Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-10 / 41. szám

Budapset, 1934 október 10. —1MIMMI1MMMIUM r Földgázkoncessziót kér a főváros az államtól a Duna—Tisza közére Az őrszentmiklósí gázkutatás folytatása 3 millió pengőbe kerül Néhány héttel ezelőtt elsőnek számolt be a Fővárosi Hírlap a Budapestkörnyéki gázkutatá­sok során elért eredményről: az őrszentmiklósí gázkútról, Ezek után a biztató jelek egész sora, de fontos nemzetgazdasági és külkereskedelmi érdekek is kívánják, hogy a megkezdett úton tovább haladjunk és a kutató munkálatokat most már tervszerűen tovább folytassuk. A több mint két év óta tartó kutatási munka ered­ménye, hogy ma már Budapest környékének geológiai alakulása mintegy 30 kilométeres kör­zetben fel van tárva és megállapítást nyert, hogy igen jelentős földgázkutatási lehetőség kínálkozik nemcsak Őrszentmiklóson, hanem ebben a körzetben több más he­lyen is. A földgázkutatás folytatásáról MORVAY ENDRE dr. tanácsnoknál, a világítási és vízvezetéki ügyosztály vezetőjé­nél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munka­társát a következőkben tájékoztatta: — Az őrszentmiklósí gázfúrások biztató eredménye után gondoskodni kell arról, hogy a megkezdett munkát megfelelő méretekben és módon tovább folytassuk és az eddigi, lényegé­ben tudományos jellegű próbafúrások után, át­térjünk a tulajdonképpeni mélyfúrásokra. — Mivel a főváros a gázkutatásokra már eddig is nagy összeget áldozott, érdekében áll, hogy az eredményeket a maga számára biz­tosíthassa. Ezért mindenekelőtt tisztázásra szo­rul az állam és a főváros kapcsolata és viszonya ebben a kérdésben. Minthogy a földgáz feltárása és kihasználása ál­lami monopólium, a munkálatok folytatása előtt rendezni kell az állam és székesfőváros jogviszonyát. A rende­zésnek többféle módja van. Ebből a legmegfele­lőbbnek látszik a koncessziószerzés. A székes- főváros ilyen értelemben felterjesztést intéz a kormányhoz, amelyben a Duna—-Tisza közén levő te­rületre feltárási koncessziót kér. A rövidesen meginduló tárgyalások során fog kialakulni, hogy milyen feltételek mellett lesz ez a koncesszió biztosítható. — A kérdés tisztázása elkerülhetetlenül szükséges, mert a főváros csak a koncesszió birtokában áldozhat újabb nagyobb összeget a gáz­kutatás folytatásához, illetve a tényleges mélyfúrások végrehajtásához. Érdeklődtünk, hogy mekkora az az összeg, amiből a tervezett mélyfúrásokat meg lehet va­lósítani. Értesülésünk szerint a mélyfúrások legalább 3 millió pengőt igényelnek, amelynek előteremtéséről a koncesszió megadása után történik majd gondoskodás. Újból napirendre kerül az egy­séges 26 filléres villamostarifa A másiké elgondolás a távolsági forgatom bevezetése — A javaslatokat a közlekedési bizottság veszi tárgyalás alá Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a közle­kedési ügyosztály és a BESzKÁRT külön-kiilön dolgozzák ki a villamostarifa-reformot, amelynek célja, hogy a közönség érdekeit szolgálja, a mel­lett biztosítsa a közlekedési vállalatok pénzügyi érdekeit. Sipöcz Jenő polgármester költségvetési expozéjában is jelezte, hogy a tarifareform és az egységes viteldíj bevezetésére vonatkozó javaslatok elkészültek és a szakbizottsági tárgyalásra várnak. Az újítással a HÉV a főváros határain belül lénye­gesen olcsóbbodik és előtérben van a közlekedés javítására vonatkozó reformok bemutatása is. A tarifareform lényegét még nem hozták nyil­vánosságra, de mint értesülünk különböző megoldási tervezetek vannak előtérben, amelyek méltán keltenek feltűnést a közönség kö­rében. — A BESzKÁRT is tisztában van azzal, — mondotta informátorunk, — hogy a 30 filléres HÉV menet díj a főváros határain belül túlzott és indokolatlan. Az a kívánság azonban, hogy érvé­nyesítsük ebben a vonatkozásban a 24 filléres normáltarifát, nem teljesíthető, mert a BESzKART- nak számításai szerint 600.000 pengő hiánnyal kel­lene számolni. Az egyik elgondolást olyképpen kí­vánja a megoldás biztosítani, hogy a BESzKÁRT összes vonalain 26 fillérben szabják meg az eddigi 24 filléres átszálló­jegyek árát, mely esetben ez a kétfilléres többlet bőségesen fe­dezné a HÉV tarifa-leszállításából eredő bevételi hiányokat. Másik elgondolás a távolsági forgalom bevezetése a BESzKÁRT hálózatába, mint ahogy azt számos külföldi metropolis már végrehajtotta. A számítások szerint a távolsági forgalomban kilométerenként 6 fillér volna az utazás díja és így érvényesülne az az igazság, hogy a kisebb távolságra utazó közönség kevesebbet, a messzebb- fekvö célokra törekvő közönség pedig magasabb dí­jat fizetne. Ebben az esetben egy utazás Kispesttől Újpestig például JjO—Jj6 fillérbe kerülne, míg a ki­sebb zónák díja nem emelkedne a 2lf filléres mai áraknál magasabbra. Ilymódon keresztülvihető a HÉV tarifareformja, amely valóban szükséges, de nem szabad követ­kezni a leszállításból olyan hiánynak, amely a vasútvállalat működését irreálissá teszi. Értesülésünk szerint az erre vonatkozó számí­tások és tervezetek a közeli napokban elkészülnek és a közlekedési bizottság legközelebbi ülésén napi­rendre kerülnek. Valószínűleg fielfiUggesEtlk a pékljpartestület működését Sűlyos visszásságok derültek ki a Saatósági vizsgálattól Általános felzúdulást váltott ki a társadalom soraiban az a vakmerő stílus, amelyet a pékkartel engedett meg magának, hogy az áron alul való áru­sítást . megakadályozza. A pékkartel felbérelt legé­nyei megtámadták a szolid haszonra kalkuláló szak­társaik kihordóit és erőszakkal fosztották meg őket áruiktól olyan texasi keretek között, amelyekre a gangsteri jelző a legméltóbb. A rendőrség és a bün­tető törvényszék a beadott feljelentésekre megindí­totta a legszigorúbb eljárást, a közvélmény azonban már most meghozta ítéletét, amely mértéktelenül le­sújtó a pékkartel számára. A horribilis hasznokért remegő pékiparosok felhördülnek arra a tényre, hogy velük szemben a kisebb péküzemek olcsóbb áron tudják a termékeket előállítani és nem hajlandók belenyugodni abba, hogy az általános oicsóbbítási törekvésekben, a leg­fontosabb élelmicikknek: a kenyérnek is le kell szállani az arisztokratikus magassá­gokból. Véres verekedések, összeütközések, késelések, utcai ütlegelések mutatják a pékkartel eszközeit, amely­től a fogyasztóközönség megvetéssel fordul el. A pékkartel nem riad vissza a legterrorisz- tikusabb törvénybe ütköző eszközök alkalmazásá­tól sem. Jellemző erre a megtörtént következő eset: A Párisi Nagy Áruház kikalkulálta, hogy a fél­barna kenyeret 26 filléres áron is képes haszon- hajtóan árusítani. Bérmunkára szerződést kötött az egyik nagyobb pék- üzemrael, amely bánatpénz lekötése mellett arra kötelezte magát, hogy az áruháznak naponként 10 métermázsa félbarna kenye­ret szállít 24i/z filléres áron. Ez a megállapodás azonban idő előtt kipattant. Tudomást szerzett róla a pékkartel és a legbrutá- lisabb módon megfenyegették a szerződő péküze­met, hogy ne merészkedjen az áruháznak kenyeret szállítani, mert különben nem lesznek szemben el- nézők és végső esetben áttol sem fognak vissza­riadni, hogy a műhelyét lerombolják. A megriasztott pékmester nem tehetett egyebet, felbontotta az áruházzal kötött szerző­dését, sőt még a bánatpénzt is lefizette, amelyet a pékkartel az ellenállási alapból bocsá­tott rendelkezésére. Ilyen gansteri eszközökkel dolgozik a profit­éhes pékkartel. A mutatkozó brutális jelenségek hatása alatt a megtámadott pékiparosok panasszal fordultak a ke­reskedelmi miniszterhez és azonnali eljárás megindí­tását kérték, hogy áruikat életveszedelem nélkül hozhassák forgalomba. A kereskedelmi miniszter intézkedett, hogy a panasz lényegét részben az ár­megállapító bizottság bírálja felül, de másrészt a további eljárás lefolytatása végett a székesfőváros polgármesteréhez fordult. A polgármester a közgazdasági és ipari ügyosztályt bízta meg a további eljárással, amelynek alakulá­sáról a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A kereskedelmi miniszter úr leiratában utalt arra, hogy a Sütök Iparvédö Egyezménye a pékipari termékeknek a kartel által megállapított áron alul való árusítását erőszakkal megakadályoz­zák. A kereskedelmi kormány ennek következtében felhívta a polgármestert: vizsgálja meg, hogy milyen összefüggés van a Sütők Iparvédő Egyezménye és a Budapesti Sütők Ipar- testülete között, továbbá, hogy az ipartestület nem fejt-e ki olyan tevékenységet működése terén, vagy azon kívül, amely az ipartestületekről szóló 1932 VIII. te. ren­delkezésébe ütközik, amelynek értelmében termé­keik és munkáik értékesítésében korlátozást alkalmazni nem szabad. Az ipartestület ellen a vizsgálat folyamatban van és annak eredményéről, valamint az intézkedésekről a legközelebbi időben jelentés készül. — Az eddigi megállapítások azt mutatják, hogy az ipartestület a pékkartel nyomására meg nem engedett eszközöket vett igénybe, pénzalapot gyűjt, hogy ezzel az olcsón árusító pékiparosok mozgási sza­badságát megakadályozzák. Az ügy büntető vonatkozásaival a főváros termé­szetesen nem foglalkozik, azonban a megtörtént ese­tek olyan sajnálatos eltévelyedésekre engednek kö­vetkeztetést, hogy a legszigorúbb intézkedések lát­szanak jogosultaknak. A vizsgálat még nem ért vé­get, a súlyos megállapítások azonban elkerülhetetlenné teszik a hatósági beavat­kozást, amelynek eredményeképen az ipartestület felfüg­gesztése sem látszik valószínűtlennek. A további teendők ebből jogszerűen következnek és nyilván­valóan elérik azt a célt, hogy a pékkartel a szabad verseny ellen ilyen meg nem engedett eszközökkel ne küzdhessen. A fenti nyilatkozat rendkívül megnyugtató in­tézkedéseket helyez kilátásba, mert a polgármester hatásos beavatkozásai egyedül alkalmas a pékkartel gangstenzmusúnak letörésére. A vizsgálat befeje­zése és az intézkedések megtétele után minden ki­látás meg van arra, hogy a pékkartel botránykróni­kája véget ér. Szesedy Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZÓMESTER ÜT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, 1. Amot&s-n. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 Sä SSOCSHECYI BAZALTÉ AH Y fl B.-T. HEMESGULACS Központi iroda: Budapest, VII., Nürnberg-u. 47. TeSefon: Tapoäca 2. Tel.: 970—43. Budapest, V., Nádor-utca 18. sz. Aszfaltgyár és anyagtelep: I2C., Gubacsi-iát 37. sz. Telefon: 22-1-49.

Next

/
Thumbnails
Contents