Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-07 / 6. szám
Budapest, 1934 február 7. állást foglalt a főváros a generálvállalkozók, az irreális legolcsóbb ajánlatok és a külföldi dömpingárak ellen Hosszű felterjesztésben kéri a főváros az új kozszallltasi szabályzat-tervezet műnosaásat A Fővárosi Hírlap részletesen ismertette az új közszállítási szabályzat tervezetét. Az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. tette szükségessé, hogy a közhivatalok és intézmények részére történő szállításoknál és beszerzéseknél előírt eljárást a mostani viszonyoknak megfelelően módosítsák. Ez az új közszállítási szabályzat az alapja a fővárosra is irányadó új közszállítási szabályrendeletnek és ezért a tervezetet leküldte a miniszter hozzászólás végett a polgármesterhez. A közgazdasági és ipari ügyosztály alaposan felkészült, hogy ennek a feladatnak eleget tegyen és a tervezetet kinyomtatva megküldték minden hivatalnak, üzemnek és intézménynek. Az észrevételek most már minden oldalról befutottak és ezek alapján 'elkészítették a főváros válaszát, amelyet szerdán tárgyral le a közgazdasági és ipari bizottság. Érdeklődtünk a főváros állásfoglalásának főbb szempontjai iránt és báró Babarczy István főjegyzőtől, a közgazdasági ügyosztály* vezetőjétől a következő részleteket tudtuk meg: — A fővárosnak megküldött tervezettel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a gazdasági élet alakulása folytán a közszállítások rendjének szabályozása fontosságánál fogva messze meghaladja az egyszerű adminisz.trativ intézkedések mértékét. Ennek megfelelően állítottuk össze észrevételeinket. Az állam, a főváros és a többi közületek részére végeztetett munkáknál, vagy részükre történő beszerzéseknél például nem volt egészen célszerű és' helyes o számszerűleg legolcsóbb ajánlat előírása, de egyúttal az nem is volt mindig a legelőnyösebb. Az ipari és szociálpolitikai szempontok erőteljes hangsúlyozását jelonti a tervezet 44. amidőn elejti a legolcsóbb árajánlat kötelező elfogadását és kimondja, hogy az elfogadható ajánlatnak reálisnak is kell lennie. A szabályzatnak ez az intézkedése lehetővé teszi, hogy az árajánlatot realitás szempontjából is megvizsgálja a főváros, a munkabérek alakulását ellenőrizhesse, sőt a magasabb munkabérekkel dolgoztató pályázók ajánlatainak figyelembevételével a közszállításoknál is érvényesítheti a fokozottabb szociálpolitikai szempontokat. — Kiemeljük az előadói tervezetnek azt a rendelkezését, amely szerint a kereskedelmi miniszter olyan karteleket, amelyek a közgazdaság vagy közjó érdekére káros működésüket abbahagyni a hatósági felszólítás ellenére sem hajlandók, a közszállitásokból kizárhat. hanem az autonómia megítélésére bízassék: mikor él vele és kívánja-e mellőzni azt az intézkedést, hogy* egyes versenytárgyalások kiírása az előzetes miniszteri engedélyhez legyen kötve. A főváros kéri annak a szakasznak a törlését is, amely kimondja, hogy zártkörű versenytárgyalásnál ugyanazon a cég egy éven belül újabb megbízásban nem részesülhet. A fővárosnál a munkák kiadását, már most is karto- tékszerűen szabályozták és a vállalkozók felhívása bizonyos sorrend szerint történik. Lehetetlen ugyanis, hogy valamely megbízható, tőkeerős cég, amelynek a a munkájával a főváros megelégedett, ne kaphasson újabb munkát azért, mert a cég nagyságához képest valamilyen egészen jelentéktelen megbízást egy éven belül már kapott. Bizonyos értékhatárt kellene megállapítani, amelyen alul a megszorítástól ellehetne tekinteni. A főváros ezt az értékhatárt kétezer pengőben jelölné meg. A főváros módosítást kér annál a szakasznál is, amely azt írja elő, hogy előre nem látható, halaszthatatlan munkáknál és szállításoknál csak a miniszter hozzájárulásával szabad a verseny- tárgyalást mellőzni. A fővárosnak az a felfogása, hogy éppen az előre nem látott munkák és szállítások elvégzése sürgős a köz érdekében, ha pedig a törvényhatóság a szállítás vagy a munka szükségességét előre látja, akkor annyi ideje is lehet, hogy azt versenytárgyalás útján bonyolítsa le, ha pedig sürgős, akkor nincs idő a miniszteri döntés megvár ás ár a. — A főváros módosításokat javasol az OTI tartozások rendezése tekintetében is. Ha ugyanis a pályázó 4—5 helyre adja be ajánlatát, és az OTI részére mindenütt 25 százalékos levonási lehetőséget nyújt és ha a munkát, vagy a szállítást több helyen nyeri el és mindenütt levonják a 25 százalékot, akkor sokkal magasabbra rúg az az összeg, mint amennyivel a cég az OTI-nak tényleg tartozik. — A kisiparosok szállításánál túlmagasnak látszik a húszezer pengős értékhatár, s ezt célszerűbbnek látja a főváros 12.000 pengőben megállapítani. Nem tartja célszerűnek a főváros a szabályrendeletS 0 R G ő S igazolvány képek 2 drb rendelésnél M £} | Materem, darabja TfOfiii. | VI., Andrássy-úf 39 PÁRISS HAGY ÁRUHÁZ nek azt az intézkedését sem, hogy a közszállítást végzett vállalkozó járandóságából az egész köztartozást le kell vonni. Ez esetleg odavezethet, hogy a szállító egyetlen fillért sem kap kézhez, mert az adótartozása nagyobb, mint a számlája. Ilyen intézkedés nem lenne összhangban azzal az adófizetési kedvezménnyel, amelyet a kormány mostanában az adóhátralékok befizetésére életbeléptetett. De azért sem lehetne a járandóságokat visszatartani, mert ilyen intézkedés mellett a vállalkozó nem kapná meg esetleg a, munkával felmerülő termelési költséget, az anyag árát és a munkabéreket sem. Szóval nagyobb gazdasági kárt okozna, mint amilyen előnyt a hátralékos adó beszedése jelentene. Meg kellene azonban állapítani, hogy hány százalékot lehet visszatartani adótartozásban. Végül kéri a főváros, hogy mellőzzék azt a rendelkezést is, hogy a beszerzésekről és közmunkákról nyilvántartást készítsenek, mert ez olyan nagy munka- többletet jelentene az üzemeknél, amelynek költségei nem állanának arányban az elérendő céllal. Ehelyett a főváros azt javasolja, hogy a megrendelésekről szóló másolatokat minden esetben küldjék be közvetlenül a kereskedelmi miniszterhez. — A főváros a munkabérek tekintetében kéri annak a kimondását a szabályzatban, hogy a közmunkáknál fizetett legalacsonyabb munkabér nem lehet kevesebb az egyes iparokban szokásos munkabéreknél, ezt a normált pedig az érdekeltségek az iparhatóság bevonásával állapítsák meg. Megfontolandónak tartja a főváros a magánmérnökök kérelmét is, hogy a közmunkák kiírásánál a munka terjedelme arányában állapítsák meg, hogy ahhoz hány mérnököt kell alkalmazni és mi legyen a mérnökök legalacsonyabb díjazása. — Fel kell venni a szabályzatba, hogy a vállalkozó elsősorban helybeli munkásokat köteles alkalmazni. A tervezetben megállapított bélyegilletékek leszállítását is kéri a főváros. Másik érdekes javaslat, hogy a közmunkákból ki kell zárni a silányan dolgoztató, túlalacsony munkabért fizető, vagy a normálisnál hosszal) időn át dolgozó vállalkozókat. — Külföldi cikkek beszerzésénél mellőzni kívánják az olyan ajánlatot, amelyből nyilvánvalóan megállapítható, hogy a kínálat dömpingáron történt. Végül a főváros válasziratában üdvösnek tartja a tervezetnek azokat a rendelkezéseit, amelyek a generálvállalkozók pályázati lehetőségét megszorítják, a kisiparosok fokozottabb foglalkoztatósát elősegítik és a legkisebb munkabérek megjelölését kötelezővé teszik. Popovics Sándor a pengő crtéhállandóságárúl A Nemzeti Dank tovább is fenntartja hitel- es devizapolitikájának eddig követett irányelveit — Anélkül, hogy a tervezetnek összes jelentős és a mostani szabályrendelettől eltérő rendelkezéseit most felsorolnánk, meg kell állapítani, hogy az új szabályzat igyekszik a közszállításoknál eddig felmerült vitás kérdéseket megoldani. Ami a részletkérdéseket illeti, a főváros azt kéri, hogy a közüzemek részére szükséges nyersanyagok, félgyártmányok és késziparcikkek beszerzése, illetve az üzem folytatása céljából szükséges munkálatok, építkezések bejelentése, úgy mint eddig is volt. csak a hazai beszerzésre vonatkozó rendelkezések tekintetében tartozzon a szabály- rendelet hatálya alá. Ami az érdekképviseletek bekapcsolódását illeti, e tekintetben a főváros azt javasolja, hogy a szállítások és munkálatok lebonyolításánál az érdekképviseletek közreműködésének igénybevétele semmiképen se legyen kötelező, hanem a közmunkát kiíró hivatal megítélésére bízassék, hogy kikérje-o a javaslatukat, vagy sem. Az érdekképviseletek kötelező meghallgatása indokolatlan munkatöbbletet Jelentene, másrészt tartani kell attól, hogy az érdeképviseletek annyi kívánsággal és tanáccsal fognak előállni, hogy azok figyelembevétele az eredeti elgondolást tervet megbontja. — A nyilvános versenytárgyalások korlátozása tekintetében a főváros azt javasolja, hogy ez az önkormányzatnál ne legyen kivételes esetekre szorítva, ÜZEMSZERVEZÉS CNDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V., Nádor- utca no -> Telefoni 16-1-27 A Nemzeti Bank közgyűlésével egyidejűleg az egész magyar közgazdasági életben nagy örömet kiváltó intézkedések történtek. A kormányzó dr. Po- povics Sándort további öt évre a Nemzeti Bank elnökévé nevezte ki és így jegybankunk európai hírű vezére tovább működik azon a területen, ahol a mai viszonyok között fokozottabb szükség van páratlan tehetségére és körültekintésére. Nagyjelentőségű eseménynek minősíthető az is, hogy a Nemzeti Bank főtanácsa megállapodott dr. Schober Béla vezér- igazgatóval is, szerződésének további öt esztendőre szóló meghosszabbítása érdekébenÁltalános megnyugvás fogadta ezeket az intézkedéseket, amelyek azt mutatják, hogy a legmagasabb helyen is tökéletesen biztos kezekben látják Magyarország legféltettebb pénzintézetének: a Nemzeti Banknak az irányítását. Tíz óv előtt a független Magyarország önálló jegybankot kapott és elmondható, hogy ezen idő alatt Popovics és Schober kiáltották a legnagyobb erőpróbát. Minden viharzás, az általános valutaingadozások nehéz esztendői, a köz- gazdasági élet bástyáinak robbanása sem tudta megingatni Nemzeti Bankunkat, amelynek működése mindenkor a szolidság, az óvatos felismerés és a magyarság érdekeinek hatásos védelmében zajlott le. A termelés, a fogyasztás, az ipar, a földművelés, n kereskedelem őrtállója a Magyar Nemzeti Bank, amely becsületes önzetlenséggel dolgozik azért, hogy eymek a kis országnak létfenntartó erői továbbra is sziklaszilárdan álljanak a helyükön. A Nemzeti Bank közgyűlése ismét alkalom arra, hogy Magyar- ország társadalma tisztelettel hajtson fejet Popovics Sándor, Schober Béla: a Nemzeti Bank előtt. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután tartotta meg X. évi rendes közgyűlését, Popovics Sándor dr. elnöklésével. A közgyűlés legfontosabb tárgya, legnagyobb figyelemmel fogadott eseménye Korányi Frigyes bárónak, a Pénzintézeti Központ elnökének felszólalása volt, aki kérdést intézett a Jegybank vezetőségéhez, hogy a bank a jövőben a pengő értékének. fenntartása tekintetében milyen elveket szándékozik követni? Popovics Sándor elnök kijelentette, hogy a Nemzeti Bank vezetősége továbbra is fent kívánja tartani mind hitel-, mind devizapolitikájának eddig követett irányelveit és ezzel biztosítani óhajtja annak a nyugalmi helyzetnek a fenntartását, amelyet elérnünk sikerült az ország egyetemes érdekeinek szempontjából. A továbbiak során a közgyűlés tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1933. évi záró- számadásokat és megadta a főtanács részére a felmentvényt, valamint Schober Béla dr. vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadta a főtanácsnak az 1933. évi nyereség felosztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e~ határozata szerint a nyereségnek a nyugdíjalap és a tartalékalap 5—5%-os javadalmazása után fennmaradó részéből a részvényesek számára 8%-os osztalék kifizetése válik lehetővé. A közgyűlés ezután számvizsgálókul Q reger sen Nilst, Adler Szigfridet, Szuuyogh Szabolcsot, N i 1 s e n Rudolf dr.-t és P u c h e r Istvánt, számvizsgáló póttagokul pedig Márf f y Albin dr.-t és Stromszky Sándort választotta meg. A bank az osztalékot a 10. számú részvényszelvény beszolgáltatása ellenében valamennyi intézeténél pengőértékben fizeti ki. Az osztaléknak pengőértékben történő kifizetésénél a megfelelő aranykorona-összeget a törvényes értékarány (1:1.1585) alapján számítják át. Ha a szelvény- birtokos nem mutatja be szelvényét beváltás végett, a bank ezt úgy fogja tekinteni, hogy a szelvénybirtokos az aranyban való fizetésre irányuló igényét az idézett rendelet értelmében fenntartani kívánja; ez a korábbi években esedékessé vált, még el nem évült szelvényekre is vonatkozik. édes mustár francia mustár
