Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-28 / 13-14. szám
Előfizetési ér: MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉ LÉVRE........................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban DACSÓ EMIL Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Magyar feltámadás Irta: HUSZÁR ALADAR dr. főpolgármester A feltámadás ünnepe a tavasz ünnepe is. Krisztus urunk föltámadása a tavasz föltámadását is jelenti. A Gellérthegy lankáin az idén is rügyeznek már a fák és mi minden kipattanó bimbót, minden szétnyílni készülő zöld levelet újjongó reménységgel köszöntünk. A régi boldog Húsvétok jutnak eszünkbe, amikor még természetesnek találtuk, meglepetés és a mai lelkendező öröm nélkül vettük tudomásul, hogy a föltámadás ünnepének költői kísérete: a bárányfelhők, a napsugár, a madárcsicsergés, az ember fiatal kacagása is megérkezett. Ma, a szomorú, a küzdelmes napok sorvasztó gondjai között mindegyik új reményeket kelt a szívekben. Keménykedünk a kék égben, a melegítő napsugárban, a fiatal életek teremtő erejében. És újra hinni kezdjük, hogy más világ lesz, jobb napok derülnek ránk, mire a tavaszi rügyek lombokká fejlődnek. Ilyenkor nemcsak az alvó természet, de az elalélt emberi lélek, a megdermedt remények is új életet vár. És félve-félünk, hogy az újonnan fakadt bimbók, a most éledő reménykedés áldozatul ne essen a tavalyi idők szeszélyének és ne zúduljanak ránk váratlan veszedelmek félelmetes, gyilkos viharai. Nem borulhattak reánk olyan szomorú esztendők, hogy ünnepi gondolataink ne támadjanak, hogy ne higyjünk tovább is a magyar feltámadásban, amely sziklákat hengerít el a meggyöttröttség, a megcsonkítottság, a meg- kínzottság sírja elől. És mindnyájan tudjuk, honnan, merről jön, merről kell jönnie felénk a feltámadásnak: onnan, ahol az emberiség-nek a nemzeti eszmében váló összeolvadását, ahol a nemzeti áldozatkészség föllángolását reméljük. Az emberszeretetnek a nemzet lelkében való megizmosodása jelenti a keresztény erkölcs föltámadását; a gondolatokban, a törekvésekben, a célkitűzésekben, a nemzeti ideálokért vívott harcban való nagy összefogás pedig meghozza a magyar egységet. Boldogan látjuk és érezzük, hogy éppen minálunk, magyaroknál, ahol a történelmi századokon át mindig legnagyobb volt a belső visszavonás, most legnagyobb az egymás megértése és reméljük, minél előbb legnagyobb lesz a mások által való megértetésünk is. Mindebben Budapest polgárságának kell előljárnia. A magyar főváros lakossága rengeteget szenvedett és mióta ránk zúdult a háború vérzivatara, mind a mai napig nem voltak nyugodt, gondtalan napjai Budapest népének. Ezért van az, hogy éppen a főváros polgársága vágyódik leginkább a béke, a nyugalom, az egymás megértése után. Ez a polgárság igenis, állandóan gyakorolta és gyakorolja ma is a nemzeti áldozatkészséget, példáját adta az emberszeretetben megnyilatkozó keresztényi erkölcsnek és kitárult lélekkel áhítozik a nemzeti ideálokért való összefogásra. A feltámadás ünnepén nyugodt lélekkel állunk a nemzet és a nemzetek ítélete előtt: ez a város a béke és emberszeretet városa, ez a város megérdemli és ez a város el fogja érni, hogy példaképe és zarándokhelye legyen a nyugalom, a béke és kultúra után vágyakozó külföldnek. Ezek az erények, Budapestnek a történelmi • időkön át megedzett lelki nagysága, az egész világot elárasztó viharokat legyőző magasztos ereje lesznek a magyar főváros jövőjének igazi alapjai. Mi szerettük mindig a mi Budapestünket, apáink is boldogan és készséggel áldoztak a főváros jövőjéért: de úgy érezzük, hogy mi vagyunk az a nemzedék, amelynek az őseink által már világvárossá növelt Budapestet a földkerekség legirigyeltebb és legsze- r^tettebb világvárosává kell emelnünk. Mi hiszünk ebben a csodában, mi várjuk ezt a feltámadást, mi érezzük Budapest tavaszát, amely magával hozza, — mint egy test egy lélek vele, — Magyarország tavaszát is. Sipőcz Jenő polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a deficit miatt beállhatő kölcsönfelvételről, a távfűtés ügyének állásáról, az egységes közlekedésről és a Tabán-probléma gyorsított előkészítéséről Nagy feltűnést keltett a költségvetéshez fűzött polgármesteri jelentésnek az a kitétele, amely bejlen- tette, hogy az idei évet valószínűleg hiánnyal zárja a községi háztartás és ezért elkerülhetetlenné válik megfelelő összegű belső kölcsön felvétele. A költség- vetés kormányhatósági jóváhagyása még nem történt meg, függetlenül ettől azonban már most bizonyosra vehető, hogy a polgármester szomorú jóslata feltétlenül bekövetkezik. A deficitet elkerülni aligha lehet és annak ellenére, hogy az összes kiadási tételek tíz százalékos levonással folyósíthatók: a hiány kiküszöbölésére még a legnagyobb takarékosság keresztülvitelével sincs alapos remény. A húsvét előtti napokban felkerestük Sipőcz Jenő polgármestert és kérdést intéztünk a szóbanforgó kölcsön felvételének terminusáról. A polgármester válasza erre vonatkozóan a következőképen hangzik: — A legnagyobb takarékosságot alkalmazzuk, hogy a várható hiányt a minimumra csökkentsük és ezért még nem dön töttem a kölcsön felvételéről. Mindenesetre megvárjuk a költségvetés belügyminiszteri jóváhagyását és azt követőiem a legnagyobb figyelemmel tekintünk a pénzügyi helyzet alakulása elé. Ma még tiszta képet sem alkothattam magamnak a közeljövő -pénzügyi eredményeiről, mert azt sok tekintetben befolyásolhatják a bevételi tételek szeszélyes hullámzásai. A kölcsön felvételének időpontjáról és szükségességéről tehát még nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni. A döntés megtörténik abban az időpont ban, amikor a szükség ezt megköveteli. Nagy várakozással tekintenek a vállalkozók, iparosok és a nagyközönség is a távfűtés megvalósítása felé, mert az nemzetgazdasági, takarékossági és kényelmi szempontokon túlmenően nagyarányú közmunkákat is jelent. Megkérdeztük a polgármestert, hogy mikorra remélhető a távfűtési javaslatnak a közgyűlés elé terjesztése? — Az érdekeltség által készített városfűtési tervezetet — mondotta — a múlt évben kiadtam az egyidejűleg megalakított távfűtési előkészítő értekezletnek azzal, hogy az ajánlattevőkkel kötendő koneesz- sziós alapszerződés pontozatainak megállapításával foglalkozzék és errevonatkozó javaslatát terjessze elém. Az előkészítő értekezleteken elhangzottak és a beérkezett írásbeli vélemények alapján a XIII. ügyosztály összeállította azokat a feltételeket, melyeket a megkötendő távfűtési koncessziós szerződésbe az értekezlet véleménye szerint fel kellene venni. Ezeket még február folyamán kiadtam az ajánlattevőknek azzal a felhívással, hogy a feltételekre vonatkozó megjegyzéseiket, észrevételeiket és esetleges módosításaikat záros határidőn belül hozzám terjesszék be. Erre a határozatomra az ajánlattevőktől eddig csak egy általános jellegű választ kaptam, míg módosításaik, illetve ellenjavaslataik előterjesztésére először kétheti, majd további halasztást kértek, úgyhogy e tárgyban a mai napig tőlük beeadványt, illetve értesítést nem kaptam. Ezzel párhuzamosan az ajánlattevők és az elektromosmüvek között is folytak tárgyalások, amelyek az ajánlattevők által nevezett üzemtől távfűtés céljaira átveendő gőzátvételi módozatainak megállapítására vonatkoztak. E tárgyalások folyamán az ajánlattevők és az elektromosművek között előzetes megállapodás-tervezet készült, amelynek még vitás pontjai tekintetében állásfoglalásomat az elmúlt napokban közöltem az ajánlattevőkkel azzal, hogy e gőzvásárlási megállapodásra vonatkozóan is mielőbb nyilatkozzanak. Az ajánlattevők válasza azonban ezideig nem érkezett be hozzám. Utasítást adtam azonkívül a XIII. ügyosztálynak, hogy amint az ajánlattevőktől a várt észrevételek és ellenjavaslatok beérkeznek, azokat haladék nélkül tárgyalják le a szak- bizottságban és a szakbizottságnak ezekre vonatkozó véleményét és javaslatait saját javaslatával és a külső szakértők véleményével együtt nekem mutassák be. Miután az ajánlattevők a hozzájuk intézett kétrendbeli kérdésemre ezideig nem válaszoltak, az ügyosztály sem tudta a távfűtés ügyét az illetékes szakbizottság elé vinni. Mindezeknél fogva nem tudok nyilatkozni, hogy az ügy mikor kerülhet az illetékes szakbizottságok és azt követőleg a törvény- hatóság többi illetékes szervei elé. Állandóan felszínen van az egységes közlekedési reform megteremtése, amelynek fokozottabb lehetőséget ad az a körülmény, hogy Budapest ösz- szes forgalmi vállalatai most már a főváros tulajdonában vannak. Van-e kilátás az egységes közlekedési reform gyors megvalósítására? — kérdeztük a polgármestert. — Folyamatban van — úgymond — azoknak a nagyfontosságú közlekedési ügyeknek előkészítő tárgyalása, amelyek az egységes közlekedési terv lényeges részeit képezik. A tulajdonképeni egységes közlekedési terv teljes kialakítása azonban csak a városfejlesztő program ugyancsak folyamatban levő tárgyalása során kifejezésre jutó általános városfejlesztési elgondolásokon és célkitűzéseken alapulhat és ezért csak a városfejlesztési program kialakulásával kapcsolatban, illetve az utóbbinak függvényeként lesz tárgyalható. Az idei évad egyik legnagyobb közmunkája: a Tabán újjáépítése, amelyre vonatkozólag sűrű tanácskozások folynak a különböző érdekeltek között. Elhangzottak olyan aggodalmak, hogy ez a munka- alkalom eltolódást szenved és nem lehet számítani e sokat ígérő terület mielőbbi hasznosítására. A polgármester erre vonatkozólag a következő nyilatkozatot tette: — Amint a nyilvánosság előtt már ismeretes, ez az ügy állandóan napirenden van. A Közmunkatanács műszaki osztálya és a városrendezési ügyosztály állandóan érintkezésben van, együttes értekezleteken állapodik meg az alapelvekben, a helyszínén vizsgálja meg a fontosabb pontokat és így a szokásos írásbeli tárgyalás kikap-
