Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-14 / 11. szám
2 Budapest, 1934 március 14. — Nem, — válaszolt a miniszter — ellenkezőleg, meggyőződésem, hogy ez a tervezet megnyugvást fog kelteni, mert annak nyilvánosságra hozatala előtt az egész tervezetet átbeszélem a fővárosi pártok vezetőivel. Ebből is látható, hogy nem készítek elő meglepetéseket. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nagy összefoglaló beszédéből egyébként most már tökéletesein kialakul az új törvény jövendő képe, de rendkívül érdekesek azok a rugók és indítóokok, amelyek a belügyminisztert javaslatának megalkotására késztették. Itt van mindenekelőtt a főpolgármester kinevezésének kérdése. A belügyminiszter szerint, miután a főpolgármesteri méltóságot az államfő hármas jelölése alapján választották meg, az eddigi főpolgármesterek nem voltak függetlenek a főváros törvényhatóságától. Megállapította a belügyminiszter azt is, hogy a polgármester és főpolgármester állásainak betöltésénél nem lát autonómia- sértést, mert gondoskodni kellett minden időkre és minden körülmények között arról, hogy Budapest székesfőváros első tisztviselője és felelős vezetője azt az irányzatot képviselje, amelyet az államfő helyesel. Jelentősége van annak, hogy nem a belügyminiszter, vagy a kormány erősíti meg a polgármestert, hanem az államfő, aki pedig minden politikai 'szemponton felül áll. Lesznek az új törvénynek hézagai is, amelyeket a belügyminiszter azonban önként hagy nyitva. így a választott bizottsági tagok kerületenként való elosztása és az ajánlások kérdése. Az az álláspontja ugyanis a belügyminiszternek, hogy a fővárosi törvénnyel nem lehet elébe vágni az országos választói reformnak, amellyel egyformán kell ezeket a kérdéseket megoldani. A törvényhatósági tanács megszüntetését azért tartja a belügyminiszter szükségesnek, mert az autonómia lígynevezett laikus szervei nem hivatottak arra, hogy az adminisztrációkat intézzék, hanem csak arra, hogy ellenőrizzék. A belügyminiszternek az a meggyőződése, hogy éppen az autonómia gondolatának tesz szolgálatot, amikor a közgyűlésnek több beleszólást adott a főváros dolgaiba, mint ami eddig volt. Azzal a váddal szemben, hogy a közgyűlés hatáskörének kiterjesztése révén a közigazgatás meglassúdik, a belügyminiszternek az a véleménye, hogy ha ez bekövetkeznék, még mindig van mód arra, hogy megfelelő ügyrendi módosítással elejét lehessen venni az időpazarlásnak. A jövőben a polgármester fogja kinevezni a tanácsjegyzőket és a főjegyzőket is. Ennek megokolása az, hogy a polgármester most tényleg felelős vezetője lesz az autonómiának, óriási felelőssége és óriási hatásköre mellett biztosítani kell számára azt a jogot, hogy tisztán szakszerűségi alapon maga válassza meg munktársait. A főváros üzemei a belügyminiszter szerint abszolút szakavatott vezetést kívánnak és ezt a szakavatott vezetést más kézben nem tudja megtalálni, mint egy arra hivatott felelős szakértő üzemvezető kezében. Éppen ezért az üzemigazgatói állások betöltését nem a közgyűlésre, hanem a polgármesterre kívánja bízni. A sokszor sérelmezett 27. szakasz szükségességének nagyon érdekes magyarázatát adta a belügyminiszter, legfőbb argumentuma azonban az,^ hogy a fővárosnál olyan költségvetési hiányról van szó, amelyeket normális eszközökkel eltüntetni nem lehet. Uf alapokra ípelye&ik a főváros müssaki igasgaíásáí Asz elavult rendszert a modern igé- nycRneR megfelelően dldolgoszszúR A főváros közigazgatásának megjavítását célzó racionalizálási munka március 1-én fontos fordulóponthoz ért. A polgármester elrendelte a műszaki közigazgatás reformjának előkészítését. A feladat elvégzését Felkai Ferenc főjegyző, a racionalizálás polgármesteri biztosa irányítja. A munka természetének megfelelően kiegészítették a racionalizálást előkészítő csoport személyzetét is. Eddig Felkai főjegyző mellett Flaxmayer József dr. tanácsjegyző és Medviczky Andor dr. fogalmazó dolgoztak, most az új munkakörre a polgármester beosztotta Kren- csey Géza műszaki főtanácsost, Bánóczy Béla műszaki tanácsost, Korontay Alajos főmérnököt, Pénzes József műszaki főtanácsost, Halászy Ferenc segédmérnököt, Horváthy Béla, Sztojanovits Pál dr. és Hetessy Ferenc dr. tanácsjegyzőket, a kerületi mérnöki hivatalokból pedig Andréjka Árpád és vitéz Becske Kálmán műszaki tanácsosokat, továbbá Mottl János műszaki felügyelőt. Ez a beosztott személyzet a racionalizálási munka tartamára egyéb hivatali teendők végzése alól mentesül. A műszaki igazgatás racionalizálásáról Felkai Ferenc cir. főjegyző a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros műszaki közigazgatásával szemben az utóbbi években meglehetősen sok kifogás merült fel. Ezért azonban korántsem hibáztathatok a tisztviselők: az elavult rendszerben van a hiba. A főváros műszaki igazgatása ugyanis nem tartott lépést Budapest rohamos és nagyméretű fejlődésével, de nem volt meg a kellő kontaktus a központi műszaki igazgatás és a kerületi hivatalok között sem. A mostani munkánk gerincévé élsösorban az adatgyűjtést iktattuk be. Mindenekelőtt a jelenlegi helyzettel kell pontosan megismerkednünk és csak azután tehetünk javaslatokat az újításokra vonatkozóan. A munka kiterjed úgy a központi, mint a kerületi műszaki adminisztrációra. Pontos adatfelvételeket készítünk a műszaki közigazgatás jelenlegi menetéről, a hatáskörök és munkakörök megoszlásáról, a központi és kerületi közigazgatás közötti kapcsolatról, az ügyek intézéséről, az ügyiratok, számlák kezeléséről, nyilvántartásáról. Ezeknek az adatoknak a birtokában készítünk azután javaslatokat a műszaki köz- igazgatás egyszerűsítésére és észszerűsítésére. Továbbá feladatunk az lesz, hogyan lehet a legjobban és a legmegfelelőbben a racionalizálási feladatokat a gyakorlati életbe átültetni. Ebben a nagy munkában a műszaki közigazgatás minden területét alaposan szemügyre vesszük és igyekezünk úgy átformázni, hogy a közönség indokolt kívánságai a jövőben fokozottan figyelembe vétessenek, a panaszok megszűnjenek és a műszaki közigazgatás az élet mai követelményeinek megfelelően átalakuljon. Rövidesen elkészül a kerületi közigazgatás racionalizálására vonatkozó előterjesztés is. Ennek az előmunkálatai már megtörténtek, az adatgyűjtést befejezték és Flaxmayer József tanácsjegyző a 700 nyomtatott oldalra terjedő anyaghalmazt már bemutatta Liber Endre alpolgármesternek. összeomlús veszélye miatt a polgármester elrendelte a koronázó Mátyás-templom tornyának sárgás lebontását A főváros szakértői a múlt év őszén megállapították, hogy a Mátyás-templom tornya életveszélyesen omladozó állapotban van. A tanács elrendelte a sürgős restaurálást és gondoskodott arról is, hogy a költségvetésben megfelelő hitelösszeg álljon rendelkezésre. A tornyot beállványozták és ez a művelet egymaga 30.000 pengőt felemésztett. A restaurálás Wcisz fiilop RtZMÜVES Budapest, Vili., Oúlua-U. 13. T.: 460—36 vezetésével megbízott Schulek János műépítész a középítési ügyosztály > mérnökeivel együtt hozzáfogott a. torony pontos részletrajzainak elkészítéséhez és a restaurálás műszaki előkészítéséhez. A munkálatok menetére vonatkozólag Havim Károly dr. tanácsjegyzőhöz, a templomok és kegy- urasági kérdések referenséhez fordultunk felvilágosításért, aki a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A zord téli időjárás miatt a Mátyás-templom restaurálási munkája még nem indult meg. Egyelőre az előkészületeknél tartunk és csak a beállványozott torony alapos átvizsgálása után volt megállapítható, hogy tulajdonképen milyen munkákra van szükség. A vizsgálatnál kiderült, hogy a terméskőből faragott toronysisak sokkal rosszabb állapotban van, mint azt hittük. Részleges javításról szó sem lehet, az egész toronysisakot le kell bontani és újat kell építeni. A számítások szerint ez 290.000 pengőbe kerül. A költség- vetésben az idei munkálatokra megvan a szükséges fedezet és amint a kormányjóváhagyás lejön, a kőfaragó munkák vállalatbaadása késedelem nélkül megtörténik. A tornyon egyébként most, hogy az időjárás már megengedi, megkezdődött a munka. A polgármester közbiztonsági okokból és az életveszélyre való tekintettel elrendelte az omladozó toronysisak azonnali lebontását. Ez a bontás megkezdődött. Az új torony a legjobb esetben csak a jövő nyárra készül el. Természetesen, ez csak egy része a templom restaurálásának, az egész koronázó templom rendbehozása évekig tart és az összes munkák elvégzéséhez 700.000 pengő szükséges. Ebben az összegben viszont benne foglaltatik a központi fűtés és a központi szellőztető berendezés elkészítése is. Miután az ország első műemlékéről van szó. nem kétséges, hogy a főváros gondoskodni fog a szükséges költségek előteremtéséről. Kilencvenöt esetben szüntették meg közsegéiyes polgárok választójogát Nincs politikai háttere a központi választmány határozatának írásos panaszt nyújtottak be a polgármesterhez a közelmúltban a szociáldemokrata párt vezetői, amelyben azt kifogásolták, hogy a kerületi elöljáróságokon a segélyezettektől Írásbeli nyugtát vesznek, amelyet azután politikai célokra használnak fel. A fővárosi törvény ugyanis kimondja, hogy megszűnik a választói jogosultsága annak, akiről megállapítható, hogy közsegélyből tartja fenn magát. A polgár- mester a beadvány alapján vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményéről a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap: — A választásról szóló 1925. évi 26. törvénycikk felsorolja azokat a kizáró okokat, amelyek fennforgása mellett a választók névjegyzékébe felvett egyéneket az ideiglenes névjegyzékből ki kell hagyni. Az említett paragrafus akként rendelkezik, hogy a választójogból ki van zárva az az egyén, aki közjótékonyságból vagy községé.yiből él. Ezen az alapon a központi választmány a választók névjegyzékének kiigazítási munkálatai során minden évben felkéri a kerületi elöljáróságokat, hogy mindazokról az egyénekről, akik az említett rendelkezés alá esnek, nyilvántartó lapot készítsenek és azokat a központi választmányhoz tegyék át. — A központi választmány irodája az elöljáróságokhoz intézett átiratában hangsúlyozta, hogy csak azokról kell nyilván tartó lapokat kiállítani, akik közsegélyből élnek. Ebből természetszerűen az következik, hogy azokról, akik csak esetenként részesülnek közsegélyben, ilyen nyilvántartó lapokat nem szabad kiállítani. Az elöljáróságok kötelessége, hogy minden egyénről, akik kizárólag közsegélyből élnek, az ottani nyilvántartás alapján értesítést állítsanak ki. Ehhez azonban az érdekelt feleknek ez a kijelentése is szükséges, hogy közsegélyen kívül egyéb jövedelmük nincs. Tájékozódás céljából azt is tartalmazza a vizsgálati jelentés, hogy az elmúlt év folyamán ilyen címen mindössze kilencvenöt egyént töröltek a választók névjegyzékéből. A panasz tárgya tehát nem helytálló, mert az esetenkénti segélyezettek továbbra is megtarthatják választói jogosultságukat. A polgármester legközelebb előterjeszti a vizsgálatról szóló adatokat, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a szociáldemokrata párt panasza nem állja meg a helyét. GILLE ISTÜÁii faárúgyára Budapest, GYÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügyi és egyéb fatömegcikket. K TUSCH fEKEIÜ JÁNOS TETŐ FED ÓM ESTER BUDAPEST, L, KAROUNA-0T I«. TELEFON: CB-Ö-BB STEINER ÉS SKIHPERi Budapest. IX., Ü11ŐI-Ü4 #7. Telelőm I(WH6. DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐK ÉS mAzolók
