Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-03 / 1. szám
4 Budapest, 1934 január 3. JMvfáosnfítiwap Budapest gyomra az elmúlt évben háromszázmillió pengő értékű élelmiszert Vájná Ede tanácsnok hivatalába futnak össze a főváros közélelmezési apparátusának összes szálai. Nincs nála alaposabb ismerője a milliós nagyváros gyomrának. Hogy ez a gyomor milyen hatalmas és milyen jó étvágyú, arra beszédesen világit rá ez a néhány adat, amelyet ötletszerűen ragadunk ki, annak a beszélgetésnek a kapcsán, amelyet munkatársunk folytatott a főváros közélelmezésének legfőbb irányítójával. Vájná Ede tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az orvosi tudomány szerint a felnőtt embernek átlag 2 liter ürtartalmú a gyomra. Illusztrációk nélkül nehéz elképzelni, hogy mekkora lehet Budapestnek ennek a milliós városnak a gyomra, amely évenként tiszteletreméltó mennyiségű élelmiszert fogyaszt. — Mindenekelőtt örömmel kell megállapítani, hogy a fővárosi fogyasztók a legnagyobb tömegben nem a burgonyát, hanem a tejet konzumálják. A főváros évi tejfogyasztása kb. 120 millió liter. Ez egy személyre vonatkoztatva napi 3% deci. Ez oly nagy kvantum, hogy az évi mennyiség megtöltene akkora kannát, amelynek feneke a külső Andrássy-út szélességével volna egyenlő, magassága pedig a üzeni István bazilika kupolájának a magasságáig érne. A tejfogyasztás bizonyára csak növekedni fog a mili- máriknak a fővárosból való kiszorítása után, mert a hamisítatlan pesti tej minimális zsírtartalma a miniszteri rendelet szerint most már 3.5%, amivel mi, budapestiek, „tejviszonylatban“ a nyugateurópai kultúrállamok legelső sorába léptünk. — A főváros hús- és zsírfogyasztása sem nyújtja a legsötétebb képet: ez évben 761.761 métermázsa összmennyiséget fogyasztottunk. Tehát 18.853 q-val, vagyis 2.5%-kal többet, mint tavaly. Az sem érdektelen, hogy míg az idén csökkent a lóhúsfogyasztás, addig lényegesen, 54.000 métermázsával növekedett a baromíl fogyasztás. A fentiek szerint minden pesti polgárra esett évi fejadagban több mint 76 kg hús és zsír, tehát egész tekintélyes hízósertés a maga egészében. — A piaci zöldség-, burgonya- és gyümölcsfélékből megettünk az 1933. évben 2,025.000 métermá- zsányit. Ez, sajnos, kb. 7%-kai kevesebb volt, mint az 1932. évben, és pedig azért, mert az idén a diny- nyéből és szőlőből jóval kevesebb érkezett a piacra. Kenyérből és a főzéshez való lisztből kb. 1.100.000 q-t fogyasztottak. — A cukor, fűszer, tejtermékek és mindenféle egyéb élelmicikkekből összesen kb. 900.000 q-t fogyasztott a főváros, úgyhogy mindent összevéve Budapest gyomra az 1933. évben kb. 6 millió q élelniieikket emésztett meg. Ezt az óriási tömeget mennyiségben úgy lehet érzékeltetni, ha elképzeljük, hogy azt egy olyan vonaton szállították, amelynek mozdonya már Szomfogyasztott balhelyre érkezett, az utolsó kocsija pedig még Kis- várda állomáson halad. A fővárosban elfogyasztott élelmicikkek egy évi mennyiségét úgy is megrajzolhatjuk, hogy magunk elé képzelünk egy gúlát, amelynek alapja egyenlő a Szabadságiéri park területével, a magassága felér a Gellérthegy magasságával. — Ennek az irigylésreméltó falatnak az ára Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt hirdette ki a Tabán-zsüri a tervpályázat eredményét, amely a Warga-féle és az ügyosztályi terveken kiviil további szakemberek pályamunkáit is értékes dicséretben részesítette. A Tabán-probléma megoldásának ez a részlete tehát befejeződött és megdőltek mindazok az aggályok, amelyeket a tervpályázat miatt a Tabán újjáépítésének elhalasztásához fűztek. A további teendő a főváros állásfoglalásától függ, mert a városrendezési ügyosztályra hárul a feladat, hogy a beérkezett és elfogadott tervek közül melyiket tartja alkalmasnak a módosításra, új gondolatok felhasználására és olyan elgondolások átvételére, amelyek együttesen kielégítik az új villaváros korszerű felépítését. Valószínű, hogy az ügyosztály kidolgozza a legújabb tervet, amelyeket elsősorban a szakbizottság, majd a törvényhatósági tanács vesz tárgyalás alá, onnan felkerül az ügy a Közmunkák tanácsához, míg végre a közgyűlés dönt azok elfogadásáról és kiviteléről. A Tabán most hófödte házainak élete meg van számlálva. Babarczy István báró, a Tabán-iigyek polgármesteri biztosa, már az összes fővárosi tulajdonban lévő ingatlanok lebontását vállalatba adatta és így május végéig mindinkább megritkulnak a házsorok a Gellérthegy lejtőjén. Függetlenül ettől a Többször beszámoltunk már az üzemi tisztviselőknek áriról a törekvéséről, hogy ők is tagjai lehessenek a fővárosi alkalmazottak Segítőalapjámak, amely általános megelégedésre igyekszik kielégíteni a tagok kívánságait betegsegélyezés és szociális segítés terén. Az üzemi alkalmazottak ma részben az OTI, részben a MABI tagjai. A tisztviselők és a havidíjas alkalmazottak azonban csak 300 pengős fizetésig kötelezett tagjai a pénztárnak, ezen felüli fizetéseknél azonban semmiféle betegbiztosító intézetbe, vagy segélyegyletbe nem tartoznak. Ez az üzemi alkalmazottak számára a közigazgatásiakkal szemben nagy hátrányt jelenít. A többszörös fizetős- csökkenés az üzemi tisztviselőket is erősen sújtotta és most már egyre többen és többen kerülnek olyan helyzetbe, bogy hosszabb betegség, szülés vagy halálozás esetén a nagy kiadásokat fizetni nem bírják. A Segítő a lap intézőbizottsága már foglalkozott az üzemi tisztviselők bekapcsolódásának kérdésével és előterjesztést nyújtott be a polgármesternek a terv megvalósításának lehetőségeiről. Az üzemek vezetősége is több alkalommal foglalkozott a problémával és különböző számításokat vé geztek, hogy mekkora terhet jelentene a Segítőalap hoz való csatlakozás. Bizalmas formában megkérdezték az alkalmazottak véleményét és ekkor Mderült, hogy 75 százalékuk kívánja a bekapcsolódást. Velük szemben áll az üzemek vezetőségének felfogása, amclly nem lelkesedik a tervért. A nagyjelentőségű kérdésit januárban el kell dönteni, mert e szerint kell alakítani a Segítőalap egész gazdasági, pénzügyi és munkaprogramját. Az üzemi alkalmazottak csatlakozásának kérdéséről a Segírőalap igazgatója a következőkben tájékoztatta a munkatársunkat: — A csatlakozás kérdésében az érdekelt üzemi alkalmazottak és a vezetőségek felfogása szemben ál] egymással. A tisztviselők és alkalmazottak érthető okokból sürgetik a felvételt és szívesen vállalják az előírt díjat, a fizetés két százalékát. Az üzemek vezetőségei azonban egyelőre húzódoznak, mert — szerintük — igen nagy megterhelés lenne a másik sem megvetendő. A főváros fogyasztóközönsége ugyanis a vázolt egy évi élelemért kereken 30U millió pengőt fizetett. tehát közel ugyanannyit, mint amennyi a Nemzeti Bank legutóbbi kimutatása szervit Magyarország egész bankjegyforgalma. így aztán érthető, hogy miért panaszkodik a főváros fogyasztóközönsége az élet drágasága miatt. — Ha még a fenti számadatokhoz hozzávesszük azt, hogy az élelmezési iparral és kereskedéssel foglalkozók szárna a fővárosban kb. 17.000 személy, az élelmiszer ellenőrzésével foglalkozó vegyészek, állatorvosok, piaci és csarnoki felügyelő-személyzet, slb. létszáma pedig kb. 380 személy, akkor némi képet nyertünk a főváros közélelmezésének méreteiről és arról az életről, amely a főváros millió fogyasztójának „mindennapi kenyeré“-ről, imádságunkhoz képest, gondoskodik. Közmunkatanács birtokában lévő épületek sorsáról is dönteni kell és amint értesülünk, ennek a műveletnek az elvégzését a Közmunkatanács májusban kívánja munkába adni. A könnyű építőanyagból készült házak eltávolítása nem igényel különösebb nehéz fáradságot és ezért június végéig a Tabán mai képe helyett síkvonalú terület alakul ki, ahol azután a városrendezés és az újjáépítés első teendői kerülnek sorra. Értesülésünk szerint a Tabán újjáépítésének első állomása az Ördögárok áthelyezése, mert elképzelhetetlen, hogy ez a kacskaringósan húzódó beboltozott meder az építendő házak alatt veszélyeztesse a biztonságot, Az Ördögárok áthelyezése hatalmas földmunkát jelent és a már végleges elgondolások szerint a beboltozott árok az új út: a Tabáni-kőrút alatt fog haladni és ebben a formájában nem jelent semmiféle veszedelmet. Ezt követőleg a közművek beállítása van soron, amelynek költségeire az Ipari Munkaszervező Intézet hatmilliót bocsát a főváros rendelkezésére. Az év nyarán tehát eltűnik az annyiszor meg- énekelt romantikus kis városrész és megindul a munka, hogy annak nyomán kialakuljon a főváros legszebb villanegyede. két százalék vállalása, aimilt nekik kell eme fizetni, ahogy a főváros is fizeti a közigazgatási és tanügyi személyzet után. Mintegy 6060 tisztviselő és alkalmazott bekapcsolódásáról van szó. — Csak a havidíj jut alkalmazott tisztvisellők, st-b. lehetnének az intézmény tagjai, a munkások és hasonló alkalmazásúak nem, mert az Alap táppénzt nem fizethet. A kérdés most van elbírálás alattit; Borvendég Ferenc alpolgármester hivatalában. Az üzemi ügyosztály mái* megkapta, az egyes üzemektől a kimutatásokat és kalkulációkat, ejnnek az alapján hozzák meg majd azt az előterjesztést, amely a Tanács elé kerül. Különösein a nagy közüzemek ellenzik a csatlakozást és azt állítják, hogy kedvezőbb megoldási, ha nnaguk létesítenek segít őa.l apót. Ez azonban nem valószínű, mert egy jól kiépített és üzemben levő intézményhez való csatlakozás feltétlenül előnyösebb, mint teljesen új szervezet létesítése. Január 4-én, és 7-én délután fél 3 érakor ÜGETŐVERSENY Uj és végleges tabáni tervet készít a varosrendezési ügyosztály Májusban eltűnik az utolsó házikó is a Tabánból — A közmunkák sorát az Ördögárok áthelyezése nyitja meg Nehézségek az üzemi tisztviselőknek a segítőalapba való beszervezése körül Az üzemvezetőségek külön szervezet létesítését ajánlják
