Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-31 / 5. szám

Budapest, 1934 január 31. SäK3S&afil 5 PESTI KIRAKAT Tarsang Elnézem éjszakánkint a reggeli újság szerkesz­tőségében, hogyan sürögnek-forognak a fehér ing- plasztronos Hűk, hogyan repked utánuk a frakk szárnya, mint a fecske farka, hogyan osztják ki gau- diummal és nem kevésbé a hódítás reménységével a gépírókisasszonyok között a furcsa, ötletes, mindig a bál jellegét tükröző táncrendeket. Mohát mégis csak van élet. Mégis csak kifelé lá­balunk talán már a világháborúból és kapcsolt ré­szeiből. De meg olyasmit is olvastam már, hogy az idén megkétszereződött a farsang üzeme. így mon­dom, mert nem, tudom másként. Nem tudom, a bálok száma sokasodott-e meg, vagy a tánclépések mil- liárdjai emelekedtek-e kétszeresre, több-e a táncos, a táncosnő, a jókedv dinamikus ereje emelkedett-e? Mindegy, öröm ez így is szakszerűség nélkül. Tudo­másul vesszük, hogy előnyös hangulat-változás állott be a farsang körül és örömmel konstatáljuk, hogy mindez pedig nem történhetik meg a pénz forgása, nélkül. Mert mondjuk már, hogy a hölgyek fele a tavalyi ruháját alakíttatja át. Az átalakítás is pénzbe kerül, keres a varrónő• A másik fele mégis csak új ruhát csináltat és hamár egyszer rászánta magát, hogy mulatni megy, nem veri a garast a fo­gához. A fiatalurak közül is mindnek kell frakk- vasalás, a süldője pedig most kapja az első fecske- farkat. Nyakkendő is kell és finom selyem nadrág­tartó, mert a tánc hevében bizony szétnyílik a mel­lény. Az öregeknek gardedámoknak és garde m,on- sieuroknak, mamáknak, papáknak is akad pótolni­valójuk. Aztán kocsi kell, éljenek a taxisok is, meg a suppénál mégis csak felbontanak egy-két üveg pezsgőt, is, ami a mai világban sokkal olcsóbb, mint a mi időnkben volt, de hát mégis csak, forog a pénz. Egyszóval jó mérleg készül a farsangról, amely megmozgatja talán egy kissé a megdermedt gazda­sági életet. Ámde még hátra van a riporterek apacs- bálja és a legnagyobb valami, az operabál és ez az, amiről érdemes külön is megemlékezni. Az operabál­ról most már egészen bizonyos, hogy fényesebb lesz, mint volt a Ferenc Józsefi időkben, amikor még min­den esztendőben megtartották, Nagyon örvendetes ez és meg vagyunk róla győződve, hogy ha fényes lesz, előkelő lesz, híre megy az ország határain túl is, akkor majd jövőre Lehár Ferenc se fog lemondani, mint az idén és amint már ennek a nagy magyar em­bernek szinte szokásává vált, ha magyar miliőben kellett szerepelnie• Lesz még a magyar miliőben való szereplés is európai jelentőségű. De mert már általában és állandóan idegenfor­galomra jár az eszünk, illenék egy kicsit azon tcp- renkedni, nem lenne-e lehetséges az idegenforgalom növelésének szekerébe a nyár mellé a felet is be­fogni? Vájjon tényleg lehetetlen a, téli idegenforga­lom? Vájjon nem lehetne-e világhírűvé tenni a ma­gyar farsangot, ahova Európa összesereglene. Jól fűtött, vonatokon utazni nem probléma, a, Gellért- fürdő, a Hungária és a többi szálló szobái télen épen olyan kellemesek, mint nyáron és ha kell. még a hullámfürdőt is befütjük az idegeneknek, csak jöj­jenek és költsenek. Viszont az idegenforgalom őrei és istápolói találjanak ki valamit, amivel a magyar farsangol világhírűvé lehet tenni, népszerűbbé, is­mertebbé, kedélyesebbé, vonzóbbá a nizzai karnevál­nál. Sfőnlg, Román is Stein mérnákák, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. PÉRY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KÖV EZÖMESTER • BUDAPEST, I., ATTIUA-KÖRŰT 2. Telefon : 56-2-61. . . ......................... GR ÓSZ FRIGYES0KL MÉRNÖK ► építési és kö­VEZÉSI VÁLL. TEL.t 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-0.7. II. 3 ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK,, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLD­MUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Betón, makadám, aBzfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT IiISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbesdó Budapest, Vm., kerület, Baross-ntoa 77. sz. Telefonszám : 33-5-43. bányájából: Réteges lapos kövei, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez ktiport, salakot OBERMAYER TAMÁS ^JSASJS ISí bányavfillilkozó és fuvaros Telefon: 57-7-58 Minden kiadási tételt újból felülvizsgál a polgármester Borvendég Ferenc alpolgármester nyilat­kozik a tervszerű pénzügyi gazdálkodásról Az idei költségvetés tárgyalását bevezető nagy­szabású polgármesteri expozé hangsúlyozta, hogy a költségvetési hitelek tízszázalékos zárolásának rend­szerét nem folytatják tovább, mert ez már zavarná a háztartás nyugodt menetét. A költségvetés egyes tételeit az előző évvel szemben amúgy is lényegesen csökkentették, úgy hogy a főváros vezetőségének valóban elhatározott szándéka volt, hogy a jóvá­hagyott budgetet további csonkítás nélkül hajtja végre- Érthető meglepetéssel hatott ilyen előzmé nyék után a polgármesternek szombaton kiadott körrendeleté, amelyben utasítja az ügyosztályveze­tőket és üzemigazgatókat, hogy az 1934. évi költség- vetésben előirányzott kiadási tételeket tíz százalék­kal mégis zárolni kell. A rendelettel egyidőben Bor­vendég Ferenc alpolgármesternél sorozatos tanács­kozások indultak meg Lamotte Károly pénzügyi ta­nácsnok, Homolyay Rezső és Beliczay Imre tanács­jegyzők, a költségvetési referensek bevonásával, amelyre időközönként a különböző ügyosztályok ve­zetőit is magához kérette az alpolgármester. Beavatott helyen a tanácskozások céljáról a következő felvilágosítást adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A polgármesteri rendeletben és az ezt követő tanácskozásokon — mondották — csak a köteles és mai viszonyok között nélkülözhetetlen, a rendesnél is fokozottabb óvatosság került szóba,. A főváros veze­tősége valóban szakítani akart a tízszázalékos záro­lás rendszerével, de a helyzet időközben megváltó zott és a főváros preliminált bevételeit, nem látjuk ma, még százszázalékosan biztosítottnak. Ezért kény- telen a főváros vezetősége újból a tízszázalékos zá­rolás rendszeréhez folyamodni. A zárolás mintegy 4,500.000—5,000.000 pengő megtakarítást eredményez; az idei költségvetés kiadási oldala 7 és félmillióval maradt a tavalyi alatt, úgy hogy az üzemeket nem számítva. jai, vagy különleges indítóokai. Egyszerűen arról van szó, hogy sorravegyiik a költségvetés egyes fe­jezeteit és megállapítsuk, hogy a legmesszebbmenő takarékossági elvek szemelőtt tartásával hogyan le­het és hogyan kell azokat végrehajtani, A költség- vetés tízmillió pengős hiányát a törvényhatósági bizottság ixgy akarta pótolni, hogy ennek megfelelő összegű kormánytámogatást kért. Miután nem is merjük a kormány intencióit és e pillanatban még nem tudjuk, hogy ezt a kérelmet teljesíthetőnek ta­lál ja-e a felügyeleti hatóság, természetesen fel kell készülnünk arra is, hogy az állami támogatás elmarad. Az elmúlt hét folyamán tartott sorozatos tanácsko­zásokon megállapodtunk a követendő irányelvekben és szempontokban, instrukciót kaptak az ügyosz­tályvezetők is, akik most ennek alapján megteszik a, maguk javaslatait és azt a hét folyamán tovább folytatott tanácskozásolton fogják előterjeszteni, Téves azonban az, hogy a költségvetés át­dolgozásáról van szó. Egyedül arra szorítkoznak a megbeszélések, hogy fokozott takarékosság mellett hogyan lehet végre­hajtani a megállapított és ezidöszerint felülbírálás alatt álló budgetet. — A pénzügyi ügyosztály tanácskozásainak praktikus célja az is, hogy az idei gazdálkodásnak már az első betektől kezdve megfelelően helyes irányt szabjon. A most módosítás alatt álló fővárosi törvény ugyanis nem számolt azzal a lehetőséggel, hogy a költségvetés valaha csökkenhet is- Csak emelkedésre számított és ezért azt írja elő, hogy „a jóváhagyás leérkezéséig a régi keretek között kell gazdálkodni“. Ez ma lehetetlen, mert hiszen akkor lényegesen többet költenének el, mint amire az új, redukált költségvetés módot ad. A főváros vezető­sége tehát a maga jól felfogott érdekében egyedül a községi háztartás költségvetése körülbelül 13 millióval zsugorodik össze. — Az alpolgármester úr vezetésével megkezdett tanácskozásoknak sincsenek semmilyen rejtett cél­az új költségvetés alapján kénytelen gazdál­kodni, de túlzott óvatosságból még ennél is szűkebben, mint ezt a most kiadott polgármesteri rendelet előírja. Borvendég Ferenc nyilatkozata a pénzügyi tervgazdálkodásról Fenntiekben ismertettük azt a gondos és előre­látó gazdálkodást, amely arra indította a főváros vezetőségét, hogy tervszerű pénzügyi programmal megóvja a főváros háztartását az esetleges megráz­kódtatásoktól. A pénzügyi helyzet alakulásáról kérdést intéztünk Borvendég1 Ferenc alpolgármesterhez, aki munkatársunknak a következő kijelentést tette: — Köztudomású, hogy a polgármester a költség- vetés kiadási tételeit 10 százalékkal zárolta, ezenfe­lül pedig minden előirányzott kiadást elbíráltunk. Ennek a fáradtságos munkának eredménye volt, hogy a főváros pénzügyi egyensúlyát fenn lehe­tett tartani, mert ilyen címen a főváros a múlt évben 19 millió­val kevesebbet költött el, mint amennyit az előirány­zott költségvetés szerint elköltenie szabad lett volna. — Ez az év még súlyosa.bbnak ígérkezik és ezért a zároláson kívül még tervszerű gazdálkodást is kell előkészíteni. Ennek a lebonyolítása céljából folynak tanácskozások az egyes ügyosztályok veze­tőivel, amelynek célja, hogy már most végrehajtási program készüljön és ennek a keretén belül történjék az egész év gazdálkodása. Ez azonban nem jelent merev szabályt, mert hiszen az élet maga fogja bizonyos vonatkozásban ezt a programot módosítani, azonban mégis tudni akar­juk, hogy az egyes ágazatokban milyen megtakarí­tások vihetők keresztül anélkül, hogy az adminisz­tráció és az üzemek, valamint a szükségletek kielé­gítése kárt szenvedjen. Nem jelenti ez a költségvetés megváltozta­tását sem, csak azt a törekvést, hogy az év elején előrelá­tóan vezessünk be minden kiadást, amire azért van szükség, mert az előirányzott összeállítás óta a fő­város bevételei máris hátrányosan alakultak. kerül ebben az évben is a főváros fizetőképességé­nek megóvása mellett eleget tenni azoknak a köte­lezettségeknek, amelyeket a főváros közönsége tőlünk elvár. Központi iroda MoMiK n mant mernek mu nkfl- stnnnk gllifcMl Az üzemek részben már végrehajtott, részben most folyamatban levő racionalizálásának, az üzemi műhelyek megszűntetésére vonatkozó kormányren­delkezésnek kétségtelenül legfájóbb része az össze­vonás és megszűntetés révén feleslegessé váló al­kalmazottak és munkások problémája. A halálra­ítélt üzemi műhelyekben 600 munkás dolgozott. A polgármester és a főváros egész vezetősége min­den igyekeztével azon fáradozik, hogy ezeknek az alkalmazottaknak további kenyerét biztosítani tudja. Maga a kormányrendelet is felhívja, a fővá­rost arra, hogy lehetőleg gondoskodjék a helyüket vesztett emberek elhelyezéséről, ugyanakkor azonban azt is hangoztatja, hogy ilyen címen nem szabad a likvidálást késleltetni. A főváros vezetősége néhány nappal a kor­mányrendelet leérkezése után központi munkásnyil­vántartó irodát állított fel és csak ennek a közbe­jöttével szabad most már városi munkáknál, üze­meknél, intézményeknél új munkásokat alkalmazni. Természetes, hogy elsősorban az említett 800 munkásról törté­nik gondoskodás. A polgármester külön körrendeletben hívta fel az üzemvezetők figyelmét, hogy lehetőség szerint igyekezzenek a racionalizálás révén felszabaduló munkaerőknek foglalkozást adni, s így sikerült is különböző helyeken 375 embert újra beosztani. Leg­utóbb a Beszkárt vett át 25 embert. Ezzel azonban minden hely be is telt. — Ezek az intézkedések függetlenek a költségvetés konnányhatósági jóváhagyá­sától és attól is, hogy a főváros a kormánytól kért se­gítséget megkapja-e vagy sem. A múltévi jelentős pénzügyi eredmény szintén az előrelátó gazdálko­dásnak volt a következménye és remélem, hogy si­Viszont 225 munkás és ugyanannyi család sorsa még mindig teljesen bizonytalan. A főváros ezeknek az elhelyezéséről e pillanatban gondoskodni nem tud. Most újabb kísérletek indul­tak meg a nagyszámú, nagyrészt szakmunkás el­helyezésére, hogy ne legyen kénytelen a főváros a legvégső eszközhöz, az elbocsájtáshoz folyamodni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents