Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-27 / 13. szám

Budapest, 1935 március 27.

i

FOLYJ AT AS A

Nyilatkozatok a miniszterelnök nagy beszédéről

I Nemzeti Egfség fővárosi szervezetének kerületi helyiségei

I- Pauler-utca 10., központi kerületi titkár: Kováts István dr., telefon 609—34.

Gömbös Gyula miniszterelnök szózata, amelyet a főváros népéhez intézett, rendkívül mély benyomást tett a hallgatóságra. A beszéd során a miniszterelnök a legnagyobb gondossággal körvonalazta a főváros szerepét nemzetépítö munkájában és egyúttal a kormánynak sorsdöntő jelentőségű elhatározását is bejelentette. A Fővárosi Hírlap munkatársának módjában volt a megjelent vezető politikusok közül néhánnyal beszélni, akik a következőket mondották Gömbös Gyula beszédéről:

S1PÖCZ JENŐ dr.

főpolgármester:

•— Különösen megragadott a miniszterelnök úr beszédének az a kitétele, amelyik az ország és a főváros kölcsönös viszonyával foglalkozik. Mi, a főváros vezetősége, tudatában vagyunk annak, hegy Budapest és a vidék érdekei szorosan összekapcsolódnak, örömmel fogadjuk, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök nemzetépítő munkásságában jelentős szerepet biztosít Budapestnek.

A miniszterelnöknek a főváros vezetőségéről tett kijelentésével kapcsolatban a következőket mondotta a főpolgármester:

— Nagyon meghatottan hallgattam a miniszterelnök úr meleg szavait, amelyekkel a főváros vezetőségéről megemlékezett. Én mint Budapest főpolgármestere, továbbra is híven kívánom szolgálni a magyar nemzet egyetemes

és Szurday Róbert beszélt a választókhoz. Vasárnap délelőtt egyébként a NÉP ötödik kerületi szervezetének keretein belül megalakult a Lipótvárosi Iparosok Érdekképviseleti Szervezete. Sok kisebb körzeti összejövetel mellett öt hatalmas nagygyűlésen, 15.000 választó előtt mondták el programmbeszédü- ket a NÉP déli kerületének jelöltjei: Usetty Béla, Pözel István, vitéz Tóth András és Nagy Antal. Vasárnap este a Nemzeti Egység Pártja a Lágymányoson tartott nragygyülést, amelyen Petracsek Lajos és Terbócz Imre ismertette Gömbös Gyula nemzetépítö reformprogrammját, amelyet nagy lelkesedéssel fogadott a választóközönség.

A Nemzeti Egység Pártjának van a legtöbb ajánlása

A szombati napon adták be az ország legtöbb választókerületében az ajánlásokat. Három megye, továbbá Budapest székesfőváros és néhány vidéki városi törvényhatóság azonban az ajánlásokat kedden nyújtotta be, illetőleg március 29-én, pénteken fogja benyújtani. Az eddig beadott ajánlásokból már meglehetősen tiszta kép alakult ki, nagyobb eltolódásokra alig lehet számítani. A Nemzeti Egység Pártja hozzávetőleges számítással az összes ajánlások mintegy hetven százalékát kapta meg, míg az összes többi pártra csak harminc százalék jut.

11., Szász Károly-utca 4., titkár: Hajós György dr., telefon 574—49.

111., Hajógyár-utca 2., titkár: Kiss Károly.

IV. , Eskü-tér 8., titkár: Bánhegyi B. Géza, telefon 884—49.

V. , Alkotmány-utca 27., titkár: Kende Béla, telefon 134—55.

VI. , Teréz-körút 21., titkár: Elcker László, telefon 210—15.

VII. , Erzsébet-körút 1., titkár Kiss Péter, telefon 449—20.

VIII. , Jőzsef-körút 70., titkár: Szabó Endre dr., telefon 311—18.

IX. , Üllöi-út 115/b., titkár: Somfai Géza, telefon 397--70.

X. , Belső Jászberényi-út 2., • titkár: Király Dezső, telefon 481—28.

XI. , Verpeléti-úí 4—6., titkár: Somcdy Pál, telefon 683—14.

XII. , Márvány-utca 40., titkár: vitéz Köszeghy Béla dr.

XIII. , Mohács-utca 6., titkár: Miniszlay Béla, telefon 986—62.

XIV. , Bosnyák-utca 1., titkár: Varga, István, telefon 966—48.

A villamosság pesti regénye

Megjeleni „Budapest áramellátásának története6*

érdekeit a milliós város élén.

ZSITVAY TIBOR,

a Nemzeti Egység Pártja budapesti szervezetének elnöke kérdésünkre a következő választ adta:

— A miniszterelnök úr nagykoncepciójú beszédével kapcsolatban, : amely minden magyarra egyformán mély hatást tett, észrevéte leimet, őszinte elragadtatásomat a nagygyűlésen elmondott köszönő szavaimban juttattam érvényre.

USETTY BÉLA,

a főváros politikai életének egyik kiváló vezetője, a Nemzeti Egység déli listájának második jelöltje, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlapnak:

— Gömbös Gyula nagyszabású beszéde valósággal expozé volt, mert olyan nagy jelentőségű külpolitikai kijelentést tett, amely a legnagyobb örömmel és megelégedéssel tölt el minden magyart. Igen mély hatással volt valamennyiünkre a minden magyar embert a nemzet és sorsközösségbe belefoglaló enunciáció, amely megteremteni kívánja valamennyi foglalkozási ág és társadalmi osztály harmóniáját, különös tekintettel a kisemberekre. A főváros mostani vezetőségére vonatkozó dicsérete a miniszterelnöknek biztosíték arra, hogy a főváros és a kormányzat a jövőben sokkül szorosabban működik együtt, mint a múltban.

PETRACSEK LAJOS

a következőkben nyilatkozott Gömbös Gyula beszédéről:

— A miniszterelnök beszéde remekbe faragott elgondolás a nemzeti erő összefogásáról, egyetlenegy cél szolgálatában, a jobb magyar jövő kiküzdésére és a magyar vágyak teljesítésére. Ebben a harcában vezető szerepet vár a főváros polgárságától, amelynek minden érzülete és érdeke azt parancsolja, hogy tökéletes összhangot teremtsen a falu magyarságával, mert ez az összhang javára válik a főváros polgárságának, anyagi boldogulásának. Különösen megkapott az a nobilitás, amellyel Gömbös Gyula politikai ellenfeleiről megemlékezett és a múlt emlékei közé sorolta a személyeskedést és az apró, kicsinyes politikai civódást.

NEP-gy ülések a fővárosban

A kettős ünnep kimagasló politikai eseménye a fővárosban természetesen a Lovardabeli nagygyűlés volt, de teljes erővel dolgozott a Nemzeti Egység propaganda-szervezete a fővárosnak úgyszólván minden kerületében. Szombat este igen látogatott választói gyűlést tartott a NÉP a Nefelejts-utca és István-út sarkán levő Bán-vendéglőben, a Károly- körúti Franki-vendéglőben, az Aréna-úti Czakő-ven- déglöben, a Mohács-utcai párthelyiségben és az Alkotmány-utcai szervezeti központban. A Franki- vendéglőben Deményi Aladár' dr. nyitotta meg a gyűlést, majd Szurday Róbert, a kerület jelöltje rámutatott a kereskedelem és az ipar védelmének fontosságára. Vasárnap az Odeon-mozgóban Besse- nyey Zénó ismertette programmját, Szurday Róbert pedig programmbeszédet mondott. A Nagymező- utcai Turán-mozgóban ugyancsak Bessenyey Zénó

Gyönyörű kiállítású, impozáns, háromszázoldalas, díszes mü lapjain elevenedik meg szemünk előtt az emberi munkának az az izgalmasan érdekes fejezete, amelyet joggal nevezhetünk a villamosság pesti regényének. Regényes ez a történet elsősorban azért, mert eredetével ott gyökerezik a villamosság romantikus hőskorában, amikor még világszerte inkább kuriózum, mint gyakorlati szükséglet lett volna az elektromosság alkalmazása. Jóleső büszkeséggel tudjuk meg ebből a könyvből, amelyet az Elektromos Müvek adott ki negyvenéves fennállása alkalmából, hogy Budapest nyomban az első európai szárnypróbálgatások után belekapcsolódott abba a technikai világmozga- lomba, amely tökéletesen átalakította a századvégi civilizáció képét. Mi nem maradtunk el a kísérletezések hősi idején, mi nem vártuk meg, amíg nagy nyugati városok keserves munkával kitapossák az utat és kitapasztalják a lehetőségeket. Mi nem vártuk meg a kész eredményeket és nem hívtunk ide idegen mérnököket, akik egyszerűen városunkba varázsolták az elektromosság csodavárait. Budapest a könyv tanúsága szerint — az első térhódítók egyike.

Akik valamennyire ismerik a villamosság történetét, jól tudják, hogy 1881-ben, a párisi világkiállításon a bámulat milyen frenézisét váltotta ki egy új találmány,' amely éppen akkor, azon frissében került ki a laboratóriumból, Ez az új csoda az elektromos izzólámpa volt.

Budapest hatalmas lendülettel kapcsolódott bele ebbe a világmozgalomba. Nem szabad azonban azt hinni, hogy már a világkiállítás előtt is ne tudott volna ez a ragyogó város erről az új találmányról. Jóval a világkiállítás előtt,

1878-ban akadtak már vállalkozók, akik kisehb-nágyohb alkalmi és végleges áram- szolgáltató berendezéseket kreáltak, hálózatukat azonban nem terjeszthették, mert csövek, vezetékek közterületen való fektetésére kizárólagossági joga volt az Allgemeine österreichische GasgeseUschaftnak. Elég hosszú idő múlva, csak 1893-ban szabadult meg a főváros e szerződés terheitől s ekkor áramszolgáltatási megállapodást létsített a Magyar Villamossági ?'f.-gal, amely a Ganz és Tsa Rt. leányvállalata volt, továbbá a Budapesti Általános Villamossági Rt.-gal, amely az említett osztrák gáztársaság leányvállalata volt. Ez utóbbi egyenáramot szolgáltatott a főváros közönségének.

Lendület és általános technika-történeti szempontból sokkal érdekesebb volt a Magyar Villamossági fejlődése. Ezt ugyanis a világhírű magyar mérnök-trió: Zipernovsky, Déri és Bláthy irányította. Nyomban

az indulás után a modern technika raa is egyedül helyes elvei szerint nagyfeszültségű váltóáramot termeltek, amelyet aztán a Bláthy Ottó által feltalált transzformátorok útján osztottak szét a fogyasztók között.

És ezt a magasfeszültségű váltóáramot

raa is ugyanazok a Bláthy-féle transzformátorok alakítják át háztartásban és üzemben alkalmazható kisfeszültségű árammá, mint negyven esztendővel ezelőtt.

Etekintetben tehát a Magyar Villamossági R. T. nemcsak úttörő volt, hanem szinte egy- csapásra megmutatta az összes lehetőségek útját. Nagy erénye viszont a Budapesti Általános Villa,- mossági-nak az a körülmény, hogy a belső berendezések terén ö kezdte meg először a modern tüzelési és erömüvi eszközök alkahnazását. Ennek a vállalatnak telepein próbálták ki először a kazánok tüzelésénél a láncrostélyokat, amiáltal megvetették a modern füstemésztös tüzelés alapjait. De ugyancsak ők építettek először a generátorok hajtására gőzturbinákat és ezzel egyszersminden- korra megmutatták a fejlődés útját.

Mint ismeretes, a Magyar Villamosságit 1914-ben, a Budapesti Általános Villamosságit pedig 1918-ban megváltotta a főváros,

azóta Budapest közönsége egy kézből kapja az áramot, amelynek árát maga a fogyasztóközönség, illetőleg annak képviselőtestülete szabja meg.

Már ebbe a korszakba esik a kelenföldi telep létesítése is. amelyről fölösleges külön megemlékeznünk ezeken a hasábokon, mert hiszen a Fővárosi Hírlap úgyszólván minden izgalmas, érdekes for- dulatáról és etapjáról megemlékezett annak az európai méretekben is nagyszabású fejlődésnek, amely az utolsó tizenöt esztendő alatt a szemünk előtt zajlott le. Csak éppen szemléltetésül jegyezzük meg, hogy 1893 december 15-én mérték először Budapesten a termelt villamosság mennyiségét. Ez akkor 167,7.5 kilowatt volt. Ma pedig egyedül a kelenföldi telepen százötvenezer kilowattot lehet termelni.

Budapest világvárossá való kialakulásának, Bárczy István polgármesterségének idején történt a két magánvállalat villamossági berendezéseinek megváltása, amelynél Buzéith János alpolgármester — azidöben tanácsnok játszotta a vezérszerepet, az új telep létrehozását pedig Stark Lipót vezér- igazgató irányította. A világháborút követő években Sipöcz Jenő polgármestersége alatt Borvendég Ferenc tanácsnok, majd alpolgármester karolta fel azt a hatalmas és a főváros szempontjából is nagy munkát, a most bevégzett bővítésig programot, amelyet Deutsch Lajos vezérigazgató állított össze és hajtott végre. E nagy és lelkes irányító működést megértőn követte az Elektromos Müvek személyzete, amelyre az előkészítés és végrehajtás komoly munkájából igen jelentős rész jutott.

És amint e kiváló könyv előszavának utolsó passzusa mondja: „Adja a Gondviselés, hogy a fejlődés fokozott lendülettel haladjon tovább a megkezdett úton annál is inkább, mert ez szeretett fővárosunk és édes hazánk gyarapodására■ és boldo- I gulására is szolgálna