Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-12-12 / 50. szám

Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934. december 12. 50. szám Előfizetős! ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ E< |YES SZÁM AR&: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-paviliowokbaa FELELŐS SZERKESZTŐ DACSŐ EMIL MEGJELENIK DEN SZERDÁN Szerkesztősig ős kiadóhivatal: BUDUPEST, VI. ANDRASSY-ÚT 00 Telefon : 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Pénteken: polgármesterválasztás! Liber Endre és Szendy Károly teljesen egyenlő esélyekkel indulnak a választásba Mérleg Az esztendő utolsó hónapját járjuk, még előt­tünk van karácsony szent ünnepe, azután még pár­szor fölbukkan a téli nap hideg fénye és befejez­tük ezt a nem éppen vigasztaló, sok bajjal, gyöt­rődéssel telt esztendőt. A gondos kereskedő már most előveszi könyveit és készül az újesztendőre azzal, hogy megcsinálja a múlt év mérlegét és le­vonja a tanulságokat a jövő évre nézve. Kétség­telen, hogy minden esztendőnek meg vannak a maga tanulságai, olyanok, amelyeket figyelembe kell venni és amelyeknek értelmében az életünket, a gazdaságunkat be kell rendezni. Budapest székesfőváros sem tekinthet vissza valami különös boldog megelégedéssel az elmúlt esztendőre, bár nincs oka arra sem, hogy remé­nyeit a jövőre vonatkoztatva lecsökkentse és az elmúlt tizenkét hónapból olyan tanulságokat von­jon le, amelyek vigasztalan színben mutatnák a jövendőt. Takarékosan, egyszerűen, csaknem zsu­gori módon éltünk ebben az esztendőben is, ame­lyet joggal nevezhetünk a főváros szanálási esz­tendejének is. A szanálás végeredményben nem hősi cselekedetekben, nem salamoni ítélettel ketté­vágott életben nyilatkozik meg, hanem a taka­rékosság elvének a bölcsesség határai között való szigorú keresztülvitelében. A szanálás tulajdon­képpen tehát egy irányelv, amelynek érvényes­sége nemcsak akkor áll fenn, amikor bajba jut valaki, hanem amelyet mindig', örökké alkalmazni kell az életben. Ez pedig már évek óta megtörténik Budapest háztartásában, az idén csak erősebben érvényesült. A deficit már így is elhárult fejünk felöl, bár meg kell vallani, hogy itt a szanálás olyan területet érintett, amelynek tulajdonképpen szüzén kell ma­radnia. Mert mit jelent a költségvetés deficitmen­tessé tétele? Azt, hogy törölni kellett csaknem min­den olyan tételt, amely beruházásokra irányzott elő kisebb-nagyobb összegeket, amely tehát tulajdon­képpen azt az életlehetőséget jelentette, amelyet Budapest székesfőváros mindig nyújtott a vállalko­zóknak!, iparosoknak, munkásoknak és rajtuk mtía- pest egész iakósságának. Ezeken a hasábokon szám­talanszor elmondtuk, hogy ha a főváros megszünteti a beruházásokat, ha az ország legnagyobb munka­adója nem ad többe munkát saját polgárainak, ak­kor ez egyértelmű azzal, hogy Budapest életét ötven százalékban kioltjuk. Az a gondosság és szeretet, amellyel a magyar főváros polgárainak érdekeit mindenkor kezelte, most is jogot ad arra a re­ményre, hogy ezen a téren nem csalódhatunk. A fő­város máris megindította munkáját abban az irány­ban, 'hogy beruházási kölcsönt vegyen föl. Minden remény megvan arra, hogy ez hamarosan meg is történik. Az évi mérleg készítésénél csak az a ké­rése ennek a polgárságnak, hogy a főváros vezető­sége tegyen meg mindent, hogy ez a kölcsön minél előbb lebonyolíttassék és megkezdje azt a tápláló munkáját, amelyre Budapest gazdasági élete már régen éhesen vár. Ezen felül pedig ott vannak a főváros többi nagy tervei, amelyeknek útja már előre ki van jelölve. Ezek közé tartozik — még ha az Erzsébet-sugárútról nem is lehetne szó — a Ta­bán fölépítése, amely rendkívüli erővel fogja fölfris­síteni a város vérkeringését. Ezekben a mérlegcsi­náló napokban gondoljanak a főváros vezetői arra, hogy ennek a munkának is a lehető legsürgősebben meg kell indulnia. Munkával és ismét munkával kell köszöntenie Budapestnek az újesztendő napját, amely a szebb remények fényében már föltünő- ben van. Pénteken délután 5 órakor megszólalnak a közgyűlési terem csengői és bevonul a törvény- hatósági bizottság bizonyára teljes létszáma, hogy megválassza Budapest székesfőváros pol­gármesterét. Legutóbb négy éve, hogy a köz­gyűlés hasonló funkciót végzett, amikor Sipőcz Jenőt harmadszor emelte arra a pozicióra, amelyből a milliós főváros első tisztviselője kormányozza Magyarország első törvényható­sági testületét. A legutolsó polgármesterválasztás nem ho­zott izgalmat, mert Sipőcz Jenő kivételes egyé­nisége mellett egyhangú volt a megnyilatkozás, most azonban két olyan jelöltje van a polgármesteri állásnak, akik egyformán magukénak mondhatják a közgyűlés minden tagjá­nak tiszteletét és bizalmát. Liber Endre és Szendy Károly alpolgármeste­rek eddigi munkásságukkal a legmesszebbmenő elismerést vívták ki és bármelyikük kerül a polgármesteri székbe: jobb kezekbe nem juthat a főváros hajójának korm-á^ya, A jelöltek értékelésének egyformasága és esélyeik egyenlősége úgyszólván a legnagyobb mértékben felcsigázza a közgyűlés és a polgárság várakozását az eredmény kialakulása tekintetében. Tíz évi eredményes és céltudatos működés után az Egységes Községi Polgári Párt a Nem­zeti Egység pártja fővárosi szervezete néven folytatja munkásságát Budapest parlamentjé­ben. A kormányt ennek a változásnak a végre­hajtására az a törekvés fütötte, hogy egyesíteni kell az alkotó erőket, mert csak így vihető ke­resztül Budapest érdekeinek országos vonatko­zásokban is oly fontos érvényesítése. Személyi és tárgyi szempontok nem vezették az illetéke­seket a Községi Polgári Párt likvidálásának végrehajtásánál, csupán a magasabb nemzeti érdekek és ezért sok tekintetben túlzásnak kell minősíteni azokat a beállításokat, amelyek sze­mélyi kérdések kidomborítását látják az imént lezajlott egyesítési aktusban. Az Egységes Községi Polgári Párt tíz év­vel ezelőtt kezdte meg városházi tevékenységét azzal, hogy alapítóinak egy része kivált a ke­resztény pártból és legfőbb céljának olyan tö­mörülés megalkotását tekintette, amelyik le­fékezi a felekezeti és osztályellentéteket, továbbá olyan légkört teremt a törvényható­sági bizottsó cban, hogy akadálytalanul megindulhasson az építő és alkotó munka. A törvényhatósági választások annakidején komoly tényezővé avatták az Egységes Községi A kijelölő választmány kizárólag a rangsort veszi figyelembe, amikor első helyen Liber Endre alpolgármestert, második helyen Szendy Károly alpolgármestert és harmadik helyen Lamotte Károly tanácsnokot ajánlja a közgyű­lésnek megválasztásra. Értesülésünk szerint Lamotte Károly tanácsnok ,a választás előtt bejelenti visszalépését, mert mint az alpolgármesteri állás egyetlen je­löltje, pályázatát erre az állásra kívánja fenn­tartani. A közgyűlésnek tehát Liber Endre és Szendy Károly alpolgár­mesterek között kell választani : és bármilyen is lesz az eredmény: a főváros közönségének minden oka meg lesz ahhoz, hogy megnyugvással és örömmel fogadja az új pol­gármestert. A polgármesterválasztás után Sipőcz Jenő dr. főpolgármester elhagyja a központi város­házán azt a hivatalt, ahol 15 évig dolgozott a főváros javára és átköltözik a váci-utcai új városháza főpolgármesteri irodáiba, hogy a tradícióknak megfelelően ebből az épü­letből irányítsa a törvényhatóság ügyeit és el­lássa a kormányhatalom megbízásából az ellen­őrzés feladatát. Polgári Pártot és nem lehet az érdemet elvitatni Ripka Ferenc és Kozma Jenő munkásságától, akiknek sikerült a szenvedélymentes együttmű­ködést a Városházán biztosítani. A keresztény párt feltétlen uralma megszűnt a Városházán abban a pillanatban, amikor felvonult a Községi Polgári Párt, mert az erőviszonyok olyképpen alakultak, hogy e középpárt nélkül a többséget nem tudta magának biztosítani az addigi kormányzópárt. Minden alárendelt javaslat és előterjesztés nél­külözte addig a tárgyilagos vitát: a baloldal és az ellenzék nemmel szavazott, bármiről is volt szó, csak azért, hogy a többségnek kellemetlen perceket okozzon. Főtisztviselői választásoknál, nyugdíjazásoknál, kinevezéseknél, teljesen alá­rendelt értékű ügyeknél műidig kirobbant az éles csatározás és feltétlenül zsákutcába jutott volna a főváros szekere, ha nem lép közbe a maga kiegyenlítő békepolitikájával az Egységes Községi Polgári Párt. Kozma Jenő állandóan közvetített a iobb- és baloldal között és ha ma a közgyűlési pártok egymással versenyeznek a főváros érdekeinek szolgálatában, úgy ezért az érdemet az Egysé­ges Községi Polgári Párttól megtagadni nem lehet. ■ 11 III-U4 Zsitvay Tibor a kormány megértő Jőszándékalt kép­viseli a fővárosi politikában Budapest érdebeinek szolgálatában az Egységes Községi Polgári Párt megszünteti önállóságát és összes tagjaival belép a Nemzeti Egység partjába

Next

/
Thumbnails
Contents