Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-17 / 42. szám
f \ ■ Elutasította a főpolgármester a tizeuőtős üzemi bizottság össze« hívására vonatkozó határozatot Nem teljesíthető a pénzügyi bizottság egyhangü kívánsága - Az üzemek átvizsgálása a tőpolgármester hatáskörébe tartozik A pénzügyi bizottság tanácskozásai során, egyhangú helyeslés mellett követelte Párkány Frigyes dr. a tizenötös üzemi bizottság összehívását és ellenőrző munkájának elrendelését. Ezt a bizottságot annakidején a pénzügyi bizottság tartotta szükségesnek munkába állítani, azzal a feladattal, hogy vizsgálják át az üzemek működését, tapasztalataikat gyűjtsék össze és annak megfelelő reformtervekkel indítsák meg az üzemek újjászervezését. A bizottság munkássága, a tervek szerint, magában foglalja az üzemi tanítás és önköltségi árak összehasonlítását, a termelés racionális irányba való terelését, a szerződések felülvizsgálatát, valamint a tisztviselői illetmények mértékének kivizsgálását. Ezt a bizottságot többszöri sürgetés ellenére se hívták össze és amikor az általános vita végén Harrer Ferenc dr. a törvény betűivel mutatta ki, hogy a polgármesternek kötelessége a bizottságot munkába állítani: általános helyeslés zúgott fel és egyhangúlag talált elfogadásra az indítvány, amely a bizottság haladéktalan munkáiba állását követelte. Sipöcz Jenő polgármester válaszában meglepő bejelentést tett. Elmondotta, hogy a bizottság összeállítását Borvendég Ferenc főpolgármester ez ügyben hozzá intézett átirata tiltotta meg és ezért nincsen módjában a kérést teljesíteni. A pénzügyi bizottság tagjai ezek után felkérték a polgármestert, hogy állásfoglalásukat közölje a főpolgármesterrel és ennek megtörténte után azonnali hatállyal nyújtson lehetőséget a bizottság munkájának elindítására. A Fővárosi Hírlap beavatott forrásból szerzett értesülése szerint a pénzügyi bizottság egyértelműen kifejezésre jutott határozata nem megy teljesedésbe. Borvendég Ferenc főpolgármester hétfőn értesítette a polg'ármestert, hogy tudomást szerzett a pénzügyi bizottság határozatáról, azonban a legnagyobb sajnálatára kénytelen beleegyezését újból megtagadni a bizottság felállításához. A meglepő intézkedés indokolásáról beavatott helyről a következőket tudta meg a Fővárosi Hírlap: __ A fővárosi törvényt tévesen értelmezik az ok a bizottsági tagok, akik azt a felfogást vallják, bogy a bizottság kiküldése egyedül a polgár- mester hatáskörébe tartozik. A szanálási felhatalmazás alapján ilyen bizottságnak a kiküldése a főpolgármester hozzájárulása nélkül nem vihető keresztül, egyébként pedig a bizottság munkássága a mai helyzetben úgy sem hozhat eredményt. A főpolgármesternek ugyanis különleges elgondolásai vannak, amelyeknek nyomán soron következik az üzemek teljes reorganizációja, a tarifák új megállapítása és általában az üzemek működésének új alapraj való helyezése. Ilyen körülmények között semmi célja sincs annak, hogy az autonómia által kiküldendő bizottság párhuzamos munkát folytasson és esetleg olyan határozatokat hozzon, amelyek éles ellentétben állanak a főpolgármester részéröl tervezett akcióknak. A főpolgármesteri a szanálás keretében dönt az orvoslási módozatokról és olyképpen gondoskodik az üzemek munkásságának újjászervezéséről, hogy azok úgy a jövedelmezőség, mint a tarifa szempontjából egyformán kielégítsék a pénzügyi bizottság várakozásait. Ez a nyilatkozat félre nem érthetően utasítja vissza az autonom szervek kívánságát. Az üzemi albizottság tehát nem kezdi meg működését és a szükséges újítáok mibenlétéről az úgynevezett szanálási bizottság fog tájékoztatást kapni a főpolgármester részéröl. A gyakorlatban azt jelenti a főpolgármester elhatározása, hogy'- szándékait a szanálási bizottság tudomásul veszi, mert mint köztudomású, ennek a bizottságnak döntésre hivatott hatásköre nincsen. Általános gazdasági érdekek fűződnek a nagyüzemek egyesítéséhez A főpolgármester érdekes indokolása a polgármesterhez küldött átiratában Nagy feltűnést keltett a Fővárosi Hírlap múlt- heti számának közlése, amelyben elsőnek adott hírt a tkét nagy közüzem, a Gáz- és Elektromosmüvek egyesítéséről. Értesülésünket nyomon követte Borvendég Ferenc főpolgármester nagyjelentőségű átirata, amelyben felkérte a polgármestert, hogy részletekremenően is mielőbb tegyen előterjesztést a Gáz- és Elektromos-müvek egyesítéséről. A főpolgármester rendelkezésének kézhezvétele után Sipöcz Jenő polgármester nyomban magához kérette Morvay Endre dr. tanácsnokot, az üzemi ügyosztály vezetőjét és utasította, hogy az üzemegyesítéshez szükséges előkészületeket tegye meg. Az egyesítés tervét — ahogy a Fővárosi Hírlap ugyancsak előre jelezte — nem minden oldalon fogadják rokonszenvesen és máris erőteljes elleni- akciók indultak meg. Tendenciózusan olyan híreket is kezdtek bizonyos forrásból terjeszteni, hogy a főpolgármester, a törvényhatósági bizottság megkérdezése nélkül, tisztán diktatórikus alapon, hajtja végre a reformot. Felesleges hangsúlyozni, hogy ez nem áll, mert a polgármester javaslatának beérkezése után a főpolgármester az üzemek koncentrálásának kérdését a tizenhetes bizottsággal ismertetni fogja. Munkatársunknak alkalma volt beavatott helyen az üzemegyesítésröl ' szóló főpolgármesteri átirat részletei iránt érdeklődni, s annak indokolását — amely hü tükre Borvendég Ferenc főpolgármester felfogásának is — hiteles szöveg alapján a következőkben közöljük: — Már a székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930. évi XVIII. törvénycikkben is kifejezést nyert, hogy a rokoncélú és hasonló természetű üzemeket lehetőleg közös igazgatás alá kell rendelni. A törvényhozás akaratát ebben a rendelkezésben nyilvánvalóan a gazdaságosság szempontjai vezették, mert a közös igazgatás révén az üzemek kiadásai kétségtelenül csökkenthetők és a helyes megoldás mellett az üzempolitika, az ügyek intézése, s az üzemvitel is átfogóbban, nagyobb területeken, az egységes elgondolás egyöntetű végrehajtásával lesz megvalósítható. Ugyanez az elgondolás vezette a törvényhatóságot, amikor a közelmúltban a gyógyfürdőket és gyógyforrásokat is közös vezetés alá rendelte. Ezáltal magasabb célok kitűzése és eredményes megvalósítása is könnyebben elérhető. — Fokozottabb előnyök és messzebb kiható eredmények várhatók olyan intézmények szervezeti egybekapcsolásától, amelyek működésének gazdasági kihatása az ipari és kereskedelmi vállalkozásokban, sőt a magánháztartásokban is jelentékenyen érezhető. Ezeknek az intézményeknek rokontermészetü működését éppen fontos gazdasági vonatkozásaik miatt akként kell megszervezni, hogy ez a működés az intézményekhez kapcsolódó érdekeket a leggyorsabban, legmesz- szebbmenően és egyúttal a leggazdaságosabban elégítse ki. — A Gáz- és Elektromos-müvek működése, a maga kifejlődésében, mindinkább azonos területeket érint, belső üzemvitelükben is sok tekintetben azonos szempontok érvényesülnek, hasonló tagozódások jelentkeznek, tehát rokontermészetük kétségtelen. A két üzemnek, úgy a nagyközönség, mint a székesfőváros háztartása irányában feladatukat a legteljesebb együttműködésben kell teljesíteniök, egymást szervesen ki kell egészíteniök. — A mostani szervezeti különállás azonban rendkívül megnehezíti a kitűzött feladatok eredményes szolgálatát. A központi igazgatás *az önálló üzemvezetéseket a részletekre is kiterjedően egységéé, harmonikus összmüködésbe nem foglalhatja. Ehhez az üzemi ágazatokkal való közvetleMég ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé= pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta. nebb kapcsolatokra volna szükség. így a részletek’ ben is különálló érdekek néha elkerülhetetlenül keresztezik egymást, ami a főváros egyetemes érdekei szempontjából nem kívánatos és igen gyakran nem gazdaságos jelenségekre vezet. A két üzem munkáját tehát harmonikus egységbe kell összefogni. Ez pedig csakis egy kézből történő irányítással, vezetéssel válik lehetővé. Polgármesteri haláshörbea történik az egyesítés végrehajtása A pénzügyi bizottság hétfői ülésén éles bírálatok hangzottak el amiatt, hogy befejezett tények elé állítják az autonómiát az üzemegyesítés kérdésében. A támadásokkal kapcsolatban érdekelt helyről a következő tájékoztatást adták a Fővárosi Iíirlap munkatársának: — A világítási üzemek egyesítése valóban befejezett ténynek tekinthető, mert arra a főváros gazdasági érdekeinek biztosítása céljából feltétlenül szükség van. A főpolgármester részéről megejtett számítások szerint az egyesítés 3.5 millió pengő megtakarítást jelent, mert az azonos munkakörök összevonása következtében felére csökkennek a személyi és dologi kiadások. — Ami az egyesítés végrehajtásának alkotmányos vonatkozásait illeti, abban kifogásolnivalót találni nem lehet, mert ennek a nagyhorderejű változásnak az előkészítését és végrehajtását a polgármester a maga hatáskörében fogja végezni. Az előterjesztés már is készül és a főpolgármester ennek alapján fogja azt bemutatni a 17-es bizottságnak. Hasonló irányban kerül végrehajtásra a Beszk&rt szanálása, amely vonatkozásban ugyancsak a polgár- mester készíti el a tarifareformot és azt a főpolgármester cenzúrájával teszik a 17-es bizottság asztalára. Értesülésünk szerint Borvendég Ferenc főpolgármester mindezeket a terveket részletesen megbeszélte Wolff Károllyal, a 17-es bizottság elnökével, akit tájékoztatott a szanálásra vonatkozó elgondolásairól. A fővárosi autonómiát ezidőszerint a,költségvetés vitája foglalja le:' a közgyűlési tárgyalások befejezése után a 17-es bizottság is összeül, hogy a vitáboM elhangzott komoly észrevételek mérlegelésével megindítsa a szanálás menetét. Az eöAigi elgondolások szeri/nt a bizottság november közepén, kezdi meg munkáját. Bornemissza a vezérigazgatói állást egy évi próbaidőre vállalja Városházi és közgazdasági körökben egyformán véglegesnek tekintik az egyesített üzemek vezetésében történő személyi megoldást. A két mgyüzem legfőbb irányítójának Bornemissza Géza törvényhatósági bizottsági tagot, a Hungária Villamossági r. t. nagy szaktudású igazgatóját hívja meg a polgármester, aki megbízatása után nyombem megkezdi a reformtervek végrehajtását. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Bornemissza Géza egyelőre csupán feltételesen vállalja a vezérigazgatói állást, mert a Hungária Villamossági r. t. igazgatóságától egy esztendei szabadságra megy. Az egy év letelte után dönt véglegesen, hogy el- hagyja-e a magánvállalkozás területét és vállalja-e a továbbiakban a fővárosi üzemek legfőbb vezetőjének hatáskörét. * Az üzemegyesítés teljes és maradéktalan végrehajtása természetesen nem valósulhat meg egyik napról a másikra, de annyi biztos, hogy ilyen irányban már a közeljövőben nagyjelentőségű lépések történnek és a reform már a jövö költségvetési évben éreztetni fogja a hatását,
