Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
f Országos bojkott-mozgalmat miianak a kereskedők a gyárak detailárusítása ellen őz exlsztenciájukban megtámadott kereskedők erélyes ellenállásra szervezkednek A kereskedelem egyik legjogosabb panasza, hogy a gyárvállalatok félretéve a merkantilszellemnek azt a rendszerét, hogy a gyárak, ne foglalkozzanak kereskedelemmel: egymásután nyitják meg detailüzleteiket és elvonják a vevöközönséget a szakmabeli kereskedők boltjaiból. Vezérkednek ennek a kártékony rendszernek kiépítésében a textilgyárak, amelyelmek pedig minden okuk meg volna a legmesszebbmenő hálára a kereskedők iránt azért, mert cikkeiket annakidején ügyes rábeszéléssel megkedveltették a közönséggel. A magyar textiltermékeket bevezetni és azokat a kényes ízlésű fogyasztóközönséggel elfogadtatni: ez volt a pionír munka, amit a kereskedők becsülettel elvégeztek és viszonzásképpen azt kapták, hogy a textilgyárosok legázolják őket. rakat, amelyek detailárusítással a kereskedő torkát szorongatják. Nyílt és önérzetes harcra van szükség, hogy a gyárak észretérjenek és módosítsák erkölcstelen üzleti politikájukat, amely végeredményben a kereskedelem teljes letiprásához vezethet. A kereskedőknek a gyárak elleni bojkottja szerintünk az egyetlen fegyver, amely külsőségeiben sem téveszti el a hatását és felvüágosítja a közönséget arról a mérhetetlen nyereségvágyról, amely a lelketlen gyárvállalatokat a kereskedelem hulláin keresztül űzi a közvetítői haszon letárolására, örömmel állapítjuk meg, hogy felhívásunk élénk visszhangra talált és az OMKE kecskemétvidéki kerülete máris határozott. Számos textilgyár hőnaljkereskedöket alkalmaz, akik gyártmányaikat lakásról-lakásra járva kínálják, de akadnak textilgyárak, amelyek fényespor- tálos üzleteket rendeztek be a legforgalmasabb útvonalakon. Ezekbe az üzletekbe tolong a közönség és a szakkereskedők kétségbeesve tapasztalják elsorvasztásuk biztos menetét. Semmi okuk nem volt a gyárosoknak, hogy árucikkeikkel közvetlenül a fogyasztók elé menjenek, mert a kereskedők kitünően megoldották ezt a feladatukat és megérdemelték azt a néhányfilléres hasznot, amit a termelő és a fogyasztó között szolgálatukért kerestek. Erre a különbözetre utaznak a gyárosok, akik pedig a túlzott vámvédelem és a behozatali tilalmak között virágzó konjunktúrát élveznek és így nincsenek rászorulva arra a sovány keresetre, amit a kereskedőktől elvonnak. A példa csakhamar követőkre talált és a gyárüzemek fióküzletei teljesen háttérbe szorítják a szakmai kereskedőket. A cukorkagyárak közvetlen elárusító hálózatokat teremtettek, a sörgyárak csemege- és tápszerkiskereskedelmet folytatnak, a sajt- és vajgyárak önálló eladásokra vállalkoztak, de nem maradnak ki a sorból a hentesárugyárak, valamint a festékgyárak sem és alig múlik el nap, hogy újabb gyáripari fióküzlet ne nyílna meg Budapest valamelyik forgalmas pontján. A kereskedő ezzel szemben továbbra is a gyárakra van utalva és kénytelen mindazokat az árukat raktáron tartani, amelyet a mellette felállított gyári üzlet is árusít. Ez a helyzet kényszerű keserűséget idézett föl, ami ellen védekező eszközöket nem találtak a kereskedők. A Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számában foglalkozott ezzel a lesújtó helyzettel és azt ajánlotta a kereskedőtársadalomnak, hogy egyszerűen bojkottálja mindazokat a gyáA taggyűlés kimondotta, hogy amennyiben a gyáriparral a detailárusítás kiküszöbölése érdekében nem sikerül megegyezni, teljesen jogosultnak tartja az önvédelmi harcot. Az ellenállásnak abban kell megnyilvánulnia, hogy a létében veszélyeztetett kereskedelem szervezetten bojkottálja a detailárusító gyárakat és tőlük árut nem vásárol. Ennek a megszervezésére az OMKE kecskemétvidéki kerülete felkéri az OMKE központját, mint a kereskedelem országos érdekkpviseletét. Hasonló határozatot hozott a Miskolci Kereskedelmi Testület, amely az ország legelőkelőbb és legrégibb kereskedelmi tömörülése. Felterjesztést intéztek a kormányhoz, amelyben azt kérik, hogy szüntesse meg azokat a kedvezményeket, amelyeket a detailárusítást űző gyárosok eddig élveztek. A miskolci kereskedők annyira komolynak tartják mozgalmukat, hogy az egyik gyárat, amely a kereskedők kikapcsolásával bonyolította le üzleteit, máris bojkott alá helyezték. Szükségesnek tartják a kereskedők a kormányzat figyelmének felhívását arra, vájjon összeegyez- tethetök-e a gyáripar által élvezett vámvédelmi és egyéb protekciós előnyök azzal a magatartással, amelyet a gyáripar azokkal a foglalkozási ágakkal szemben követ, amelyeknek fennmaradása nemzeti és közgazdasági érdek. Követelni kell haladéktalanul azt is, hogy a gyárak detailüzletei a magánkereskedelemmel egyforma módon adózzanak, mert ezek a gyári fiókok túlnyomórészt részvénytársasági keretbe tartoznak, ahol tudvalevőleg előnyösebb az adózási rendszer. A kereskedők országos mozgalma remélhetőleg visszhangra talál a közönség körében is, ahol már kialakult az egészséges vélemény a gyáripar méltánytalan mohóságáról. Olcsóbb lesz a kenyér apékharíel megrendszabáíy&zása után Ruzicska és társai lemondásával megszűnik a pékkartel A közönség körében nagy megnyugvást keltett a kereskedelmi miniszternek az az intézkedése, amellyel megindította a sütő ipartestületben a rendcsinálás munkáját. Állandó harcok és a közönség érdekeinek tervszerű háttérbeszorítása jellemezték azt a tevékenységet, ami a Sütök Iparvédö Egyezménye néven működő pékkartel kebelében megnyilvánult és így indokolt, hogy a kormányzati szervek erélyes közbelépése vessen véget az ott mutatkozó káros állapotoknak. A vizsgálatot a közgazdasági és ipari ügyosztály vezeti, ahol annak menetéről a következő tájékoztatást adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A tulajdonképpeni panasz az volt, hogy a pékkartel a pékipar termékének állítólagos áron alul való árusítását erőszakkal megakadályozta. mii l»l TlflUI Ml HHlHHHIlHHHHHIMIIimiH A kereskedelmi miniszter felhívására megvizsgáltuk, hogy milyen összefüggés van a Sütők Iparvédő Egyezménye és a Budapesti Sütők ípartes- tülete között, továbbá, hogy az Ipartestület nem fejtett ki olyan tevékenységet, amely az ipartestületekröl szóló 1932. évi VIII. t.-c. rendelkezésébe ütközik, amelynek értelmében az ipartestület a tagjait termékeik és munkáik értékesítésében nem korlátozhatja. — Az ipartestület ellen lefolytatott vizsgálat eredményeképpen a panaszos ügyben törvénybeütköző módon eljárt ipartestületi előljárósági tagot ezen tisztségétől, továbbá egy ipartestületi tagot az ipartestülettől a pékek ellenőrzésére kapott megbízatása alól, valamint az ipartestület egyik alkalmazottját az ipartestületnél viselt állásától felfüggesztettük és ellenük fegyelmi eljárást indítottunk. A polgár- mester egyidejűleg utasította az ipartestületi alkalmazottakat, akik a kartelnél is állást vállaltak, hogy ezt a kettős alkalmaztatásukat nyolc napon belül szüntessék meg, mert ellenkező esetben a fegyelmi eljárás ellenük is megindul. — A fentemlített nyolc napos határidőt a kézbesítés keltétől kell számítani és ezért az érdekelteknek van még néhány órájuk a konzekvenciák levonására. A fegyelmi eljárás minden súlya és hatálya kiterjed azokra, akik a törvény intencióit nem veszik figyelembe és ezért nincs kétségünk aziránt, hogy a kartel vezetősége az ipartestületnél betöltött pozíciójuk kérdésében a megfelelő megoldást fogják magukra nézve megtalálni. A nyilatkozatnak ez a része kétségtelenné teszi, hogy az ipartestület, vagy a kartel éléről elsősorban Ruzsicska Ede távozik, aki az ipartestület élén hatósági jogköröket gyakorol, a kartel vezetői minőségében pedig elnézte, hogy erőszakosan akadályozzák meg azoknak a kisebb péküzemeknek a működését, amelyek olcsóbb áron is megtalálták üzleti számításaikat. Ruzsicska és a többi vezetők távozásával remélhetőleg az, egész vonalon bekövetkezik a kenyér- és péksütemény olcsóbbodása. FÉNYSZÓRÓ Frigessi vagy Frigy essy? — ezt abból az alkalomból kérdezzük, hogy az Adria biztosító vezetésében mélyreható változások történtek. A vezetőség nyugdíjazta Keiner Mihály ügyvezető igazgatót és az utódának kiszemelt Erdős Aladár ünneplésére Budapestre érkezett az Adria társulati elnöke, aki felhasználta az alkalmat, hogy elismerését fejezze ki az érdemekben megőszült Keiner Mihálynak, egyidejűleg pedig előlegezze a bizalmat Erdős Aladár működése iránt. A társulat elnökének furcsa hangzású olasz neve érdekes filológiai kereszt- rejtvény ^megoldására nyújt bőséges alkalmat. A társulati elnök: dr. Arnoldo Frigessi de Rattalma, az Adria igazgatósági üléstermében hibátlan magyarsággal mondotta el üdvözlő szavait és ezt követőleg perfekt készséggel folytatott tárgyalásokat az itteni biztosító vezetőivel. A társulati elök nevének megfejtése nem okozhat különösebb fejtörést azoknak a számára, akik még emlékeznek az Abria Biztosító egyik túlbuzgó igazgatójára, aki hosszú ideig működött Budapesten az intézet vezetésében. Az olasz hangzású és olasz prédikátumot sejtető név viselője rác- almási Frigyesi Arnold, aki nem tudni miért változtatta meg nevét teljesen jolaszos hangzásúra, amikor az Adria Biztosító központja amúgy is számos magyar főtisztviselőt mondhat a magáénak. Nem hisszük, hogy Frigyesi Ar- noldnak különösebb oka volna Frigyesiből Friggesit és Rácalmásból Kattalmát csinálni és ha már az Arnold keresztnevét változatlanul megtartotta, úgy semmi értelmét sem látjuk az önkényes névváltoztatásnak. Magyarnak lenni nem szégyen még akkor sem, ha az illető az Adria biztosító elnöki (pozícióját tölti be. <•> Oktalan kártevés aligha lehet a célja a Vámhivatalnak, amelynek tudvalevőleg az a feladata, hogy a külföldről érkezett küldeményeket megvizsgálja és azokat szabályszerű illeték lerovása alá vonja. A vámtörvénynek van egy rendelkezése, amely kimondja, hogy az áruminta címen jelzett küldeményeket a használatra alkalmatlanná lehet tenni, nehogy mint kereskedelmi áru illeték- és vámmentesen forgalomba kerüljön. A törvénynek ezt a rendelkezését kifogástalanúl végrehajtották azzal a szerszámmal, amelyet egy 20 cm hosszú szövetdarabon próbáltak ki. A mintaszöveten 46 késszúrás mutatja, hogy a vámhivatal feladatát alaposan elvégezte és a mintaanyagot férc formájában juttatta el a címzettnek. A kereskedő, aki ezt a mintát külföldről kapta, képtelen most a szövetmintát vevőinek bemutatni, mert szövet helyett rongyfoszlányok kerültek a birtokába. A fővámhivatal vezetőinek kötelessége, hogy a túlbuzgó közegeket megfékezze, ambíciójukat megfelelő keretek közé korlátozza és több megértésre nevelje a vámhivatal közegeit, akik az ilyen ténykedésükkel a kereskedelem jogait és érdekeit sértik. Nem tilos a margarin használata, ennek dacára akadnak vállatatok, amelyek el akarják titkolni a közönség előtt, hogy áruik a faggyúból kotyvasztott zsírkeveréknek az igénybevételével készültek. A margarin-rendelet egyik pontja szerint, a vendéglők és cukrászdák kötelesek a közönség tudomására hozni, hogy ételeiket margarinnal sütik-főzik, viszont a kekszgyárak érthetetlen módon mentesülnek a nyilatkozási kényszer alól. A rendeletnek ez a pontja kétségtelenül jogos visszatetszést szül, úgy az érdekeltek, mint a nagyközönség körében. A közönség valóban kíváncsi arra, hogy milyen kekszet vásárol, mert elképzelhető, hogy inkább adja pénzét olyan készítményért, amelyben a zsiradékanyagot a vaj és nem a margarin jelenléte képviseli. Érdekelt körökben is elkeseredést keltett a rendeletnek ez a pontja, mert vannak olyan kekszgyárak, amelyek mellőzik a margarint, viszont nincs módjukban külön figyelmeztetni a közönséget hogy a konkurrens keksztermék margarinos gyártmány. Eddig az volt az előírás, hogy a margarinnal sütött kekszek dobozán piros sáv mutatta a gyártmány anyagát és így a közönségnek módjában volt, ha szükségét érezte, az ilyen kekszféléktől tartózkodni. A rendelet most egyenlő versenytársakká teszi a vaj és a margarin felhasználásával készült kekszeket, ami joggal felveti azt a követelést, hogy továbbra is maradjon érvényben a margarin kötelező deklarálása. Ha a rendelet a vendéglődre kifejezetten előírja a közönség tájékoztatását, úgy ez alól nem mentesülhetnek azok a kekszgyárak sem, amelyek az anyagbeszerzés olcsóbbítása érdekében nem a színtiszta és magyar gyártmányú vajat, hanem a külföldi érdekeltségeket hizlaló állati faggyút keverik készítményeikbe. Banyád! János '"""TfiBMfeSZETES KESEBŰVIz' AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT HATASÄBA^)EÜ}^lJL£ATATÜftl| SAXLEHNER ANDRÁS, BUDAPEST
