Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-14 / 11. szám

Budapest, 1934 március 14. Szenzációs beszámoló a Hitel­bank múlté vimüköáléséröl R betétszaporulat 21 millió; tiszta nyereség 2,547.650 pengő A Magyar .általános Hitelbank évenkénti mér- legjelentéseit mindig kettőzött figyelemmel veszi tudomásul a magyar gazdasági élet. Legújabban közreadott zárszámadása lendületes gyarapodást tár elő, ami bizonytéka annak a nagyvonalú üzletveze­tésnek, amelyet Scitovszky Tibor fejt ki a hatalmas intézet legfőbb pozíciójában. A Hitelbanknak sike­rült az előző esztendővel szemben betétállományát 10 százalékkal, folyószámla tételeit még nagyobb há­nyaddal gyarapítani, úgy hogy a Hitelbank végül is 21 milliós betétszaporulatról számolhat be. Ez a számadat jellemzi a bankot övező általános bizalmat, amely megkönnyítette számára, hogy az elmúlt évben is jelentős mértékben álljon a hitelélet ren­delkezésére és hogy részese legyen továbbra is a gazdasági élet alkotó munkájának mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségeinek munkájával. A hivatalos jelentés fontosabb mérlegadatai a következők: Az intézet zárszámadása a javasolt leírások ke­resztülvitele előtt, a nyereségáthozat nélkül 4.2 mil­lió pengő üzleteredményt tüntet fel a tavalyi 3.9 millió pengővel szemben. Ezen összegből egyes va- gyontételek értékelésénél 2.3 millió pengő rendkí­A főváros élelmiszervizsgáló intézetének kimu­tatásaiban gazdag, de dicstelen helyet foglalnak el azok a jegyzőkönyvek, amelyek a csokoládé- és cukorka-hamisítványok tömegét tartalmazzák. A gyanús pincehelyiségekben és ehhez hasonló félre­eső odúkban működő zúg-csokoládégyárosok mani­pulációit több alkalommal ismertette a Fővárosi Hírlap és mindenkor követelte a legenergikusabb beavatkozást, nehogy a lelkiismeretlen „gyárosok“ termékei súlyos veszedelmet zúdítsanak a főváros közegészségügyére. Különösen a nyári hónapokban árasztották el a piacot a hangzatos elnevezésű és színesen adjusztált csokoládé-cukorkák, amelyek olcsó áron kerültek ugyan forgalomba, azon­ban nélkülözték a legelemibb táperőt és hadi­lábon állottak a higénikus előírásokkal. A főváros illetékes közegei több alkalommal rajtaütésszerűen razziázták végig az ilyen lebujo- kat, megtiltották a gyártást a piszkos üzemekben, az eljárásnak azonban csak kevés eredménye volt. A jól megszervezett ál-csokoládékészítők máshol ütötték fel viharvert berendezéseiket és változatla­nul dobták a piacra silány dömping-árujukat. Ennek a veszedelmes állapotnak vet most véget a földművelésügyi miniszter, aki 51.000. számú ren­deletében szigorúan meghatározza a csokoládé-félék minőségét és előírja, hogy ezeknek milyen alkat­részeket kell tartalmazniok. A legszigorúbban tiltja a hamisítást és megállapítja, hogy a különböző se­gédanyagokon kívül más anyagokat a csokoládé előállításához fel­használni nem szabad. Megtiltja a mesterséges édesítőszerek, kemé­nyítő, cukorszörp és a kakaóbab tisztításánál meg­maradt hulladékkéreg, idegen zsiradék és más olyan anyag használatát, amely tulajdonképpen a kakaó- vajhiány pótlását szolgálja. Végeredményben a mi­--------------------------- . ■ huh.............. A földmívelésügyi kormány céltudatos politikája helyezte mindinkább előtérbe a magyar vaj fogyasz­tásának fokozását és ügyes propagandával sikerült is a belső vajfogyasztást az előző évinél lényegesen magasabb méretekre emelni. Mindenhez alkalmaz­kodott az előrelátó árpolitika és ma már a szegé­nyebb néposztályok is megtalálják a lehetőséget en- Jiek az elsőrendű táperejű cikknek a beszerzéséhez. vüli leírás foganatosittatott, majd a tavalyi 689 ezer pengő nyereségáthozat beszámítása után rendelke­zésre álló 2,547.650 pengő tiszta nyereségből 1 és fél­millió pengő a tartalékalapok javadalmazására és az új iizletév számlájára történő elövitelre és kere­ken 1 millió pengő a nyugdíjalapok céljaira fordít- tatik. Osztalék ebben az évben sem lesz, ugyanazon megfontolások alapján, amelyek már a múlt évben is irányadók voltak és amelyek indítóoka a bankra bízott érdekeknek az intézet belső erősbítése révén való előmozdítása volt. Elégtétellel állapítható meg, hogy ezen eljárás bel- és külföldön teljes méltány­lással találkozott. Ez abban a tényben is kifeje­zésre jut, hogy az intézetnek a lefolyt évben a súlyos gazdasági helyzet és az üzleti lehetőségek folytonos zsugorodása ellenére is sikerült forgalmát növelni és betétállományát a tavalyi 147 millióról 168 millió pengőre emelni. Az egyéb hitelezők 27.7 millióval, az adósok 14 millióval csökkentek, a 84.3 millióval kimutatott váltótárca 2.3 millió pengő emelkedést mutat. A személyzeti és dologi kiadások terén elért 338 ezer pengő megtakarítással szemben az adóter­hek 113 ezer pengővel emelkedtek. Az összforgalom 16 milliárd 411 millió pengővel kimutatott tétele 1932- vel szemben 373 millió pengő emelkedést mutat. niszteri rendelet kimondja, hogy csokoládét hasz­nálati értékében, meg nem' fogyatkozott állapotban szabad csak forgalomba hozni. Megszűnik az a mód­szer is, hogy úgynevezett népszerű elnevezést adjanak a csokoládé-cikkeknek és nem lehet a jövőben kibújni az ellenőrzés alól, mert a csomagoláson, vagy az árun fel kell tüntetni az előállító nevét és címét. Intézkedik a rendelet az ellenőrzésről, mintavételről és szakszerű vizsgálat­ról és természetesen megfelelő büntető rendelkezése­ket helyez kilátásba. Ugyancsak a züllött csokoládéipar megrendsza- bályozását célozza a kereskedelmi miniszter 13.000 számú rendelete, amely a csokoládé készítéséről, kezelésérőlés árusításáról intézkedik. Nem foglalkoz­hatnak ilyen mesterséggel a betegségben szenvedők, az előállítással és eladással foglalkozóknak pedig tiszta, mosható munkaruhát kell vi­selniük. A gyártási helyiség közelében nem szabad szemét­lerakodóhelynek, vagy trágyadombnak lennie, de intézkedik a rendelet olyan irányban is, hogy mi­lyen edényeket kell a készítésnél és kezelésnél hasz­nálni. A két -szigorú rendelet remélhetőleg meghozza azt az üdvös eredményt, hogy Budapest utcáiról el­tűnik a gyanús és egészségtelen csokoládé, amely nem egy esetben okozott a múltban súlyos és ka­tasztrofális megbetegedéseket. A földmívelésügyi miniszter rendelete már­cius 15-én, a kereskedelmi miniszteré május 6-án életbelép és így minden kilátás megvan ahhoz, hogy a ta­vaszi és nyári hónanpokban már nem kell tartani a hamisított, fertőző és ártalmas csokoládécikkek el­terjedésétől. Magától értetődik, hogy ilyen körülmények között minden drákói rendelkezés nélkül sikerült háttérbe szorítani a margarinfogyasztást, amely cikk pedig egy időben erős versenytárs volt. Ennek a mesterséges növényi anyagnak és az állati faggyúnak a keveréke felvevő piacot tudott találni magának mindaddig, amíg a vaj ára magasabb szinten volt és amíg a közönség meggyőződött arról, hogy a vaj a margarinnal szemben fel nem becsül­hető táperővel rendelkezik. Ma már nincs szó arról, hogy a magyar mezőgazdaság helyzetét a margarin terjeszkedése aláássa, ám mégis szükség van olyan korlátozó intézkedésekre, amelyek c mesterséges faggyúanyagnak feltámadási kísérletei meghiúsítják. A földmívelésügyi minisztériumban közvetlenül megszövegezés előtt áll a margarinfogyasztásról szóló kormányrendelet, amelynek a kapcsán termé­szetesen gondos tanulmányozásokat is folytatnak olyan irányban, hogy a margarin tulajdonképpen milyen célokra alkalmas. Orvosi megállapítások sze­rint téves az a tudatosan terjesztett felfogás, hogy betegeknek és gyomobajosoknak kitűnő gyó­gyítószer a margarines étel, mert kiderült, hogy annak nem étvágygerjesztő összetétele az emésztőszervekre rossz hatást gyakorol, a beteg tsti erejének növeléséhez pedig úgyszólván semmivel sem járul hozzá. Ezzel szemben a vaj ma­gánviseli a tejből való származásának minden ízle­tességét és táplálóereje a legsúlyosabb betegségek­nél is óriási eredményeket tud felmutatni. A mar­garin hovatovább arra a szerepre hivatott, hogy olcsó és selejtes élelmezési cikkek anyagá­ban szerepeljen, ami azonban már az első pillantásra felismerhető és természetesen nem tud vonzóerőt gyakorolni a vá­sárlóközönségre. Nagy erőkifejtés irányult meg olyan irányban, hogy a kekszgyárak a maguk ké­szítményeit margarinnal állítsák elő, ezt a tolako­dást azonban a gyárak elhárították ázzál, hogy ebben az esetben nem tudnak versenyezni a jóminőségű cikkekkel. A cukrászok és a pékek az állati zsiradék helyet az olcsó vajat vásárolják, a vendéglők mellőzik a mar­garint, mert ebben az esetben a rendeletek szerint deklarálni kötelesek, hogy a felszolgált ételek mar­garint tartalmaznak, vagyis a magyar piac kezd ér­téktelen gyarmat lenni a Bien S. Fiai és társaik előtt, akik cikkük forgalombahozása révén hatalmas vagyonokat mondhatnak magukénak. A margarinnal is foglalkozó cseh kézben lévő Hutter-Lever Rt. más cikkekre tér át és egyéb ágazatban fejt ki erősebb tevékenységet, mert érzi, hogy magyarországi szereplése éppen az utóbbi időben alaposan megingott. A margaringyártás tehát állandóan visszaesik és a magyar gazdasági élet örömmel látja egy olyan iparág elsorvadását, amely az általá­nos nemzeti érdekek szempontjából káros és ártalmas volt. Remélhető, hogy a földmívelésügyi miniszter rende­leté végleg becsukja az ajtói a margaringyárosok étvágya előtt és további fejlődésnek indít utat a ma­gyar tejgadaságok részére. Impozáns számadatok a Magyar Általános Takarék* pénztár múlté vi mérlegében A Magyar Általános Takarékpénztár most hozta nyilvánosságra múltévi zárószámadását és ez hű­ségesen tanúsítja az intézetnek nemcsak szilárd megalapozottságát, hanem belső megerősödését és örvendetes fejlődését, amit éppen a világválság legmélyebb pontján mondhat magáénak. Az inté­zet Horváth Lipót dr. elnök-vezérigazgató fárad­hatatlan és mintaszerű irányítása mellett a válsá­gos időkben is egymillió tiszta nyereséget ért el, betétállományát növelte és mozgatható tőkéjét fo­kozta. Az ország gazdasági szempontjából is örven­detes, hogy ez a nagytekintélyű intézet a maga mű­ködési területén imponáló eredményeket ért el. A hivatalos beszámoló főbb adatai: A nyerésén 1,012.515.11 P, amelyből a nyugdíjpénztárnak 151.359.18 P-t utaltak át, 351.738.10 P-t veszteségleírásokra fordítottak; a közgyűlés rendelkezésére 509.117.S3 P tiszta nyereség áll. E nyereség lehetővé tenné, hogy az e hó 17-i közgyűlés­nek a tavalyi 1.— P osztalék kiűzetését javasolják. Az igazgatóság azonban súlyt helyez arra, hogy inkább a tartalékalapot minden rövidítés nélkül — úgy, mint ta­valy — 100.000 P-vel növeljék és a vállalati nyugdíjpénz­tárt erősítsék. Részvényenként 75 fillér osztaléknak a ki­fizetését fogja javasolni. A tartalékalap ezután 13.750.000 P-re, az összes saját tőkék 33,750.000 P-re emelkednek. A mérleg adatai kedvező képet mutatnak, tJgy a takarék- könyvecskéüre, mint a folyószámlán és csekkszámlán el­helyezett betéteknél örvendetes emelkedés mutatkozik, amely 1934 első hónapjaiban folytatódott. A takarékpénz­tár 1933-ban 297 millió P összegű váltót számitolt le. Az intézet jelentékeny összegű, új rövidlejáratú tárcaváltó­hiteleket bocsátott jutányosán a piac rendelkezésére. A betétállománnyal szemben a készpénzállomány és a min­denkor készpénzzé tehető bankári követelések 6,285.083 P-t tesznek ki, ami a váltótárca 27,635.967 P-s tételével együtt egymagában is a betétállomány 78 százalékának felel meg. A takarékpénztárnak 10 budapesti és 22 vidéki fiókja, valamint 8 affilált intézete is nyereséggel zárta mérlegét. Az intézetnek Budapesten 5, vidéken 18, össze­sen 23 bérházingatlana van, amelyek 3,731.000 P-vel szere­pelnek a mérlegben. Ezen ingatlanok bérjövedelme 9.32 százalékos bruttó bőrhozamnak felel meg. Törvényes rendelkezésekkel lenyesik a zug- csokoládégyártás veszedelmes kinövéseit Megjelent a földművelésügyi minisztérium és a kereskedelmi minisztérium rendelete Elérkezett a margaringyártás halálküzdelmének órája Megszövegezés előtt a margarinfogyasztás korlátozásáról szóló kormányrendelet KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai és szer­vezési intézet, Budapest, V., Nádor­utca 26 Telefon: 16-1-27

Next

/
Thumbnails
Contents