Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-07 / 45. szám
Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934, november 7. 45, szám üőfizeíési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENG# EG YES SZÁM ÁRA: 50 FBLLÉR Árusítják az összes ISUSz-jsavIBIonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSŐ EMIL MEGJELENIK MINŐÉN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadő&sü'tfataí: VI. ANDRÁSSY-ŰT 60 Telefon: *S3«?"15 — Postaesekks 4©.424 Elmélet Keresztes-Físcher Ferenc belügyminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak az üzemek racionalizálásáról, a RácSürdő megvételének jóváhagyásáról és a költségvetés realitásáról, ami az adózó polgárságra ájabb terhekkel nem járhat A szanálás csak célszerű és fői sssegg'osi- dolt Intézkedésekkel valósítliatő meg, ami máról—holnapra nem vihet© keresztül és valéság Imrédy Béla pénzügyminiszter előtt — már csak úgy elméletben — a kérvényeknek, memorandumoknak és beadványoknak nyilván ezrei fe- küsznek. A pénzügyminisztériumban az efajta írások bizonyára termeket töltenek meg. Beérkezett azonban legutóbb egy memorandum, amelynek — Budapest polgárságának véleménye szerint — a valóságban is a miniszter asztalán kellene helyet kapnia. Imrédy Béla ama miniszterek közé tartozik, akiknek rendkívüli elméleti képzettségük van, de akik egyben a gyakorlati élettel is minden cselekedetükben, minden intézkedésükben számolnak. Ezért mondjuk, hogy ezt a memorandumot, a Mérnök Egyesület memorandumát alaposan át kellene tanulmányoznia a miniszternek és nem szabadna, hogy az örök sablón szerint a soros előadó unatkozzék rajta és tolja félre valami száraz megokolással. A Mérnök Egyesület memorandumából ugyanis maga az élet harsog, amit a miniszternek meg kellene hallania. Mert, hogy az elmélet mit mond, azt nagyon jól tudjuk. Azt, hogy most nem olyan időket élünk, amikor építkezni lehelt. Nincs módunk arra, hogy a ne)mZeti vagyont fölöslegesen épületekbe fektessük és hogy tőkék fölöslegesen porladjanak szét. De különben is — mondja az elmélet — minek építsünk, amikor nyakunkon a sok fölösleges lakás, amikor Budapest székesfőváros területén hiteles statisztikai adatok szerint több, mint tízezer üres lakás van. Mit mond ezzel szemben az élet szava? Mindenekelőtt azt, hogy vállalkozó és munkás, de a főváyos egész lakossága élni akar, még akkor is, ha — amiből él — nem gyorsan és nem dúsan jövedelmező üzlet. Az élet azt mondja, hogy több, minit félszáz ipari foglalkozás kapna kenyeret, ha építenénk. Hogy azután ez a félszáz iparág hány munkaadót és hány munkást képvisel, azt azután számítsák ki megint a statisztikus urak, akik ezzel igen hasznos szolgálatot fognak tenni a köznek. De még mást is mond az élet. Azt, hogy a statisztika hideg, tízezres száma ezúttal igen labüis. A statisztikus szemében ugyanis minden lakás — lakás. De nem így a. lakó szemében. A lakó a mai kor követelményeinek megfelelő modern, kényelmes és egészséges lakást követel a drága pénzéért, amit verejtéke® munkával keres meg. A Mérnök Egyesület nyilván megkérdi azt, vájjon van-e Budapesten elegendő ilyen lakás, amilyenre ennek a városnak becsületes polgársága és tisztességes munkássága a legteljesebb joggal tart igényt, üjabb statisztikai összeállítás és becslés nélkül isi nyugodtan kimondhatja bármelyikünk a választ, hogy a budapesti lakásoknak elenyésző hányadrésze sem éri el azt a mértéket, amelyet a mai kor polgára joggal megkövetelhet. De nem megyünk eddig sem. Nem, hogy lakásfölösleg nincs, de elegendő lakás sincs, hacsak azt az igazán szerény normát állítjuk föl, hogy minden lakás, amelyet a statisztika bekalkulál, emberhez méltó lakóhely legyen. Nem komfortról, nem derűs, napfényes üvegfalakról beszélünk, hanem az emberi egészség legelemibb követelményeiről. Mert a lakásfölöslegként beállított tízezer lakásból legalább hat-hétezer a háborús barakklakásokra, a többi pedig hitvány nyomortanyákra esik. Számokat produkálni könnyű, de az emberek nem számokban, halnem emberhez méltó lakásokban szeretnének elhelyezkedni. Ezekben pedig nem dus- jakodunk és az Úrnak 1934. esztendejében nem tartanánk luxusnak és még dicsekedni valónak sem, ha a. magyar főváros az utolsó koldust is kiemelné a rothasztó pinceodukból. Lakásbőség tehát nincs. De mi leime, ha megkísérelnénk lakásfölösleget produkálni ? Az történne, hogy az az ötven iparág, a munkások ezrei munkához jutnának, a lakók pedig egy kicsit válogathatnának, a lakbérek pedig talán megmozdulnának — lefelé. Mindezt a gyakorlat mondatja. Mi úgy érezzük, hogy amit az elmélet előírt, azt eddig pontosan betartottuk. Nem sikerült vele a magyarság életstandardját megjavítani, a gazdasági életünket helyreállítani. Most nézzük meg egyszer, hogy mi lenne akkor, ha azt kísérelnénk meg, amit a gyakorlati emberek kívánnak, amiért a gyakorlati élet siránkozik. A felelősséget ennek a milliós városnak minden polgára nyugodt lelkiismerettel vállalja. A törvényhatósági bizottság közgyűlése ! szerdán hozzákezd a költségvetés tárgyalásé- \ hoz, ám a közgyűlés végleges állásfoglalása távolról sem fogja jelenteni a jövő évi kiadási ! és bevételi előirányzatok végérvényes megrög- j zítését. A különleges hatáskörrel felruházott ' főpolgármester szanálási intézkedései és a belügyminiszter felsőbb rendelkezései fogják véglegesen megállapítani a költségvetés keretét, úgy hogy e pillanatban még senki sem tudja, hogy valójában milyen összegek maradnak a költségvetésben és milyen tételeket húz keresztül a további takarékosságot megkövetelő kékceruza. Borvendég Ferenc főpolgármester legutóbb azt a kijelentést tette, hogy szanálási terveit a költség- vetés közgyűlési vitájának befejezése után fogja nyilvánosságra hozni, ami egyben azt is jelenti, hogy a szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottságot november végén, vagy december elején kívánja foglalkoztatni. Ennek a késedelemnek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy a főpolgármester szanálási intézkedéseiA belügyminiszternek ez a kijelentése a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy általános megnyugvást keltsen. A költségvetés realitását kétségtelenül elvégzik a városházi Következő kérdésünk a szanálásra vonatkozott, melyről a belügyminiszter nagyfontos3iek megállapítása és publikálása előtt meg akarja ismerni a főváros közönségének a közgyűlési szónokok által képviselt kívánságait, i A városházán általános az a vélemény, hogy azokat a lényegbe vágó rendelkezéseket, amelyek a pénzügyi helyzet szanálását célozzák, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fogja a főpolgármester előterjesztésére a főváros vezetőségével közölni abban a leiratában, amely a jövő évi költségvetés jóváhagyásáról intézkedik. A várospolitikai életben feszült kíváncsisággal találgatják, hogy mi az álláspontja a belügyminiszternek mindezekről a kérdésekről és miképpen ítéli meg a főváros legfelsőbb hatósága a főváros költségvetését, a szanálási művelet megindítását és általában a szanálás várható eredményeit. Ennek a felfokozott várakozásnak a kielégítését vállalta a Fővárosi Hírlap, amikor magához a belügyminiszterhez fordult, hogy a fenti problémákról a legilletékesebb álláspontot megismerje. autonóm szervek, az pedig már most nyilvánvaló, hogy a jövő évi budget nem tartalmaz egyetlenegy olyan rendelkezést sem, amely a polgárság teherbírásának rovására menne. ságú kijelentést tett és a következők közlésére hatalmazta fel a Fővárosi Hírlapot: — Ami a szanálási művelet megindítását illeti, erre vonatkozóan konkrét rendelkezéseket tartalmaz az 1934. évi 12. t.-c. Az új fővárosi törvény kifejezetten megszabja a kivételes hatáskörrel felruházott főpolgármester teendőit a főváros pénzügyi helyzetének szanálását illetően. — A legfontosabb teendő a háztartási egyensúly helyreállítása, ez pedig csak úgy érhető el, ha a városigazgatás minden téren fokozott takarékosságot érvényesít és ha az üzemek üzletvitele ezek racionalizálásával, esetleg egyesítésével gazdaságosabbátétetik. Természetes, hogy ez márólh o In a p r a nem vihető keresztül, hanem bizonyos időbe telik és csak célszerű és jól meggondolt intézkedésekkel valósítható meg.. Kereszies-FIscher Ferenc dr- belügyminiszter mindenekelőtt a költségvetésről nyilatkozott: — A fővárosi költségvetés ma előttem csupán abban az alakban ismeretes, ahogy azt a főváros pénzügyi osztálya összeállította. A költségvetés Ietárgya- lásának módját a fővárosi törvény szabályozza, addig tehát, amíg az arra hivatott (szervek e kérdésben nem határoznak, és amíg afőpolgármesterszanáíási terveit elő nem terjeszti: a költségvetésre vonatkozólag véleményt érdemben nem nyilváníthatok. Mindenesetre, ha a költségvetés jóváhagyása elém kerül, különös gondot fogok fordítani arra, hogy aköltségvetés reális legyen és hogy az adózó közönségre újabb teherrel ne járjon. Legfontosabb a háztartási egyensúly helyreállítása
