Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-14 / 7. szám
Budapest, 1934 február 14. ßrdelces pén&iigyi íerv as építKeszés fellen&íiésére Vf Jfrásadlóinenlességel és Icedtve&niényeRet Kémeit azz építőipari érüeKelíségete - Nincs tényleges lalkástúlprozSuUció A Magyar Mérnök és Építési Egylet, a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Ipartestületek Országo; Központja, az Országos Iparegyesület, a Baross Szövetség, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magánmérnökök Országos Szövetsége, az Országos Kézműves Testület, a Budapesti Építőmesterek Szövetsége, az Iparosok Országos Gazdasági Szövetsége, a Cementgyárak és- Mészégetők Országos Szövetsége, a Magyar Tégla- és Agyagárugyárosok Országos Szövetsége, a Budapesti Asztalosmesterek Ipartestülete, az Ácsmesterek Országos Szövetsége, a Lakatosmesterek Ipartestülete és a Mázolómesterek Ipartestülete, szóval az ország és a főváros vezető ipari és vállalkozói éi’dekeltségei együttesen felterjesztést intéztek a kormányhoz és figyelemreméltó indokok egész sorával mutattak rá a lakásépítés fokozásának szükségességére, amihez a kormány támogatását és az adómentesség meghosszabbítását kérték. Az emlékirathoz részletes javaslatot mellékeltek, hogy érveléseiket a szükségesnek vélt új építési adómentességről szóló törvény tervezet megszerkesztésénél felhasználják. Az emlékirat mindenekelőtt hangoztatja, hogy nincs lakástúlprodukció. Igaz ugyan, hogy vannak üres lakások, de ezzel szemben a perifériákon odúkban, primitív barakok- ban, földalatti üregekben élnek családok százai, a belterületeken egész utcasorok állnak, ahol a házak a higiénia legelemibb követelményeit sem elégítik ki és a lerombolásra régen megértek. Amíg pedig ez így van, addig lakástúlprodukcióról beszélni nem lehet. — Azért van sok üres lakás — mondja az emlékirat, — mert az emberek kiköltöznek az egészségtelen öreg házakból és inkább a környéken húzódnak meg apró házacskákban. Másrészt a gazdasági helyzet, a családok összehúzódása, a lakásnívó szomorú süllyedése okozta a látszólagos lakástöbbletet. Ha az építkezési tevékenység fellendül, a gazdasági élet is frissebben pezsegne és fokozódnék a lakásszükséglet. Ezért az érdekeltségek az 1934 június 30-ig meghoszszabbított házadómentesség és tatarozási kedvezmény időhatárának kitolását kérik, hogy a fenyegető nagy építési és építőipari munkanélküliséget elháríthassák. A házadómentességről szóló régi, 1929. évi XXIX. törvény is módosításra szorul és különös kedvezményben kell részesíteni azokat az építtető - két, akik régi, elavult házak helyén újat, építenek. Kívánatos; volna, hogy az építkezéseket a kormán?/ pénzbelileg is támogassa. Az érdekeltségek javasolják, hogy Budapest közműves területén 25 évig terjedő rendkívüli házadómentességet kapjon minden új épület, emeletráépítés, toldaléképítés, ha 1936 december 31-ig lakható állapotban lesz. — A VI. és VII. kerületek belső fele, a Rá- kóczi-út, Kár oly-körút, Vilmos császár-út, Berlinitér és a nagykörút közötti területen, Budán a Vár, a Margit-körút, Dunapart és Clark Ádám-tér között elterülő városrészben, Óbudán a Bécsi-út Vörös- vári-út, Hévízi- és Veder-utcák között, a IV. kerület egész területén az új Tabánban, a megnyitandó Erzsé- bet-sugárút mindkét oldalán, a Károly-körúttól a Rottenbiller-utcáig történő mindennemű építkezésre 30 évi rendkívüli adómentességet kérnek, ezenkívül még 10 évet, ha a lebontott ház helyére legalább ugyanolyan terjedelmű új házat építenek. Van a javaslatnak érdekes pénzügyi terve is, ez a következő: Ha az építtető meglevő házak lebontása után, korszerű újjáépítéssel, összefüggő, zárt házcsoportot egyszerre épít fel és az építkezésre egymillió pengőnél nagyobb tőkét használ fel, ezek az építtetők a 25, illetve 30 éves adómentességen kívül még szubvenciószerű kedvezményben is részesülhessenek. Ez úgy értendő, hogy a felépített új ház értékének 20 százalékát mint vissza nem térítendő szubvenciót kapná az építtető felerészben állami, felerészben városi bélyegekben. A bélyegeket két éven belül bárki adó vagy illetékek fizetésénél teljes névértékben , fizetési eszköznek használhassa fel. ha ugyanakkor ugyanolyan összeget készpénzben is befizet. A szubvenciójellegű bélyegek két éven belül bárkire átruházhatók legyenek. Az építőipari érdekeltségek memoranduma és két figyelemreméltó javaslata rövidesen foglalkoztatja az illetékes kormányköröket. gg Eltávolítják a város belső területéről a faggyú- és margaringyárakat A gazdatársadalom változatlan hevességgel folytatja önvédelmi harcát a mesterséges zsiradék- és faggyúgyártó üzemek ellen és továbbra is kitart apaa jogos követelése mellett, hogy a vajtermékek érvényesülésének akadályait elhárítsa. A mezőgazda- sági kamarák minden ülésükön felhívják a kormány figyelmét arra a súlyos károsodásra, amely a magyar mezőgazdaságot fenyegeti, azzal, hogy a mesterséges zsírtermékek minden eszközzel a vaj értékesítését megakadályozni igyekeznek és ennek az egészséges tápértékű élelmicikknek a forgalmát háttérbe szorítják. A margarin- és zsiradékgyárak a veszedelem e.őérzetének tudatában azt hangoztatják, hogy üzemeik rengeteg munkást foglalkoztatnak és ezért nem lehet az iparágat megszüntetni. A Fővárosi Hírlap az alábbiakban válaszol erre a nevetséges állításra és szemléltető módon tárja elő, hogy a zsiradékgyártó üzemek jelentőségéről terjesztett hírek nem felelnek meg a valóságnak. Magyarországon összesen öt mesterséges zsiradékot előállító üzem működik: az Albus szappangyár, a Szent István Tápszerművek, valamint a cseh érdekeltséghez tartozó Hutter-Lever Rt. A szorosan vett margarint és az ezzel összefüggő faggyút, valamint a kókuszzsírt a Biehn S. Fiai és KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai ég szervezési intézet, Budapest, V., Nádorutca 26 •> Telelőn: 16-1-27 a Steiner Ignác-féle kisüzem gyártja, amelyek együttvéve összesen harmincnyolc munkásnak adnak kenyeret. Nagykiterjedésű üzemekről tehát nincsen szó és nem kétséges, hogy a mesterséges zsír gyártásának beszüntetése esetén ezt a kis létszámú munkaerőt a vaj- és tejvállalatok minden nehézség nélkül alkalmazni tudnák. A margarin- és zsiradékgyárosok között egyébként felborult a béke és az eddig nagynehezen összetartott kondíciókartellt, a heves konkurrencia váltotta fel. Vezérkedik a dömpingárak kimélyítésében a Biehn S. Fiai margaringyár, amely minden eszközt megmarad ahhoz, hogy a Binicum nevű zsiradéknak minél nagyobb piacot szerezzen. Ezt a mesterséges faggyú- és növényzsírkeveréket 90—95 fillérért árulja kilónként, amelybe már a 6 százalékos fázisadó is bele van kalkulálva. A dömping ellen most a többi üzemek is hasonló fegyverrel akarnak válaszolni. Foglalkoztatja a hatóságokat az a kérdés is, hogy kitelepítsék a város belső területéről a Biehn S. Fiai és a Steiner-féle üzemeket, amelyek tudvalevőleg bűzös iparnak számítódnak és a higiénikus követelmények is előírják, hogy üzemeiket a város külső területére vigyék. Addig is, míg ebben a vonatkozásban végérvényes döntés történik, 1 az illetékes hatóságok interveniáltak a föld- míveésügyi minisztériumban, hogy a zsiradékgyártást korlátozó rendeletben intézkedés történjen a faggyúgyárak kitelepítéséről is. ^HKos.uersenyQKkelésfiúKholóZQiukkai n űmmzüK és egyes gyMlűímotí tonüreieszlk s üeíDMeshetiiiiíieí A legális detail-kereskedelem hosszú hónapok óta küzd a különböző nagy áruházak és gyárválla- iatok kiskereskedelmi hálózata ellen és a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalja, hogy vevőköre állandóan összezsugorodik. Az amúgy is nehéz viszonyok között nemcsak a vevőkör természetes lecsökkenésé- vel kell számolnia, hanem azzal a gyilkos versenynyel is, amely bevezette az áron aluli árusítást és ezzel megfeszíti a húrt az évtizedes szolid kereskedői cégek torkán. Budapest utcáin napról-napra új cégtáblák tűnnek fel, ám a fényesen kivilágított üzletek nem a kiskereskedők vállalkozásai, hanem a gyárosok lerakatni, amelyek majdnem önköltségi áron kínálják áruikat a vevőközönségnek. A másik gyilkos tőrdöfést az áruházak intézik a kiskereskedők ellen, amikor üzemeikben a selyemharisnyától a zöldborsóig mindent kínálnak olyan árakon, amelyekkel szemben a kiskereskedő képtelen versenyezni. Ha a budapesti kiskereskedelem végképpen elpusztul, fejfájára felírhatják, hogy elsősorban az áruházak és a gyár vállalatok közvetlen árusításai okozták elmúlásukat. Ebben a névsorban első helyen szerepel a hírhedt GFB, amely egymásután elfoglalja valamelyik kiskereskedő adósának üzlethelyiségét és Pók-Áruház néven szívja ki a kiskereskedők utolsó lélegzetvételi lehetőségét. Méltó helyet kaphatnak a felsorolásban a Corvin Áruház, a Fenyves Áruház, a Magyar Divatcsarnok és a többi áruházak, amelyek minden eszközt felhasználnak arra, hogy dömpingáraikkal kínált becsalogató áruikkal o vevőközönséget teljesen elvonják a kiskereskedelemtől. Ide sorozhatok a cukorkagyárak is, amelyek közül a Stühmer-gyár és a Cadeau nemcsak Budapestet, hanem az egész országot elárasztották fióküzletekkel. A Dreher Maul, a Koestlin és a Szent István Tápszerművek saját vezetésű üzletekben versenyeznek a kereskedőkkel. Példájukat követik a sajt- és vajüzemek (Stauffer, Hungária és mások), de hasonló módon építik ki hálózatukat a hentesárugyárak: Fleischer Rezső, Schmidl Dániel, a Brauch Rt., Zeidl Vencel, Kozma Testvérek, László, Schmolka, Nagy és Eichner, akik közel ötven fióküzletben kínálják áruikat közvetlenül a közönségnek. A pékek közül a Preisz, Fürst, Nits Márton, Glasner Miksa, Glasner Ede, Ruzicska, Földes, Heim, Mónatli, Rotter, Noszlopi egymásután létesítik a fiókokat és közvetlen kapcsolatot tartanak a közönséggel, amelyik természetszerűleg kikapcsolódik az élelmiszer-kiskereskedelem vevőköréből. Az áruházak és a gyáriparosok súlyos felelősséget vesznek magukra, amikor kérlelhetetlen dühhel rombolják le gyors egymásutánban a kiskereskedők egzisztenciáit. A kiskereskedők utolsó erőfeszítéssel védekeznek a gyilkos kórokozók ellen, ha azonban küzdelmük hiábavalónak bizonyul, úgy el kell készülni arra, hogy az önálló egzisztenciák sokasága dől romba. Elérkezett az utolsó pillanat ahhoz, hogy a társadalom és a kormány együttesen emeljen gátat a rombolók és pusztítók elé, nehogy újabb megdöbbentő események gazdagítsák' a sorstragécliáknak ezt a szomorúi korszakát. Parker—- Udylite vastárgyak és szerkezetek legbiztosabb rozsdamentesítése fekete vagy fehér kivitelben SZÉKELI DlH oki. mérnök Iroda : l, Bálvány utca 12. Telefon: 11-3-52. Legyőzi a rozsdát! ÜzPlll: VI., Petneházy-u. 72. Tel.: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan
