Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-19 / 25. szám

Budapest, 1935 június 19. \ Gyermekek ESdorádója volt Budapest a gyermekhéten Liber Endre alpo'gármester beszámolója a gyermekvédelmi akció nagyszerű eredményéről A székesfőváros társadalma és az egész nem­zeti társadalom nagyszerű áttekintéssel tudja, hogy a magyar sors alakulása a jövő generáció­tól függ. Az évenként rendezett Nemzeti Gyermek­hét külső demonstrálása annak a munkának, amelyet a székesfőváros népművelési bizottsága a társadalom közreműködésével kifejt. A Gyer- mekhétröl most készítette el beszámolóját Liber Endre alpolgármester, a nagy bizottság elnöke, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának kérésére a nagyarányú mozgalom eredményeit a következőkben vázolta; — Az immár tradicionálissá vált Gyermekhét és az ehhez fűződő eredményekért elsősorban a Kormányzó úr hitvesét, a Fő- méltóságú asszonyt illeti köszönet, aki a legfőbb védnökséget vállalta sok, felmér­hetetlen szeretettel. Elismerés és köszönet illeti továbbá Sipöcz Jenő főpolgármestert és Szendy Károly polgármestert, Némethy Károly tanácsnokot és munkatársait, akik mindenben készséges és megértő patrónusai voltak a gyönyörű mozgalomnak. — A kettős célkitűzésnek megfelelően a Nem- . zeti Gyermekhétnek kettős feladatot kellett meg­oldania: egyrészt a társadalom érdeklődését fel­hívni a gyermek sorsával kapcsolatos jogi, társadalmi, egészségügyi és nevelésügyi kérdésekre, másrészt örömet szerezni a gyermeknek, nevelő értékű élmények for­májában. A Gyermekhét során rendezett díszülésen és nyilvános értekezleten résztvett és beszédet mondott Sipöcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgár- mester, Tasnády-Nagy András, Hóman Bálint kul­tuszminiszter képviselője, valamint Csorna Kálmán árvaszéki elnök és számos más lelkes támogatója a mozgalomnak. — A székesfőváros népművelési bizottsága ki­terjesztette munkáját a fővárosi játszóterekre is, amelyek létesítése és mintaszerű berendezése körül Király Kálmán műszaki tanácsnok szerzett elisme­résre méltó érdemeket. A népművelési bizottság 25 játszótéren szervezte meg a rendszeres gyermek­foglalkoztatást. Hatvannyolc vezető felügyelete mellett hatvannyolc csoportban folyt a tereken a játék, szállt a labda, forgott a karika, zaj,- lott a sok vidám verseny, zengett a dal, hangzott a mese, hogy felejthetetlenné tegye a nagyváros kisgyermekeinek ezeket a derűs, napos délutánokat. Egyedül a Gyermekhét alatt 29.504 gyermek vett részt a játszóterek játékaiban. A Nemzeti Gyermek­A Nemzeti Egység Pártjában tömörült taná­rok, tanítók és pedagógusok csütörtökön este a Párt Esterházy-utcai helyiségének márványtermé­ben tanügyi nagygyűlést tartottak, amelyen több- százan vettek részt. A nagygyűlésen megjelent a párt központi vezetősége részéről dr. Kauser Ist­ván igazgató is. Dr. Dávid Antal egyetemi magán­tanár, a szervezet elnöke, néhány meleg szóval üd­vözölte a nagy számmal megjelenteket, majd ezt követőleg dr. Bernáth István, a tanügyi szervezet ügyvezető-igazgatója tartott érdeklődéssel kísért előadást a tanítói érdekképviselet létesítésének szükségességéről és jogosságáról. Bernáth István dr. előadásában hangoztatta, hogy manapság a külön­böző foglalkozási ágak világszerte igyekszenek megvédelmezni érdekeiket. A pedagógusoknak is önvédelemre van szükségük, nem is any- nyira a saját érdekükben, mint inkább az egyetemes magyarság szempontjából. A nemzet jövőjére nézve nem lehet közömbös, hogy-' a tanító miképpen végzi fontos munkásságát. A nemzet lelki megújhodása a tanítóság segítsége nélkül nem válhat valóra. Ápolni kell az összetartás érzését, mert Gömbös Gyula a nemzeti egység gondo­latával örök időkre szóló ideált tűzött ki a magyarság elő, a magyarság sorsa ezzel a programmal áll vagy bukik. . . Erős magyar nemzedéket csak erős ta­hét alatt 10.000 uzsonnát osztott szét a főváros a gyerekek között, akik süteményt, kakaót és édes­séget kaptak. A kerületi bizottságok ezenkívül 9340 uzsonnát osztottak ki, amelyben elismerésre méltó szerepe volt a társadalomnak. Az uzsonnákon fel­használt élelmiszereket túlnyomórészt kisiparosok, kiskereskedők, pékek, cukrászok, fűszeresek adták össze. Tudunk egy egyszerű munkásról, aki úgy akarta kivenni a részét a szép mozgalomból, hogy a Gyöngyösi-úti gyerekek részére egy halom perecet vásárolt és nem felejtjük el annak a hölgynek a nevét, aki rózsadombi villájában gyönyörű asztalt téríttetett a környékbeli szegény gyermekeknek és habos kávéval vendégelte meg őket. Minden elismerés azé a nagy dunaparti hotelé is, amelynek hosszú asztalai mellett azon a délutánon nem előkelő hölgyek és urak foglaltak helyet, hanem szerény ruházatú kis kültelki gyerekek. — Látni kellett volna mindenkinek azt a sok boldog és háiás gyermeket az Opera nézőterén is, ahol a „Jancsi és Juliska”, valamint a „Baba­tündér” játékát végignézték. Az ámuló szemű bol­dog nézősereg soraiban a külső Jászberényi-úti városszéli telep kis gyermekei, a fővárosi árvahá­zak növendékei, a napközi otthonok és gyermek- védelmi intézmények pártfogoltjai foglaltak helyet, akiket a tündéri látvány és a muzsika dallama iga­zán a mesék birodalmába ringatott néhány órára. — Igen elismerésre méltó, szép munkát végzett a népművelés két meseszínháza is. Az egyik a Budai Apollóból, a másik az Uráma-színMzban tartotta előadását. Voltak pedagógiai értékű apróbb egészségügyi és ismeretterjesztő és mesefilmek is a programon. Az előadásokat élvező gyermekek sorai­ban ott voltak a Jugoszláviából kiüldözött apró gyermekek is, akik közül sokan még sohasem lát­tak mozit, vagy színházat. A kerületi bizottságok érdeme, hogy több más mozi, mint a Kaszinó, a Royal Apolló, a Glória, a Simplon, a Hunnia és a Kultúr mozgószínházak is ingyenes gyermekelöadá- sokat rendeztek közel 4000 résztvevővel. Megnyitotta kapuit a kicsikék előtt a Székesfővárosi Állód- és Növénykert is a Gyermekhét tartamára, ide 5000 gyermek kapott nagyrészt ingyenjegyet. 2500 gyer­mek vett részt az ingyenes cirkuszelöadáson és él­vezte végig az Angolpark látnivalóit. Megható módon még a „Vurstli” mutatványosai is bekap­csolódtak a mozgalomba s a Gyermekhét alatt in­gyen mutatták a kicsinyeknek a barlangvasút tün­dérvilágát, a törpék színházát, a bábszínházát és sok más látnivalót. E vázlatos felsoroltak alapján megállapitást nyert, hogy e szép mozgalom terén ismét tovább­mentünk egy lépéssel, hogy ez mindig erősebb gyö­keret ver a magyar társadalomban, visszhangja egyre szélesebb lesz és lépésröl-lépésre közeledik a társadalom és a hatóságok megértő támogatásával célja minél tökéletesebb megvalósítása felé. nitóság nevelhet. Az érdekképviseleti törvény hosszú időkre eldönti a tanítóság sorsát, ezért a pedagógusok szervezetének mindenképpen arra kell törekednie, hogy fajsúlyához méltó képviselethez jusson. A részletek megvitatása és kidolgozása, valamint a pedagóg-usok kívánalmainak memoran­dumba foglalása végett állandó bizottság megala­kítását indítványozza. Dávid Antal dr. elnök a tanügyi közigazgatási törvény végrehajtási utasításáról tartott figyelemreméltó előadást. A nemzeti lelki válság megoldása — úgymond — elsősorban nevelésügyi feladat. A reformkor­mány éppen ezért egyik legelső feladatának tekin­tette a tanügyi közigazgatás újjáalkotását. Az elő­adó röviden ismertette a törvényt s ezzel kapcso­latban történeti visszapillantást vetett Magyaror­szág tanügyi helyzetének kialakulására. Rámuta­tott, hogy a kultuszminiszter intenciója az volt, hogy ez a törvény már az 1935—1936. tanévben életbelépjen. Ez a törvény azonban egyelőre csupán — ke­ret s hogy a leeret milyen tartalommal telik meg, ez elsősorban a kultuszkor­mányon, másrészt a tanítóságon és tanár­ságon múlik. A pedagógusokban meg kell lennie a jóakaratnak, hogy kitermeljék azt a világnézeti egységet, mely­nek biztosítását tűzte ki legfőbb céljául ez a tör­vény. Éppen ezért a kultuszkormány minden pe­dagógust szerettei felhív, foglalja mindenki röviden írásba alapos észrevételeit, életrevaló tervét vagy elgondolását, hogy e szervezet vezetősége az arra méltó és alkalmas tervezeteket minél sürgösébben eléje terjeszthesse. Hóman Bálint a legnagyobb jó­indulattal minden életrevaló ötletet igyekszik meg­valósítani a törvény végrehajtásának keretei között. Kauser István dr. pártigazgató szólalt fel ezután közkívánatra. Nagy figyelemmel hallgatott beszédének lényege ez volt: — A Nemzeti Egység Pártja s elsősorban a párt fővárosi szervezete nevében szeretettel üdvöz­löm az itt nagy számmal megjelent pedagógus- kartársaimat. Kollégának érzem ugyanis maga­mat, mert nemcsak nekem, de feleségemnek is ta­nári oklevele van. A választások „csatazaja” el­némult: most a komoly, nyugodt munka ideje következik. A párt a tanügyi szervezet megindult komoly munkásságát a legnagyobb szeretettel támogatja. Itt minden egyes pedagógus előállhat közérdekű és jogos kívánságaival, indokolt javaslataival, mert az ilyeneket minden erőnkkel igyekezni fogyunk megvalósuláshoz segíteni. Itt egyetlen életrevaló öt­let sem kallódhatik el. — Gömbös Gyula miniszterelnök úr eszméinek megvalósításában igen nagy munka, fontos feladat hárul a pedagógusokra. A nemzetmentő gondolatokat csakis a peda­gógusok konzerválhatják. Bízom a magyarok Istenének segítségében, bízom e munka sikerében! Az országos nagygyűlés résztvevői Kauser István dr. pártigazgató lelkes szavait hosszasan megtapsolták. A gyűlés, amelyen nemcsak a Nem­zeti Egység Pártjához tartozó pedagógusok, ha­nem a pártkereten kívül álló tanárok, tanítók is feltűnően nagy számban vettek részt, végül egyhangúlag elfogadta dr. Bernáth Istvánnak állandó bizottság kiküldésére irányuló javaslatát. Az országos nagygyűlés a késő esti órákban lelkes hangulatban fejeződött be. Mlgebra, fizika és irodalom o BESZKMRT kalauzainak továbbképző tanfolyamán A BESZKÁRT tiszteletreméltó népművelési munkát végez évek óta munkástovábbképző-tan­folyamok rendezésével. Az idei vizsga e héten lesz. A meglepően eredményes és nagy kultúrjelentö- ségü akcióról Márkus Jenő dr., a BESZKÁRT h. vezérigazgatója, a Fővárosi Hír­lap munkatársának ezeket mondotta: — Százhuszonegy hallgató vizsgázik szomba­ton a BESZKÁRT továbbképző-tanfolyamán, ame­lyet annakidején a Mérnök- és Építész-Egylet kez­deményezésére létesített a vállalat. •— A munkástovábbképző-tanfolyam négy ta­gozatra oszlik: kezdő, haladó és két különle1- ges szaktanfolyamra. A kezdők tanfolyamán számtant, természettant, magyar nyelvtant és helyesírást tanítanak. A tananyag azonban rész­letesen bővebb, mint az elemi iskolában és körül­belül a polgári iskoláéval azonos. A haladók tan­folyamán a számtan már kiterjed a térfogat, a hatvány; a gyök és a logaritmus számítására is, a kamatoskamatra; valamint a mértan kü­lönböző ágaira. Természettanban megtanítják a kalauzokat, kocsivezetőket és egyéb alkalmazottakat a villamosság ismereteire és alaptörvényeire, az elektromos gépek munkájára stb. A magyar nyelv tanítása viszont a helyes fogalmazásra is kiterjed. A hét különleges tanfolyam közül az egyiken elektrotechnikát, számtant, kocsiszerke- zettant és irodalmi olvasmányokat tanítanak. —- A második különleges szaktanfolyam tu­lajdonképpen föiskolaszámba megy a BESZKÁRT alkalmazottainál. Itt Ipartörténetet, mechanikát, vasútépítési ismereteket és irodalmat tanítanak. Tanítják az ipar fejlődését, külön fejezetben ismer­tetik a posta és a vasút történetét és a budapesti közúti vas{it történetét. A mechanikai szeminá­rium az előző tanfolyamok kiegészítése, itt már tanítják az egy-, két- és háromfázisú áramfejlesztő­gépeket, a váltóáram keletkezését, a motorokat, a transzformátorok működését stb. A vasútépítési ismeretek előadásai kiterjednek a különböző fel- építményi rendszerek ismertetésére, az alapépít­ményekre, a vágánykapcsolásokra, a vasútépítési tervezésre, helyszíni rajzokra stb. Az irodalmi órák során az előző tanfolyam anyagát kibővítik, többek között a magyar színmű-irodalom és szí­nészet történetét is tanítják. A BESZKÁRT vezetőségét a továbbképzötan- folyamok rendezéséért különös elismerés illeti, nemcsak, mert alkalmazottai hatalmas tábo­rának kultúmívóját és szellemi értékét fejleszti, hanem az egyetemes magyar kultúra szempont­jából is. Ez a munka egyébként csak egyik ága annak a hatalmas és gyönyörű teljesítménynek, amelyet a BESZKÁRT önképzőköre produkált. A tanfolyam előadói Horváth Zoltán dr. főtitkár, Devecis Mihály műszaki főtanácsos, Kormányos József mérnök, Lipták Dezső főmérnök, Szente Tibor főmérnök, Jancsek Károly mérnök és Stolte Lénárt tanár voltak. Csak a pedagógusok termelhetik ki az Igazi nemzeti egységet Megindult a pedagógusolt nemzeti szervezke­dése — Nagygyűlés a Nemzeti Egység Pártjában

Next

/
Thumbnails
Contents