Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
16 Budapest, 1934 december 19. telést, hogy a munkaorganizáció fejlődésének tempóját a technika fejlődésének tempójával összhangba kell hozni. A mélyenjáró előadásban a technika elméletének és gyakorlati alkalmazásának határkérdései vetődtek fel. Szintén egyik örök problémája a kul- túrembernek, hogy az elméletnek, vagy a gyakorlatnak van-e a művelődés fejlődése szempontjából nagyobb jelentősége. A professzor igen helyesen mutat rá, hogy mind a kettőnek egyenlően nagy a fontossága. A gyakorlat nem egyéb, mint alkalmazott elmélet. Az élet pedig a gyakorlatból áll. Fejlett technikai kultúra el sem képzelhető mélyenjáró elméleti megalapozások nélkül. A legigazságosabban tehát az jár el, aki az elméletnek a jelentőségét épúgy elismeri, mint az elméleti eredmények gyakorlati alkalmazását. Mindegyiket a maga helyén. A technikai élet a két utolsó évszázadbaji soha nem látott és soha nem remélt ütemű fejlődésnek indult. Ez a fejlődés azonban egészen egyoldalú technikai fejlődés volt. Következményei gazdasági válságokban jutottak kifejezésre, kétségtelen bizonyságául annak, hogy a technikai élet szerves alkotó része a társadalmi élet mozgató problémáinak, amelyek közül egyiket sem lehet függetlenül a többitől előre vinni. Pfeifer professzor előadásának különös érdeme, hogy technikai részről történik közeledés a szociális problémák felé és technikai oldalról halljuk a figyelmeztetést, hogy a fejlődést a szociális szempontokkal is összhangba kell hozni. Ez a belátás a technikai élet vezetői részéről mérhetetlen fontosságú és csak sajnálni tudjuk, hogy a nagyjelentőségű előadást nem hallhatták ezeren és ezeren. Az emberiség gazdasági életének minden kétségen kívül alapvető problémája az energiaellátás kérdése, de amikor ezeket a problémákat a professzor a szociális problémák szempontjából is értékelés tárgyává teszi, olyan mozzanattal gazdagítja a technikai tudományok irodalmát, amely mozzanatra a politikai és gazdasági élet vezetőinek is fel kell figyelniök. Pfeifer professzor előadásáért nemcsak a mérnöktársadalom lehet hálás, de hálával tartozik mindenki, akinek a gazdasági élet zavaraiból előálló szociáüs bajok orvoslása a szívén fekszik. Fordítsunk tengelyt!... Irta: ILOVSZKY JANOS, a Baross Szövetség elnöke A nagy ünnep előhetében járunk, amikor a karácsonyi lapszámokban a nyilatkozatok és cikkek özöne lát napvilágot. E nyilatkozatokból a jövő év országos és várospolitikáját illetőleg sok gondolat hámozható ki: de én úgy érzem, a politikának a gazdasági kérdések megoldása körül kell a jövő esztendőben forognia. Ez alkalommal nem kívánok egyes konkrét kérdésekre kitérni, mert a vezetésem alatt álló és a nemzeti alapon működő Baross Szövetség, mint szabad érdekképviselet, a közeljövőben úgyis felveti a legsürgősebben megoldásra váró problémák egész sorát, amelyekért a legsziszte- matikusabb eszközökkel fogja a harcot megvívni. Egy gondolatot azonban mégis fel kell vetnem és ez a pénzügyi kormányzat tengelyének más irányba való fordítása. Tény az, hogy a békeévekkel szemben a fejenkénti közteher elképesztő módon megnövekedett. Békében és a háború utáni években a közterheket a polgárok a jövedelmükből, keresetükből ki tudták egyenlíteni. Ma a legtöbb polgár a reá eső hányadot a vagyonából fedezi. De ha a vagyon elfogy, akkor elfogy a teljesítőképesség, mint a mécsesből az olaj. Mi következik akkor és azután? ... Ez állításom alátámasztására két szörnyű esetet hozok fel, amely mementóként kellene, hogy szolgáljon: Schück és Wurglits polgárok gyors egymásutáni öngyilkosságát. E két előkelő vendéglősnek sötét tragédiája világosságot vet arra, hogy itt nagy baj van a fogyasztó- képesség, a hitelkérdés és a közterhek körül. E két vendéglős egyikére sem lehet azt mondani, hogy nem hivatott, képzett, törekvő űzője és vagyontalan sáfárja üzletének. Mindkettő évtizedek óta fennálló üzletet vezetett, tehát úgy személyi, mint vagyoni szempontból az üzletvezetéshez szükséges feltételek fölött rendelkezett. Ép ma, amikor e cikket írom, beszélgettem e kérdésről egy igen magas közfunkcionáriussal, aki azt mondotta: — Te véded a kisembereket, a gazdasági exisztenciákat! De mondd meg, hogy egy városban, ahol békében 7 textiles volt és ma 33 van, csoda-e, ha ezekből néhány tönkremegy? Nem csoda. Elismerem: soha sem volt és nem is lesz az az idő, amikor mindenki úgy élhet, mint Ádám és Éva a paradicsomban. Az, hogy valaki összezsugorít egy pár száz pengőt, koszt helyett vöröshagymát eszik délre, vacsorára és mégis tönkremegy, az érthető. Az eszkimó mindig több volt, mint a fóka. De mindenesetre, ha a létfeltételek lehetőségei a központi kormányzat részéről úgy irányíttatnak, hogy egy egészséges lendület állhasson be, akkor nem fognak a Schück- és Wurglits-küllők kitördelődni a központi kormányzat adót összeszedő szekerének kerekéből. ... Ezért sürgős a pénzügyi kormányzat tengelyének más irányba való fordítása. Az sem megnyugtató hír, hogy nagy tételek elhelyezése révén november havában a betétállomány szaporodott. A nagy tételeket kartellszerű vállalatok helyezték el, átmenetileg, betétként. Az a helyes, amikor sok kisember rendelkezik 100— 200—300—400 és ezer pengős betétekkel, mert akkor a kisembereknek van milyen tartalékhoz nyulniok. Tehát a takarékosságot keresztül kell vinni, de nem a túlzott takarékossággal, amely ma irányadó a pénzügyi politikában. A túlzott takarékosság többet árt, mint használ. Januári közgyűlésén búcsúztatja a Községi Takarék Reményi-Schneller Lajos vezérigazgatót. A budapesti pénzintézetek évi közgyűlését január 15-én ezúttal is a Nemzeti Bank nyitja meg', majd következik a terminusok sorrendjében a Községi Takarékpénztár. A Kereskedelmi Bank az eddigi tervek szerint január második felében tartja közgyűlését. Január 20-án ünnepélyes keretek között búcsúzik a Községi Takaréktól Reményi-Schneller Lajos, akit a kormány tudvalevőleg az Altruista Bank vezetésére bízott meg. A főváros pénzintézete őszinte sajnálkozással válik meg kiváló vezérigazgatójától, aki az elmúlt nehéz gazdasági évek folyamán teljes biztonságot, sőt fokozottabb tevékenységi hálózatot tudott megteremteni a Községi Takarék számára. Várospolitikai tényezők és az arra illetékesek elhatározása szerint a Községi Takarék vezérigazgatói állását Lipthay Lajos ügyvezető igazgató fogja átvenni, aki eddigi beosztásában is Reményi-Schneller első munkatársa volt. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára rt. igazgatósága Faragó Sándor dr. eddigi ügyvezető- igazgatót érdemeinek elismeréséül az intézet vezér- igazgatójává nevezte ki. A Magyar Általános Hitelbank pénztártermében tájékoztató szervet létesített, amely nemcsak bármely a bankszakmába vágó kérdésben, hanem ezenfelül különösen oly irányban áll díjtalanul rendelkezésre, hogy a közönség a szabadforgalom korlátozá- zával összefüggő intézkedésekkel kapcsolatosan felmerülő ügyeiben szakszerű felvilágosításokban részesüljön. A TÉBE karácsonyfaünnepélye. A TÉBE, amely évről-évre december havában a szegény gyermekek ezreit ruházza fel, szeretetteljes támogatásban részesítette a Jugoszláviából kiutasított magyar menekültek gyermekeit is. A TÉBE karácsonyfáját a tözsdepalota márványtermében állították fel és a lélekemelő ünnepséghez a menekültek telepeiről három autóbuszon vitték el a gyermekeket. Az ünnepségen megjelent nagybányai vitéz Horthy Miklósné, a kormányzó felesége is, akit a tőzsde főbejáratánál dr. Kresz Károly kincstári főtanácsos és Némethy Kálmán alezredes fogadtak. A karácsonyfa alatt Weiss Fülöp felsőházi tag, a TÉBE végrehajtóbizottságának elnöke és a fővárosi pénzintézetek vezetői köszöntötték a kormányzónét, majd Hegedűs Lóránt, a TÉBE elnöke mondott beszédet, hangoztatva, hogy a TÉBE hazafias és karácsonyi jótékonyságok céljára újból 81.000 pengőt adott, az 1934-es évben pedig összesen 180.000 pengőt áldozott a jótékonyság oltárán. A beszéd után kiosztották a gyermekek között a cipőt, ruhát, fehérneműt és cukorkákat tartalmazó szeretetcsomagokat. A TÉBE áldozatkészségét dr. Schuller Dezső, a főváros közjótékonysági ügyosztályának vezetője köszönte meg. Fó'városi tisztviselők engedélyt kértek részvénytársaságok igazgatósági tagságainak vállalására. A főváros közgyűlése elé érdekes előterjesztést intézett a polgármester, hogy ezzel lehetővé tegye hatósági tisztviselőknek részvénytársaságokban az igazgatósági és felügyelöbizottsági tagságok vállalását. Az érvényben lévő törvények és rendeletek szerint ugyanis törvényhatósági tisztviselők nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak csak abban az esetben lehetnek tagjai, ha ahhoz a törvényhatósági bizottság és a miniszter- tanács hozzájárul. Az előterjesztés szerint igazgató- sági tagságot akar vállalni Tömör Ernő dr. tüdö- beteggondozó intézeti főorvos a Kosmos vegyészeti- és gyógyszertermékek gyára r.-t., Révész Sándor dr. főállatorvos az Extrakt cserzöanyag kereskedelmi r.-t., Miller Sándor dr. árvaszéki ülnök az Esztergomi Takarékpénztár r.-t., Szathmáry Sándor dr. közkórházi főorvos az Első Békéscsabai Gőzmalom r.-t., Palócz Endre polgáriiskolai igazgató az Élet Irodalmi és Nyomdai r.-t., Kriesch Jenő felsőkereskedelmi iskolai igazgató az Universum mozgófénykép színház r.-t., Háros Antal, Gundi Jenő és Kindlovics Pál elemi iskolai igazgatók a Kalász könyvkiadó r.-t., Mihálkovics Elemér dr. közkórházi főorvos a Pilvax Házépítő r.-t, a Fővárosi Házépítő r.-t. és a Városház-utcai Házépítő r.-t., Molnár Béla számvevőségi tiszt a Csörsz- xitca 3. sz. Házszövetkezet, Péchy László főmérnök és Posch Gábor mérnök a Csörsz-utca 5. sz. Bér- házszövetkezet, Sárkány László ideiglenes hivatalnok a Tiszti- és Tisztviselői Társasházépítő Szövetkezet^ és a Lenke-út 65—70. Társasházszövetkezet, Kovács L. Ödön az Elektromos Müvek főmérnöke a Centrum Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságaiban, illetve felügyelöbizottságaiban. A közgyűlés megadta az engedélyt az igazgatósági tagságok elvállalására. UJ versenytárgyalási kiírások A polgármester versenytárgyalást hirdet: Papír szállítására az üzemek részére. Pályázni lehet január 3-án d. e. 10 óráig a városgazdasági ügyosztályon. Motalkó szállítására a Közs. Élelmiszerárusító Üzem, a Közs. Kenyérgyár és az Állategészs. Telep részére. Pályázni lehet december 27-én d. e. 10 óráig a magasépítési ügyosztályon. Benzin szállítására az intézetek és üzemek részére. Pályázni lehet december 20-án d. e. 10 óráig a városgazdasági ügyosztályon. 105.000 q tűzifa szállítására a Gázművek részére. Pályázni lehet december 27-én d. e. fél 11 óráig a Gázmüvek igazgatóságánál. 35.000 kg. antóbusz motorolaj szállítására. Pályázni lehet december 28-án d. e. 10 óráig a BESZKÁRT igazgatóságánál. A dunai rakodópartok 1935. évi bérletére. Pályázni lehet január 15-én d. e. 12 óráig a közgazdasági ügyosztályon.. Versenytárgyalási megbízások A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű verseny- tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: A Gázműveknél szükséges különböző' anyagok szállítására a következő cégek kaptak megbízást: Gázolaj szállítására: Antal János 7800, Benzin és motalkó szállítására: Vacuum Oil Co. 3352. Füstcsövek szállítására Ulrich I. B. 34.000, Schopper J. G. 1070, Gázmérőn szállítására: Magyar Gázizzóieny r. t. os.898. Magyar Fém- és Lámpaárugyár 59.946, Mérő- és Számláló- készülékgyár 50.890, öntött vascsövek szállítására: Friedrich—Siemens Művek 44.000, Kovácsolt idomok szállítására: Ulrich B. J. 2032 pengő vállalati áron. A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató KÖSZ ÉN BÁNYAMŰ ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN 1 (DRÄSCHE) I BUDAPEST, V., KLOT1LD-UTCA 3. I TELEFONSZÁM: 26-5-54, !W-ÍS ét 25-6-56. LANTOS MIHÁLY építőmester, házújltó vállalata VM Báthory-utca 5. t..- 26-2-85v. 93-6-52 KOVÁCS A. ÖDÖN MÉRNÖK Budapest, Vili., Bezerédy-utca 8 Telelonszám: 88-2-98, 40-8-78 Központi fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszereiési vállalata
