Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-04-03 / 14. szám
Budapest, 19S5 április 8. ä Búcsú egy üzemigazgatótól Az elmúlt hétnek egy csendes és negatív eseménye volt. Az ember szinte szeretné elhallgatni, mert magának a hírnek a közlése is veszedelmesen ártalmas a székesfőváros egyik legnagyobb, legtisztességesebb üzemére, az élelmiszerüzemre. Hiszen ennek a városnak apraja-nagyja tudja azt, hogy a Községi Élelmiszerüzem egy volt Reich Samuval; az egész üzem nagyszerű tevékenysége, szociális és közegészségügyi eredményei, kereskedelmi sikerei, mind-mind Reich Samu nevéhez fűződnek. Ami közel negyedszázad óta ebben az üzemben történt és minden, aminek áldását a nagy- közönség legszélesebb rétegei érezték, Reich Samu személyes ténye volt. És most ez a Reich Samu távozik a vezérigazgatói állásból, távozik váratlanul, úgy hogy betegszabadságra megy, majd egy évi felmondási idő eltelte után nyugdíjba vonul. Nem tér többé vissza az üzembe, amelynek egész életét és egész nagyszerű munkásságát szentelte. Reich Samut elkedvetlenítették, kedvetlenül pedig nem lehet azt a munkát végezni, amelyet olyan tökéletesen végzett mindenhol. Befejezett tények elé állított bennünket a fővárosi üzemek eme legkiválóbb adminisztrátora és leginkább kereskedelmi szellemű és szociális érzésű vezetője, ilyenformán nem akarunk senkinek szemrehányást tenni, vagy senki ellen vádat emelni. Győzedelmeskedtek azonban azok, akik hosszú időn át támadták Reich Samut és akiknek támadása mutatta meg Budapest közönségének, hogy mi is az az élelmiszer-üzem és ki az a férfiú, aki annak élén áll. Ezek a támadások mutatták meg mindig leginkább Reich Samu erényeit és ezek tették népszerűvé nemcsak Budapest legszegényebb néprétegei előtt, de a középosztály előtt is, amelynek viszonyai számára áldás volt, hogy a legelsőrendü és legegészségesebb árut olcsó pénzen szerezhesse be. Ezek mellett szinte másodrendű kérdés az, hogy amikor Reich Samu, Bárczy István és Folkusházy Lajos bizalmából, akik Hollandiából hívták öt haza, átvette ennek az üzemnek vezetését, ez az üzem aligha volt nagyobb, mint egy jobb sajtosbolt, vagy tojáskereskedés. Ma, amikor Reich Samu búcsút mond személyes, egyéni nagy müvének, 700 alkalmazottat és közel 200 ezer métermázsa évi forgalmat hagy maga után. Ezt a csodát azonban csak úgy lehetett megcsinálni, hogy a főváros népének bizalmát munkájával, üzleti becsületességével, az elsőrendű áruk közeikké tételével maga felé irányította. Ezért támadták öt és ha most ellenfelei győztek, az nagyon súlyos következményekre vezethet. Reich Samu két irányban hozott nyugati szellemet, nemcsak az élelmiszerüzembe, hanem az egész magyar élelmiszerkereskedelembe. Az egyik irány az árszabályozás volt. Az élelmiszerüzem 23 éven át volt vezérigazgatója rendíthetetlen szilárdsággal állott a helyén és letört minden árdrágító kísérletet, a legegyszerűbb, a legtisztább, a legnemesebb fegyverekkel. Azzal, hogy utoiérhetetlenül kitűnő árut adott és azzal, hogy üzeme megelégedett a legminimálisabb haszonnal, amelyet azonban mindig bőségesen pótol a rendkívülire emelkedett forgalom. A másik példátlanul nagy hatása volt Reich Samu működésének az, hogy megtanította a magyar húsipart a maga mesterségére. Megtanította arra, hogy kitűnő, ízletes, tiszta, egészséges, vagy ahogy kereskedelmi nyelven mondják, prima árut kell a közönségnek adni. A leghitványabb ha-' zugság az, hogy Reich Samu ellensége volt az iparnak. Nem igaz, ellenkezőleg, ő keltette életre, ő tette naggyá, megbízhatóvá, kitűnővé a magyar húsipart. Hiszen az ő hatása alatt történt az, hogy amikor még fővárosi bizottsági tagságot viselő hentesmestereket a háború alatt is élelmiszerhamisításért ítéltek el, akkor ma, Reich Samu hatása alatt, virágzó nagyvállalatok a hentesipar remekeivel árasztják el Budapestet. Ha ezeken kívül még valamit megemlítünk, akkor hivatkoznunk kell a háborúban szerzett rendkívüli érdemeire is. Budapest népe élénken emlékszik azokra a zsámolyokra, amelyeken százával ültek hajnalonkint a 'községi élelmiszerüzem boltjai előtt. Ezeknek a zsámolyoknak ezreit ma babérkoszorúval kellene ékesíteni. Mert ezek a zsámolyok voltak a szimbólumai annak, hogyha meg kellett is küzdenie Budapest népének a mindennapi betevő falatéért, de ez a mindennapi betevő falat egyetlen egy napon sem hiányzott senkinek a szájából. Nem hiányzott akkor sem, amikor már Európa összes nagyvárosainak lakossága kegyetlenül éhezett és a német falvakban is a legnemesebb eledel a lekvár volt. Hogy nekünk nem volt részünk az effajta nyomorúságban, mindez Reich Samu nagyszerű élelmezési politikájának eredménye, amelyet ma, amikor távozik rendkívüli sikereinek színhelyéről, őszinte megbecsüléssel, elévülhetetlen érdemeinek nyugtázásaképpen Budapest minden polgárának emlékezetébe kell idézni. (P- b.) Beér Sándor VÉSNÖK MESTEK 1 V., Gr. Tisza Istvin út B. au. • Telefon : 82-4-29 szivacsalátétos BÉLYEGZŐJE j lands, szép és líszla___ ______ Sz endy Károly háromhónapos polgármesteri működésének fényes ered« ménye a komoly beruházási program A legrövidebb időn belül megkezdődik a 21 milliós kölcsön felhasználása Szendy Károly polgármester mindössze három hónapra visszanyúló munkásságának értékes eredménye az a nagyarányú közmunkaprogram, amely a közeljövőben a közgyűlés elé kerül. A fedezetet ezekre a hatalmas alkotásokra kölcsönből fedezi a főváros, mert a belügyminisztertől kapott felhatalmazás alapján 21 millió pengő jut a főváros rendel- Icezésére, valóban kedvezőnek mondható 5.5%-os kamatszolgálat ellenében. A beruházó program magában foglalja a legszükségesebb létesítményeket, amelyek mindegyike a főváros új korszakának első lendületét jelképezi. A beruházó program végleges összeállítása a következő: A Margit-híd kiszélesítése......................................... 5,000.000 A Budapesti Egyetem tüdőbeteg osztályának építése ............................................................................. 800.000 A balatoni út útszakaszának építése .... 650.000 A Iíungária-körúti főgyűjtőcsatorna és az angyalföldi szivattyútelep építésének költsége ....................................................................... 5,400.000 A Tabán rendezése és parkozása.............................1,275.000 A koúányaluti aluljáró építése.............................. 600.000 A sertcsközvágóhíd modernizálása .... 1,300.000 A nagyvásártelepi raktárház építése .... 600.000 Az Cj Szent János-kórház nőgyógyászati pavillonja ................................................................. 600.000 A Szent Bászló-kórház bét barakkjának építése 150.000 A Rudas-fürdő bővítése és modernizálása . . 1,325.000 iskolaépítések ................................................................. 1,300.000 A XII. és XIII. elöljáróságok felállítása . . 500,000 Az autóbuszok szaporítása .... . . . . 1 nnp Pengő . . . zx,ooo.non A beruházó program végrehajtásáról és annak részleteiről SZENDY KÁROLY dr. pol gármesterliez fordultunk felvilágosításért, aki a következőkben válaszolt a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Alapos és megfontolt előkészületek után állítottam össze a beruházó programot, amelyeknek a megvalósításáéval tovább nem késlekedhetünk, ha valóban vigyázunk Budapest világvárosi színvonalára. A tervezett létesítmények mindegyike nélkülözhetetlen, mert a mai berendezések sok tekintetben hiányosak és nem mellőzhetjük a folyton fejlődő' nagyváros legelemibb kívánságait. Magától értetődik, hogy a közmunkaprogram a maga részletes indokolásával a közgyűléstől várja a szentesítést és én hiszem, hogy az autonómia, szívesen fogadja a polgármester munkaalkalmakat, teremtő javaslatait. — Nem lehet tovább várni a Margithid kiszélesítésével, mert ott a forgalom rövidesen megbénul. A tervek készen állanak és a költségek felét a kereskedelemügyi minisztérium vállalta. Nemcsak arról van szó, hogy a hidat közel hat méterrel kiszélesítjük és a vülamcsvágányokat középre helyezzük, hanem a rekonstrukció keretében a híd anyagának egy részét is kicseréljük. Elhangzottak olyan aggodalmak, hogy a Margithid immár elhatározott kiszélesítése letaszítja a napirendről az annyira sürgetett óbudai híd létesítését, amire kijelenthetem, hogy a Margithid kiszélesítése teljesen független az óbudai híd megvalósítójától. Az óbudai híd tervei ki vannak dolgozva, az anyagi fedezetet pedig továbbra is az eddigi forrásból: az ingatlan átírási illetékek felemeléséből merítjük. Az óbudai híd tehát mielőbb a megvalósulás stádiumába jut és bizonyos, hogy a Margithid zavartalan forgalmával együtt a Duna két partján elterülő északi városrészek közvetlen összeköttetéshez és gyors fejlődési lehetőséghez jutnak. — A budapesti egyetemi klinika tüdőbeteg- osztályának létesítése 800.000 pengőbe kerül, a költségek egyrésze itt is az államtól esedékes. A főváros kétségtelenül áldozatot hoz, azonban szívesen teszi ezt egyrészt, hogy a népbetegség leküzdésére újabb arzenált teremtsen, másrészt, hogy tiszteletét fejezze ki ezzel a gesztussal a háromszázéyes jubileumát ünneplő Pázmány Péter Tudományegyetem iránt. — Idegenforgalmi és közlekedési szempontból rendkívül jelentőségteljes a Balaton felé vezető fővárosi útszakasz, ami fokozott lehetőséget nyit a magyar tenger gyorsabb megközelítéséhez. Nemcsak kifogástalan autostrada, hanem közvetlenebb összeköttetés is létesül a Balatonhoz, ami bizonyára hozzájárul a Balaton- kultusz növeléséhez. — A legnagyobb közmunkakomplexum a Hun- gária-körúti főgyűjtőcsatorna és az angyalföldi szi- vaityútelcp építése és az ezzel kapcsolatos kültelki csatornázás. Nemcsak a lakosság testi épségének védelme, hanem közegészségügyi szempontok is indokolják ezeknek a berendezéseknek a sürgős üzembehelyezését. — Megépítjük a Tabánon átvezető széles főútvonalat és parkírozzuk az egyelőre üresen álló hatalmas területet, hogy ezzel előkészítsük e helyen a városrendezést és hogy a budai városrészek centrumában fekvő völgy zöld fütakarójával mutasson üde benyomást. — A halálsorompók problémáját mindannyian ismerjük és azok eltüntetésének fontosságát nem kell kiemelni. Meggyőződésem, hogy a kőbányai városrész ilymódon közelebb jut a főváros szívéhez és mintegy nyitányát jelenti a többi halálsorompók végleges lebontásának. — A mezőgazdasági export fejlesztésére irányul a sertésközvágóhíd megnagyobbítása és modernizálása. Zsírexportunk tartósan fejlődik, szükséges tehát, hogy higiénikus keretben történjen a külföldi kivitelre váró exportcikk feldolgozása. Bekapcsolódik az exportba a nagyvásártelep is, ahol a beruházó program keretében külön raktárház épül. — Az üj Szent János-kórház valóságos városjellege betetözödik a szülészeti és nőgyógyászán pavillonnal, ami azt jelenti, hogy ez a kórházkomplexum a gyógyítás összes feltételeit így elnyerni fogja. Régi szükséglet a Szent László-kórház két új pavilonjának építése, hogy ott a férőhelyek miatti panaszok megszűnjenek. Világvárosi jelentőséget hoz a Rudas-fürdő modernizálása és a rheuma- szanatórium, amelyek már a fürdőváros első komoly megnyilatkozásai. — Néhány iskola építése elmaradhatatlan követelmény, a további építkezések pedig akkor lesznek esedékesek, amikor az autóbuszok szaporítására most kihelyezendő másfél millió pengőt a BESZKART- től visszakapjuk és azt az iskolaépítési program fejlesztésére fordítjuk. Megvalósul a hegyvidéki és az angyalföldi elöljáróság is, arnelykkel eleget teszünk az öt évvel ezelőtt hozott törvény intencióinak, ahol tudvalevőleg^ tizennégy közigazgatási kerület felállítása van előírva. Kibővül az autóbuszközlekedés és ebben a vonatkozásban úgyszólván a tökéletességig emeljük e modern járművek forgalmát. — Minden törekvésem arra irányul, — fejezte bo a polgármester, — hogy a munkálatok a, legrövidebb időn belül megkezdődjenek és a tavaszi hónapokban a munka zajától, az építömunka mozgalmasságától, az ipari üzemek és a gyárvállalatok gépeinek zakatolásától legyen hangos Budapest élete. A polgármester harmincéves jubileuma Bizonyára a nehéz idők és az új, a Szendy-féle stílus eredménye, hogy az elmúlt héten a magyar közélet egyik legkiválóbb pozícióját betöltő férfiúnak harmincéves jubileumát kétperces ünnepségen végezték el. Valaha a magyar lakodalmak egy hétig tartottak és bizonyos, hogy az ötven, negyven, harminc, huszonöt, tíz, öt és harmadféléves jubileumok szintén meglehetős időbe, pénzbe, szónoklatba és lakomába kerültek. A minapi jubiláns, aki nem volt más, mint maga Szendy Károly polgármester, a^on kezdte jubileumának megünneplését, hogy egyszerűen megfeledkezett róla. Talán ö volt leginkább meglepve, amikor a tanácsnoki értekezleten Liber Endre alpolgármester őszinte meleg szavakkal ünnepelte öt és megemlékezett arról, hogy kereken harminc esztendeje foglalta el helyét, egy másodéves fiatal jogászgyerek a főváros segédhivatalának tintás, kopott íróasztala mellett. Szendy Károly röviden és melegen köszönte meg a kitüntető megemlékezést és elővette a soron következő aktát, amelyet a tanácsnoki értekezlet tárgyalni kezdett. Ha a polgármester elveivel ellenkezik is, hogy még egy kis időt és papirost „fecséreljünk” erre a jubileumra, de kötelességünknek érezzük, hogy elmondjuk: nemcsak a tanácsnoki testület, de Budapest népe is őszinte tisztelettel állt meg egy percre munkájában, amikor ennek a harminc esztendőnek a hírét olva,sta az ujság'ban. Erről a jubüeumról igenis, beszélni kell, mert példának kell ott állania ennek a harminc esztendőnek nemcsak a főváros tisztviselői kara, de Budapest egész lakossága előtt. Mert Szendy Károly hárem évtizede kivételes három évtized volt. Nem a kényszer, nem a szigorú főnökök, hanem a saját maga lelkiismerete zsúfolta tele munkával és ő maga töltötte meg az alkotások vágyával. A segédhivatali kis jogászgyerek útja a polgármesteri székig megható és követésre méltó példa, mert ez a harminc esztendő minden reklám és minden önadminisztrálás nélkül telt el, de olyan munkában, amelyet meg kellett látnia, észre kellett vennie mindenkinek.
