Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-12 / 50. szám
Budapest, 1934 december 12. 5 Társadalmi segélyezéssel áj kórház épül a Kelenföldem A főváros Ingyen-telekkel támogatja a mozgalmat Az építkezést már a tavasszal megkezdik A budai városrésznek évek óta kísértő, súlyos problémája a kórházhiány. Különösen a nagyarányban és rohamosan fejlődő déli területek érzik az ilyen intézmény hiányát, mert az ottani betegeknek vagy a Svábhegy tövében levő János-kórházat, vagy a pesti oldal valamelyik intézetét kell felkeresni. Különösen a szegények érzik a kórház hiányát, mert a környéken még nyilvános rendelő intézet, vagy szülőotthon sincsen. 1929-ben, amikor elkészült a főváros nagy kórházépítö programja és már-már úgy volt, hogy a Rókus-kórházat is kitelepítik, a közgyűlés egyidejűén azt is elhatározta, hogy a Ke- lenföldön kétszáz ágyas szülőkórházat létesít s utasította a tanácsot, hogy a leendő Kelenföld-Lágy- mányosi kórház számára alkalmas területet jelöljön ki. A bekövetkezett gazdasági válság folytán a szép terv elmaradt, az új Rókusból nem lett semmi és a kelenföldi kórház létesítése is elmerült a bizonytalan jövő ködébe. Az utolsó öt évben a városrész népessége megsokszorozódott és néhány éven belül, ha a Boráros- téri Horthy Miklós-híd megnyílik, még rohamosabb fejlődésre kell számítani. A főváros vezetősége üyen körülmények között örömmel üdvözölte azt a társadalmi mozgalmat, amely a Kelenföldön modern, teljesen új kórház létesítését tervezi és ehhez a fővárostól csupán a felépítéshez szükséges telket kéri. A „Szent Imre Magyar Országos Katholikus Kórház, Szanatórium és Jótékonycélú Segélyegyesület” ilyen irányú beadványáról illetékes helyen a következőket közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A Szent Imre Országos Kórházegylet a A székesfővárosi közegészségügyi és bakteriológiai intézet nemcsak az egészségügyi szolgálat, a beteségek elleni védekezés, a prevenció terén fejt ki értékes munkásságot, hanem az ország határain túl is nagyra értékelt tudományos működésén felül oltóanyagtermeléssel is foglalkozik és e téren különösen azóta érnek el fokozottabb eredményeket, amióta a főváros az intézet udvarán megépíttette a kísérleti és a szérumtermelésnél használt állatok speciális berendezésű istállóit. A bakteriológiai intézetnek erről az eddig ismeretlen munkaköréről beavatott helyen munkatársunknak a következőket mondották: — A fővárosi bakteriológiai intézet igen jelentékeny mennyiségben állít elő gyógyító és profilak- tikus oltóanyagokat. Profilaktikus célt szolgál a Strössnermódszer szerint előállított skarlát-oltóanyag, amelynél már évek óta igen jó tapasztalatokat szereztünk. Számos iskolában és intézetben használják ezt a szérumot, amelynek segítségével elérték, hogy a gyermekek között vörhenymegbetegedés — ott, ahol az oltásokat rendszeresen alkalmazták, — úgyszólván elő sem fordult, vagy pedig igen enyhe lefolyású volt. De nemcsak a csonka országban, hanem az elszakított területeken is használják a székesfővárosi bakteriológiai intézet vör- henyoltó anyagát, még pedig különböző városokban. Az ottani orvosok közlése szerint olyan eredménnyel jártak ezek az oltások, hogy az elszakított területeken a vör- henyoltásokat a mi vaccinánkkal néhány magyar A napjainkat sorvasztó súlyos gazdasági helyzet nemcsak a munkabíró emberek tömegét sodorta válságba, hanem nagymértékben növelte azoknak a számát is, akik öregen, tehetetlenül közellátásra szorulnak, mert az elszegényedett hozzátartozók erre képtelenné váltak. A szegényházakra szorulók számának szaporodása szoros összefüggésben van az átlagos életkor emelkedésével is. 1910-ben Budapesten száz lakosra még csak öt hatvanéven felüli esett, 1930-ban pedig már kilenc. Ennek az egyébként örvendetes körülménynek az a következménye, hogy mindegyre többen szorulnak öreg napjaikban a szeretetotthonok istápolására. Az utolsó huszonkét év alatt a főváros szeretetotthonainak Kelenföldön 150 ágyas kórházat akar létesíteni s e célra a Diószegi-út és Vincellér-utcák között elterülő fővárosi ingatlant kéri. Az egyesület a kórházat felekezetre való tekintet nélkül a főváros minden rászoruló polgárának rendelkezésére bocsátaná. Az új kórháznak belgyógyászati, sebészeti, gyermekgyógyászati és szülöosztályai lesznek, ezenkívül nyilvános ambulanciát is berendez. A főváros szívesen ad ingyen telket a készülő kórháznak, de nem a kért helyen, amely telekrendezési célokra kell, hanem a Budaörsi-út és Haraszti-utca sarkán. A tiszti főorvos és a városrendezési ügyosztály vezetője társaságában az illetékes tényezők megszemlélték ezt a 2000 ölnél nagyobb ingatlant és azt kórházi célra teljesen megfelelőnek találták. — A főváros kikötése: a kórház 100 ágyasnál kisebb nem lehet és ott 40 ágyas szülészeti osztályt is kell fenntartani. Feltétel az is, hogy az intézményt két éven belül felépíteni és legfeljebb három éven belül az összes osztályokkal és az ambulanciával együtt megnyitni kell. Köteles lesz továbbá az egyesület az új kórház ágyainak tíz százalékát azoknak a szülönöknek fenntartani, akiket a főváros oda díjmentesen beutal. Értesülésünk szerint az új Szent Imre-kórház építését már a tavasszal megkezdik. felekezeti intézetben kötelezővé tették. Mindenütt, ha rendszeresen végzik az oltásokat, a skarlát jár- ványszerü fellépése megszűnik. Tudomása van az intézetnek arról, hogy olyan iskolákban és intézményekben, ahol nem oltottak, tömegesen fordult elő súlyos vörhenymegbetegedés, másutt, ahol rendszeresen oltottak, egyetlenegy megbetegedés sem történt. — A diftéria elleni védőoltásokat a bakteriológiai intézet saját oltóorvosa végzi. A múlt iskolai év alatt beoltottak 5801 első- és másodikosztályos elemi iskolásgyereket, 1930. januárja óta pedig összesen 34.304 gyereket láttak el védőoltással. A most folyó iskolai évben folytatják az oltásokat és a tapasztalatok a legmegnyugtatóbb eredményekről számolnak be. — Hogy a főváros közegészségi intézetének, — amely teljesen függetlenül dolgozik az országos közegészségügyi intézettől, — külföldön is milyen kitűnő híre van, legjobban bizonyítja, hogy ebben az évben Angliából, Norvégiából, Ausztriából, Hollandiából, Bulgáriából, Kínából és Jugoszláviából keresték fel orvosok, tudósok, vezető higienikusok az intézetet. A látogatók mind a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek meg a tapasztaltakról. Legutóbb itt járt dr. Van der Walle, a holland-indiai gyarmatok egyik legnevesebb orvosprofesszora, aki a székesfőváros bakteriológiai intézetét a tudományos higiéné egyik legmodernebb intézményének mondta, amely valóban sokban hozzájárul a külföld szemében Budapest kultúrértékeinek gyarapításához. ágyszáma 1335-ről 2500-ra emelkedett s az egyesületek által fenntartott úgynevezett kis szeretetotthonok további 700 szegény eltartását tették lehetővé. De ez sem elég. Még mindig 800-nál több olyan elaggott, szegény öreg polgár él Budapesten, akiknek megvan a jogosultságuk a szeretetotthoni ápolásra, de ebben gátló akadály a helyhiány. A szegény öregek között sokan vannak olyanok, akik állandó kórházi ápolást igényelnek és akiknek szeretetotthonban való elhelyezése a kórházak tehermentesítése érdekében is fontos. A szociálpolitikai ügyosztály ennek az emberiesség szempontjából is fontos kérdésnek a megoldására most részletes tervet dolgozott ki, amelyet Tekintse meg a SZEMÉLYAUTÓK legújabb típusait belvárosi lenkatnkhi (Mária Valéria-utca 10) és központi telepünkön (VI., Csata-utca 29.) Rendkívül alacsony árak a közeljövőben meg is valósítanak. A szegényházra szoruló öregek elhelyezéséről és a kórházak tehermentesítéséről illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A szeretetotthoni ápolásra jogosult, de hely hiányában még fel nem vett öregek száma állandóan ötszáz felett jár és ezek közül a legtöbb a közkórházak helyét foglalja el, hosszú hónapokon keresztül, mert hiszen a legnagyobb részük gyógyíthatatlan beteg. Ezt az állapotot tovább fenntartani nem lehet és a kórházak is állandóan sürgetik a gyógyíthatatlan betegek másutt való elhelyezését. A pesti oldalon az Erzsébet Központi Szeretetotthonban legutóbb két nagy helyiséget kellett az egészséges gondozottaktól elvenni és kórházi szobává átalakítani, Budán pedig csak az Attila-utcai szeretetotthonban van 78 ágyas betegosztály. A szeretetotthonok és a kórházak gyógyíthatatlan betegeinek elhelyezésére és ápolására a főváros most az eddig szegényháznak használt régi Szent János-kórházat rendezi be. Ezzel tulajdonképpen a Széna-téri épületet visszaadják eredeti rendeltetésének, azzal a különbséggel, hogy az most speciális jellegű gyógyítóintézet lesz. A szegények és gyógyíthatatlanok kórházában ötszáz ágy lesz. Az egészséges gondozottakat az Attilautcai intézetben és a Lövöház-utcában, a volt Collégium Ma- rianum épületében helyezik el. Ez az új szeretetotthon százágyas lesz. Az ápolást a Ferences barátok fogják ellátni. A rendnek a főváros az öregek ápolásáért és ellátásáért naponta és fejenkint 1.15 pengőt fizet. A kormányzóné megengedte, hogy az új szeretetotthont „Horthy Miklósné szeretetotthon”-nak nevezzék el. — Szó van arról is, hogy a pesti oldalon is létesítenek még egy hajlékot az öregek számára. Lingel Károly bútorgyáros felajánlotta a fővárosnak Pillangó-utcai telepét, olyan feltétellel, hogy a vételárat nem kellene egy összegben fizetni, hanem húsz éven keresztül részletekben, évi 35.000 pengőt. Ebbe a 700.000 pengős vételbe a törvényhahtósági bizottság bajosan fog belemenni, mert az átalakítás legalább 120.000 pengőbe kerülne. Már pedig egy millió pengőért a főváros modern, új, nem toldozott-foldozott intézetet is építhet. Ha azonban a vétel mégis létrejönne, az a terv, hogy a Pillangó-utcában 500 ágyas szeretetotthont rendeznek be, de szó van arról is, hogy a Rotten- biller-utcai éjjeli menhely lakóit telepítenék át ide és a felszabaduló épületben, a Rottenbiller-utcában rendeznék be az új szeretetotthont. December 12, 16 és 19-én. délután £él 3 érakor • • Ugetőverseny Külföldön is alkalmazzák a fővárosi bakteriológiai intézet szérum-gyártmányait a járványok leküzdésére Az elemi iskolákban kötelező a diftéria elleni védőoltás Megoldják a tehetetlen öregek és gyógyíthatatlan betegek elhelyezésének problémáját Sürgőssé vált az új szeretetotthonok létesítése
