Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-07-03 / 27. szám

Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 július 3. 27. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE .................24 PENGŐ FÉ LÉVRE..........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Uj Idők - régi becsület Megváltoztatják a részvénytársaságok igazgatóságának és az üzemi választ­mányoknak mai összetételét A pénteki közgyűlésen választják meg az adófetszőlamlási bizottságokat — A NÉP nyári munkája Budapest népe boldog örömmel veheti tudomásul, ami az elmúlt héten történt. Mindenekelőtt megalakult a főváros új tör­vényhatósági bizottsága. Ha talán számszerűen vennénk, kétharmadrésze, vagy háromnegyed­része a régi bizottsági tagokból telik ki ennek a közgyűlésnek, amely mégis teljes joggal vi­seli az új jelzőt. Mert valójában új ez a köz­gyűlés, mert ízét, jellegét, természetét az az egyharmad vagy egynegyedrész adja meg, amely a friss emberekből telik ki. Nincsenek sokan és nem hangosak, nem törtetnek és nem keltenek feltűnést, hanem komoly munkakész­séggel várják a jövendő tevékenységet. Ami pedig a legfontosabb és legdöntőbb jelentőségű: hogy a friss szellem, az új idők kibontakozó alkotó ereje a jobboldal, elsősorban a Nemzeti Egység táborában érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ezek az új erők, ez a friss szellem, ez az alkotni vágyó akarat meg is fogja találni a maga 'érvényesülésének útját. Az új időket azonban továbbra is a régi becsület fogja áthatni. Ennek pedig a legfőbb garanciája az, amit az új idők szellemétől át­hatott friss többség szólított maga mellé; annak a főtisztviselői karnak nem megtartása, hanem bizalomban való megerősítése, amely eddig is büszkesége volt a magyar főváros nagyszerű adminisztrációjának. Komoly meg­győződéssel telített bizalmat látunk megnyilat­kozni abban a tényben, hogy a kormányzói megerősítés után újból a régi legfőbb tisztvi­selők veszik kezükbe a főváros vezetését. Első­sorban megnyugtató és örömet keltő tény az, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester továbbra is tökéletesen birtokosa a kormányzat bizalmá­nak. Biztonságban érezheti a város adminisz­trációját Budapest minden lakosa, amikor az új idők új szellemének, a póznélküli munkának, a féket nem ismerő erőfeszítéseknek olyan képviselője ül a polgármesteri székben, mint Szendy Károly és amikor Budapest alpolgár­mesterei: a szívjóságában, kultúrájában, szo­ciális érzésében oly tökéletes Liber Endre és műveltségében, ritka gazdasági szaktudásában oly magaslaton álló Lamotte Károly. Mindezek kiegészítéseképpen, még örömmel üdvözli a főváros vezetésének másik két fontos posztján, a főügyészi és árvaszéki elnöki székben a nagy jogászi képzettségű Szemethy Károlyt és a mindenki által tisztelt és megbecsült Csorna Kálmánt. Ilyen férfiak vezetése mellett be fog telje­sülni Sipőcz Jenő főpolgármester nemes elgon­dolása, aki a polgármesterválasztó közgyűlésen kifejtette, hogy a magyar főváros mindenkor a törvény és a jog bástyáján állott és az Írott törvény uralma az élő jogrend hatalma mellett a lélek íratlan törvényei, a közerkölcs tízpa­rancsolata, istenfélelem, hazaszeretet, ember­szeretet az élet valóságával érvényesültek kö­zületi működésében. Valahogy úgy érezzük, hogy amit a főpolgármester egész Budapestre mondott, az áll a főváros új törvényhatóságára is, de áll — s erre a múlt nagyszerű bizonyí­tékokat szolgáltatott — az újonnan és újból megválasztott főtisztviselőkre is. Az élet, az erkölcs, az isten-, haza- és emberszeretet Íratlan törvényei, amelyek a szívben, a lélekben gyö­kereznek, megtartják, megerősítik uralmukat a város fölött. A város fölött, amely az új idő­ket is régi becsülettel harcolja meg. Az újonnan megválasztott törvényhatósági bi­zottság a főtisztviselők és a szakbizottságok meg­választása után -pénteken, a szezonzáró közgyűlé­sen letárgyalja a napirenden szereplő tárgyakat, majd pedig megválasztja az adófelszólamlási bizott­ságokat. Budapest közönsége érthető érdeklődéssel tekint tehát a pénteki közgyűlés elé, mert hiszen ezen a közgyűlésen állapítják meg a közönséget úgyszól­ván közelebbről érdeklő bizottságok, az adófel­szólamlási bizottságok névsorát. A közgyűlést megelőzően szerdán a közleke­dési szakbizottság, pénteken délelőtt pedig a pénz­ügyi szakbizottság tárgyalja le a polgármester sürgős előterjesztéseit. Megalakult a törvényhatósági bizottság, ettől függetlenül azonban tovább működnek az önálló kereskedelmi részvénytársaságok igazgatóságai, valamint az üzemek választmányai, amelyeket tudvalevőleg még a régi közgyűlés küldött a kü­lönböző fővárosi tulajdonban lévő vállalatokhoz és üzemekhez. A helyzet ma az, hogy a részvény- társaságok igazgatóságaiban és az üzemi választ­mányokban olyan delegáltak is helyet foglalnak, akik időközben megszűntek városatyák lenni, sőt kívül vannak a mai közgyűlésben képviselt pártok­ból is. önként értetődik tehát, hogy a közgyűlési pártok új igazgatóságok és üzemi választmányok megalakítására gondolnak és. ennek érdekében a közeljövőben megfelelő intézkedések várhatók. Az igazgatóságok és üzemi választmányok új­jáalakításáról beavatott helyen a következőkben informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — Nem vitatható a közgyűlési pártoknak az a joga, hogy az igazgatóságokba és üzemi választ­mányokba azokat az aktív tagjaikat delegálják, akik pártjuk kereteibe tartoznak. A fővárosi ügye­kért, tehát a vállalatok vezetéséért és működéséért az autonómia felelősséggel tartozik, Ily módon tehát a valóságban szombaton kez­dődik meg a városháza nyári szünete. Mondani sem kell talán, hogy ez a vakáció egyáltalán nem nem vonatkozik a Nemzeti Egység Pártjának fő­városi szervezetére, amelynek kiváló vezetősége, élén Kauser István dr. pártigazgatóval, még csak ki sem veszi a szokásos nyári szabadságot, hanem akárcsak a választási kampány idején, a csekély ebédidőt leszámítva, valamennyien reggeltől-estig benn dolgoznak az Eszter- házy-utcában, ahol rendkívüli agilitással készítik elő a NÉP őszi munkatervét, amelynek homlokterében az üzemi politika meg­reformálása és a nagy szociális kérdések meg­oldása áll. következésképpen biztosítani akarja beleszólási jo­gát az üzemek ügyvitelébe is, ami a mai össze­állítás alapján azért lehetetlen, mert számos pár- tonkívüli vagy párton kívül maradt igazgatósági és pálasztmányi tag funkciónál.I. — A részvénytársaságok igazgatóságait és az üzemek válaszmányait a közgyűlés küldötte ki, tehát a közgyűlésnek joga van ahhoz, hogy a most működő ilyen szerveket azonnali ha­tállyal visszahívja. Ez a feltétel egyébként az> annakidején hozott köz­gyűlési határozatban is szerepel, úgyhogy a most esedékes újjáalakítást megtámadni nem lehet. Valószínű, hogy a legelső őszi közgyűlésen meg­történik a Beszkárt, a közlekedési vállalatok, a Községi Takarékpénztár és a Kisipari Hitelintézet igazgatóságainak, továbbá az üzemi választmányok­nak a visszahívása és ezzel egyidejűleg az új szer­vek megválasztása. Végérvényesen elhatározott szándéka a közgyűlési pártoknak, hogy az igazgatóságok és üzemi választmányok mai összetételét meg kell változtatni és az ezirányú előkészületek már most folyamat­ban vannak. A [otaboídal tárgyilagossása a harmónia biztosítéka A múlt héten megalakult a törvényhatósági bizottság és ezzel útjára indult Budapest életének egy új ciklusa, ami remélhetőleg a fejlődési lendü­let új korszakának nyitánya lesz. Minden ok fenn­áll erre a bizakodásra, mert a törvényhatósági bizottság munkaszeretete, párosulva az adminisz­tráció alaposan kitervelt javaslataival, valóban hivatott a legszebb remények felkeltésére. Az újjá­alakulás nagy eseménye volt a Nemzeti Egység Pártjának, bevonulása a törvényhatóságba, mert ez a párt a Budapest iránti szeretettől átitatva nyújt segítő kezet a főváros fejlesztéséhez. Meg­állapítható, hogy Budapest közönsége messzemenő elégtétel­lel és szeretettel látja a NÉP domináló szerepét a főváros ügyeinek vitelében. A választások eredménye teljes mértékben iga­zolta Gömbös Gyula miniszterelnöknek azt a cél­kitűzését, hogy megnövekedett méretekben vállalja a felelősséget Budapest sorsáért a jobboldali több­ség, amelyben közel egyenlő arányban vesz részt a NÉP és a Keresztény Községi Párt. A legna­gyobb rokonszenv és tisztelet övezi Zsitvay Tibort, a NÉP fővárosi szervezetének elnökét, aki állásfoglalását mindig az igazságosság és tárgyilagosság jegyében érvényesíti és kon- ciliáns magatartással munkálja az együtt­működés talaját a közgyűlés többi párt­jával. A kilátások a harmonikus összmunkára a lehető legjobbak és nem kétséges, hogy Budapest lüktető életereje nagyszerű perspektívát nyit az előttünk álló hat esztendő számára. Most már véglegesen kialakult a közgyűlési pártok taglétszáma: Nemzeti Egység Pártja 51, Keresztény Községi Párt 57, Szabadság Párt 19, Keresztény Ellenzék 4, Pártonkívüliek 5, Szociáldemokraták 21. A jobboldali többség hatalmas erővel jelentke­zik a városháza életében, ez az erő azonban min­dig az alkotmányosságot és a tökéletes tárgyila­fiz első őszi közgyűlésen új igazgatóságot delegálnak a BESZKÁRT* hoz, a Községi Takarékhoz, a Kisipari Hitelintézethez

Next

/
Thumbnails
Contents