Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-23 / 4. szám
Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 január 23. 4. szám äiäiizetäsi árs EGÉSZ ÉVESE .................24 PENGŐ EÉ LÉVSE...................................12 PENGÓ EG YES SZ&M ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják ex összes iBUSz'pavillonokban FHLELÖSSZERKESZTŐ DUCSŐ EMIL MEGJELEN3K MINDEN SZERDÁN Szefkesitösés és kSaciöhívctal! BUDAPEST, VB. AND8&SSY-ÚT 60 Yeíefon : Y3-Í-13 — PtasSassekfc: 40.424 Magyar reformokért Legteljesebb mértékben honorálni kívánja a felettes hatóság a deficit eltüntetésére vonatkozó közgyűlési határozatéi — mondja Szendy Károly poigármesier M polgármester nyilaíRoziU a Fővárosi Hírlapnak a köz- lekeáési reíorm lényegéről, amely a viíeiásjak leszállt- Éásai lesvezi, a szün keretek közöli mozgó siátuszren- áezésről, a munkanélküliség enyöiiéséröi, a áiplosnás ifjúság elhelyezkedésének megkönnyítéséről és egyéb időszerű városházi kérdésekről Helyszíni szemlék állandó rendszeresítése az üzemeknél Sok mindent beszéltek már a reformokról, amelyeknek korszakát éljük, az új útról, amelyre reá kell hajlanunk, aztán megint beszéltek arról, amiből nem engedhetünk, amin nem vagyunk hajlandók változtatni. Soha olyan értelmesen azonban, mint a napokban Sipőcz Jenő főpolgármester, senki sem beszélt ezekről a problémákról. Értelmesen beszélt, mert egyszerűen, természetesen azt mondta el, ami a szívén feküdt és ami minden őszinte, okos magyar embernek a szívén fekszik. Hallottuk Sipőcz Jenőtől, hogy Magyarország nem nézheti tétlenül, ami a világban körülötte történik. Aki a nagy evulóciókról nem vesz tudomást, annak a nyugalma, a léte esik rendesen áldozatul. Valahogy állást kell foglalnunk, de a nemzeti eszményektől eltávolodnunk nem szabad. Nekünk is ki kell vennünk a részünket a korszerű reformokból, amelyek már a kapunkat döngetik, de úgy kell azokat megalkotnunk, ahogy azok a mi magyar lelkűnkben benne élnek. És itt következik az, amit a főpolgármester mindnyájunk helyett öltöztetett bölcs szavakba, ha akadna valaki, bárki legyen is az, aki másként gondolkozik, tudja meg, hogy a nemzet leikével keiül örök és kivédhetetlen ösz- szeütközésbe. Tudja meg mindenki, amint Sipőcz Jenő mondta — hogy ne utasítsunk el semmit, ami magyar és ne fogadjunk el semmit, mert idegen és mert valahol a külföldön bevált. Értelmes embernek elég ennyi. Magyar lélekkel, évszázadok hagyományain^ nevelkedett magyar észjárással el sem lehet képzelni, hogy hűtlenek legyünk a mi ezeréves alkotmányunkhoz, amelyhez hasonló csak egyetlen egy, a nagy angol nemzeté, él még Európában. És élni fog mind a kettő. A nagy szociális és gazdasági problémák kiforgathatták a sarkából hatalmas országok parlamentarizmusát, megváltoztathatták alkotmányát, nálunk, nekünk — ép úgy, mint a hatalmas angol nemzetnek — erre nincs szükségünk. A mi ezeréves alkotmányunk olyan bűvös patika, amelyben minden betegségre, jöjjenek bármilyen korok és idők, meg lehet találni az orvosságot. És ha patetikusaknak látszunk is, azt kell mondanunk, hogy amíg a magyar alkotmány, a magyar szellemnek ez a legtökéletesebb termése, mindenre megadja a gyógyító írt: addig a magyarok Istene megvéd bennünket minden idegenszellemű kisértettől. Mert éppen, amikor a magyar lelkiség megőrzéséről beszélünk, akkor kell megállapítanunk, hogy a magyarok Istene nem frázis, hanem élő valóság. Valaha sokat csúfoltak bennünket éppen a németek a magyarok Istenével, meg a magyar glóbusszal. Akkor, annakidején, a mi nagy íróink gyönyörűen bebizonyították, hogy a mi ősi istenhívé- sünk, ebben az istenhívésben megnyilatkozó tiszta, bölcs felfogásunk, tulajdonképpen a mi nemzeti metafizikánk. A mi Istenünk nem az, akit más nemzetek alkottak a maguk képére és hasonlatosságára. Éppen így a mi alkotmányunk, a mi eszményeink, a mi haladásunk útja, a mi reformtörekvéseink is mások, mint a más nemzetekéi, ha azok bármüyen jól beváltak is — ott. ,,A magyarok Istenének eszméje előtt imádkozva borult le évezredek előtt a Kelet téréin élő nemes, tiszta nép és ezt a hitét, ezt a felfogását nem tudta megrontani soha semmiféle érintkezés. Nem győzte le soha az ő Istenét se bálvány, se Buddha, se Allah.” És most sem változtathatja meg semmiféle idegen áramlat. A minden elegyedéstől ment theizmus, az alkotó Lélek ideális felismerése a magyarok Istene. Ez a theizmus most is ment marad minden felesleges és rontó elegyedéstől és az alkoto magyar Lélek most is maga alkotja meg a szükséges reformokat. Ügy a városházi pártok vezetői, mint általában . a főváros közönségének legszélesebb rétegei is általános érdeklődéssel várják a szanálási tervek publikálását. Ez a publikálás a városházi pártvezérekből álló 17-es bizottságnak az ülésén történhetik meg, amelyet Sipöcz, Jenő főpolgármester — híi szerint — február .-'lején hív össze. Addig előreláthatóan nem tart közgyűlést a főváros törvényhatósági bizottsága, éspedig azért nem, mert a főváros vezetősége meg akarja várni az államfői megerősítést Lamotte Károly dr. alpolakivei ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A különböző szanálási tervek — Sipőcz Jenő főpolgármester úr utasításainak megfelelően — az egesz vonalon előkészítés alatt aila- nak. Mint ismeretes, az új törvény a főpolgármester úr hatáskörébe utalta az Összes szanaiasi kérdéseket, mi csak végrehajtói vagyunk a szanáló főpolgármester rendelkezéseinek. A szanálás irányának a megállapítása tekintetében jelentős szerepe lehet annak a belügyminiszteri leiratnak, amely az új költségvetés jóváhagyása felől fog intézkedni. Az új költségvetés jóváhagyását illetően különböző hírek jelentek meg, amelyek azonban legnagyobb részben nem feleinek meg a valóságnak. Előttem is szóvátették már azt a hírt, hogy a kormány nem fogja jóváhagyni a közgyűlésnek a deficit eltüntetésére vonatkozó határozatát. Én erről nem tudok, ellenben tudom azt, hogy úgy a belügyminiszter úrral, mint a pénzügyminiszter úrral is tárgyaltam a költségvetésről és mind a két szak- miniszter kifejezésre juttatta azt a felfogását, hogy a legteljesebb mértékben honorálni akarja a közgyűlésnek a deficit eltüntetésére vonatkozó óhajtását. Ügy tudom egyébként, hogy a költségvetés jóváhagyása kizárólag azért nem történt még meg, mert időközben pénzügyminiszter-változás voll, ami egy-két héttel elodázza a jóváhagyás felőli döntést és az erről szóló leiratnak a megszövegezését. Ezidőszerint az a helyzet, hogy jelenleg a szakminisztériumok különböző osztályai foglalkoznak a fővárosi költségvetéssel. A deficit kiegyenlítése kétféle módon történik. Az egyik mód Wolff Károly indítványának az elfogadása volt, amely úgy szólt, hogy a közgyűlés egyes tételeket kiemelt a költségvetésből és átírt a felveendő beruházási kölcsön terhére, a deficit másik részét pedig úgy küszöoölte ki a gármesterré történt megválasztása ügyében. A legközelebbi közgyűlést tehát legkorábban csak január végén vagy február elején hívják össze és ennek a napirendjén első helyen Lamotte Károly alpolgármesteri beiktatása fog szerepelni. A közbeeső időt úgy Sipőcz Jenő főpolgármester, mint Szendy Károly polgármester is azoknak a szanálási terveknek a kidolgozására fordítják, amelyek február hó elejétől kezdve fogják foglalkoztatni a különböző szakbizottságokat és a főváros közgyűlését. közgyűlés, hogy bizonyos kiadási tételeket egyszerűen törölt. Megtörténhetik, hogy egyes tételekre nézve valamilyen észrevételt tesz a belügyi kormányzat, annyi azonban bizonyos, hogy a közgyűlési határozat foganatosításának a deficit kiegyenlítését illetően nem lesz akadálya. Arra a kérdésre, hogy milyen szanálási tervek készülnek és általában milyen feladatok megoldásának az előkészítését tűzte napirendre, Szendy polgármester a következőket felelte: — Az egyes ügyosztályokban készülő előterjesztések tulajdonkeppen egytől-egyig összefüggésben vannak a szanálással. Ma ugyanis nem lehet semmiféle előterjesztést készíteni anélkül, hogy ne kellene tekintettel lenni a szanálásra. A legközelebbi munkaprogram legki- emelkedőüb része a közlekedési reíormok megvalósítása. Ezek is összefüggésben vannak a szanálással. A közlekedési reformnak az a lényege, hogy az egységes közlekedési alapelvek figyeiembevetelé- vel új menetrendet készítünk. Az új menetrend készítésénél a legfőbb szempont az, hogy a relációkat megrövidítsük és a belső forgalmat sűrűbbé, a külső forgalmat pedig bizonyos vonalakon ritkábbakká tegyük. Ez elengedhetetlen feltétel, mivel nem akarjuk emelni a viteldíjakat, ellenkezőleg, különösen a HÉV vonalán, leszállításra gondolunk. Szóbakerült a Beszkárt részvénytársasági formájának a megszűntetése is. Az erre vonatkozó előterjesztést alapos megfontolásnak és tanulmánynak kell megelőznie, mivel itt nagy szerepet játszanak a hitelképesség és a kereskedelmi mozgékonyság szempontjai. Az adminisztráció már foglalkozott ezzel a kérdéssel és rövidesen eldől, hogy megfelelő javaslattal fordulhatunk-e az illetékes autonóm szervekhez. — Ugyancsak a szanálással függ össze a státusrendezés kérdése is, amit szintén napirendre tűzünk. Szendy Károly dr. poigármesier,
