Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-29 / 22. szám
Budapest, 1935 május 29. 0ÖÖZ. 7 Nagy-Budapest a megvalósulás előtt Beszélgetés Zsitvay Tibor bejelentéséről Harrer Ferenccel Mint ismerete®, a NÉP pénteki nagygyűlésén Gömbös Gyula miniszterelnök jelenlétében Zsitvay Tibor bejelentette, hogy a kormányprogram egyik lényeges pontja: Nagy-Budapest megvalósítása. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel kapcsolatban felkereste HARRER FERENC DK. nyugalmazott alpolgármestert, Bárczy István közvetlen munkatársát, aki évek óta, mint a városfejlesztési bizottság elnöke dolgozik Nagy-Buda- pest megvalósítása érdekében és megkérdezte, mi a véleménye Zsitvay Tibor bejelentéséről és a kormány szándékairól: — Felesleges hangoztatnom — mondotta -—-, hogy a bejelentést rendkívül nagy jelentőségűnek tartom, annál is inkább, mert az a kormányelnök jelenlétében hangzott el, aki ugyanott, nyomban kijelentette, hogy Zsitvay fejtegetéseivel elvben egyetért. Mivel a problémát csak a kormánnyal szoros egyetértésben oldhatjuk meg, fel kell tételeznem, hogy ez a támogatás most már nem marad el. A főváros legmesszebbmenő és legfontosabb kérdéseit öleli fel ez a terv, amelyet részletezni ezúttal nem óhajtok. Budapest és környéke a rohamos települések révén furcsa nagyvárossá, vált. Lakosságának élete, körülményei, feltételei úgyszólván azonosak. A másfélmilliós lakosság sorsközösségben él, csupán a közigazgatás tagoltsága választja szét különálló részekre. Budapest és könyéke eme viszonyának mindkét Tél számára voltak előnyei és vannak hátrányai. Eleintel az olcsó építkezés, az olcsó lakás, és a főváros intézményeinek tehermentes élvezése előnyt jelentett a környék lakóinak, utóbb azonban a telepek növekedésével, városiasodásával primitív közműberendezéseket, súlyos terheket, rosszabb közellátást, következéskép kedvezőtlenebb megélhetési feltételeket jelentett, mint amilyenek a fővárosiján vannak. A fővárosnak pedig azzal a problematikus előnnyel szemben, hogy megszabadult a lakosságának egy részéről való gondoskodás terhétől, azt eredményezte ez a rendezetlen állapot, hogy intézményeit, elsősorban kórházait és iskoláit olyanoknak kellett nagymértékben rendelkezésre bocsátani, akik a; főváros közterheinek viselésében nem vesznek részt. A primitívebb állapot pedig egyéb tekintetben is veszedelmeket jelent a kedvezőtlenebb közegészségügyi és közbiztonsági viszonyok folytán. Az első lépés a múltban Nagy- Budapest gondolatának megvalósításához az éülam- rendörség egyesítése volt. Tényleges kapcsolat van a főváros és környéke között annyiban is, hogy Budapest adja Újpest és Kispest gázszolgáltatását, ezenkívül tárgyalások indultak meg a vízszolgáltatás érdekében is, legutóbb Újpest és Rákospalota, valamint a MÁV istvántelki főműhelye részéről. — Budapest és környéke szervezeti összekapcsolásának megvalósítása négyféle módon képzelhető el: 1. egyes közös érdekű közigazgatási feladatok megoldására való együttműködés; 2. egyes közös érdekű közigazgatási feladatok egységes megoldásának intézményes biztosítása; 3. a. környék városainak és községeinek önállóságuk meghagyásával a főváros törvényhatóságához való átcsatolása; 4. a fővárosnak és a szomszédos városoknak teljes bekebelezése. — Hogy a kormány ezek közül melyiket fogja bölcs megfontolás után választani, természetesen nem tudom, éi’tesülésem szerint azonban egyelőre átmeneti intézkedésről lesz szó, olyan, közös szerv segítségével, amely a főváros és a környék városfejlesztési és közüzemi kérdéseit egyöntetűen fogja irányítani. Legkézenfekvőbb és legalkalmasabb erre a feladatra a Közmunkák Tanácsa, fiirdekes, hogy Nagy-Budapest gondolata, a legfontosabb kérdés, a szabályozás tekintetében nagyon korán, még a főváros egyesítése előtt felmerült. Az 1870 :X. te. 15. §-a ugyanis kimondta, hogy „amennyiben azon munkálatok, amelyeknek tervezése és vezetése e törvény szerint a Közmunka Tanácsot illeti, a fővároson túl terjednének, e terület tin említett szabályozási munkákat illetően a Közmunka Tanács hatósága alá rendeltetik és .az egyes1 esetek elbírálásánál a.z illetékes helyi hatóságokat előzetesen meghallgatják.” — A Közmunka Tanács azonban e törvényes rendelkezés alapján sem fejlesztette ki szabályozási fennhatóságát a környék felett. Ezt a 65 éves késedelmet fogja pótolni a mostani kormány intézkedése, amelyet a legnagyobb örömmel és helyesléssel üdvözlök. Újra napirendre került a pályaudvarok kihelyezése Megkonduíí a vészharang a halálsorompók felett — lit Ban a nagyvasúti probléma rendezése Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter utasítására az Államvasutak igazgatósága hozzáfogott a főváros testét vasgyürüként szorító vasútvonalak és a város testébe ékelt pályaudvarok problémájának megoldásához, mivel a kormány négyéves programjának ez a kérdés is egyik lényeges részét képezi. Az Államvasutak mérnökei valószínűleg már az ősszel abban a helyzetben lesznek, hogy a tervek vázlatát közölhetik a Közmunkatanáccsal és a fővárossal. A vasutak és a pályaudvarok kérdésének generális rendezése révén természetesen önmagától megoldódik az úgynevezett halálsorompó-kérdés, ezzel kapcsolatosan a ceglédi vasúti vonal ügye is, amely évtizedek óta foglalkoztatja már a főváros vezetőségét. A rendezés lehetőségei iránt BEAVATOTT HELYEN érdeklődtünk, ahol a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondották: annak a környékén, a harmadik pedig' a Népliget tájékán épülne fel. Mind a három új pályaudvar a fővárosba vezető valamennyi vasútvonallal összeköttetésbe kerülne, úgyhogy mindegyik külön- külcn is bármely irányban használható lesz. Abban az esetben pedig, ha meg akarják tartani a fejpályaudvarokat, a következő megoldás lehetséges: A Nyugati pályaudvar területén új, a maihoz hasonló pályaudvar_épüine, amelynek az összes Budapestre beágazó vonalakkal közvetlen kapcsolata volna. A Keleti pályaudvart esetleg teljesen megszüntetnék, helyette, mint említettük, a Lóversenytéren épülne átmenő pályaudvar, amelyen a Rákos, Cegléd és Ferencváros felöl jövő összes vonatok áthaladva futnának a, Nyugati fejállomásra. Egy másik megoldás szerint megmaradna a mai Keleti pályudvar, de oda csakis a Rákoson és Ferencvároson át közlekedő helyi vonatok futnának be, míg a többi vonatok a Ferenc József-laktanya környékén tervezett új pályaudvaron áthaladva jutnának a Nyugati pályaudvarra. Megszűnne a Déli pályaudvar is, ehelyett a Fehérvári-útnál épülne meg az új budai személypályaudvar, a kelenföldi pályaudvarnak pedig, mint rendezö- és teherpályaudvar, továbbra is szerepe maradna. A Nyugati pályaudvar új felvételi épülete hátrább, a Csengeri-utca vonalába kerülne. Üj teherpályudvar épülne Rákosrendezőn, a kőbányai alsópályaudvar helyett a Kuttó-dülö- ben, az Apaffy-utcáná.l tervezik a pályaudvart. Városrendezési okokból meg akarják szüntetni a dunaparti teherpályaudvart. Terveze van még két rendező-pályaudvar: az északi és déli. Az előbbi Pestújhely és Rákosszentmihály között a körvasút mellett lenne, az utóbbi pedig Soroksár állomás mögött, a zimonyi vasútvonal mentén. —■ Amennyiben a vasútvonalak kérdése rövidesen megoldódik, erősen meg kell fontolni, — mondotta beavatott informátorunk — érdemes-e a fővárosnak a 21 millió pengős beruházási programban szereplő kőbányai aluljárót 600.000 pengő költséggel megépíteni. Ha ugyanis a ceglédi vasútvonal megszűnik, úgy ez az aluljáró teljesen felesleges lesz, ha pedig a vasútvonal megmarad, akkor a tervezett keskeny aluljáró nem tudja kielégíteni a fokozódó forgalmi igényeket. Egyébként sem kívánatos, hogy olyan főútvonalon, mint amilyen a Köbányai-út, amely a X. kerületnek a város központjával való kapcsolatában egyetlen föütöereje, 300—400 méter hosszúságban az út szélességére redukálják a forgalmat és a fővárosnak ezt a fontos közlekedési útvonalát 5—f> méter mélységre süllyesszék le és elzárják a többi főútvonalakkal való csatlakozást. A pályaudvarok és a vasútvonalak rendezését minden nagyobb megterhelés nélkül anyagilag is meg lehet oldani, mert. például a Podmaniczkv-utca mentén, a Ba- ross-térnél, a KrisSétina-körútnál olyan hatalmas területek szabadulnának fel, amelyek értékesítése esetén bőséges fedezetet találnának az átépítéssel és áthelyezéssel járó kiadásokra. Szakemberek szerint egyedül a Déli pályaudvar megszüntetésével 2 millió pengő értékű ingatlan válik Budán értékcsíthetövé. A Déli pályaudvar megszüntetése ellen azonban máris nagyon sok az ellenvetés. Igen komoly érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy a Déli pályaudvar megszüntetése helyett a mai állomástól beljebb, az Alagút közelében, modern új pályaudvart kell létesíteni, ahova az ösz- szes dunántúli vasútvonalak befutnának. Ez lenne az olaszországi vasúti forgalom végállomása is. A mai Déli pályaudvar semmiképpen sem tartható fenn és nem alkalmas nemzetközi forgalom lebonyolítására. A Déli pályaudvar fenntartása, illetve újjáépítése mellett szól az a körülmény is, hogy egy fejlődő világvárosnak, mint Budapest, feltétlenül szüksége van legalább három pályaudvarra, amelyeket átmenő állomásokkal, amilyen például a fehérvári-úti lenne, pótolni nem lehet [jCfcsüsä Ferenc I J3>ron&ÖnfŐ Budapest, VI, Babér-utca 80. Telefon: 932—26 PÜWLIK ÁGOSTON ===£ IPARI GÁZTÜZELÉS! BERENDEZÉSEI József-utca 66. $1 Telefon: 30-8-63. SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Lábatlanban ... ,, ,, „ 5.000 ,, Dorogon.................. ,, ,, ,, 3.000 „ Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb. Cementgyár: llészgyárak; Téglagyárak: eSPCSHEGYl BAZflLTBÁliYA K.-T. MMlSCPLflCS Telefon s Tapolca 2. Központi iroda: Budapest, VIU Nürnberg-a. «, TeL: 970—41 — Az Államvasutaknál megkezdett előmunkálatok lényegét sem ismerjük még, a részlet- kérdésekre pedig legjobb esetben csak az év vége- felé kerülhet a sor, az irányelvek azonban, amelyekből a tervek kidolgozásánál a MÁV kiindulhat, ismeretesek. A múlt évben ugyanis az Államvasutaknál már foglalkozták ezekkel a kérdésekkel és tanulmányt dolgoztak ki, amelyet hozzászólás végett megküldték úgy a fővárosnak, mint a Közmunkatanácsnak. E tanulmány szerint a személypályaudvari kérdés két formában oldható meg. Az egyik lehetőség az, hogy a Nyugati- és a Keleti-pályaudvart megszüntetik és ezek helyett három új átmenő pályaudvart létesítenek. Az egyik pályaudvar a Szegedi-út és a Hungária- út környékén, a másik a régi Lóversenytéren, vagy A régi cég a régi címen Alapítva: 1910 llkovits Gyula és Lajos központi fűtés és vízvezeték Andrássy-ut 92 Telefon: 212-04 és 05