Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-01-16 / 3. szám
2 jOVfl/ZO-VlA/JZMP Budapest, 1935 január 16. Véglegesen megállapítonák a Margithid kiszélesítésének terveit Napirendre tűzik az Erzsébetid pesti feljáróiának rendezését is Szendy Károly polgármester székfoglaló beszédének egyik kimagasló bejelentése a Margithid közeli kiszélesítése volt. Értesülésünk szerint a terv megvalósítása előrehaladott stádiumban van és az a szándék, hogy már a kora tavasszal hozzáfognak az építkezéshez és a hatalmas műszaki aJkotást még ebben az évben befejezik. itrgy tudjuk, hogy a polgármester a kereskedelmi minisztériummal folytatott megbeszélések alapján az átépítési terveket, már kézhez kapta és a közlekedési ügyosztályt bízta meg a további teendők intézésével. A főváros vezetősége, mint ismeretes, eredetileg az átalakítás ellen foglalt állást: elvi és gyakorlati okokból az óbudai híd építését tartotta elöbbrevalónak. Ez a szempont azonban időközben megváltozott, mert egyelőre a Hungária-körúti híd megvalósítása kialakulatlan, s annak sorsa és közeli megépítése még teljesen bizonytalan. A Margit- hídon viszont a közlekedési állapotok annyira megromlottak, hogy annak megjavítása további késedelmet nem szenvedhet. Az állami hidak igazgatósága és a főváros közös terveinek részletei iránt illetékes helyen érdeklődtünk, ahol a Fővárosi Hírlap munkatársánál! a következőket mondották: — A Margithid sürgős átépítése mellett — a közlekedési nehézségektől eltekintve — a főszempont az, hogy a hidat minden körülmények között meg kell erősíteni, még akkor is, ha a kiszélesítéstől eltekintenénk. A legutóbbi statisztikai vizsgálatok és számítások megállapították, hogy a Margithid a mai forgalom mellett sokkal nagyobb terhet hord, mint amennyire konstruálták és a hídszerkezet feltétlen megerősítésre szorul. Ez a teherbírás fokozását célzó átépítés 3 millió pengőbe kerülne. Sokkal helyesebb tehát, ha a szerkezeterösítési munkákkal együtt megvalósítjuk a kiszélesítést is, mert ez a kétirányú feladat együtt megvalósítva, takarékossági szempontból is előnyös, mindössze öt millió pengőt igényel, de sokkal többe kerülne, ha azt elválasztva, külön- külön akarnánk elkészíttetni. — A híd átépítése után az úttest szélessége 16.5 méter széles lesz a két járda nélkül. Ez figyelemreméltó javulást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy az épülő Boráros-téri híd útteste sem szélesebb 15 méternél. Az átépített Margithídon a villamos-vasúti vágányok középre kerülnek. A vágánypár két oldalán vonul a két úttest az autók és egyéb jármüvek számára. Az egyiket ezek közül kizárólag a gyorsan közlekedő forgalom számára tartják, a másik a teherjármüveké lesz. A szigeti bejárónál a villamos megállót úgy építik meg, hogy a két vágány között a fel- és leszállás céljára járdaszigetet építenek, ahonnan aluljáró vezet majd a Margitszigetre. — A polgármester és a kormány között most folynak a tárgyalások az anyagi feltételek biztosítására, miután a főváros az átépítés költségeinek felerészét magára vállalta. Ha a pénzügyi szempontok hamarosan tisztázódnak, akkor a versenytárgyalást a munka kivitelezésére pár héten belül kürják. Elkészültek a tervek az Erzsébetiül] pesti feljárójának rendezésére Mint ismeretes, a budapesti Dunahidak közül egyedül a Lánchíd az, amely a pesti oldalról kényelmesen torkollik a híd vonalára, míg a Margithid, az Erzsébethíd és a Ferenc József-híd aem oldja meg tökéletesen ezt a nagyfontosságú Követelményt. Az Erzsébethíd környékének a ren- iezése a legsürgősebb, mert a .pesti oldalon A Fövéirosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött a tervek mibenlétéről és a következő felvilágosítást kapta: — Az Erzsébethíd pesti oldalának rendezését, a hídfő kiszélesítését nem lehet elképzelni a belvárosi főtemplom áthelyezése nélkül. A most már rendelkezésre álló tervek szerint ... . még mindig nem sikerült a hídfeljárót kiszélesíteni és a forgalom számára tökéletes biztonságot nyújtani. A Piarista-épület lebontása tulajdonképen kitűnő időpontnak látszott a tervek végrehajtására, sajnálatos módon azonban elhalasztották a rendezést, mert nem kívánták az ősi szépségű belvárosi főtemplom elhelyezését megbolygatni. Azóta módosult ez a felfogás és a templom restaurálása bebizonyította, hogy a műemlékszámba menő építmény esetleges áthelyezése semmiféle veszedelmet nem hoz magával. Értesülésünk szerint Szendy Károly polgármester utasította a magasépítési és városrendezési ügyosztályt a tervek kidolgozására, amelyek a térrendezés és a templom áthelyezését biztosítaná. A polgármester az elmúlt napokban felülvizsgálta az előterjesztéseket és elvileg hozzájárult a kivitel előkészítéséhez. A székesfőváros1 mindig nagy gondot fordí- I tott arra, hogy iskoláinak korszerű színvonalát biz- | tosítsa, s azoknak oktató és nevelő munkáját minél hatékonyabbá tegye. Bár az oktatásügy pedagógiai irányítása a kormányhatóságok jogkörébe tartozik, a főváros maga is állandó élénk figyelemmel kísérte a pedagógiai tudomány fejlődését, annak kiforrott újításait készséggel honosította meg iskoláiban és rendelkezésre bocsátotta azokat az anyagi eszközöket, amelyek e kezdeményezések kipróbálását lehetővé tették. A fővárosi iskolák korszerű újításairól és az ezektől várható eredményekről BABARCZY ISTVÁN űr. tanácsnok, a közoktatási ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának így nyilatkozott: — A székesfőváros a mai nehéz és pénzügyi szempontból erősen korlátok közé szorított körülmények között is minden lehetőt elkövet, hogy iskoláiban is tanujelét szolgáltassa a kultúra templomépületet tizenkét méternyi távolságra kellene elszállítani és ugyanakkor gondoskodni az egész talapzat megfelelő magasításáról. Ez a külföldön rendszeresített műszaki eljárás, továbbá a hídfeljáró és a tér rendezése a számítások szerint 1.2 millió pengőbe kerülne. A részleteket a közeljövőben terjesztjük a szakbizottság elé és végeredményben a közgyűlés feladata, hogy a költségek kijelölése mellett a kivitelre az utasítást megadja. Napirendre kerül tehát ez az érdekes technikai és városrendezési probléma, amelynek megoldására feltétlenül vállalkozhatik a magyar építési szakma. A közlekedési szakkörök véleménye szerint ebben az esetben, az Erzsébethíd forgalmának a lebonyolítása elöl minden nehézség elhárul. fölénynek, amelyet a magyar fővárosnak minden ténykedésében és összes intézményei kimagasló színvonalában a nagyvilág előtt kidomborítania kell. örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez a törekvés teljes mértékben eredményes. Iskoláink színvonala nemzetközi viszonyai latban is első helyen áll és a pedagógiai eredmény igen megnyugtató. Különös gondot fordít az utóbbi időben a főváros a polgári iskolai oktatásra, mert tisztában van ennek az iskola-típusnak különleges jelentőségével. A gazdasági viszonyok miatt igen sok szülő nem járathatja gyermeaeit a középiskolába, tehát a fe nevelkedő középosztály nagy részének képzése és az életre való előkészítése a polgári iskokkban történik. A polgári iskola negyedik osztályának elvégzése után a tanulók nagyrészt kikérilnek az életbe. Dolgozni akaró és tudó nemzedékit óhajtunk a magyar nemzeti közösség számába nevelni, a polgári iskola tehát akkor oldja igeg jól a feladatát, ha a kellő elméleti oktatás mellett minél több gyakorlati Ismeretet nyújt a tanulóknak. Ebben az elgondolásban létesítette a főváros 1932-ben a Mester-utcai irányító polgári iskolát, amely az első próbaév után most már végleg kialakult programmal működik. A polgári iskolára is nagy gondot kell fordítanunk, mert ez pótolja az első népoktatást addig is, amíg a nyolc osztályú elemi iskolát rendszeresíthetjük. Itt említjük meg, hogy Szendy Károly polgármester óriási elfoglaltsága mellett is sok időt szakit magának arra, hogy a főváros kultúrintézményeit személyesen meglátogassa. Leg- elsösorban a tanácsnoki működése idején általa megszervezett IX., Mester-utcai irányító polgári iskolát tüntette ki látogatásával, mely intézménynek hivatása a polgári iskolák fejlődését szolgálni. Az iskolába érkező polgármestert a tanári testület élén Loschdorfer János szakfel- ügyelö-igazgató fogadta s rövid beszédben üdvözölte. Szendy Károly két órahosszat tartózkodott az iskolában, ezalatt végighallgatta Mayer Blanka tanárnő magyar irodalmi szemináriumi előadását, melynek végeztével megelégedését fejezte 'ki s melegen érdeklődött az iskola élete iránt. — A munkaiskolái eljárás tanítását — mondotta folytatólag Babarczy tanácsnok — igen gyakran félremagyarázzák. Azt gondolják ugyanis, hogy az oktatás folyamán csupán a manuális munkát, vagyis a kézimunkáját jelenti. De igen jól értelmezd a munkaiskolái gondolatot Salamon Ferenc történettudósunk; ö ™ár, 1872'ben hirdeti az önerőnkön való tanulás szükségességét, vagyis, hogy saját tapasztalatunk, saját munkánk alapján való gondolkodás útján jussunk a szükséges ismeretekhez. Ezért teszi a munkaiskolái eljárás a problémát a tanítás alapjává. Nagy nevelő eljárás rejlik ebben a tanítási eljárásban, mert felismerteti a munka szükségességét, beláttatja a pontos munka fontosságát és megérezteti a sikeres munka örömét. A tanuló nem a jó osztályzat érdekében, tehát egy külső cél szolgálatában, fejti ki energiáját. Belső hajtó erő, az alkotásra való törekvés készteti arra, hogy a művelődés terén előbbre jusson. Természetes, hogy az ilymódon megszerzett készségek és ismeretek értékesebbek és maradandóbbak a készen kapott és elfogadott ismereteknél. — Az iskolai filmoktatás nagy pedagógiai jelentőségét felesleges különösebben bizonyítani. A székesfőváros közoktatás- ügyének vezetősége felismerte ennek a tanítási és nevelő eszköznek nagy jelentőségét és már három évvel ezelőtt megkezdte az iskolai, tűzveszélymentes keskenyfilmek gyártását. E pillanatban a fővárosi iskolák már több mint 10.000 méter keskeny film birtokában varrnak. Legújabban 30 darab oktatófilm várja a bemutatást. Külföldi csereakció útján ezeknek az oktatófilmeknek a száma megsokszorozódik. A fővárosi iskolák filmoktatása tehát valóban komoly léptekkel halad előre. Az iskolákat felszereljük megfelelő vetítő gépekkel és filmekkel. A filmoktatás központüag kidolgozott tervezet alapján történik. A legközelebbi jövőben várjuk a belügyminiszter engedélyét és ha ezt rövidesen megkapjuk, akkor még az idei télen megindul a fővárosi iskolákban a filmoktatás, helyesebben az egyes tantárgyak keretében a filmek útján történő szemléltetés. Az elméleti oktatás kiegészítéseképen filmeken bemutatásra kerülnek a természetrajz, földrajz, a fizika, a csillagászat, az antropológia, a vegytan, az egészségtan és a testnevelés számos olyan megnyilvánulásai, amelynek így az oktatást tökéletesebbé és fogékonyabbá teszik. De lesznek olyan iskolai filmek is, átaéLyek - ___ az ifjúság erkölcsi és hazafias nevelését”" célozzák. As elemi, a polgári és középiskolák más és más filmtananyagot kapnak. Angliában évente többezer iskolát szerelnek fel iskolai filmoktatásra és hasonló a helyzet Németországban is. Hazánk a maga szerény eszközeivel természetesen e téren is lassabban haladhat előre. A főváros a magyar közoktatásügy terén ebben a vonatkozásban is példaadőan tette meg a kezdeményező lépést. Fokozatosan minden iskolát felszerelnek majd vetítőgépekkel. A filmoktatás rendszeresítése korszakos újítást teremt a főváros iskolaügyében. ELEKTROMOTORJA TÖKÉLETESEN MŰKÖDIK, HA: szén- és bronzkeféi, kollektorai HAGUR KOLLEKTOR, >ZEN- ES BRONZKEFE ÜZEM MÜ>ZaKI ?AL!iUT-tól Budapest, Vili., Kisfaludy-u. 29. Tel.: 41-3-40 vnlók. 6ABRIEL ANTAL oki. gépészmérnök villany», vízvezeték», központi fűtésszerelési vállalata Budapest, XL, Eszék-u. 18. Tel.: 68-3-%. Korszakalkotó újítás a főváros iskoláiban: bevezetik a filmoktatást Fokozatosan minden iskolát felszerelnek vetítőgépekkel — A gyakorlati élet szükségleteinek megfelelően átszervezik a polgári iskolák oktatását
