Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-03 / 1. szám

4 Budapest, 1934 január 3. JMvfáosnfítiwap Budapest gyomra az elmúlt évben háromszázmillió pengő értékű élelmiszert Vájná Ede tanácsnok hivatalába futnak össze a főváros közélelmezési apparátusának összes szálai. Nincs nála alaposabb ismerője a milliós nagyváros gyomrának. Hogy ez a gyomor milyen hatalmas és milyen jó étvágyú, arra beszédesen világit rá ez a néhány adat, amelyet ötletszerűen ragadunk ki, annak a beszélgetésnek a kapcsán, amelyet munka­társunk folytatott a főváros közélelmezésének leg­főbb irányítójával. Vájná Ede tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Az orvosi tudomány szerint a felnőtt ember­nek átlag 2 liter ürtartalmú a gyomra. Illusztrációk nélkül nehéz elképzelni, hogy mekkora lehet Buda­pestnek ennek a milliós városnak a gyomra, amely évenként tiszteletreméltó mennyiségű élelmiszert fogyaszt. — Mindenekelőtt örömmel kell megállapítani, hogy a fővárosi fogyasztók a legnagyobb tömegben nem a burgonyát, hanem a tejet konzumálják. A fő­város évi tejfogyasztása kb. 120 millió liter. Ez egy személyre vonatkoztatva napi 3% deci. Ez oly nagy kvantum, hogy az évi mennyiség megtöltene akkora kannát, amelynek feneke a külső Andrássy-út széles­ségével volna egyenlő, magassága pedig a üzeni István bazilika kupolájának a magasságáig érne. A tejfogyasztás bizonyára csak növekedni fog a mili- máriknak a fővárosból való kiszorítása után, mert a hamisítatlan pesti tej minimális zsírtartalma a miniszteri rendelet szerint most már 3.5%, amivel mi, budapestiek, „tejviszonylatban“ a nyugateuró­pai kultúrállamok legelső sorába léptünk. — A főváros hús- és zsírfogyasztása sem nyújtja a legsötétebb képet: ez évben 761.761 métermázsa összmennyiséget fogyasztottunk. Tehát 18.853 q-val, vagyis 2.5%-kal többet, mint tavaly. Az sem érdek­telen, hogy míg az idén csökkent a lóhúsfogyasz­tás, addig lényegesen, 54.000 métermázsával növekedett a baromíl fogyasztás. A fentiek szerint minden pesti polgárra esett évi fejadagban több mint 76 kg hús és zsír, tehát egész tekintélyes hízósertés a maga egészében. — A piaci zöldség-, burgonya- és gyümölcsfé­lékből megettünk az 1933. évben 2,025.000 métermá- zsányit. Ez, sajnos, kb. 7%-kai kevesebb volt, mint az 1932. évben, és pedig azért, mert az idén a diny- nyéből és szőlőből jóval kevesebb érkezett a piacra. Kenyérből és a főzéshez való lisztből kb. 1.100.000 q-t fogyasztottak. — A cukor, fűszer, tejtermékek és mindenféle egyéb élelmicikkekből összesen kb. 900.000 q-t fo­gyasztott a főváros, úgyhogy mindent összevéve Budapest gyomra az 1933. évben kb. 6 millió q élelniieikket emésztett meg. Ezt az óriási tömeget mennyiségben úgy lehet ér­zékeltetni, ha elképzeljük, hogy azt egy olyan vo­naton szállították, amelynek mozdonya már Szom­fogyasztott balhelyre érkezett, az utolsó kocsija pedig még Kis- várda állomáson halad. A fővárosban elfogyasztott élelmicikkek egy évi mennyiségét úgy is megrajzolhatjuk, hogy ma­gunk elé képzelünk egy gúlát, amelynek alapja egyenlő a Szabadságiéri park területével, a magas­sága felér a Gellérthegy magasságával. — Ennek az irigylésreméltó falatnak az ára Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt hirdette ki a Tabán-zsüri a tervpályázat eredményét, amely a Warga-féle és az ügyosztályi terveken kiviil to­vábbi szakemberek pályamunkáit is értékes dicsé­retben részesítette. A Tabán-probléma megoldásának ez a részlete tehát befejeződött és megdőltek mind­azok az aggályok, amelyeket a tervpályázat miatt a Tabán újjáépítésének elhalasztásához fűztek. A további teendő a főváros állásfoglalásától függ, mert a városrendezési ügyosztályra hárul a feladat, hogy a beérkezett és elfogadott tervek közül melyi­ket tartja alkalmasnak a módosításra, új gondolatok felhasználására és olyan elgondolá­sok átvételére, amelyek együttesen kielégítik az új villaváros korszerű felépítését. Valószínű, hogy az ügyosztály kidolgozza a legújabb tervet, amelyeket elsősorban a szakbizottság, majd a törvényhatósági tanács vesz tárgyalás alá, onnan felkerül az ügy a Közmunkák tanácsához, míg végre a közgyűlés dönt azok elfogadásáról és kiviteléről. A Tabán most hófödte házainak élete meg van számlálva. Babarczy István báró, a Tabán-iigyek polgármesteri biztosa, már az összes fővárosi tulaj­donban lévő ingatlanok lebontását vállalatba adatta és így május végéig mindinkább megritkulnak a házsorok a Gellérthegy lejtőjén. Függetlenül ettől a Többször beszámoltunk már az üzemi tisztvise­lőknek áriról a törekvéséről, hogy ők is tagjai le­hessenek a fővárosi alkalmazottak Segítőalapjámak, amely általános megelégedésre igyekszik kielégíteni a tagok kívánságait betegsegélyezés és szociális segítés terén. Az üzemi alkalmazottak ma részben az OTI, részben a MABI tagjai. A tisztviselők és a havidíjas alkalmazottak azonban csak 300 pengős fizetésig kötelezett tagjai a pénztárnak, ezen felüli fizetéseknél azonban semmiféle betegbiztosító inté­zetbe, vagy segélyegyletbe nem tartoznak. Ez az üzemi alkalmazottak számára a közigazgatásiakkal szemben nagy hátrányt jelenít. A többszörös fizetős- csökkenés az üzemi tisztviselőket is erősen sújtotta és most már egyre többen és többen kerülnek olyan helyzetbe, bogy hosszabb betegség, szülés vagy halá­lozás esetén a nagy kiadásokat fizetni nem bírják. A Segítő a lap intézőbizottsága már foglalkozott az üzemi tisztviselők bekapcsolódásának kérdésével és előterjesztést nyújtott be a polgármesternek a terv megvalósításának lehetőségeiről. Az üzemek vezetősége is több alkalommal foglal­kozott a problémával és különböző számításokat vé geztek, hogy mekkora terhet jelentene a Segítőalap hoz való csatlakozás. Bizalmas formában megkér­dezték az alkalmazottak véleményét és ekkor Mde­rült, hogy 75 százalékuk kívánja a bekapcsolódást. Velük szemben áll az üzemek vezetőségének felfo­gása, amclly nem lelkesedik a tervért. A nagyjelentőségű kérdésit januárban el kell dön­teni, mert e szerint kell alakítani a Segítőalap egész gazdasági, pénzügyi és munkaprogramját. Az üzemi alkalmazottak csatlakozásának kérdéséről a Segírőalap igazgatója a következőkben tájékoztatta a munkatársunkat: — A csatlakozás kérdésében az érdekelt üzemi alkalmazottak és a vezetőségek felfogása szemben ál] egymással. A tisztviselők és alkalmazottak ért­hető okokból sürgetik a felvételt és szívesen vállal­ják az előírt díjat, a fizetés két százalékát. Az üze­mek vezetőségei azonban egyelőre húzódoznak, mert — szerintük — igen nagy megterhelés lenne a másik sem megvetendő. A főváros fogyasztóközönsége ugyanis a vázolt egy évi élelemért kereken 30U millió pengőt fizetett. tehát közel ugyanannyit, mint amennyi a Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szervit Magyarország egész bankjegyforgalma. így aztán érthető, hogy miért panaszkodik a főváros fogyasztóközönsége az élet drágasága miatt. — Ha még a fenti számadatokhoz hozzávesszük azt, hogy az élelmezési iparral és kereskedéssel fog­lalkozók szárna a fővárosban kb. 17.000 személy, az élelmiszer ellenőrzésével foglalkozó vegyészek, ál­latorvosok, piaci és csarnoki felügyelő-személyzet, slb. létszáma pedig kb. 380 személy, akkor némi képet nyertünk a főváros közélelmezésének mére­teiről és arról az életről, amely a főváros millió fogyasztójának „mindennapi kenyeré“-ről, imádsá­gunkhoz képest, gondoskodik. Közmunkatanács birtokában lévő épületek sorsáról is dönteni kell és amint értesülünk, ennek a műve­letnek az elvégzését a Közmunkatanács májusban kívánja munkába adni. A könnyű építőanyagból ké­szült házak eltávolítása nem igényel különösebb ne­héz fáradságot és ezért június végéig a Tabán mai képe helyett sík­vonalú terület alakul ki, ahol azután a városrendezés és az újjáépítés első teendői kerülnek sorra. Értesülésünk szerint a Tabán újjáépítésének első állomása az Ördögárok áthelyezése, mert elképzelhe­tetlen, hogy ez a kacskaringósan húzódó beboltozott meder az építendő házak alatt veszélyeztesse a biz­tonságot, Az Ördögárok áthelyezése hatalmas föld­munkát jelent és a már végleges elgondolások sze­rint a beboltozott árok az új út: a Tabáni-kőrút alatt fog haladni és ebben a formájában nem jelent semmiféle veszedelmet. Ezt követőleg a közművek beállítása van soron, amelynek költségeire az Ipari Munkaszervező Intézet hatmilliót bocsát a főváros rendelkezésére. Az év nyarán tehát eltűnik az annyiszor meg- énekelt romantikus kis városrész és megindul a munka, hogy annak nyomán kialakul­jon a főváros legszebb villanegyede. két százalék vállalása, aimilt nekik kell eme fizetni, ahogy a főváros is fizeti a közigazgatási és tanügyi személyzet után. Mintegy 6060 tisztviselő és alkalmazott be­kapcsolódásáról van szó. — Csak a havidíj jut alkalmazott tisztvisellők, st-b. lehetnének az intézmény tagjai, a munkások és ha­sonló alkalmazásúak nem, mert az Alap táppénzt nem fizethet. A kérdés most van elbírálás alattit; Borven­dég Ferenc alpolgármester hivatalában. Az üzemi ügyosztály mái* megkapta, az egyes üzemektől a ki­mutatásokat és kalkulációkat, ejnnek az alapján hoz­zák meg majd azt az előterjesztést, amely a Tanács elé kerül. Különösein a nagy közüzemek ellenzik a csatla­kozást és azt állítják, hogy kedvezőbb megoldási, ha nnaguk létesítenek segít őa.l apót. Ez azonban nem valószínű, mert egy jól kiépített és üzemben levő intézményhez való csatlakozás feltétlenül előnyösebb, mint teljesen új szervezet létesítése. Január 4-én, és 7-én délután fél 3 érakor ÜGETŐVERSENY Uj és végleges tabáni tervet készít a varosrendezési ügyosztály Májusban eltűnik az utolsó házikó is a Tabánból — A közmunkák sorát az Ördögárok áthelyezése nyitja meg Nehézségek az üzemi tisztviselőknek a segítőalapba való beszervezése körül Az üzemvezetőségek külön szervezet létesítését ajánlják

Next

/
Thumbnails
Contents