azonban, hanem egyes tőkeerős magánérdekeltségek is komoly létesítményeket vettek /tervbe az Andrássy-út meghosszabbításával kapcsolatban. Ezek közül legfigyelemreméltóbb az a terv, amely szerint a Széchenyi-fürdő közvetlen közelében, tehát a meghosszabbításra kerülő Andrássy- út új szakaszának legelején teljesen modern, legalább száz ágyas reuma-szanatóriumot akarnak létesíteni. A tőkecsoport j ezt az intézményt a legkiválóbb magyar építészek tervei alapján szándékozik felépíteni, azzal a kifejezett céllal, hogy ugyanakkor, amikor a .főváros a budai gyógyfürdők mellett az egyszerűbb igényeket kielégítő reumakórház létesítési tervével foglalkozik, ez a létesítmény a luxushoz szokott, i gazdag külföldiek minden felmerülhető igényét kielégítő szanatórium legyen. A szanatórium légvonalban körülbelül 70—80 méterre lenne a Széchenyi-fürdő épületétől s tervezőinek véleménye szerint a forrástulajdonos fővárossal megállapodást kellene létesíteni arra, hogy a Széchenyifürdő hévvizét vagy közvetlenül használhassák fel, vagy szerves összeköttetést létesítve a fürdő főépületével, a szanatórium betegei abban kapják meg a szükséges kezeléseket. Ha ez az utóbbi eset következnék be, akkor a szanatórium és a Széchenyi-fürdő )között alagutat építenének és a szanatórium betegei ezen keresztül jutnának át a fürdőbe, anélkül, hogy a szabad levegőre ki kellene lépniök. Egy másik magánérdekeltség viszont, — értesülésünk szerint — máris tárgyalásokat folytatott az Angol Park bérlőjével, abban az irányban, hogy területének egy részét, amely a Hermina-út felé eső oldalon van, mentesítse a jelenlegi berendezésektől, mert ezen a részen teljesen újszerű, elegáns szóA Fővárosi Hírlap részletes tudósításban számolt be annakidején arról a ngyszabású és komoly tervről, amely Budapest székesfőváros területének nagyrészét központi távfűtő-berendezéssel akarta ellátni. Ez a terv, ha valóra válik, lényegesen olcsóbbá tette volna a fővárosi lakások fűtését és Budapest közegészségügyét is előnyösen befolyásolta volna, mert a központi távfűtés megtisztította volna a főváros levegőjét a rengeteg koromtól, füsttől és egyéb káros égési melléktermékektől. A szép terv azonban egyelőre meghiúsult, sőt az a tervet kigondoló és kidolgozó mérnökök, valamint a pénzügyi alapot garantáló vállalat között pereskedésre is vezetett. A perben felperesként idősb és ifjabb Bánó László^ mérnökök szerepelnek, akikhez később érdektársaik is csatlakoztak és együtt 56 ezer 666 pengőt követeltek a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. alperestől. A tényállás szerint a központi távfűtés terve a két Bánó mérnöké volt, akik a hozzájuk csatlakozó Marik Ernő és Juhász Jenő dr. társaságában mindenekelőtt szerződéses megállapodást létesítettek a Salgótarjáni Köszénbánya r.-t.-gal, amely vállalta a távfűtési! vállalkozás sokmillió pengőre rúgó finanszírozását. A szerződés egyik lényeges pontja az volt, hogy a Salgó Bánóéktói és érdektársaiktól megvásárolta a távfűtési tervnek, mint eszmei értéknek a felét, továbbá az elnyerendő koncessziónak a felerészét, százezer pengőért. Bánóék ezután teljes részletességgel kidolgozták a központi távfűtés terveit és azt benyújtották a székesfőváros vezetőségéhez. A polgár- mester kiadta ezt a tervet az illetékes ügyosztálynak, ahol a benyújtott /ajánlatot behatóan áttanulmányozták és észrevételeiket közölték Bánóékkai oly kikötéssel, hogy a feltételekre vonatkozó megjegyzéseiket nyolc napon belül tegyék meg a főváros illetékes ügyosztályánál. Az érdektársak közös tanácskozáson megtárgyalták a polgármesteri határozatban foglalt feltételeket, majd bejelentették a polgármesternek, hogy a feltételekre az ügyosztály javaslataival szemben ellenjavaslatot óhajtanak tenni. Aztán összeültek Bánóék és a Salgó megbízott igazgatói és egymás között tárgyalgat- tak, más és más beállításban különböző rentabilitási számításokat végeztek, de végeredményként nem tudtak egymással megállapodni. A Salgó végre is megúnta a sok huza-vonát és közölte Bánóékkai, hogy a központi fűtési tervre vonatkozó megállapodást megszűntnek tekinti és az egész üzlettől visszalép. Ez meglehetősen drága gesztus volt a Salgó részéről, mert már egész jelentős összeget áldozott rakozóhelyet szeretnének Jelépíteni. Parkszerű kiképzésben kerülne kivitelre ez, s keveréke lenne a kávéháznak, dancingnak és sporthelynek. Ez utóbbi terv szoros összefüggésben áll azzal a gondolattal, hogy az Andrássy-út e részén nemzetközi közönség befogadására alkalmas szállodát is építenének, úgy okoskodva, hogy az esztendők óta jobban gyarapodó idegenforgalom révén Budapestre kerülő külföldiek szívesen vennének igénybe olyan hotelt, amely a Városliget közvetlen-közeiében lévén, mentes nemcsak füstös levegőtől, hanem a nagy- vctros idegőrlő zajától is. Mindezek a tervek élénken bizonyítják, hogy az Andrássy-út meghosszabbításának ügye hosszú időre immár ki nem tolható. Az érdekeltségek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a Közmunkéik Tanácsa .a legtöbb akadályt máris elhárította .az útvonal megnyitásának útjából, emellett azonban az egészséges irányú városfejlődésre súlythelyező mérnöki szervek is hangsúlyozzák, hogy a főváros ié legszebb útjának folytatólagos kiépítése sokszorosan megéri a vele kapcsolatban meghozandó áldozatot. az ügyre. Csak szakértői díjakra 5000 pengőt fizetett le a fővárosnál, óvadékként ugyancsak a fővárosnál 58.000 pengő értékű Nemzeti Bank-részvényt helyezett el, a százezerpengős vételárra 30.000 pengőt folyósított és a két Bánó mérnöki munkájára előleg címén 45.000 pengőt fizetett. Bánóék tiltakoztak a Salgó visszavonulása miatt, kijelentették, hogy ahhoz nincs joga, mert az egyoldalú eljárás a koncesszió elnyerésének lehetőségét meghiúsítja. Kiszámították, hogy az alapszerződés értelmében a hátralékos vételár és egyéb fizetési* kötelezettség alapján nekik 170 ezer pengős követelésből, annak egyharmada, vagyis 56 ezer 666 pengő és 66 fillér jár és ezen összeg iránt a pert megindították. A Salgó viszont elsősorban is a Bánóék javára letétbe/ helyezett 58 ezer pengő értékű Nemzeti Bank-részvényt követelte vissza és errevonatkozó- lag viszontkeresetet támasztott. Sok mindenféle jogi és ténybeli kiágazodása volt ennek a komplikált magánjogi pernek, amelynek kibogozása érdekében dr. Márffy István kir. törvényszéki bíró többféle iratot szerzett be, szakértőket és tanukat hallgatott ki. A bizonyítási eljárás befejezése után most hirdette ki a bíróság az Ítéletet, amely a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t.-ot arra kötelezi, hogy a két Bánó László felperesnek 23 ezer 333 pengő és 33 fillér tőkét és ennek kamatait 15 nap alatt fizessen meg. A Salgót viszontkeresetével a bíróság elutasította. Az ítélet még nem jogerős, mert úgy a felperesek, mint az alperes is felebbeztek és így a komplikált perrel a felsőbíróságok is foglalkozni fognak. Váczy István okleveles építészmérnök és építőmester Budapest, VIII,, Eaross-utca 82, Telefon: 40-8-54 idenykülonlegességek beuuutasi B GÁZMÜVEKNÉL Gyümölcs- és zöldségfélék, jammek, befőttek eltevésé- nek gyakorlati bemutatása. Beundoéé és biótííiásitetiHek: MWM—Btgaiii ‘mi i —1 wiwnn vt um iwsübmw—— VI., Vilmos császár-út 3. sz. I. emelet Előadások: Minden kedden és pénteken d. u. 5 órakor. Belépődíj nincs. Vendégeket szívesen látnak. Fürbe Budapest központi távíűtése Az érdekeitek összeküiönbüziek és beperelték egymást
