Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-04-03 / 14. szám

8 Budapest, 1935 április 8. JJx)vpj?aiiJíijzLXP Előfizetési ára: egész évre ...............................................24 pengő fél évre ........................ ..... 12 pengő Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjenek. Ast é£eí mmssfcedkűke Három nap óta mindenki erről beszél, a lapok erről írnak, még a választási aján­lások esélyeinél is jobban érdekli az embe­reket az emberi szív regényének az a finom, megható kis fejezete, amelynek hősei: Ko­vács Ferenc állásnélküli kirakatrendező és a családja, továbbá — Gömbös Gyula mi­niszterelnök. A történetet nyilván mindenki ismeri. A kirakatrendezőt, aki hónapok óta állás nélkül van, feleségestöl, beteg gyere­kestől kirakta az utcára a háziúr, egy ügy­véd, akinek a történet szempontjából, de talán általában is, nem fontos a neve. A szerencsétlen ember nem tudta már, kihez forduljon, hová apelláljon, erre gondolt egy nagyot, és expresszlevelet írt Gömbös Gyu­lának. Néhány sorban előadta pa.naszát és néhány óra múlva már fedél alatt volt csa­ládjával együtt. Gömbös Gyula, aki állan­dóan a bürokrácia kiirtásáról beszél, ezzel az egyetlen cselekedetével jobban és kéz­zelfoghatóbban bizonyította be szándékai őszinteségét, mint bárki más elődje valaha. Gömbös Gyula az élet miniszterelnöke, nem pedig a ködös távlatokban születő és fon­toskodó rendeleteké. Gömbös Gyula nem teketóriázott, nem írt alá aktát és nem do­bott aktát a bürokratikus gépezet sokezer­szeres sokszorosítójába. Kovács Ferencnek nem kellett családostól a Dunába urgani és nem kellett elhantolása alkalmából végig­hallgatnia egy elkésett akta ostobai törté­netét. ö expresszlevelet írt, a miniszter- elnök pedig még az expresszl&vélnéi is gyor­sabb alkalmatosággal: magyar szíve dob­banásával válaszolt, egy magyar család vergődő jajszavára. Ennyi az egész, de ér­demes arra, hogy egy iciny-piciny kis szél­jegyzet legyen abban a műben, amely egy­kor megörökíti Gömbös Gyula és vele az ország történetét. Sipőcz Jenő köszöneté a sajtónak. Szombaton délben meleg, háziünnepség színhelye volt a főpol­gármester üjvárosházbeli hivatala. Sipőcz Jenő dr. főpolgármester magához kérette a sajtó képviselőit és meghatott hangon köszönetét mondott nekik azért a kivételes elismerésért, azokért a nemes hangon megírt méltató cikkekért, amelyekkel az újságírók ünnepelték őt a lapok hasábjain tizenöt­éves működése alkalmából. Most utólag, az ünnep­lés után, amelyből mi is kivettük részünket, meg­állapíthatjuk, hogy Sipőcz Jenő érdemeinek mélta­tása a szép ünnepi fordulón nem volt valami ne­héz feladat. Spontán jöttek a szavak, az elismerés­nek és a továbbiakra vonatkozó szerenc^ekívánat- nak szavai, mert hiszen mindazok, akiknek módjá­ban volt megismerni Sipőcz Jenőt, megtanulták öt királyi Oszfálysorsjjáték főárusítói kérik hogy mindazok, akik a postán küldött sorsjegyek árát még nem egyen­lítették ki, szíveskedjenek a megfelelő összeget azonnal megfizetni, mert a nyereményigény csak úgy biztosítható, ha a sorsje­gyek ára az előírt 30 fillér költséggel együtt a húzás előtt kiegyenlíttetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sorsjegyet nem akarja megtartani, küldje azonnal vissza az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek sem­mi jogot nem bizto­sítanak, a főárusítók­nak azonban kárt okoznak, ha azo­kat nem kap­ják vissza. nem csupán becsülni, hanem szeretni is. Azok a cikkek, amelyeket Sipőcz Jenő szombaton köszönt meg, ennek a szeretetnek sugallatára íródtak és talán a szeretet adta valamennyinek azt a közös átütő erőt, amely Sipőcz Jenőt különösképp meg­hatotta és amely arra indította, hogy egy kis csa­ládias összejövetel keretében köszönje meg a róla írt meleg sorokat. Mondani sem kell talán, hogy ezzel a kedves és egyben előkelő gesztusával csak még inkább megerősítette és összekovácsolta az igaz barátságnak azt a láncát, amely a sajtó mun­kásait az ö kivételesen szeretetreméltó egyéniségé­hez fűzi. Liber Endre alpolgármester rádióelőadása. Liber Endre alpolgármester hétfőn este nagyérde- kességü előadást tartott a rádióban Budapestről, mint egyetemi városról. Előadásában meleg mélta­tással emlékezett meg' a. Pázmány Péter egyetem nagy kulturális jelentőségéről és külön kiemelte, hogy az ősi Alma Mater az idén üli meg 300| |éves jubileumát, amely ünnepségekbe a székesfőváros is bekapcsolódik. Kegyeletes és hazafias érzéssel szó­lott a már csaknem feledésbe ment és a Pázmány Péter egyetemnél is kétszáz évvel idősebb budai egyetemről, amely nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik legrégibb alapítású főiskolája volt. Beszédes bizonysága ez amiak, hogy a kultu­rális berendezkedések terén a nyugati nagyvárosok idöbelileg sem előzték meg a magyar fővárost. — Itt említjük meg, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester meleghangú beszéd kíséretében szerdán nyújtotta át Liber Endre alpolgéir mesternek a Magyar Ér­demkereszt második osztályúi keresztjét, amellyel őt a kormányzó a közelmúltban kitüntette. A közigazgatási bizottság hétfőn nem tart ülést. Ritka eset, ha a. közigazgatási bizottság ren­des havi ülése elmarad. A törvényhatóságnak ez a szerve az, amely állandóan permanenciában van, nem ismer nyári szünetet, sőt még a közgyűlési fel­oszlatás sem érinti. Az április havi ülés most mégis elmarad, ületve eltolódik. Igaz, hogy csak tehnikai okok miatt. Az országgyűlési választások szavaza­tainak összeszámlálása ugyanis 8-án és 9-én lesz és 8-án lett volna a közigazgatási bizottság e havi ülése is. A bizottság számos tagja e napon az ösz- szeszámlálással lesz elfoglalva és az újvárosházán az ülésteremre is szükség lesz, ezért Sipőcz főpol­gármester úgy intézkedett, hogy a bizottság ülését április 15-ére elhalássza. Továbbra is lesz zene a Gellérífürdő terraszán. A városgazdasági bizottság legutóbbi ülésén élénk vita folyt arról, hogy a Gellért-szálló és fürdő ter- raszán szóljon.e a zene, amely a panaszok szerint zavarják a pihenők és betegek éjszakai nyugal­mát. A bizottság minden oldalról megvilágította ezt a látszólag- nem nagy problémát és felsorakoz­tak az érvek, ellenérvek, amelyek a. zene létjogo­sultságát, vagy annak fölösleges voltát akarták igazolni:. Nem kétséges, hogy a hullámfürdő hatal­mas vonzóereje és idegenforgalmi jelentősége meg­követeli, hogy külföldi mintára zene is szórakoz­tassa a fürdövendégeket és ez annyira hozzátarto­zik az ilyen előkelő nyitott fürdő jellegéhez, hogy annak megszüntetése valóban oktalan kárt és hiányosságot jelentene. Az idegenforgalmi érdekek, a fürdő látogatottsága és a hullámfürdő szórakoz­tató színvonala egyaránt megköveteli a zenét és a táncot, ami nélkül ma modern és előkelő luxus- fürdő el sem képzelhető. A bizottság döntése végül is megtalálta a. kivezető utat; Bánlaky Gáza vezér- igazgató vállalkozott arra, hogy Gundel Károly vendéglőssel egyetértőén szalon-zenekart fognak szerepeltetni, hogy ez a halk mu'zsika ne zavarja a szállóban pihenők nyugalmát. A Gellért-szálló európaszerte elismert, kitűnő vendéglősének, Gun. del Károlynak lejárt szerződését egyébként a bizott­ság a régi feltételekkel két évre meghosszabbította. A főpolgármester átnyújtotta Nagy Ferencnek a kormányfő tanács ősi kinevezésről szóló okiratot. Megírtuk, hogy a kormányzó Nagy Ferenc törvény- hatósági bizottsági tagot kormány főtanácsossá ne­vezte ki. A kinevezésről szóló legmagasabb okiratot Sipőcz főpolgármester Nagy Ferencnek szerdán meleghangú beszéd kíséretében átnyújtotta. A vendéglátóiparra és a kereskedőkre is ki­terjesztik az idegenforgalmi illetéket. A budapesti szállodások fellebbezéssel fordultak a múlt év vé­gén a belügyminiszterhez, a külfödi propaganda céljára szedett idegenforgalmi járulék ellen. Most érkezett le ebben az ügyben a kormány döntése. A belügyimniszter a szállodások fellebbezését el­utasította és megállapította, hogy a főváros a mai viszonyok között a járulékból származó jö­vedelmet nem nélkülözheti. A miniszter leiratában azonban felhívta a főváros vezetőségének figyel­mét arra, foglalkozzon azzal a gondolattal, nem lenne-e helyesebb és méltányosabb az idegenfor­galmi járulék fizetését a vendéglősökre, kávé­sokra, mulatóhelyekre és azokra a kereskedőkre is kiterjeszteni, amelyek az idegenforgalmi propa­ganda előnyeit szintén élvezik. A főváros vezető­sége rövidesen foglalkozik a kormányleirat észrevételeivel. Fürdőügyi és idegenforgalmi előadások. A Bu­dapesti Építőmesterek Ipartestülete és a Magyar Április 4-én és 6«án délután Sél 3 érakor Ügetőverseny Építőmesterek Egyesülete a „Teremtsünk munka- lehetőségeket” akció keretében Budapest-Fürdő- város címmel előadásokat rendez. A napokban Tausz Béla dr. főorvos, az Idegenforgalmi Szövet­ség alelnöke tartotta az előadást Buda régi fürdői­ről. Vetített képek kíséretében vázolta a római, középkori- és későbbi fürdőéletet, a régi, részben eltűnt és újonnan föltárt források jelentőségét. Buda ritka gyógyvíz-gazdaságát és a jövő lehető­ségeit. Maga az előadó is nyomára akadt egy el­pusztult és betemetett fürdőnek, ezenkívül még több elfelejtett és kihasználatlan fürdöértéke van Budapestnek. Tábori Kornél főszerkesztő „Fürdő­város és idegenforgalom” címmel, főképp az építé­szet nézőpontjait és újabb tennivalóit világította meg. Az első, ami nélkül Budapest nem lehet, a reumások s hasonló betegek világfürdöje: a fürdő- kórház fölépítése Budán és a fürdöszálló Pesten, a Széchenyi fürdőnél. Idén már 8 különvonat, ületve társasutazás szervezése folyik-Münchenben, ugyan­annyi Berlinben, eddig 4 francia különvonat, 11 angol különvonat, több svájci, hollandiai és olasz cserevonat és társasutazás várható Budapestre. A Balaton mellé főleg Ausztriából, valamint Bajor- és Poroszországból jönnek nagyobb csoportok. Az eddiginél tehát jobban föl kell készülnünk és az előadó ismertette azt, hogy milyen új építkezésekre, főképp vidéki átalakításolsxa van szükség. Tábori 8 pontból álló javaslatot tett, a többi közt arról, hogy az építészeti szervek gondoskodjanak pályázat ki­írásáról olyan újabb tervekre nézve, melyek a nehéz viszonyok között is megvalósíthatók. Javasolta, hogy szervezzenek nemzetközi építészeti kon­gresszust, amelyre Európa minden országát meg­hívják, 1936-ra Budavára visszafoglalásának és a főváros újjáépítésének 250-ik évfordulója alkalmá­ból. Indítványokat tett a külföldi propaganda és az idegenvezetés reformálásáról is. Az előadások sorozatát április 2-án befejezték. Ez alkalommal Kozál Henrik műépítész a Gellérthegy és környéke fürdővárossá történő kialakításáról értekezett. Elkészült a budapesti angol díszalbum. A velszi herpeg látogatása adta az impulzust Kovácsházy Vilmos tanácsnoknak, az idegenforgalmi ügyek intézőjének ahhoz, hogy szélesebb körben felhívja az előkelő angol társadalmi körök figyelmét a magyar fővárosra. Díszes kiállítású 144 oldalas album készült Budapestről, amelyet az előkelő lon­doni társadalmi kluboknak és India legfelsőbb köreinek küld meg a főváros vezetősége. A nyom­da: művészet minden tökéletességével előállított albumot a legközelebbi napokban juttatjéik rendel­tetési helyére. Busch-világszenzációk Budapesten. A főváros közönsége páratlan atrakcióval gazdagodik a kö­zeljövőben, amikor megnyitja kapuit a Busch-féle Fővárosi Cirkusz. Budapesten kényes és nagy- igényű a közönség és ezért kockázatos vállalkozás egy átlagmüsort az érdeklődök elé állítani. Volt cirkusz a múltban is Budapesten, ahol a megszo­kott kép várta a közönséget: idomított lovak, mű­lovarnők, néhány közepes állatszám, szokványos bohócjelenetek, mérsékelt tudású akrobaták és erö- müvés-zek, ami lehetett pillanatnyüag szórakoztató, de átütő erejű élményt nem jelentett a közönség számára és bombasikert nem hozott a cirkuszi vállalkozónak. A Busch-cirkusz a világ legnagyobb- ilynemű vállalkozása. Állandó állomásai Bécsben, Varsóban, Berlinben, Nürnbergben és Dortmund- ban vannak, ezenkívül vándortársulatai bejárják az egész világot, Ausztráliától Szibériáig. A ván­dortársulatok természetesen külön Busch-vonaiokon utaznak és a ponyvasátrak alatt például 12.000 főnyi nézőközönség foglalhat helyet. Ezek a mére­tek mutatják, hogy Budapesten nem egy közép- minőségű cirkuszvállalkozás nyitja meg kapuit, hanem az a Busch-világmárka, amely mindenben a legszebbet, a legnagyobbat, a legfrappánsabbat és a legmeglepőbbet nyújtja. Budapestnek komoly szenzációja a Busch-cirkusz, amelynek első; programjába halmozódnak a lenyűgöző látnivalók és a cirkuszi művészet minden kirobbanó válto­zatai. A Fővárosi Busch-cirkusz átalakított néző, tere április 20-án, Nagyszombaton nyílik meg a kö­zönség számára, amelyen személyesen résztvesz J. Busch igazgató-tulajdonos, akinek budapesti helyettese, Dolly A. Back készíti elő a cirkusz- művészet nálunk még soha nem látott eseményeit. — Máról-holnapra gazdag ember lehet, ha kihúzzák a. sorsjegyét egy főnyereménnyel. Uj sorsjáték, új remény­ség! 'Április 13-án kezdődik az új m. kir. osztálysorsjáték, melyen 300.000, 200.000, 100.000 pengő is nyerhető, össze­sen 42.000 nyereményt sorsolnak ki közel 8 millió pengő készpénzben. A sorsjegyek ára egy-egy osztálya: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő, az összes főárusítóknál. Mindenkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye. IBBIBHIBBIINIBNIIIIIIHIBIIIIIIE------Breifner Bernát Jé gszekrények és Hűtőkészülékek Gyára Gvár raktár és iroda: Budapest, VI., Király ncca 36 Alapiitatott 1876 HOFBAUER ÉS PIAZZA ÉPÍTŐMESTEREK TELEP IRODA VI., BÉKE-TÉR 5. VI., SZONDY-ü. 34. TELEFON: 18-8-59.

Next

/
Thumbnails
Contents