Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-31 / 5. szám
Budapest, 1934 január 31. 3 Sztranyavszky Sándor: A főváros közönsége nem félti az auto- nőmiát, mintabeli? semmi oka sincs arra A Nemszeti Egység Pártjánál* elnöfee nyilat- Koszihi a Fővárosi HirlapnaU a fővárosi törvény reformjánál*, szükségesség érői Az annyi izgalmat okozott fővárosi törvényjavaslattal szemben lényegesen enyhült azoknak a pártoknak ellenállása, amelyek az eredeti tervezettel szemben a legélesebb felsorakozást határozták el. A kormány módosította a törvényjavaslat nyers elgondolásait és teljesen honorálta Kozma Jenőnek azt a közvetítő indítványát, hogy a pénzügyi és gazdasági intézkedések érvényesítése keresztülvihető anélkül is, hogy a törvényhatósági bizottságot feloszlassák és az ügyek legfőbb intézésére kormánybiztost állítsanak. A kölcsönösen összeegyeztetett és lényegesen módosított javaslat képviselőházi vitáját a jövő hót szerdáján kezdik el, az alkotmányvédő szövetséghez tartozó pártok azpnban ezt megelőzőleg már a bizottságokban is kifejtik aggodalmaikat és bizonyos szakaszok megváltoztatását követelik. A fővárosi törvényjavaslat vitája tehát nem fogja nélkülözni az argumentumok sokaságát és bizonyos, hogy a plénum előtt lefolytatandó tanácskozások viharos légkört hoznak magukkal. A törvényjavaslat célkitűzéseiről és a napi- rendretűzéssel kapcsolatos izgalmakról folytattunk beszélgetést Sztranyavszky Sándor dr. országgyűlési képviselővel, a Nemzeti Egység pártja országos elnökével, Tisztviselők a szakbizottságok t\t A törvényhatósági tanács nyomban a törvény életbeléptetésével megszűnik és annak hatásköre a közgyűlésre, illetve a polgármesterre száll át. A polgármester minden ügyben az illetékes szakbizottságot meghallgatni és a saját javaslatától eltérő véleményt is a közgyűlés elé terjeszteni köteles. Az állandó szakbizottságok elnökét a törvényhatóság tisztviselői közül a polgármester rendeli ki. A pénzügyi szakbizottságban a tanácskozás nyilvános, az elnök azonban egyes ügyeknek zárt ülésen való tárgyalását is elrendelheti. A szakbizottságok hatásköre egyébként* csak véleményadásra szorítkozik, törvényhatósági tisztviselők a bizottságokban taggá nem választhatók. A közgyűlés hatásköre az eddigi jogkört gyakorolja, a költségvetés keretén belül azonban csak akkor határoz, ha a jogügylet értéke a százezer pengőt meghaladja. Ncgyedévesikénl vizsgál a számszéft A 9. §. a számszéki igazgató kötelezettségeit írja elő, amelyek szerint a negyedévenként megejtett vizsgálatokról a belügyminiszternek jelentést kell tennie. A számszék egész személyzetét a fővárosi tisztviselőkre megállapított fizetési osztályokba kell sorozni. aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Megállapításaim szerint a fővárosi törvény módosítását célzó javaslat inkább a főváros közgyűlési termében okozott nagyobb izgalmakat, mert a főváros közönsége _ nem félti az autonómiát, mintahogy semmi oka sincs arra, hogy az önkormányzat meggyengülésétől tartson, örömmel tapasztalom, hogy Budapest közvéleménye megnyugvással fogadja a javaslatot, amelynek a tendenciája nem az autonómia sérelmére irányul, hanem arra, hogy megvédelmezze a főváros adófizető polgárságának érdekeit. — A főváros autonómiája nem azonos a közgyűlési teremben helyet foglaló pártok érdekeivel. A törvényhatósági autonómia lényege a főváros polgársága érdekeinek a védelme és a szóbanforgó javaslat a közösség, a nemzet egyetemes érdekeinek a szolgálatát jelenti. Ez következik abból az igazságból, hogy az autonómia nem lehet cél, hanem csak eszköz a nemzet egyetemes érdekeinek a szolgálatában. — Budapest székesfőváros nem lehet külön test az országban: ennek a fővárosnak a nagyságát, értékeit és erejét az egész ország polgárai hordták össze a múltban és építik tovább a jelenben is. Ezek az okok azok, amelyek szerint nem érdektelen az ország egyetemére nézve, hogy miképpen alakul és hogyan fejlődik Budapest és annak sorsa. Ezzel magyarázható, hogy országszerte megnyugvást váltott ki a kormány reformjavaslata, mert ez a javaslat gazdasági szempontból a főváros erejét biztosítani, fenntartani, erősíteni és fejleszteni fogja. — Tegyük tehát félre a kicsinyes egyéni szempontokat és helyezkedjenek a főváros pártjai olyan elfogulatlan álláspontra, amelyet biztonságos érzéssel foglalhatnak el, ha maguk mögött érzik Budapest polgárságának a bizalmát. Sztranyavszky Sándor nagyérdekességű nyilatkozata azt mutatja, hogy a kormánypárt teljes erővel támogatja az illetékes szerveket a fővárosi reform megvalósításában. A javaslat parlamenti sorsa eldőltnek tekinthető és a rendelkezések az eddigi tervek szerint márciusban törvényerőre emelkednek. Kiterjeszti az adminisztráció Siréshörc és felelőssegei az űj fővárosi (Orvéiig A Képviseletien btioffságoftban szerdán megbezűih a reform tárgyalását Az újonnan megszövegezett fővárosi törvényjavaslat tulajdonképpen huszonhat szakaszból áll és a következő címet viseli: Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról. Az első huszonnégy szakasz intézkedik a főváros közigazgatásában és az autonómia életében tervbevett azokról a változtatásokról, amelyeket az új törvényjavaslat véglegesnek tervez. Ezek arra vonatkoznak, amelyek mérséklik a választandó bizottsági tagok számát, korlátozzák az örökös tagok számát és meghatározzák, hogy a jövőben kiknek marad meg a tisztviselők közül a közgyűlési szavazati joga. A lényeges rendelkezések a 25. és 26. szakaszban találhatók, amelyek a következőket tartalmazzák: — A belügyminiszter abból a célból, hogy a székesfőváros költségvetésének egyensúlya biztosíttas- sék, hogy a teherviselő közönség érdekében a fokozott takarékosság érvényesüljön és hogy a köz- igazgatás vitele célszerűen szabályozódjék, a törvény életbeléptetésével egyidejűleg tervezetet készít. tekintet nélkül arra, hogy a szükséges eljárás, intézkedés a törvényhatóság bármely hatóságának vagy szervének hatáskörébe tartozik. A főpolgármester a tervezetet fokozatosan, de lehetőleg egy- éven belül köteles végrehajtani. A tervezet végrehajtása során a főpolgármester olyan esetekben, amikor az eljárás valamely jogszabály értelmében a törvényhatósági bizottság hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést a törvényhatósági bizottság által e célra alakítandó ellenőrző bizottságnak köteles előzetesen bemutatni. Ez a bizottság tizenegy tagból áll, elnökét saját kebeléből választja, A tervezetet a főpolgármester hajtja végre, tagjait pedig a törvényhatósági bizottság tagjai közül választja meg. Nem lehet megválasztani a bizottság tagjává azt, aki hivatali állásánál fogva vagy szakszerűség címén tagja a közgyűlésnek. Az ellenőrző bizottság tanácskozásaira székesfővárosi tisztviselőket vagy szakértőket is meghívhat. A bizottság tárgyalása azonban nem akadályozhatja meg a főpolgármestert a tervezetben lévő rendelkezések végrehajtásában. A tervezet végrehajtásának ideje alatt a közgyűlés nem tárgyalhat olyan kérdéseket, amelyek a tervezettel vagy annak alapján tett rendelkezésekkel kapcsolatban vannak. — A belügyminiszter a törvényhatóság feloszlatását rendelettel állapítja meg, olymódon, hogy az űj választást a feloszlatástól számított hat héten belül meg kell tartani. A közgyűlés újjáalakulásával a polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész állása új választás alá esik. A íörvénijiavasiaf részletes ismertetése A törvényjavaslat rendelkezései közül a következők jelentenek szervezeti újításokat: A főpolgármestert az államfő nevezi ki a belügyminiszter előterjesztésére. A törvényhatósági bizottság választott tagjainak száma 108, az örökös tagok száma pedig 22. A szak- szerűség képviselőinek bizottsági tagsági joga megszűnik, a közgyűlésre azonban meg kell őket hívni, ahol felszólalhatnak, de szavazati jogot csak akkor gyakorolhatnak, ha tagjaik a törvényhatósági bizottságnak. A szak- szerűség képviselői közé sorozzák a budapesti kerületi gazdasági főfelügyelőt is. Az új törvény életbeléptetése után a VIII. választókerület 11, a VI., VII. és a IX. 9—9, a többi választókerület pedig 7—7 törvényhatósági bizottsági tagot választ. főfis?(vls€löhe! a közggtllés válesjá A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül a polgármestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokokat, az árvaszáki elnököt és a tiszti főügyészt a törvényhatósági bizottság választja, a legalsóbb fizetési osztályba tartozó tisztviselőket a főpolgármester, a többieket pedig a polgármester nevezi ki. A tiszti főorvost a közgyűlés4 választja, a tiszti, kerületi és állatorvosokat a főpolgármester nevezi ki. A műszaki szolgálatban álló tisztviselők közül a műszaki tanácsnokot a közgyűlés választja, a többieket a polgármester nevezi ki. A statisztikai hivatal igazgatóját és a főlevéltárost, valamint a főszámvevőt a közgyűlés választja, a kar többi tagját, valamint a pénztári és adóhivatali tisztviselőket a polgármester nevezi ki. üz államfő meörröstll áilásahban a polgármestereket A polgármestert és az apolgármes tér eket állásukban a belügyminiszter előterjesztésére az államfő erősíti meg és amíg ez meg nem történik, úgy az esküt le nem tehetik. Ha az államfő a megerősítést nem adta meg, úgy 45 napon belül új választást kell tartani. Azokat a pályázókat azonban, akiket az előző választáson az államfő nem erősített meg, az állásokra jelölni nem lehet. A polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész megbízatása 6 évre, az összes többi tisztviselők megbízatása élet- hosszigra szól. Ha a fentnevezettek állásai a 6 évi megbízatás idejének lejárta előtt megüresednek, a helyükbe megválasztott tisztviselők megbízatása addig tart, ameddig azoknak a tisztviselőknek a mebizatása tartott volna, akiknek a helyére megválasztották. A tisztviselők kinevezése A törvényjavaslat második fejezete kimondja, hogy az oktató személyzetet a polgármester nevezi ki. A kinevezettek névsorát a főpolgármester útján jóváhagyás érdekében a kultuszminiszterhez kell felterjeszteni. Az intézetek és üzemek szolgálatában álló orvosok közül a fertőtlenítő intézeti orvosokat a főpolgármester nevezi ki, a többi orvosokat a polgármester alkalmazza. A könyvjár-igazgatót a közgyűlés választja, a. személyzet kinevezése a polgár- 'mester hatáskörébe tartozik. Egyebekben a székesfőváros intézeteinél, közműveinél és üzemeinél lévő összes állásokat a polgármester tölti be. A főpolgármester a maga kinevezési jogát minden esetben a polgármester előzetes meghallgatásával gyakorolja. A polgármester a kinevezni szándékolt tisztviselők névsorát a főpolgármesternek előzetesen bejelenteni tartozik. 1 Kijelölés A közgyűlés a polgármestert, az alpolgáremste- reket és a tiszti főügyészt a kijelölő választmány által kijelölt egyének közül, a többi tisztviselőket pedig a polgármester által kijelölt egyének közül választja. A polgármestert a szolgálati sorrend szerint az alpolgármesterek helyettesítik, szükségeseién helyettesítésük felől a belügyminiszter rendelkezik. mellékhelyiségek, tással kiadó. SU., hat nagy utcai illetve j térre néző szoba, szép sarokerkély, pompás dunai kilá- B©rée*ös 6és* 3= Tel.: 586-86.
