Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-05-08 / 19. szám
Budapest, 1935 május 8. 3 PESTI KIRAKAT o/We^int a játékkaszinó A jó Isten tudja, hogy hányadszor vetik, már föl a gondolatot, hogy Budapestnek játékkaszinóra van szüksége. Mindez természetesen minden alkalom- i mai úgy történik, mintha a főváros és a magyar j idegenforgalom ügyéért aggódó lelkek ötlenék ki \ ezt az immár haláilosan unalmas kísérletezést. De I talán van valami tendencia is abban, hogy szajkó- j módra újra és újra addig ismétlik az ostoba szólamot, i míg a korlátoltabbak, a jóhiszeműségükben gyet- moltalanok, a tehetetlenségükben is alkotni vágyók j — ahogy Pesten mondják — „mellre szívják”. Ki \ tudja, akadhat kevéssé Incidens elme, akár maga- i sabb és felelösebb helyen is, amely egyszer mégis í csak azt fogja 'mondani: ej, ej, ez a játékkaszinó j ötlete addig vándorol, addig bujkál, míg egyszer j csak mégis megvalósul, meg kell valósulnia, ónért nyilván azért nem tud meghalni, azért bolyong li- dércfényként az ötlet lelke, mert jó üzlet rejtőzik mögötte. Hát lehet, hogy jó üzlet. De nem a köznek. Nem az államnak. Nem a fővárosinak. Nem az idegenforgalomnak. Nem a magyar erkölcsnek és a magyar becsületnek. Hanem jó üzlet egyeseknek, gründolóknak és pinkabérlöknek, akik az idegent nem mint barátot, hanem mint kifosztásra ítélt alanyt kezelik. Hát nekünk elég volt a kártyabarlangokból, a kis fosztogató kaszinókból, politikai pártkörök cégére alatt működő apró zsivány- tanyákból, semmi szükség sincs arra, hogy ezek helyett valami olyan gigantikus fosztogató intézmény létesüljön, amely ezeknek az apró gazságait egyesíti és ha eddig a kis zsiványtanyák miatt csak idehaza szégyeltük magunkat, ez a nagy játék- i kaszinó, amelynek ötlete megint kísért, az egész világ előtt állítson bennünket pellengérre. Semmi szükség nincsen arra, hogyha eddig idehaza, kicsinyben, krájzleros hazardörséggel fosztogattuk egymást, most a külföldieket csábítsuk ide, hogy kifoszthassuk őket és hogy ennek, a gyalázatos mo- lochnak a karjaiba dobjuk oda a magunk polgárait, a magunk erkölcseit és a magunk becsületét is. Ha a számtalan érv mellé, amelyet a játék- kaszinó gondolata ellen az idők során már felhoztunk, még valamit lehetne állítani, akkor elmondjuk még azt is, hogy bármi komoly idegenforgalomemelést egy ilyen bűnbarlangtól nem remélünk, de arra az idegenforgalomra, amilyet egy játékkaszinó szokott csinálni, igazán nincsen szükségünk. Lehet, hogy a játékkaszinók vonzóerővel vannak gyöngébb jellemű gazdag emberekre is, de egészen bizonyos, hogy seregestöl csődítené a magyar fővárosba azt a szörnyű nemzetközi csőcseléket, a szélhámos hadnak azt a keselyű-falkáját, amely a könnyen eldobott pénz szagára a világ minden játékbankjában gyülekezni szokott. Ezzel a szemétnéppel ne gazdagodjék Budapest idegenforgalma és az a kormányzat, amely a keresztény nemzeti gondolat jegyében vezeti az ország ügyeit, ezek ellen és a játékkaszinó vállalkozói ellen állítson föl olyan vesztegzárat, amelyet semmiféle hatalom meg ne nyithasson. Budapestnek meg vannak a maga példátlan, vonzó erői, amelyekkel talán a kerek világon egyetlen város sem rendelkezik. Nem kell itt mást csinálni, minthogy ezeket a vonzó erőket a. legtökéletesebben kifejleszteni, bő áldozatkészséggel olyan tökéletességre emelni, hogy mindenki, aki szépségre és kultúrára éhes, a magyar fővárosért lelkesedjék és a magyar fővárosba tóduljon. Ennek a városnak lakosságában szunnyadó nemes erőket kell kifejleszteni, ennek a városnak a fiait kell minél tökéletesebb kultúrára nevelni, a jó modor és a nyelvtudás áldásait kell ennek a városnak minden fiára kiterjeszteni. Akkor aztán verhetetlen lesz Budapest, akkor aztán az idegenforgalom terén nem lehet többé vele versenyezni. És ha már magáról a nagy szörnyetegről van szó, beszéljünk a kisebb, elszórtan még mindig található szipoly őzökről is. Budapest lakosságának erkölcsi emelkedettsége, amely hála Istennek állandóan javul, már nagyrészt meg- fullasztotta azokat a kis kártyabarlangokat, amelyek egy időben valósággal elárasztották az egész fővárost. De ha vannak még csokevényei, azokat is irgalmatlanul ki kell irtani, ha vannak még üszkös sebek, azokat is kíméletlenül ki kell égetni. És még egyet. A külföld csábításától is meg kell védeni érmék a vámosnak, ennek az Országnak könnyelmű lakosságát. Mert ne tessék elfelejteni azt, hogy Badenben, a Semme- ringen, ' Kitzbühelben és a többi játékbankban még mindig nagyon sűrűn fordulnak elő magyarok és még mindig igen sok apró magyar pengő vándorol az ördög kasszájába. A kormánynak módjában van, hogy ezt megakadályozza és meg is kell akadályozni. Olvasunk máris arról, hogy a magyar pengő kivitelét igen helyesein meg akarják akadályozni. Mélységes nemzeti és erkölcsi kötelesség ma az, hogy minden pengőt háromszor is megforgassanak az illetékesek a kezükben, amíg megadják ró, a kiviteli engedélyt. A magyar pengő és a magyar erkölcs védelme parancsolóan követeli ezt. Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlap útján elsőnek ismerteti a státusrendezés szenzációs részleteit Sérelmeket akarok orvosolni és egyúttal megtakar!« fást igyekszem elérni, — mondja a polgármester Egyéb időszerű kérdések megvilágítása Mialatt a városházi pártok vezetőit a jelölt* listák összeállítása foglalkoztatta, Szendy Károly polgármester rendkívül nagyjelentőségű előterjesztések kidolgozását rendelte el. A közeledő törvény- hatósági választásokat megelőző izgalmas hangulat a városházán is észlelhető ugyan, de nem olyan mértékben, hogy a főváros közönségét érintő problémák megoldásának az előkészítését hátráltathatná. Ez elsősorban Szendy Károly polgármesternek az érdeme, akit az öt jellemző eréllyel és munkakészséggel dolgozik kora reggeltől késő estig. A városházi pártok vezetői kétségkívül csak a legnagyobb helyesléssel vehetik tudomásul Szendy Károly polgármesternek azt a szándékát, hogy a választási agitáció hangulatától függetleníti magát és sorra előkészíti mindazokat a polgármesteri előterjesztéseket, amelyekkel az új t örvény hatású gi bizottságot óhajtja foglalkoztatni. Szendy Károly polgármester, akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának. — Ügy dolgozom, mint hogyha nem is volna kitűzve az új községi választás. Nekem az a feladatom, hogy a városházi adminisztráció munkálatait irányítsam és én ezt a feladatot teljes egészében végrehajtani igyekszem. Természetesen sok munkát ad magának a választásnak az előkészítése. Ezzel a közjogi ügyosztály foglalkozik, amelynek személyzetét, a nagy munkaanyagra való tekintettel, kénytelen voltam felduzzasztani. A többi ügyosztályokat nem érdekelhetik a választási előkészületek. Kezdettől fogva arra törekedtem, hogy a városházi ügyosztályok személyzetét függetlenítsem a közeledő választások hangulatától. Ez teljes mértékben sikerült, aminek legfőbb bizonyítéka az a sok előterjesztés, amelyeknek elkőkészítő munkálatai befejezéshez közelednek. Ezeket az előterjesztéseket már az új tch-vényhatósági bizottság fogja megvitatni. Elkészült a státusrsndezés Arra a kérdésre, hogy, melyek azok a fontosabb előterjesztések, amelyeknek az előkészítését rendelte el, Szendy Károly polgármester a következőket felelte: — A készülő előterjesztések, közül a státusrendezésről szóló polgármesteri előterjesztés adja a legtöbb munkát. Olyan nagyarányú státusrendezést készítünk elő, amilyenre 25 év óta nem volt példa. A legutolsó ilyen természetű és ennyire széleskörű státusrendezést Bárczy István készítette. Az azóta eltelt negyedszázad igen sok új igényt támasztott. A státusrendezésnél a következő alapelveket fektettük le: 1. A középső állások csökkentése. 2. Az alsó állások arányosítása. 3. Az ideiglenes állásoknak a lehetőség szerint való megszüntetése. — Számomra, mivel a pártatlan, igazságos, gyors és egyszerű közigazgatást rendkívül fontos tényezőnek tekintem a nemzeti életben, rendkívül nagy horderejű feladatot jelent ennek a hosszú id,őre szóló státusrendezésnek az előkészítése. Rendet akarok teremteni ezen a téren, amelyen oly sok visszásság mutatkozik esztendők óta. Ugyanakkor, amikor sok sérelmet akarok orvosolni, egyúttal igyekszem megtakarításokat is elérni. Nézetem szerint legalább 100 ezer pengőt fog kitenni az az összeg, ami megtakarításként fog jelentkezni. Mindenekelőtt átszervezek 35 se- gédfogalmazói állást. Az ideiglenes állások számát a minimumra csökkentem. Természetesen sok függ attól, hogy milyen pénzügyi lehetőségekkel számolhatok, Az alacsonyabb rendű állásoknál mutatkozó aránytalanságokat megszüntetem és ezzel sok panaszt orvosolok. Három iwűssaki tanácsnoki állás — További jelentős változást hoz a státusrendezésnek az a része, amely a ta,nácsnoki állások számának végleges megállapítását tartalmazza. Ezidőszerint 21 tanácsnoki állás van. A 21 tanácsnok közül 13 a központi városházi adminisztrációban működik, mint osztályvezető, nyolcán pedig elöljáróságok élén állanak. A tanácsnoki állások számát kettővel szaporítjuk. A két új tanácsnoki állás közül az egyiket jogi, a másikat műszaki minősítéshez kötjük. Összesen tehát 23 tanácsnoki állás lesz, amelyek közül három lesz műszaki minősítésű. Ma 19 jogi minősítésű és két műszaki minősítésű tanácsnoki állás van megszervezve. Jelentős változás lesz a tanácsnoki állások fizetésének újabb megállapításánál. Hét címzetes alpolgármester A tanácsnokok a III. fizetési fokozatban kezdik működésüket. Itt két alcsoport lesz. A kezdő tanácsnoki fizetés 792 pengő marad, ami automatikus előlépésnél 880 pengőre emelkedik. Ebből a fizetési fokozatból a tanácsnokok a II. B. fizetési fokozatba léphetnek elő, de csak; közgyűlési választások útján. A II. B. fizetési fokozat alsó csoportjában 1056 pengő_, felső csoportjában pedig 1296 pengő lesz a tanácsnokok fizetése. Azoknak a tanácsnokoknak, akiket a közgyűlés választás útján a II. B. fizetési fokozatba léptet elő, alpolgármesteri cím jár. Összesen hét ilyen címzetes alpolgármesteri tanácsnoki állást szervezünk. A tényleges alpolgármesterek a II. A. fizetési csoportban 1400 pengő havi fizetéssel kezdik pályájukat, ami 1700 pengőig emel- kedhetik. Azért van szükség erre az átszervezésre, mert a közgyűlés most a tanácsnokokat életfogytiglan választja, tehát módot kell nyújtani arra, hogy megfelelő működés alapján előlépésben részesülhessenek. Erre az előlépésre, amivel az alpolgármesteri cím jár, tíz évi tanácsnoki működés után kerülhet sor, de minden egyes esetben a közgyűlés hozzájárulására lesz szükség. A II. B. fizetési osztályba sorozzuk egyébként a tisztifőügyészi, a tisztifőorvosi és az árvaszéki elnöki állásokat is, míg ezeknek a helyettesei a III. fizetési osztályba fognak tartozni. Az úf közgyűlés elé kerül a közlekedési reform Szendy Károly polgármesternek ez a bejelentése nagy feltűnést fog kelteni az érdekelt városházi tisztviselők körében. A beszélgetés további során érdeklődtünk Szendy Károly polgármester egyéb munkatervei iránt is. Szendy Károly polgármester a következőket mondotta: — Legközelebbi munkaterveim között szerepel a közlekedési reformtervek megvalósítása is. A közlekedési reformtervekről szóló különböző előterjesztések teljesen elkészültek és csak azért nem valósulhattak meg, mert a törvényhatósági bizottság megbízatása lejárt. Továbbra is arra az álláspontra helyezkedem, hogy ezeket a közlekedési reíormterveket csak az autonómia illetékes szerveinek a hozzájárulása után valósíthatom meg. Ezek közé számí(P. b.)
