Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-23 / 4. szám

Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 január 23. 4. szám äiäiizetäsi árs EGÉSZ ÉVESE .................24 PENGŐ EÉ LÉVSE...................................12 PENGÓ EG YES SZ&M ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják ex összes iBUSz'pavillonokban FHLELÖSSZERKESZTŐ DUCSŐ EMIL MEGJELEN3K MINDEN SZERDÁN Szefkesitösés és kSaciöhívctal! BUDAPEST, VB. AND8&SSY-ÚT 60 Yeíefon : Y3-Í-13 — PtasSassekfc: 40.424 Magyar reformokért Legteljesebb mértékben honorálni kívánja a felettes hatóság a deficit eltüntetésére vonatkozó közgyűlési határozatéi — mondja Szendy Károly poigármesier M polgármester nyilaíRoziU a Fővárosi Hírlapnak a köz- lekeáési reíorm lényegéről, amely a viíeiásjak leszállt- Éásai lesvezi, a szün keretek közöli mozgó siátuszren- áezésről, a munkanélküliség enyöiiéséröi, a áiplosnás ifjúság elhelyezkedésének megkönnyítéséről és egyéb időszerű városházi kérdésekről Helyszíni szemlék állandó rendszeresítése az üzemeknél Sok mindent beszéltek már a reformokról, amelyeknek korszakát éljük, az új útról, amelyre reá kell hajlanunk, aztán megint beszéltek ar­ról, amiből nem engedhetünk, amin nem va­gyunk hajlandók változtatni. Soha olyan értel­mesen azonban, mint a napokban Sipőcz Jenő főpolgármester, senki sem beszélt ezekről a problémákról. Értelmesen beszélt, mert egysze­rűen, természetesen azt mondta el, ami a szí­vén feküdt és ami minden őszinte, okos magyar embernek a szívén fekszik. Hallottuk Sipőcz Jenőtől, hogy Magyaror­szág nem nézheti tétlenül, ami a világban körü­lötte történik. Aki a nagy evulóciókról nem vesz tudomást, annak a nyugalma, a léte esik ren­desen áldozatul. Valahogy állást kell foglal­nunk, de a nemzeti eszményektől eltávolodnunk nem szabad. Nekünk is ki kell vennünk a ré­szünket a korszerű reformokból, amelyek már a kapunkat döngetik, de úgy kell azokat meg­alkotnunk, ahogy azok a mi magyar lelkűnkben benne élnek. És itt következik az, amit a főpol­gármester mindnyájunk helyett öltöztetett bölcs szavakba, ha akadna valaki, bárki legyen is az, aki másként gondolkozik, tudja meg, hogy a nemzet leikével keiül örök és kivédhetetlen ösz- szeütközésbe. Tudja meg mindenki, amint Sipőcz Jenő mondta — hogy ne utasítsunk el semmit, ami magyar és ne fogadjunk el semmit, mert idegen és mert valahol a külföldön bevált. Értelmes embernek elég ennyi. Magyar lé­lekkel, évszázadok hagyományain^ nevelkedett magyar észjárással el sem lehet képzelni, hogy hűtlenek legyünk a mi ezeréves alkotmányunk­hoz, amelyhez hasonló csak egyetlen egy, a nagy angol nemzeté, él még Európában. És élni fog mind a kettő. A nagy szociális és gazdasági problémák kiforgathatták a sarkából hatalmas országok parlamentarizmusát, megváltoztathat­ták alkotmányát, nálunk, nekünk — ép úgy, mint a hatalmas angol nemzetnek — erre nincs szükségünk. A mi ezeréves alkotmányunk olyan bűvös patika, amelyben minden betegségre, jöj­jenek bármilyen korok és idők, meg lehet találni az orvosságot. És ha patetikusaknak látszunk is, azt kell mondanunk, hogy amíg a magyar alkotmány, a magyar szellemnek ez a legtökéletesebb ter­mése, mindenre megadja a gyógyító írt: addig a magyarok Istene megvéd bennünket minden idegenszellemű kisértettől. Mert éppen, amikor a magyar lelkiség megőrzéséről beszélünk, ak­kor kell megállapítanunk, hogy a magyarok Is­tene nem frázis, hanem élő valóság. Valaha sokat csúfoltak bennünket éppen a németek a magyarok Istenével, meg a magyar glóbusszal. Akkor, annakidején, a mi nagy íróink gyönyö­rűen bebizonyították, hogy a mi ősi istenhívé- sünk, ebben az istenhívésben megnyilatkozó tiszta, bölcs felfogásunk, tulajdonképpen a mi nemzeti metafizikánk. A mi Istenünk nem az, akit más nemzetek alkottak a maguk képére és hasonlatosságára. Éppen így a mi alkotmá­nyunk, a mi eszményeink, a mi haladásunk útja, a mi reformtörekvéseink is mások, mint a más nemzetekéi, ha azok bármüyen jól beváltak is — ott. ,,A magyarok Istenének eszméje előtt imádkozva borult le évezredek előtt a Kelet té­réin élő nemes, tiszta nép és ezt a hitét, ezt a felfogását nem tudta megrontani soha semmi­féle érintkezés. Nem győzte le soha az ő Iste­nét se bálvány, se Buddha, se Allah.” És most sem változtathatja meg semmiféle idegen áram­lat. A minden elegyedéstől ment theizmus, az al­kotó Lélek ideális felismerése a magyarok Is­tene. Ez a theizmus most is ment marad min­den felesleges és rontó elegyedéstől és az alkoto magyar Lélek most is maga alkotja meg a szük­séges reformokat. Ügy a városházi pártok vezetői, mint általá­ban . a főváros közönségének legszélesebb rétegei is általános érdeklődéssel várják a szanálási ter­vek publikálását. Ez a publikálás a városházi párt­vezérekből álló 17-es bizottságnak az ülésén tör­ténhetik meg, amelyet Sipöcz, Jenő főpolgármes­ter — híi szerint — február .-'lején hív össze. Ad­dig előreláthatóan nem tart közgyűlést a főváros törvényhatósági bizottsága, éspedig azért nem, mert a főváros vezetősége meg akarja várni az államfői megerősítést Lamotte Károly dr. alpol­akivei ezekről a kérdésekről beszélgetést folytat­tunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A különböző szanálási tervek — Sipőcz Jenő főpolgármester úr utasításainak megfele­lően — az egesz vonalon előkészítés alatt aila- nak. Mint ismeretes, az új törvény a főpolgár­mester úr hatáskörébe utalta az Összes szanaiasi kérdéseket, mi csak végrehajtói vagyunk a sza­náló főpolgármester rendelkezéseinek. A szaná­lás irányának a megállapítása tekintetében je­lentős szerepe lehet annak a belügyminiszteri leiratnak, amely az új költségvetés jóváhagyása felől fog intézkedni. Az új költségvetés jóváha­gyását illetően különböző hírek jelentek meg, amelyek azonban legnagyobb részben nem felei­nek meg a valóságnak. Előttem is szóvátették már azt a hírt, hogy a kormány nem fogja jóvá­hagyni a közgyűlésnek a deficit eltüntetésére vo­natkozó határozatát. Én erről nem tudok, ellen­ben tudom azt, hogy úgy a belügyminiszter úrral, mint a pénzügyminiszter úrral is tárgyaltam a költségvetésről és mind a két szak- miniszter kifejezésre juttatta azt a fel­fogását, hogy a legteljesebb mérték­ben honorálni akarja a közgyűlésnek a deficit eltüntetésére vonatkozó óhaj­tását. Ügy tudom egyébként, hogy a költségvetés jóvá­hagyása kizárólag azért nem történt még meg, mert időközben pénzügyminiszter-változás voll, ami egy-két héttel elodázza a jóváhagyás felőli döntést és az erről szóló leiratnak a megszöve­gezését. Ezidőszerint az a helyzet, hogy jelenleg a szakminisztériumok külön­böző osztályai foglalkoznak a fővárosi költségvetéssel. A deficit kiegyenlítése kétféle módon történik. Az egyik mód Wolff Károly indítványának az elfogadása volt, amely úgy szólt, hogy a köz­gyűlés egyes tételeket kiemelt a költségvetésből és átírt a felveendő beruházási kölcsön terhére, a deficit másik részét pedig úgy küszöoölte ki a gármesterré történt megválasztása ügyében. A legközelebbi közgyűlést tehát legkorábban csak január végén vagy február elején hívják össze és ennek a napirendjén első helyen Lamotte Károly alpolgármesteri beiktatása fog szerepelni. A közbe­eső időt úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester is azoknak a szaná­lási terveknek a kidolgozására fordítják, amelyek február hó elejétől kezdve fogják foglalkoztatni a különböző szakbizottságokat és a főváros köz­gyűlését. közgyűlés, hogy bizonyos kiadási tételeket egy­szerűen törölt. Megtörténhetik, hogy egyes téte­lekre nézve valamilyen észrevételt tesz a bel­ügyi kormányzat, annyi azonban bizonyos, hogy a közgyűlési határozat foganatosításának a deficit kiegyenlítését illetően nem lesz akadálya. Arra a kérdésre, hogy milyen szanálási tervek készülnek és általában milyen felada­tok megoldásának az előkészítését tűzte napi­rendre, Szendy polgármester a következőket felelte: — Az egyes ügyosztályokban készülő elő­terjesztések tulajdonkeppen egytől-egyig össze­függésben vannak a szanálással. Ma ugyanis nem lehet semmiféle előterjesztést készíteni anélkül, hogy ne kellene tekintettel lenni a sza­nálásra. A legközelebbi munkaprogram legki- emelkedőüb része a közlekedési reíor­mok megvalósítása. Ezek is összefüggésben vannak a szanálással. A közlekedési reformnak az a lényege, hogy az egységes közlekedési alapelvek figyeiembevetelé- vel új menetrendet készítünk. Az új menetrend készítésénél a legfőbb szempont az, hogy a relá­ciókat megrövidítsük és a belső forgalmat sű­rűbbé, a külső forgalmat pedig bizonyos vona­lakon ritkábbakká tegyük. Ez elengedhetetlen feltétel, mivel nem akarjuk emelni a viteldíjakat, el­lenkezőleg, különösen a HÉV vonalán, leszállításra gondolunk. Szóbakerült a Beszkárt részvénytársasági formá­jának a megszűntetése is. Az erre vonatkozó előterjesztést alapos megfontolásnak és tanul­mánynak kell megelőznie, mivel itt nagy szere­pet játszanak a hitelképesség és a kereskedelmi mozgékonyság szempontjai. Az adminisztráció már foglalkozott ezzel a kérdéssel és rövidesen eldől, hogy megfelelő javaslattal fordulhatunk-e az illetékes autonóm szervekhez. — Ugyancsak a szanálással függ össze a státusrendezés kérdése is, amit szin­tén napirendre tűzünk. Szendy Károly dr. poigármesier,

Next

/
Thumbnails
Contents