Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-07 / 10. szám
Budapest, 1934 március 7. Gyors illemben befejezésihez közeledik a (Óvárosi törvény általános vitája Hozma Jenő a képviselőházi tárgyalások menetrendjéről, a törvény életbeléptetéséről es a nem aktuális íöpolgárinesterválságről A fővárosi törvényjavaslat parlamenti vitája az elmúlt héten bontakozott ki szélesebb méretűvé. Ügy az ellenzéken, mint a kormánypárton bírálták a novellát és különösen a baloldali padsorokból emelték azt a vádat a kormány felé. hogy tulajdonképpen politikai elgondolások rejtőznek a törvényjavaslat soraiban. Általában azonban tárgyilagos megnyilatkozások hangzanak el a jobb- és baloldalról egy aránt, az a megjósolt viharos tárgyalás tehát, amelyet oly élesen beharangoztak, elmaradt a belügyminiszter részéről elfogadott bizottsági módosítások nyomán. Vázsonyi János az autonómia múltjával foglalkozott és tiltakozott az ellen, hogy mindenért az autonómiát tegyék felelőssé. Sürgette az ajánlási rendszer megszüntetését és kérte, hogy a kerületi beosztás aránytalanságait változtassák meg. Tóth Pál hangoztatta, hogy az autonómia nem lehet lezárt végleges valami, ami kivételt jelentene a fejlődés törvényszerű elve alól. Az autonómia sérelméről nincs szó ebben a javaslatban és akik ennek az el lenkezőjét állítják, azoknak céljuk a hangulatkeltés. Rassáy Károly hosszabb jogtörténeti visszatekintésben foglalkozott az autonómiák keletkezésével. Mindvégig tárgyilagos hangon szólt a javaslathoz, inkább a formai jogra támaszkodott és mellőzte azoknak a szempontoknak a mérlegelését, amelyek a reformot az élet követelményei szerint szükségessé tették. Nem tartja helyesnek a polgármester óriási hatáskörét, akit a választási körülmények szerint nem lehet az autonómia szervének nevezni. Kétségbevonta az okot, hogy a milliós deficitek miatt volt szükség az autonómia felfüggesztésére és szerinte a belügyminiszter csak akkor jöhetett volna a törvénnyel. ha a deficit mellett azt is rábizonyíthatná a fővárosra, hogy könnyelműen gazdálkodott. Védelmezte a törvényhatósági tanácsot, amely sokkal komolyabban foglalkozott a főváros ügyeivel, mint azt most egyesek állítják. Hosszasan polemizált Gáspárdy Elemérrel, majd felolvasta az érvényben lévő fizetések adatait. A következő napon Berki Gyula azt hangoztatta, hogy ez a javaslat a főváros egész közönségének az érdekét szolgálja. Kétségbevonta, hogy politikai javaslatról van szó, mert a kormány perhorreszkál minden diktatúrát. Ez a javaslat nem az autonómia megszüntetését, hanem az autonómia hibáinak kiküszöbölését célozza. Ez a javaslat annyit ad az autonómiának, amennyire annak szüksége van. Nem lehet rossz néven venni a kormánytól azt a szándékot, hogy a főváros költségvetésében az egyensúlyt helyre akarja állítani. A javaslat nem szolgál sem diktatúrát, sem pártérdeket és így nincs ok bizalmatlansággal kezelni a kormány célkitűzéseit. Csütörtökön Peyer Károly a fővárosi fizetésekről beszélt és olyan törvényt sürgetett, hogy közpénztárból senki többszörös fizetést ne húzhasson. A fővárosi törvényt nem tartja jónak, a közszolgáltatások árát túlmagasnak, az üzemi munkások fizetését alacsonynak minősítette. Müller Antal szükségtelennek tartja, hogy a nemrégiben hozott fővárosi törvényt megváltoztassák és hivatkozott a 6-os bizottság véleményére, amely a főváros gazdálkodását mintaszerűnek találta. Adatokat olvasott fel arról, hogy az államnál nagyobbak a fizetések, mint a fővárosnál. Bródy Ernő azt mutatta ki, hogy a törvényjavaslat minden jogot a polgármesterre ruház és a törvény- hatósági bizottságnak nem lesz joga ahhoz, hogy beleszóljon a főváros ügyeibe. Propper Sándor volt a pénteki ülés első szónoka, aki élesen támadta a javaslat intencióit. Tiltakozott a pénzügyi rendcsinálás célzata ellen és azt kérte, hogy az állam fizesse ki a fővárosnál lévő tartozásait, amely esetben az autonómia egyensúlya nyomban helyreállana. Azt az állítást is megkockáztatta, hogy a kormány a főváros üzemeiben és vállalataiban pénzforrást sejt, amelyhez közel akar jutni. Meggyőződése szerint a fővárosnál nagy nyugdíjazások történnek és új politikai nagyságok vonulnak be Budapest vezetésébe. Lázár Miklós a Vásárpénztár ügyét hozta elő és azt kívánta, hogy az autonómia saját kebeléből irtson ki mindent, ami gyanús, ami bűn és ami visszaélés. Támadta az 1930. évi XVIII. törvénycikket, ez a javaslat azonban nem alkalmas a helyzet javítására. Támadta a párturalmat, amelyet azonban az új törvény, szerinte, lényegesen alátámaszt. Sándor István hangoztatta, hogy a vidékben benne él a főváros szeretető. Az autonómia a magyar közélet legértékesebb produktuma és az ez iránt való érzés Magyarországon mindig fejlett volt. Hivatkozott arra, hogy az üzemeket nem szabad kivonni a közgyűlés ellenőrzése alól és helyeselte a javaslatnak azt a rendelkezését, hogy a nyilvánosság felé nagyobb lépés történik. A fővárosi törvényjavaslat múlt heti vitájának ez volt a lényege és elmondható, hogy a magas színvo- nálű beszédek sok tekintetben közelebb vitték a közvéleményt a főváros szerkezetének megismeréséhez. A vitát ezen a héten is folytatják és kedden kerül szavazás alá a nyolcórás ülésekre vonatkozó indítvány, amelynek elfogadása esetén szerdán már délután 5 órától éjfélig tárgyalják a fővárosi javaslatot. A jövő hét kimagasló eseményének Ígérkezik Kozma Jenő, Payr Hugó és Usetty Béla felszólalása, akik valószínűleg a vita végén fejtik ki nézeteiket és válaszolnak a különböző oldalakról elhangzott megállapításokra. Felszólalásuk elé nagy érdeklődéssel tekintenek politikai körökben. valevőlegr a főpolgármester kap széles hatáskört. — Főpolgármester-válságról szóló hirek .járták be az utóbbi napokban a politikai köröket, amelyekkel szemben meg kell állapítanom, hogy ebben a vonatkozásban a találgatásoknak nincsen komoly alapjuk. Huszár Aladár főpolgármester váltó- zatlanul bírja az összes illetékes tényezők messzemenő bizalmát, de tisztelettel tekint fel kiváló egyéniségére a városházi adminisztráció minden tagja is. Több mint egy éves működés során a legnagyobb megbecsülést vívta ki a maga számára és bizonyos, hogy a szanálási terv végrehajtása nála, van a legjobb kezekben, Alapos ismerője a városházi adminisztrációnak, teljesen tájékozott a komplikált üzemi problémák terén is, úgyhogy további munkássága elé minden oldalon a legjogosabb várakozással tekintenek. Már áprilisban megkezdődik az idén a városházi weekend Sipöcz Jenő polgármester a múlt esztendő derekán a tisztviselőkar iránti rokonszenvének és elismerésének akart kifejezést adni, amikor meghonosította a városházi weekendet. A rendelet szerint szombaton délben 12 órakor végződik a hivatalos munkaidő és a tisztviselők óriási tömegei jutottak abba a kellemes helyzetbe, hogy hétvégi üdülésre mehettek. Ezzel az akcióval az országos weekend- mozgalom nagy lendületet nyert és a tisztviselők körében már most megindultak a találgatások olyan irányban, hogy ebben az évben is számíthatnak-e a weekend-szünetre. A Fővárosi Hírlap munkatársa ebben az értelemben intézett kérdést Kozma Jenő a nemléfező föpolöármcsfcrválsáörO! és a f«Irwin« éiefbcléittefóséről A fővárosi törvényjavaslat politikai hullámverése idején óriási munkát fejtett ki Kozma Jenő, az Egységes Községi. Polgári Párt elnöke, aki az eredeti radikális rendelkezések hírére messzemenő tevékenységet indított. Számos tanácskozást folytatott Gömbös Gyula miniszterelnökkel, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszterrel, a Nemzeti Egység pártjának elnökségével és mindazokkal a tényezőkkel, akik a fővárosi törvényjavaslat megalkotásában résztvettek. Ma már köztudomású, hogy Kozma Jenő fáradozásai sikerrel végződtek, mert fellépése nyomán kimaradtak a javaslatból a kormánybiztos kiküldésére, valamint a közgyűlés feloszlatására vonatkozó szakaszok. Kozma Jenő azóta is élénken résztvesz a képviselőház tárgyalásain és minden ülésen jelen van, hogy a vita menetéről tájékozódást nyerjen. A bizottsági tárgyaláson a belügyminiszter indítványainak egész sorozatát tette magáévá és így elmondható, hogy a szelídített törvényjavaslat elsősorban az ő érdeme. A törvényjavaslat vitájának további alakulásáról és az életbeléptetés időpontjáról Kozma Jenő dr. a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az általános vita kimélyülése ezen a héten várható és véleményem szerint számos nagysúlyú politikus készül felszólalásra. 1 Hl 1CZHI V|J édes mustár j[\ francia mustár Közgazdasági és politikai tekintélyek mondják el véleményüket majd a kormány javaslatáról és ezzel kapcsolatban remélhetőleg tárgyilagos megítélésben részesül a főváros gazdálkodása. — Szerdán ínár érvénybe lép a nyolcórás ülések időtartama, ami azt jelenti, hogy a javaslat általánosságban való bírálata rövidesen befejeződik. Számításom szerint e hét végén befejeződik a vitának ez az első fázisa és a jövő héten veszi kezdetét a részletekben való tanácskozás. Miután a nyolcórás ülések érvénye természetesen a továbbiakra is fennál, a részletes tárgyalás sem terjedhet hosszabb időre. A képviselőház jövő heti munkásságát a részletes vita fogja dominálni és valószínű az a feltevés, hogy a törvényjavaslat részleteiben is március 9-ig elfogadásra talál. Ezt követi a javaslatnak a felsőházba való átküldése é3 tárgyalása, amelynek tartalmát előre megjósolni nem lehet, azonban az a véleményem, hogy három-négy ülésnapon ott is megtörténik a vita befejezése. —Ilyen körülmények ^ között most már csak a végrehajtási utasítás kidolgozása van hátra és így teljesen helytálló az az elgondolás, hogy husvét után az új fővárosi törvény kihirdetése éts életbeléptetése megtörténik. Ezzel egyidejűleg a szanálási terv is nyilvánosságra kerül, amelynek végrehajtására tudFarkas Ákos dr. főjegyzőhöz, az elnöki ügyosztály vezetőjéhez, aki a következő nyilatkozatot tette: — A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tisztviselők munkakedve és munkateljesítménye komoly gyarapodást ért el, mert a hétvégi pihenő kedvező hatást gyakorol az egyébként hivatali szobákba kényszerített alkalmazottakra. Az elnöki ügyosztály máris megtette az előkészületeket az ez évi weekeml-rendszer bevezetésére és az erre vonatkozó rendelet a közeljövőben napvilágot lát. — A múlt évben valamivel későbben kezdődött a weekend bevezetése és csak május végén jutottak a tisztivselők ahhoz az előnyhöz, hogy a szombati napokon hamarabb fejezték be munkájukat. Május végén kezdődött a weekend-szezon és szeptember 17-én véget ért, amellyel szemben most olyan előterjesztést készítünk, hogy a weekend már áprilisban kezdetét vehesse. Farkas Ákos főjegyző nyilatkozata bizonyára nagy örömet és megelégedést vált ki a tisztviselői karban. A szombatonként rendszeresítendő déli munkabeszüntetés lehetőséget nyújt a tisztviselők nek arra, hogy heti pihenőjüket alaposan kiélvezzék és különösen a nyilatkozatnak az a része kelt osztatlan örömet, hogy az idei weekend már áprilisban megkezdődik. «agjga •FÉNYKÉPÉT* igazolványra azonnal 2 darab rendelésnél darabja MŰTEREM 48 fillér PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ
