Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
Ugrón Gábor nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak A Miségi bíráskodás és a székesfőváros í! Fővárosi Hírlap számára írta: Or. Lázár Undor i. kír. igazságiigpiniszter A polgári perrendtartási törvény a magyar Corpus Jurisnak egyik büszkesége. Ennek a szabályai azonban a nagyobbértékű perekre vannak szabva, amely szabályok az apró perekre nem mindenben illenek. Különösen azokat a költségeket nem bírják el az apró perek, amelyekkel a rendes bíráskodás jár. Ezeket az ügyeket a patriarchális igazságszolgáltatás elvei szerint lehet a legjobban elintézni. Erre való a községi bíróság, a kisemberek bírósága, A községi bíróság tehát nem tölti be a törvény által neki szánt feladatot azzal, ha csak akkor intézi el az ügyet, amikor a. felek valamelyike nem jelent meg a tárgyaláson, vagy amikor mindjárt egyezséget kötnek. Foglalkoznia kell a vitás ügyekkel is, iparkodnia kell a vitás kérdéseket a felekkel megtárgyalva és megvilágítva, egyezséget létrehozni, de ha ez nem sikerül, ítéletet is kell hoznia. Ennek a szerepnek ellátására nem feltétlenül kell ugyan jogász, kisebb helyeken nem is mindig áll alkalmas jogász rendelkezésre, de az mégis kétségtelen, hogy a községi bíró munkája jogi munka és ezért olyan jogászember fogja a legjobban ellátni, aki a kisemberek ügyével- bajával szívesen foglalkozik. Ez a szempont vezette a törvényhozást, amikor az 1930: XVHJ. t.-c. 56. paragrafusában a budapesti kerületi városbírótól ítélőbírói, vagy ügyvédi képesítést kívánt„ Más városokra és községekre hasonló törvényes rendelkezés ma még nincs, de kétségtelen, hogy ma, amikor olyan nagy számban vannak diplomás jogászok, akik nem jutnak képzettségükhöz méltó foglalkozáshoz. — pedig mennyi kitűnő' képzettségű akad közöttük! —- kívánatos volna, ha a vidéki városokban is minél több helyen alkalmaznának jogászt mérsékelt tiszteletdíjjal a községi bíráskodás ellátására. A. községi bíráskodás döntése ma csak akkor zária le a felek vitáiét, ha egyik fél sem viszi a járásbírósághoz. Érdemes gondolkozni azon, hogy ott, ahol megfelelő képesítésű jogász- ember látja el a községi bíráskodást: nem lehetne-e a legkisebb, mondjuk 20 pengőn aluli ügyeknek a járásbíróság elé továbbvitelét kizárni? Az egészen, apró perek nem érik meg azt, hogy két fokon is tárgy altassanak, mert a tárgyalás időbe telik, a felek pedig idejüket maguk és a nemzet számára sokkal jobban értékesíthetik, ha ügyük kétszeri tárgyalása helyett munkával töltik el. Azt nem is emlitem. hogy a bíróság ideje is drága, az apró ügyek eldöntése többe kerül az államnak, mint amennyit a per értéke kitesz. Az állam kiadása pedig mindnyájunk kiadása, mert az állam mindnyájunktól kénvtelen elvenni azt, amit céljainak betöltésére fordít. Érdemes gondolkozni azon is: helves-e az a mostani állapot, hogy a községi bíráskodás igénybevétele helyett fizetési meghagyás kérése útján a legkisebb perekben is közvetlenül a járás- bírósághoz fordulhat a hitelező? Ha a törvény- hozás arra az útra tér, hogy bizonyos értéken alul a községi bíróság jogászbírójának ítéletét végérvényessé teszi, akkor bizonyára indokolt, lesz az is, hogy ezen alul az ügyet fizetési meghagyás útján se lehessen a községi jogászbírótól elvonva, a járásbíróság elé vinni. Ha valóban ez lesz a jövő fejlődés iránya: e felé az első lépést a székesfővárosi törvénynek fentemlített rendelkezése tette meg. Deseitiljsff %% Zé és 3@-áíi. délufáaa fél 3 éirakog* Ügetőversenjr MflfliSiliJ három éswégy IPB aL# Brea gsofoéa lakások kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővqbbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t V. kerület, Rudolf»tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 Zsitvay Tibor vezérségéről, a polgármester választásról és a szanálásra hivatott új emberekről Budapest lakosságának és a várospolitikai életnek feszült várakozása mellett történt a Nemzeti Egységes Pártja fővárosi szervezetének megalakulása. A törvényhatóság jövő munkásságának kialakítására elsőrendű kihatást hivatott gyakorolni az a párt, amelynek eddig is átütő ereje volt, hogy tagjai közé sorozhatta a legelismertebb szakembereket, most pedig maga mögött érzi a kormány erkölcsi támogatásának teljes súlyát. Ilyen fekészültséggel a Nemzeti Egység Pártja joggal vindikálja magának a törvényhatóság irányítását, amelyet a régi harmóniában a Keresztény Községi Párttal együtt kíván ellátni. A megalakulás hatásáról és annak a városkormányzásban jelentkező következményeiről kérdést intéztünk UGRÓN GÁBOR Dr. ny. belügyminiszterhez, a Nemzeti Egység Pártja kimagasló tekintélyű vezető tagjához, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Az Egységes Községi Polgári Pártnak a Nemzeti Egység Pártjába történt beolvadása új korszakot teremtett a városházi politikai életben. Egyszer és mindenkorra megszűntek azok az ellentétek, amelyek az akadémiautcai pártvezetőség és a Nemzeti Egység Pártjának központi vezetősége között támadtak és amelyek igen sok esetben akadályokat gördítettek az aktuális problémák megoldásának az útjába. Tulajdonképpen eddig sem voltak elvi ellentétek a két pártvezetőség között, csupán személyi természetű nézeteltérések merültek fel, amelyeknek kiküszöbölésével megteremtettük az előrehaladás legbiztosabb bázisát. Különösen jó hatás tett Zsitvay Tibornak az a beszéde, amelyet a Nemzeti Egysét? pártm, fővárosi g^orypzetérmV megalakulása alkalmából mondott. Ezzel a beszéddel Zsitvay Tibor egy csapásra meghódította a megszűnt Egységes Községi Párt valamennyi tagját. Higgadj hangja, megállapításainak tárgyilagossága, előterjesztéseinek komolysága, beszédének frázisnélkülisége valamennyiünket megragadott. Ezzel a beszéddel Zsitvay Tibor bebizonyította, hogy alkalmas annak a vezető pozíciónak a betöltésére, amelyet számára Gömbös Gyula miniszterelnök a Nemzeti Egység Párt fővárosi fswrvezkedépérjp»!^; területén l-U-hlölt. T)e tékot szolgáltatott Zsitvay Tibornak az alakuló ülésen mondott beszéde arra is, hogy joggal tekinthetnek bizalommal további működése elé mindazok, akik eddig az Egységes Községi Polgári Pártnak voltak a tagjai. A szakszerűség a szemponá az ügyek elbírálásánál Arra a 'kérdésre, hogy a jövőben ki fogja irányítani a fővárosi szervezet közgyűlési frakciójának a működését, ‘Ugrón Gábor a következő felvilágosításokat adta: • — Azok a hírek, amelyek szerint Zsitvay Tibornak külön megbízott helytartói lesznek a törvényhatósági bizottságban és általában a székesfővárosi autonómiának különböző fórumain, — nem egyebek, mint önkényes találgatások. Zsitvay Tibor a Nemzeti Egység Pártjának törvényhatósági bizottsági mandátummal rendelkező tagjai közül grémiumot alakít, amely esetről-esetre fog irányító szerepet játszani. Ezt úgy képzeljük el, hogy az egyes felmerülő problémák megoldásának az előkészítésében annak a törvényhatósági 'bizottsági tagnak lesz irányadó szerepe, aki az illetékes szak- bizottságban eddig is vezető szerepet játszott. Ez a legalkotmányosabb és egyben legmegnyugtatóbb megoldás, amelyet a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének valamennyi tasHa elfogadhat. Az Egységes Községi Polgári Párt annakidején minden egyes bizottságba szakembereket küldött be, akik a jövőben is értékes működést fognak tudni kifejteni. Ez a megoldási mód egyébként is a legalkalmasabb eszköz arra, hogy az ellentétek, amelyek esetleg felmerülhetnek, kiküszöbölhetők legyenek és a városházi kormánypártnak a munkaképessége biztosíttassék. Mindezeket összefoglalva, csak a legnagyobb örömömnek és megelégedésemnek adhatok kifejezést a fölött, hogy Gömbös Gyula i miniszterelnök Zsitvay Tibor személyében alkalmas egyéniséget állított a fővárosi szervezet élére és ezzel valóban megteremtette a régen óhajtott egységet. Elismerés Szendy polgármesternek Szóbahoztuk Ugrón Gábor előtt ,a polgármesterválasztást is. Véleményét ezekben fejtette ki: — Szendy Károly polgármesterré történt megválasztását igen szerencsés megoldásnak tartom. Minden vonatkozásban alaposan ismeri a városházi admisztráció egész területét. Közismerten gyakorlati gondolkozású ember, aki e mellett expeditív természet. Képességeit, munkabírását és felelősségérzetét minden közgyűlési pártban nagyra értékelik, éppen ezért bízhatunk abban, hogy működéséhez fűzött reményeink megvalósulnak. Ugyanekkor csak 1 a legnagyobb szeretettel és elismeréssel nyilatkozhatunk Liber Endre alpolgármester személyéről, aki n.sgv önzetlenséget és áldozatkészként tanúsított akkor, amikor a polgármesterválasztási küzdelemben szerényen félreállott. Szeretetünk és ragaszkodásunk fogja kísérni továbbra is alpolgármesteri működésében, Amelynek során még igen sok értékes szolgálatokat tehet Budapest székesfőváros közönségének. Nem kívánatos a 17-es bizottság foglalkozíálása Arra ja kérdésre, hogy milyen reménységekkel tekint a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottság működése elé, Ugrón Gábor így felelt: — Őszintén megvallom, azok közé tartozók, akik azt szeretnék, ha Sipőcz Jenő főpolgármester a 17-es bizottságot minél ritkábban hívná össze. Felfogásomnak az a magyarázata, hogy 1 az új fővárosi törvény szerint a szanáló főpolgármesternek akkor kell feltétlenül összehívnia és megkérdeznie a 17-es bizottságot, ha olyan rendelkezéseket akar tenni, amelyek szanálási törvény hiányában közgyűlési hatáskörbe tartoznának, Úgy tudom, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester az autonómiával karöltve akarja szanálni a főváros háztartási helyzetét és ezt úgy érti, hogy szanálási terveit különböző konkrét előterjesztések formájában mindenkor az autonómia illetékes fórumai, tehát a bizottságok és a közgyűlés elé viszi. Ebben az esetben pedig nincs szükség a 17-es bizottság szerepeltetésére, mert hiszen az autonómia legilletékesebb fórumainak módjuk lesz minden egyes esetben véleményt nyilvánítani, amely véleményt Sipőcz Jenő főpolgármester szanálási terveinek megvalósításánál mindenkor figyelembe óhajt venni. GARAS ERNŐ | P R Ä C I Z 1 ó s| MECHANIKAI GYÁR BUDAPEST, VII., DOB-U1CA 63. TELEFON) 36-7 86. jj
