Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-21 / 47. szám
Huszonötödik évfolyam Budapest, 1934. november 21. 47. szám Előfizetési éri MEGJELENIK MINDEN SZES3DÁN EGÉSZ ÉVRE ...............24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ARA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Arusltjék az összes IBUSz»pavlllowokbaw Szerkesztőség és kiadó hivatali BUDAPEST, VI. ANDRASSY-ŰT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Az üzemek Minden intézkedésre kiterjedő felhatalmazást követel a polgármester számára a főváros törvényhatósága fl várospolitika jelentősebb eseményei — Kozma fenő pártjával együtt tántorítatlanul követi Gömbös miniszterelnök országmentő célkitűzéseit — Egyelőre lekerült a napirendről az üzemi vezérigazgatók kinevezése A költségvetési vita csúcspontja felé közeledik és mint rendesen, valószinüleg ezúttal is az üzemek költségvetésének tárgyalásánál jut el ahhoz a ponthoz, ahol a törvényhatósági bizottság és a nagyközönség érdeklődése a legélénkebb lesz. A héten újra hallani fogjuk a hangokat, amelyek hol élesebben, hol szelideb- ben, de mindig erőteljesen és komoly kifogásokkal tárgyalták a főváros üzemi politikáját. Ezekre a hangokra szükség is van és senki sem bánja, sőt örül neki, ha az üzemi tarifák drágasága ellen minél keményebben megindul a harc. Kétségtelen, hogy a minden vonalon beállott olcsóbbodási folyamat tanulságait a főváros üzemeinek is le kell vonni, viszont az is bizonyos, hogy ezek az üzemek ma nem altruista intézmények, hanem végeredményben a főváros adószedői, a főváros táplálói. Az üzemek erőteljes haszonra való dolgozása pusztán arra vezethető vissza, hogy a fővárosnak jövedelmekre van szüksége. Az üzemi tarifákat le lehet és le is kell szállítani, akkor azonban a fővárosnak más módon kell gondoskodnia arról, hogy a budgetjét épségben tartsa. Valószínű viszont az is, hogy az az üzleti politilca, amelyet a BSzKRT a kisszakaszjegynél valósított meg, más üzemek üzletvitelében is jelentős eredményeket tudna felmutatni. Maga a polgármester is utalt expozéjában a kisszakaszrendszerre és valószínű, hogy az üzemek vezetői szintén komolyan kalkulálnak már a kisszakaszos-politi- kával. Nem árt tehát, ha az üzemeket kritizálja a közgyűlés, azt az egyet azonban bizonyára minden szónok el fogja ismerni, hogy a sokat kritizált üzemek, a maguk kivételes technikai berendezésével, tökéletes felszerelésével és kifogástalan működésükkel, büszkeségei a fővárosnak. El tudunk képzelni olcsóbb gázt, villanyt és vizet is, de egészen bizonyos, hogy üzemeink működése és felszereltsége az európai versenyben, világvárosi vonatkozásban is tökéletesen megállja a helyét. És itt nemcsak magukra az üzemekre gondolunk, de gondolunk arra a magyar iparra is, amely ezeket az üzemeket létrehozta, berendezte és felszerelte; arra a magyar iparra, amely ezeknek a mintaszerű üzemeknek munkába állításával a legnagyobb dicsőséget aratta. Ebben a költségvetési vitában nemcsak arról kell szónak esnie, hogy drágák az üzemi tarifák, hanem arról is, hogy például az Elektromos Művek Európa legmodernebb ilynemű intézménye, a Gázművek, a legrigorózusabb szakértők véleménye szerint is, minden vonatkozásban elsőrangú teljesítményt produkál, a Vízművek most érkeznek el a fejlődés legteljesebb fokára, amikor ezt a káprázatosán, gyorsan szaporodó lakosságot könnyedén fogja ellátni. De ott van az Élelmiszerüzem is, amely a maga nemében egyedülálló az egész kontinensen, amely Árgus-szemekkel figyel az árdrágításra, és amely a legszegényebb néposztályt is a legelsőrendűbb áruval látja el, olyannal, amilyen más világvárosokban csak a gazdag emberek asztalára kerül. Ha mindezeket egybefoglaljuk, igen különös megállapításra jutunk. Amióta a költség- vetési vita tart, mindenki egyhangúan azt állapítja meg, hogy nincs szükség szanálásra a városházán. Most, hogy az üzemekre kerül a sor, mindenütt az olvassuk, hogy az összes kombinációk elesnek és a közgyűlés üzemi vitája végén valószínűleg megint az a hangulat fog kialakulni, hogy minden rendben van, ahogy eddig volt. Különös dolog ez a budapesti adminisztráció, mindig szidják és a végén mindig megdicsérik. A városházi politika tengelyében ma is az a komplikált helyzet áll előtérben, amelyet Borvendég Ferenc főpolgármester huzamosabbnak látszó betegsége idézett fel. A belügyminiszter általános megnyugvást keltő intézkedésével Si- pőcz Jenő polgármestert bízta meg azoknak a rendeleteknek a foganatosításával, amelyek az adminisztráció zökkenőmentes folyamatosságát biztosítják, azonban még így is számos nyitott kérdés vár megoldásra. Több olyan probléma van ugyanis előtérben, amelyek a főpolgármester távollétében késedelmet szenvednek, holott az igazgatás síma menete megkívánja az ügyek likvidálását. Kormánykörökben is foglalkoztak ezzel a kétségtelenül nehéz kérdéssel és általános az a vélemény, hogy bizonyos újabb felhatalmazások elől a kormány nem térhet ki. Befejezett tényként beszélik várospolitikai körökben, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a legrövidebb órákon belül újból tárgyalásokat folytat Sipőcz Jenő polgár- mesterrel, amely esetben valóban sor kerülhet a felhatalmazás mértékének jelentős kiegészítésére. Ha ez megtörténik, akkor mi sem áll útjában a tisztviselői kinevezéseknek, az üzemi vezető állások betöltésének és az önkormányzat több más nagy jelentőségű és sürgős elintézést igénylő kérdése végleges megoldásának. Az újabb belügyminiszteri felhatalmazás sok tekintetben nyugvópontot jelenthet a főváros vezetésében és mindenképpen alkalmas a városvezetés folyó ügyeinek teljes tisztázására addig az időpontig, amíg a főpolgármester ismét átveszi hivatalának vezetését. Gömbös és Wofiff tanácskozása a főváros ügyeiről Politikai vonatkozásban nagy érdeklődést keltett az a tanácskozás, ami az elmúlt napokban folyt le Gömbös Gyula miniszterelnök és Wolff Károly, a Keresztény Községi Párt elnöke között. A kétségtelenül fővárosi vonatkozású megbeszélésről közelebbi hírek nem szivárogtak ki és elsősorban Wolff Károly zárkózott el mindennemű felvilágosítás, vagy nyilatkozat elől. Várospolitikai körökben mégis tudni vélik, hogy Wolff Károly felhasználta az alkalmat a miniszterelnök teljes tájékoztatására és bizonyára kifejezte azokat az aggályokat, amelyeket úgyszólván az egész közgyűlés táplál bizonyos jelenségekkel szemben. Konkrétumokat nem lehet állítani ennek a megbeszélésnek az eredményeiről, azonban megjósolható, hogy a közeljövőben éreztetni fogja hatását Wolff Károly tanácskozása, amelynek során a miniszterelnököt a mai átmeneti állapot tarthatatlanságáról feltétlenül informálta. Beszéljenek az urnák! Az Egységes Községi Polgári Párt szervezési tevékenységével kapcsolatban felmerült különböző kísérletek egyelőre szünetelnek. Az országos párt bizonyos belső újítások megvalósításán fáradozik és ezért figyelmét teljesen elfordította az Akadémia-utca problémáiról. Érdekes tünete ennek a fegyverszünetnek az a beszéd, amely a Józsefvárosi Nemzeti Egység Pártja helységavató vacsoráján elhangzott, amikor az Egységes Községi Polgári Párt vezetői erőteljesen hitet tettek önállóságuk, függetlenségük és célkitűzéseik mellett, Mindannyian leszögezték, hogy a tíz év óta megkezdett úton tovább haladnak és a kívülről jövő bomlasztó kísérletekkel szemben az úrnak várható tartalmára tettek félre nem érthető célzásokat. A községpolitikai viharjósok mindebből azt következtetik, hogy az Egységes Községi Polgári Párt elleni akció egyelőre hajótörést szenvedett és a párt változatlan energiával tölti be a városházán elfoglalt előkelő pozícióját. Koima Jenő kipróbált táborát a miniszterelnök szolgálatába állítja Kozma Jenő az idén elhárította híveinek azt a kívánságát, hogy névnapja alkalmából az évek óta szokásos ünnepi vacsorát megrendezzék. A vacsora elmaradt, azonban Kozma Jenő nem tilthatta meg politikai barátainak és választóinak, hogy ragaszkodásuknak és szeretetüknek ne adjanak kifejezést. Vasárnap délelőtt a budai Polgári Kör virágokkal és nemzetiszínü drapériával díszített helyiségeiben másfél ezer választó jelenlétében fogadta Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke a különböző társadalmi egyesületek vezetőinek és küldöttségeinek üdvözlését. Elsőnek Petracsek Lajos országgyűlési képviselő a budai polgárság üdvözletét tolmácsolta, majd Usetty Béla a pesti kerületek választóinak hűségéről és ragaszkodásáról biztosította Kozma Jenőt. Dr. Hoór-Tempis Mór, dr. Lugmayer József, Andréka Károly, Dorner Gyula, Oszoly Kálmán, Erődy Kálmán, árvátfalvi Nagy István, Takách Gyuláné, Eperjessy-Nánássy Miklósné, Plagányi Mihályné és Horváth Ibolyka köszöntötte még Kozma Jenőt. KOZMA JENŐ nagyhatású beszédében, amelyet mindvégig tomboló siker kísért, figyelemreméltó bejelentést tett: — Az itt megjelent baráti kör egész hadsereg, — úgymond, — amely az évtized alatt biztos hadállásokat foglalt el. Ha van ellenség, ám jöjjenek, de nyílt csatában kell győzniök! Jöjjenek a választások, és akik itt vagyunk: állunk elébe! Volt idő, amikor ezt a fővárost egy párt uralta. El tudtuk mégis érni, hogy teljesen egyenlőrangú félként szerepeljünk a törvényhatóságban. A nyílt csatákat mindig
