Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-26 / 26. szám
/ JF3 j ■<-—' Budapest* 1935 június 26. 4 Hopp, a fejemen egy koppanás!... A nyugalmazott tanácsnok felesége hatezer pengő tőkét és négyszáz pengő havi életjáradékot követelt kártérítésül a Segítőalaptól — A bíróság a keresetet elutasította A kártérítési perek gazdag krónikájában, érdé- . kességénél és különlegességénél fogva, külön fejeze- | tét érdemel az a per, amelyet Bárdi István nyugalmazott székesfővárosi tanácsnok felesége, született Bokor Szilvia indított a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja, mint a kenesei üdülőtelep tulajdonosa ellen. A felperesnö a múlt év elején indította meg a pert, amelyben kártérítésül 6000 pengő összeget s ezenfelül havi 400 pengős járadékot követelt az alperes Segítőalaptól. Követelésének jogalapja és a tényállás, amelyet a felperesnö előadott, már szokatlanságánál fogva is érdekes. .—- A Segítőalap üdülőtelepén kívántam eltölteni harmadfél esztendővel ezelőtt a karácsonyi ünnepeket, — kezdte kereseti tényállításait a felperesnö. — Ünnepek után, pontosan december 28-án a Segítőalap hibájából súlyos és végzetes szerencsétlenség ért. Az egyik pavülonnak a folyosójáról nyíló félreeső helyén tartózkodtam, amikor hirtclenül és váratlanul isszonyú ütés ért a fejemen. A félreeső hely víztartójának nehéz, keményfából készült fedödeszkája rámzuhant és 1930-ban is makkegészséges volt, amikor agyrázkódás címén baleseti kártalanításul 3000 pengőt vett fel a biztosítótól. Ádám András dr. budapesti királyi törvény- széki bíró, az előterjesztett bizonyítási indítvány alapján, egész sereg tanút hallgatott ki. E vallomásokból tényként állapította meg a törvényszék, hogy az állítólagos kenesei baleset megtörténte után Bárdiné égy rokona kíséretében a közös étteremben ebédelt, de egy szóval sem tett említést a férje előtt arról, hogy a fejére zuhant valami és megsebesült. Kiderült, hogy napokkal később az OTI-orvossal vizsgáltatta meg magát, de annak sem engedte meg, hogy a fejét 'megvizsgálja. Az OTI-orvos mégis, Bárdiné figyelmét elterelve, módját ejtette annak, hogy az asszony fejét megérintse és átvizsgálja. Ekkor megállapította, hogy Bárdiné fején semmiféle daganat, vagy sérülési nyom nem volt. Az egyik orvost, aki Sárámé sérüléseiről, illetve megbetegedéséről bizonyítványt állított ki, nem lehetett kihallgatni, mert az idézéssel nem találták meg. Bárdiné szerint külföldön tartózkodik, akinek kihallgatását ö inem kívánta. A törvényszék elrendelte, hogy Minich Károly dr. egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakértö mondjon véleményt: milyen sérülés érte és milyen baja van a felperesnönek? De Minich professzor nem vizsgálhatta meg a felperesnőt, mert ez a felhívás ellenére sem jelent meg nála. így a törvényszéki orvosszakértö csak a becsatolt orvosi bizonyítványok adataira támaszkodhatott, s ezekből megállapította, hogyha a felperes elszenvedte a panaszolt balesetet, akkor ennek a jelentősége egészen alárendelt. A beszerzett és az iratokhoz csatolt fedődeszka méretéből és súlyából is megállapította a törvényszéki orvosszakértő, hogy Bárdiné a ’ legrosszabb esetben is csak nyolc napon aluli egészség'háborítást szenvedhetett. Kihallgattak még egy csomó közvetett tanút és most a bíróság kihirdette az ítéletet, amely Bárdinét keresetével elutasítja és arra kötelezi, hogy a Segítőalapnak 1200 pengő perköltséget 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Az ítélet indokolása leszögezi, hogy a beszerzett adatok nem szolgáltattak kétségtelen bizonyítékot arra, hogy a felrieresnö által panaszolt baleset ténylegesen megtörtént. De ettől függetlenül, egyéb jogi okokból is elutasította a bíróság a keresetet, mert hiszen a Segítöaiap, mint alperes, az üdülőtelep berendezésével és az alkalmazottak nagy számával mindent teljesített, amit az ilyen üzem leggondosabb vezetése megkíván. Vétkesség tehát a Segítőalapot semmi körülmények között és semmi irányban nem terheli, s így kártérítési felelőssége meg nem állapítható. A keresetével elutasított felperesnőnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy a törvényszék ítélete ellen felebbezést adjon be. katasztrofálisan megsebesültem. Ez a baleset nemcsak külső sérüléseket okozott, hanem belső és maradandó bajokat is eredményezett. Orvosi bizonyítványokat csatolt a felperesnö, amelyek tanúsították, hogy Bárdiné csakugyan komoly beteg: idegsokkot kapott, azonkívül agyvelö- rázkódást szenvedett. Elvesztette testi egyensúlyozóképességét is, ami agyvelölabirintusának sérülése folytán következett be. A Segítöaiap jogi képviselője, Várady Jenő dr. székesfővárosi tisztiföügyészhelyettes, a megindult bírósági tárgyalások kezdetén, inkább csak jogi óvatosságból, tagadta a felperesnö összes kereseti tényállításait. Ezzel kötelességévé tette Bárdinénak, a felperesnönek, hogy bizonyítson mindent, amit a perben állít. De közben olyan jelenségek merültek fel, amelyek arra késztették Várady Jenő dr. főügyészhelyettest, hogy e különös perben igen beható és minden körülményre kiterjedő magánnyomozást indítson. Gyanút fogott a föügyészhelyettes főként amiatt, mert a felperesnö már a kezdet elején elárulta, hogy fél az orvosoktól. Nem engedi magát megvizsgáltatni. A megindult magánnyomozás során kiderült adatok birtokában Várady Jenő dr. szenzációs bejelentést tett a bíróság előtt. Jegyzőkönyvre adta a következőket: A felperesnő keresete mindenben alaptalan és elutasítandó. Az sem igaz, hogy balesetet szenvedett! Koholt mese az egész előadása. Bár diné önérzetesen tiltakozott:-—Hiszen még most is beteg vagyok! Legutóbb háromszor összeestem az utcán, úgy hogy a mentők szállítottak (haza. — Ha csakugyan beteg a nagyságos asszony, — riposztozott a föügyészhelyettes — akkor ez a betegsége már régi keletű. Beteg volt már a kenesei kirándulás előtt is. Bárdiné rögtön kész volt a válasszal. Szinte kérkedve mondta: — - A kenesei szerencsétlenség előtt makkegészséges voltam. Sőt testileg, edzett, híres tornász és atléta voltam. Mindenki tudja rólam, hogy Budapestről Szentendréig eveztem a Dunán, s ezt a nagy sportteljesítményt még azzal tetéztem, hogy utána rögtön Szentendréről Budapestre úsztam rövid két óra alatt! Azt is bizonyítani tudom, — folytatta — hogy a kenesei balesetet megelőző napokban síugrással rekordot javítottam. — Azt állítja tehát, — kérdezte Várady dr. •— hogy a kenesei baleset előtt mindig egészséges volt? — Állítom, mert így igaz! — válaszolt a felperesnö. Ezt követöleg Várady Jenő dr. a Segítöaiap képviseletében igen terjedelmes és széleskörű bizonyítási indítványt terjesztett a bíróság elé. Bejelentette, hogy a felperesnő öt esztendővel ezelőtt hasonló természetű követelést támasztott a Fon- ciére Biztosítóintézettel szemben. Mint biztosított, bejelentette, hogy baleset folytán agyrázkódást szenvedett és nagyobb összegű kártalanítást kért. A biztosítóintézet, hogy a perlekedést telkerülje, egyezséget kötött Bárdméval, akinek 3000 pengő baleseti kártalanítáist folyósított. — Én hajlandó vagyok elhinni, — argumentált Várady dr. föügyészhelyettes — hogy a felperesnö ■ ■nBaaEBEanBHSBBaaaissGnnaKBEEiRizaBHBaaaBDSBEiaBBBaBEia „SAN1T-ANTIFRIG“ -20C-ig EAGYMENTES vakolást, betonozást biztosít Posnansky és Steelifz Rt. Budapest, V., Sólyom-utca 13. sz. felelőn 2-28-29, 2-82-85. Milyen feladat hárul a fővárosra a légvédelem megszervezésénél A polgármester már meghízta Ftlzy Rezső mű» szaki főtanácsost az előkészítő munkálatokkal A főváros lakossága megnyugvással vette tudomásul néhány nappal ezelőtt, hogy elkészült a polgári légvédelem törvénytervezete. Mivel az illetékes nyilatkozatok szerint a törvény végrehajtása nagyrészben a törvényhatóságok feladata lesz, BEAVATOTT HELYEN érdeklődtünk ja székesfőváros ezirányú elgondolásai és tervei felől. — A főváros polgármestere — mondotta informátorunk — Füzy Rezső műszaki főtanácsost, a Középítési és Gépészeti ügyosztály egyik alosztályának vezetőjét bízta meg ennek a kérdésnek az előkészítésével és az ezzel kapcsolatos teendők ellátásával. A megbízatás kézhez vétele után Füzy főtanácsos azonnal hozzáfogott a nagyobbszabású tervezet kidolgozásához, amely nagy vonalakban már el is készült. Ez azonban nem tekinthető hivatalos tervezetnek, annál kevésbé, mert a légvédelmi törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg és csak ennek az ismerete után lehet majd a további lépéseket megtenni. Teljesen bizonytalan még e pillanatban, milyen szerep vár a székesfővárosra a polgári légvédelem megszervezésében és fenntartásban. Lehet, hogy óriási ügykör kialakulásáról lesz szó, amelynek ^nemcsak az lesz a dolga, hogy a törvényben előírt óvóhelyekét, gáz- és légitámadásmeutes védő pincéket ellenőrizze, hanem a védőalakulatok megszervezéséről, házitüzörségek alakításáról és a szolgálat megszervezéséről, figyelő és riasztó szolgálat létesítéséről, a lakosság kioktatásáról és kiképzéséről ja ezen túlmenően, a védő álarcok hatósági gyártásáról is kell gondoskodni. A védekezés építészeti megoldása a legkevésbé súlyos probléma. A nyilvános óvóhelyeket a hatóságoknak kell megcsinálni, az egyes épületekben pedig a tulajdonosok maguk gondoskodnak ilyenekZÖLD JÓZSEF lakatos és ka-zánkovács mester. Budapest, VI., Szent László-utca 4/b. Telefon : 91-2-39 *7Íf • Bohemeket, viztartányokat, gőz-, melegvíz- és enge- JAtsísZlt , délymentes kazánokat, ellenáramú készülékeket slb röl a hatósági előírás szerint. Egyelőre, ismételjük, semmilyen irányban sem történt konkrét lépés, a tervezet .mindenesetre készen van és várjuk a törvényt, illetve a végrehajtási utasítást. Felkerestük Némethy Károly tanácsnokot is, akinek felügyelete alá a tűzoltóság tartozik. — Hozzám — hangzott a tanácsnok válasza — csak annyiban tartozik a kérdés, amennyiben a székesfőváros tűzoltóságát érinti. Kétségtelen, hogy úgy, mint minden nagyvárosban, nálunk is fontos szerep jut a légvédelem szolgálata körül a hivatásos tűzoltószervezetnek A székesfőváros elismerten kiváló tűzoltósága e téren eddig sem volt pétien, hanem a lehetőségekhez mérten már foglalkozott a kérdéssel és a jövőben is megtesz mindent, amit reábíznak. A magánépítési ügyosztályban aziránt érdeklődtünk, hogy az újabb építkezéseknél tekintettel voltak-e a tervezők és az építtetők erre a problémára és kértek-e ilyen építési engedélyt. — Tudomásom szerint — hangzott a válasz — csak egy-két esetben szerepelt a tervekben gázvédelemre alkalmas helyiség létesítése. Hogy ezek a helyiségek mennyiben felelnek meg a célnak, azt nem is vettük bírálat alá, miután eddig az ilyirányú hatósági előírások hiányoztak. Valószínű, hogy a. Közmunkatanács a közeljövőben foglalkozik majd ezzel a kérdéssel, de lehet az is, hogy csak az ősszel, az új középítési szabályzat letárgyalása során történik állásfoglalás a légitámadásokkal kapcsolatos építési előírások tekintetében. A főváros magánépítési ugyostálya azonban 1 máris előterjesztést készített erről a problémáról a Közmunkatanács számára, kérve, tegye kötelezővé egyrészt a védöpin- cék építését, másrészt azt, hogy a tetőszerkezeteket ne fából, vagy gyúlékony anyagból, hanem tűzbiztos módon készítsék. VADASÉ GYUEA mozaiklapgyára és építési anyag*elepe Budapest, III., Lajos-utca 89. és Rupp Imre-utca 46. Telelőn: 62-9-06.
